Vasmegye, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-01 / 128. szám
PÁRTÉLET * A pártbizalmiak szép megbízatása 1952-ben pártszervezeteinknél termelési egységenként létrehoztuk a pártcsoportokat. A pártbizalmiak többsége termelésben, társadalmi munkában élen jár. Ilyen Koffer Béla elvtárs , a Takarógyár pártbizalmija, aki tervét 117 százalékra teljesíti. A pártcsoportok létrehozása szép eredményeket hozott. Rendszeresebbek lettek a kommunisták összejövetelei, ahol megbeszélik, hogy egy-egy párthatározatból milyen feladat hárul a pártcsoport tagjaira. Ilyen jó módszerrel dolgozik Nagy Istvánná II, Pamutipar egyik pártbizalmija. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy egyes pártbizalmiak nem eléggé ismerik feladataikat, nem elég kezdeményezősek. Több helyen kimerül munkájuk a tagdíjbeszedésben és a taggyűlések időpontjának tudatosításában. A pártcsoport feladata harcolni a termelési és begyűjtési tervek teljesítéséért. A pártbizalmiaknak arra kell törekedniük, hogy a csoportjukba tartozó minden egyes elvtárs tejesítse termelési tervét, példát mutasson a munkafegyelemben. Igen helyes, ha a pártcsoportokon belül megszervezik az elvtársi segítségadást, a gyengébbeket segítik a jó munkamódszerrel dolgozók. Az egyik pamutipari párti bizalmi, Czakó Kálmánné úgy szervezte meg az elvtársi segítségadást, ha valaki a termelésben elért eredményeket nem tudja tartani, a pártcsoport egésze segíti az eredmények megtartásában. A pártbizallmaiknak öntevékenyeknek kell lenniük. A pártcsoport a dolgozók között él, ismeri minden elvtárs munkáját, magatartását, képességét, így azonnal reagálni tud az eseményekre. Mit tegyen például a pártcsoport, ha egyik tagja magatartásában hibák vannak, goromba, meggondolatlan az emberekkel? Helyes, ha a pártcsoport tagjai megvitatják magatartását, a dolgozókhoz való viszonyát, rámutatnak hibáira, megjelölik hibái kijavításának módját. Igen fontos feladata van a pártbizalminak a dolgozók szakmai és politikai képzésének emelése terén. A pártbizalmi tegyen javaslatot a pártvezetőségnek, hogy melyik elvtársat kell szakmai tanfolyamra, politikai iskolára küldeni. Igen fontos, hogy a pártbizalmi elsősorban maga mutasson a politikai és szakmai tanulás terén példát. Ne forduljon elő olyan eset, mint például a Cipőgyárban, ahol Molnár György pártbizalmi sem politikailag, sem szakmailag nem képezi magát. Ebből adódik, hogy a hozzá beosztott dolgozók is rendszertelenül vesznek részt az oktatásban. A pártbizalmi munkáját meg kell, hogy ossza a pártcsoport tagjaival, pártmegbízatást kell adnia. Helyes, ha a legképzettebb elvtársakat népnevelő munkával bízzák meg: jó szakmunkásokat s gyengébb szakmunkások segítésével, egy másik elvtársat a tagjelöltek nevelésével, egyeseket a dolgozókról való szociális gondoskodással. A pártbizalmiaknak figyelemmel kell kísérniük, hogyan teljesítik a pártmegbízatásokat. Ennek egyik módja, a pártcsoportülés, ahol beszámolnak a csapat tagjai munkájukról, ugyanakko meghatározzák, milyen új feladatokat kell végrehajtaniuk. A pártcsoportok munkáját nagyban segíti az irányító és ellenőrző munka. Helyes, ha a pártvezetőség rendszeresen tart a pártbizalmiak részére értekezletet, aho értékelik a csoport munkáját, javaslatokat, feladatokat kapnak. Sajnos, alapszervezeteink többségénél a pártbizalmiak részére nem tartanak rendszeresen értekezletet, vagy ha tartanak is, kevés módszertani segítséget adnak munkájuk végzéséhez. Az esetek többségében a segítés így hangzik: „Taggyűlés lesz, a pártcsoportod tagjait értesítsd!” A pártvezetőségeknek ezeket a hibás módszereket minél előbb újjá kell alakítani, tartalmassá kell tenni. Az alapszervezeteknél meglévő hibák egyik forrása a városi, járási pártbizottságaink munkájából ered. Nem hívják fel eléggé az alapszervezetek figyelmét a pártbizalmiak fontos munkájának irányítására. Helyes lenne, ha néha a városi és járási pártbizottságok a pártbizalmiak részére tapasztalatcsere- értekezleteket tartanának a jó módszerek elterjesztése érdekében. Pártunk Központi Vezetőségehatározatot hozott a pártbizalmiak újjáválasztására. Jelentősen kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. Pártszervezeteink vezetőségei segítsék elő, hogy azokat a pártbizalmiakat, akik eddig jó munkát végeztek, alkalmasak a bizalomra, újjáválasszák. Akik pedig nem megfelelőek, lelkes, hű, szervezőképes elvtársakkal váltsák fel őket. Arra kell törekedni, hogy a pártbizalmi a pártcsoport legképzettebb, a termelésben élenjáró és tekintéllyel rendelkező tagja legyen. Fukcius Lajosné A népfront, az MNDSZ és a békebizottság munkájának összevonása A közeli napokban már gyakorlatilag is napirendre kerül megyénkben az MNDSZ-nek és a békebizottságnak a Hazafias Népfronttal való egyesülése. Szerdán délelőtt az MNDSZ megyei és járási függetlenített apparátusát Perjés Jánosné elvtársnő tájékoztatta a népfrontmozgalommal való egyesülés teendőiről. Egyhangú volt a vélemény, hogy a nőmozgalom a népfront keretein belül kiteljesül, s a népfrontmozgalmon keresztül az egész társadalom feladata lesz a nők problémáival, munkájával való foglalkozás, a nők mozgósítása társadalmi és egyéb feladatokra. Hathatósabb is lesz a nőmozgalom, mert sokat várnak a pártszervezetek fokozott törődésétől. A járási elnökségek tagjai megelégedéssel mondták el, hogy a nemzetközi nőnapot, a nemzetközi gyermeknapot igyekeztek már a népfronttal és a békebizottságok-kal szoros együttműködésben megrendezni. Ugyanez vezeti őket a megyei egyesülés megtörténtéig is, így Körmenden például a pedagógusnapra a népfront, az MNDSZ és a békebizottság közös felhívást adott ki. A június 10-i traktoros nap megszervezésében is összehangolják tevékenységüket. A békenapok lebonyolításában meg éppen együttműködnek a népfronttal és a békebizottságokkal. Június 2-án, szombaton délelőtt fél 9 órai kezdettel a népfront megyei irodájának helyiségében munkaértekezletet tartanak a népfronttal egyesült szervezetek és mozgalmak. Minderre azért van szükség, hogy együttes erővel elkerüljék, bármiféle visszaesés is mutatkozzék az egyesülés időszakában, akár a népfront, akár az MNDSZ és a békebizottságok tevékenységében. Közelebb a lakossághoz • Arról szeretnék néhány sort írni, mennyit változott községünkben a tanács munkája, amióta Duka termelőszövetkezeti község lett. Azelőtt a tanács munkája az állam iránti kötelességteljesítés szorgalmazásában merült ki. Tanácsüléseinken ez volt a fő téma. Kulturális és szociális ügyekkel keveset és csak ritkán foglalkoztunk. Jelenleg más a tanács munkája. Figyelmünk jobban kiterjed a kulturális, egészségügyi, szociális kérdésekre. Az állandó bizottságok javaslatára például 6 hónapos napközi otthont szerveztünk. Orvosi rendelő felszerelésére 3000, sportcélokra 5000, a művelődési otthon javítására és felszerelésére 10 ezer, a napközi otthon felszerelésének pótlására 1000, iskolánk javítására 9000, a villanyhálózat bővítésére 5000 forintot szavazott meg a tanácsülés a községfejlesztési alapból. Tanácsüléseinken és a vb-ül- seken sokszor megvitatjuk a tsz növény- és állattenyésztése fej- lesztésének módjait, hiszen tud- juk, hogy ez az alapja községünk felemelkedésének. Javult a kapcsolat a tanács és a lakosság között is. Többet foglalkozunk a panaszokkal, bejelentésekkel. Mindez annak az eredménye, hogy a kommunisták és a tanácstagok példáját követve, a község dolgozó parasztságának többsége a nagyüzemi gazdálkodást választotta. Kovács János vb-elnök Köszöntjük új előfizetőinket, akik a május 27-én tartott sajtóagitációs napon fizettek elő lapunkra, s ma első ízben kapják a Vasmegyét előfizetőkként. Új előfizetőink egy sokezres táborhoz csatlakoztak, azokhoz, akik napról napra olvassák a Vas megyét. Sokan közülük már eddig is példányonkénti vásárlás útján ismerték lapunkat — ismerték és megszerették. Az a tanulság ebből pártszervezeteink, tanácsaink, a postai dolgozók számára, hogy a sajtóterjesztés, az előfizetők táborának szélesítése állandó feladat, amire megvan a lehetőség. Különösen kiaknázatlan ez a lehetőség azokon a helyeken, ahol vasárnap elmulasztották a sajtóagitációt. Másrészt ismét bebizonyosodott, hogy minden siker alapja a vezetők példamutatása. Most is elsősorban arra kell törekedni, hogy — éppen a további, tömegméretű eredmények végett — a helyi vezetők, a pártvezetőségi tagok, a tanács-vb és a tömegszervezeti vezetőszervek tagjai stb — fizessék elő az újságot, s ezáltal saját tapasztalataik alapján győzzék meg a dolgozókat a megyei lap állandó olvasásának fontosságáról. Üdvözöljük új előfizetőinket, és biztosak vagyunk benne, hogy nemcsak olvasói, hanem barátai, levelezői lesznek lapunknak. Hasznos ismereteket, jó szórakozást kívánunk! Tito elnök nyilatkozata a TASZSZ tudósítójának Belgrád (TASZSZ). Josip Broz- Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke Szovjetunióba való elutazása előtt a TASZSZ belgrádi tudósítójának kérésére nyilatkozatot tett. Többek között a következőket mondotta: — Utazásunkat úgy kell tekinteni, mint a két ország közötti viszony igen gyors rendeződésének és a baráti együttműködés megteremtésének eredményét. Különösen nagy szerepet töltöttek be ebben a belgrádi nyilatkozat és azok a megbeszélések, amelyeket a nyilatkozat aláírása idején folytattunk szovjet vezetőkkel. Ily módon most megállapíthatjuk, hogy e nyilatkozatnak a mi viszonyunkra vonatkozó öszszes tételeit maradéktalanul teljesítettük. Szeretném kiemelni azt a rendkívül fontos tényt is, hogy a két ország közötti viszony, mint két egyenjogú állam viszonya, tökéletesen világos és szilárd jelleget kapott, és hogy ez alatt az egy év alatt majdnem teljesen kiküszöbölődtek mindazok az elemek, amelyek kétségessé tehetnék viszonyunk ilyen jellegét. Ezzel egyszersmind azt is ki akarom domborítani, hogy elvesztették alapjukat azok az egyesek által hangoztatott feltételezések, hogy Jugoszláviát független helyzete elvesztésének veszélye fenyegeti. Többé nincsenek közöttünk nagy és nehezen megoldható problémák. Eredményesen felszámoltuk a múltban felhalmozódott, majd összes negatívumokat, kölcsönösen levontuk ebből a következtetéseket és kiépítettük az utat a sokoldalú gazdasági, politikai és kulturális együttműködéshez. Ami a külpolitikai kérdésekben megnyilvánuló együttműködésünket illeti, azt tartom, hogy nem szabad lebecsülni azokat az eredményeket, amelyeket eddig elértünk, mivel a Szovjetunió és Jugoszlávia közös nézeteket vall olyan nagyfontosságú kérdésekben, mint például a leszerelés, a kollektív biztonság, a békés és aktív egymás mellett élés, a béke megszilárdítása és a nemzetközi gazdasági és kulturális együttműködés stb. Ha eltérnek nézeteink néhány nemzetközi esemény vonatkozásában, ezek jelentősége nem lényeges. Véleményem szerint ez normális olyan államok viszonylatában, amelyek önálló külpolitikát folytatnak. Magától értetődő dolog, hogy a külpolitikai együttműködés fejlesztésének folyamatában azonos nézeteket lehet majd elérni azokra a problémákra vonatkozóan is, amelyekben most különböző véleményt vallunk. Ha elemezzük kormányunknak az utóbbi időben folytatott külpolitikáját — amelynek legfőbb célja a béke megőrzése és a nemzetközi együttműködés, a békés egymás mellett élés megteremtése az államok között, függetlenül azok belső rendszerétől —, úgy hiszem, nem lehet kétségbe vonni, hogy utazásunk célja és óhajunk a szilárdabb együttműködés kiépítése Jugoszlávia és a Szovjetunió közt. Végezetül Tito forró üdvözletét küldte a szovjet népnek. VAS MEGYE HELYIIPARA A MÁSODIK ÖTÉVES TERVBEN A második ötéves terv irányelv-tervezete előírja: „Az állami helyiipari vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek az eddiginél jelentősen nagyobb mértékben járuljanak hozzá a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásához, mindjobban elégítsék ki a javítási igényeket... Öt év alatt az állami és szövetkezeti helyiipar termelése mintegy 35 százalékkal emelkedjék. Nagy súlyt kell helyezni a helyi építőanyagipari termelés fejlesztésére“. Az irányelv-tervezet alapján a megyei tanács illetékes — a helyiiparral foglalkozó — osztályai megbeszélték, hogyan lehetne megyénkben megvalósítani a helyiipar bővítését, milyen belső tartalékok állnak rendelkezésre. Az irányelv-tervezet fokozott feladatot ró az építőanyagiparra. Az országban és megyénkben folyó lakásépítkezések egyre több téglát és cserepet igényelnek. Különösen nagy gondot okoz országosan a megfelelő mennyiségű és minőségű cserép gyártása. Megyénkben Vasvár környékén bukkantak olyan lelőhelyre, amelynek anyaga nagymennyiségű, kitűnő cserép gyártására alkalmas. Itt épülhetne 5 millió forintos beruházással egy cserépgyár. Ez évente 2 millió cserép és tégla gyártására volna alkalmas. Jelenleg tanácsi téglagyáraink évente 17 millió téglát szolgáltatnak a népgazdaságnak. A második ötéves tervben termelésüket 20 millióra kívánják emelni. Ezért bővítik 400 ezer forintos költséggel a bajánsenyei téglagyárat, amely az új beruházás révén évente 800 ezerrel több nagy szilárdságú téglát tud gyártani. Az elemi károk minimumra csökkentése érdekében több szárítószín építését kezdek meg. Az építőanyagipar a csővázas szárítószinek létrehozását javasolja, amely épp úgy megfelel a követelményeknek, mint a gépesített Keller-szinek. Érdemes gondolkodni az építőanyagipar fejlesztése érdekében Polgár Ferenc javaslatán. Szombathelyen a X. kerület felé vezető útvonalon van egy régi téglagyár. E téglagyárban 10 évvel ezelőtt nagyobb mennyiségű tűzálló téglát készítettek. Az üzem jelenleg szünetel. Országunk tűzállótégla-igényét jórészt külföldről fedezi. Szakemberek nyilván rövid idő alatt eldönthetnék, alkalmas-e e régi téglagyár újból nagyobb mennyiségű tűzálló tégla ■gyártására. Jelentős önköltségcsökkentést, jobb és gyorsabb tatarozást eredményez a Vas megyei Tatarozó Vállalat Zanati úti központi telephelyének felépítése. Az 1 millió 300 ezer forintos beruházással készülő új telep is hozzájárul, hogy a vállalat a második ötéves tervben 10 százalékkal magasabb termelést tud megvalósítani. Megszűnik a város különböző részein lévő telepek közötti, sok időt igénybe vevő szállítás is. Az építőiparon belül megnő a feladata a Vas megyei MEGYEVILL-nek is. A második ötéves tervben igen sok Vas megyei falut villamosítanak. Megyénk tanácsi építőipari vállalatai ezenkívül még számtalan belső tartalék felhasználásával nevezhetik termelésünket: a meglévő géppark kapacitásának emelésével, a helyi építőanyagok felkutatásával, a dolgozók javaslatainak kamatoztatásával, a jobb, a gondosabb munkaszervezéssel. A beruházások, valamint a belső tartalékok feltárása együttesen biztosítja, hogy megyénk helyi építőipari vállalatai a második ötéves tervben megnövekedett feladatokat is sikerrel hajtják végre. A lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátása érdekében megyénk több helyi ipari vállalata új gyártmányok készítését kezdi meg. A Szombathelyi Gyermekkocsigyár a háziasszonyok munkáját igyekszik megkönnyíteni, amikor két és félkilós kombinált mosó- és facsarógép gyártását tervezi a második ötéves tervben. A Vas megyei Vasi-, Fém- és Gépipari Vállalat szombathelyi telephelye 50 százalékban javítási munkálatokat végez és nagyobb mennyiségben gyárt füstcsövet. A Faipari Vállalat a második ötéves tervben korszerű, szép kivitelű konyhagarnitúra készítését tervezi. E tervidőszak alatt megkezdi a fényezett bútorok gyártását is. A Cipészipari Vállalat megrendelésre készülő cipőkkel és javításokkal korlátlanul elégíti ki a lakosság szükségletét. A Patyolat is bővíti üzemét és körülbelül 20—25 százalékkal nagyobb forgalmat tud lebonyolítani a mostaninál. Helyiipari vállalataink előtt is nagy lehetőségeket nyit meg a második ötéves terv. A nagyobb arányú beruházások — különösen az építőipar számára — egyrészt biztosítják a lakosság zavvartalanabb ellátását, másrészt a vállalatnak nagyobb termelékenységét, jobb és gyorsabb munkáját. Minden ■háziasszony számára, úgy gondoljuk, örömet jelent a Tatarozó Vállalat bővítése, mert így gyorsabban kerül sor a régebbi házak tatarozására, sőt kisebb családi házak építésére is. A felsoroltak nem merítik ki mindazt, amit helyiipari vállalataink az ötéves terv keretében fejlődnek. A belső tartalékok feltárása és felhasználása okvetlen szükséges, mert csak így valósíthatja meg megyénk helyiipara az ötéves terv irányelv-tervezete szerint előírt 35 százalékos termelésemelést. Ezért szükséges, hogy megyénk helyiipari vállalatai mindenütt alaposan tanulmányozzák és vitassák meg az irányelvtervezetet. Minden dolgozó javaslata, véleménye segítheti az ötéves terv sikeres megvalósítását. Az irányelvtervezet vitája foglalkozzon bátran az aprónak látszó és a nehéz kérdésekkel is. Csak mindannyiunk összefogása, minden helyi ipari vállalat dolgozójának segítése eredményezheti a végső sikert. 1956. június 1. Péntek:3