Vas Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-01 / 178. szám
villa proletárjai egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA II. évfolyam, 178. szám Ára 50 fillér 1957. aug. 1. Csütörtök ! Jó munkát, sok sikert. cséplőmunkások ! Az aratást befejeztük, megyeszerte megkezdődött a hordás, ma és holnap már indulnak a cséplőgépek is. A parasztember számá- ra talán egyetlen munka sem olyan várakozásiéig mint a cséplés. Ez érthető, hiszen ilyenkor egy egész év reménysége, tengernyi gondja kerül a zsákokba, a hombárokba, s ilyenkor derül ki, hogyan leszünk ellátva kenyérrel egy újabb esztendőre. A cséplés mindig megkövetelte az elővigyázatosságot, a pontos munkát, de az idén még fokozottabb figyelemmel és gondossággal kell csépelnünk. Nagyobb lesz a gondunk is e munkával, mert gabonáink egy része kicsirásodott, s ez bizony megköveteli a figyelmességet, s kipróbálja a cséplőmunkások szaktudását. De azt is figyelembe kell vennünk, hogy a mezei munkákból mintegy három hetes kiesésünk van, mert a sok eső miatt ennyi ideig nem dolgozhattunk rendszeresen. Ezt az elmaradást valamiképpen pótolnunk kell, s a cséplést a lehető leggyorsabban kell befejeznünk. Ezek figyelembevételével az eddigieknél sokkal nagyobb feladat hárul a cséplőmunkásokra. Mint minden munka sikeres elvégzésének, így a cséplésnek is igen fontos előfeltételei vannak. S ezeket az előfeltételeket jórészt maga a parasztság teremtheti meg azzal, hogy biztosítja a cséplés folyamatosságát. Legtöbb helyen már úgy szervezték meg a hordást, hogy utcarészenként portáról portára, egymás utáni sorrendben hordanak, s így nem kell majd a cséplőgépeket egyik falurészről a másikra vontatni, hanem mindig csak a szomszédba kell azokat huzatni. Így kevesebb lesz a munkaidős kiesés, gyorsabban haladhat a cséplés. A gépállomások mindenütt azt ígérték, hogy az idén az eddigieknél sokkal jobban kijavított gépeket küldenek a csépléshez, s nem lesz annyi szemveszteség, mint az utóbbi években elég sok helyen volt. Mindenütt ügyelniük kell a cséplőmunkásoknak is arra, hogy minél kevesebb szem maradjon a pelyvában, törekben, minél több kerüljön a zsákokba. A tapasztalt cséplőmunkások elég jól ismerik a szemveszteség csökkentésének módját, mégsem árt most azokra a hibákra felhívni a figyelmet, amelyek az elmúlt években a leggyakrabban előfordultak. A legtöbb baj volt a dobbal. Vagy szorosan járatták azt és esetenként „kentet’ vagy eltörte a szemeket, vagy — a megengedettnél jobban — lazán futtatták és szem maradt a kalászokban. Az idén mindenütt meg kell találni a helyes fordulatszámot és csak eszerint szabad csépelni. Gyakran hiba volt a felvonó kanalaknál is. Azok a szíjon meglazultak, kilyukadtak vagy egyéb hiba történt velük, s így igen sok szem az ocsú közé keveredett vagy a török közé rázódott el. Ezekre feltétlenül fel kell figyelni, s a gyorsaság mellett a minőségi munkára is ügyelni kell. Azt már a cséplőmunkások többsége tudja: nem rendes dolog, ha csak a teljesítményt veszik figyelembe, s amögött sok a pazarlás. Ha egy gazdánál csak húsz-huszonöt kiló gabona veszik is el a szalmában, törekben vagy rázódik ki a gép alá, egy faluban ez már vagontételekre rúg, az egész megyében pedig annyi lenne a veszteség, hogy abból fedezni tudnánk egy város lakosságának egész évi kenyérellátását. A cséplés sikere nem kis mértékben múlik a versenyen és a jó munkaszervezésen. Pápócon például hagyományos már, hogy mind az öt cséplőcsapat évről évre versenyben dolgozik, s egymás eredményeit figyelve törekszenek újabb eredmények elérésére. A megyei gépállomási igazgatóság és a KISZ az ifjúsági cséplőcsapatok, versenyét is meghirdette, ő a verseny elsőit tízezer forntos jutalomban részesíti. De jutalomban részesülnek a nem ifjúsági cséplőcsapatok is. Ezért a jó kereset mellett külön anyagi érdeke is egy-egy cséplőcsapatnak, hogy versenyezzen. A cséplőcsapatok általában évek óta jól összeszokott munkásokból tevődnek össze. Nagyjából tudják, hogy a huzatáskor vagy az állításkor kinek mi a feladata, ki teszi helyre a rostákat, az ékeket, ki szereli le a szíjakat, ki gondoskodik a különféle kellékek összeszedéséről. Ahol azonban új emberek vannak, vagy teljesen új munkásokból tevődik össze a cséplőcsapat, az együttműködés s a jó összhang megteremtéséért jó, ha elosztják egymás között a legfontosabb tennivalókat. Tavaly Pápócon a Szabó-féle cséplőcsapat ezzel a módszerrel majdnem fele annyi dió alatt leállított, mint versenytársai. A cséplőgépeknél fontos még a jó üzemanyagellátás. A felelős vezető és a cséplőmunkacsapat-vezető gondoskodjanak róla, hogy jóelőre el legyenek látva üzemanyaggal, s inkább egy teli hordó a traktor mellett álljon, minthogy egy-két órát is üzemanyag hiányában kelljen állni. A cséplőmunkásokon van most az ország szeme. Úgy dolgozzanak, hogy a dolgozó parasztság elégedett legyen munkájukkal, ami végső soron az ő egyéni érdekük is. Több helyen — mint Bükön, Egyházasrádócon, Nagysimonyiban és másutt is — elhatározták a cséplőmunkások, hogy munkájuk mellett a gabonafelvásárlásban is segítenek. Példájukat másutt is követhetik. Mondják el a gazdáknak, hogy felesleges gabonájukat az államnak adják, mert jó árat kapnak érte, s nem érdemes az eladással várni, mert drágább úgy sem lesz a gabona. Most, amikor megindulnak a cséplőgépek, a fentiek tudatában dolgozzanak, s induljanak harcba a cséplőmunkások is. Gondoljanak arra, hogy az ő kezükben az ország népének kenyere. Úgy bánjanak ezzel, mint drága kincsesei. Jó munkát, sok szerencsét, cséplőmunkások! Okuljunk és soha ne feledjünk! 170 ezer forint előleget fizettek ki a szerződött gabonára Szállítják az idei gabonát a Szombathelyi Műmalomba Bár az esős időjárás hátráltatja a termés betakarítását, mégis egyre több új gabona érkezik a megye malmaiba. A Szombathelyi Műmalomba az utóbbi egy hét alatt már több esetben érkezett a kisebb gabonaszállítmány. Legutóbb Söptéről 12 mázsa búzát és 25 mázsa rozsot szállítottak be őrlésre. A minőségi vizsgálat azt bizozonyítja, hogy az esős idő előtt betakarított és elcsépelt gabona igen jó minőségű. Az előírt 78 kilogrammos hektrfitersúly helyett 82—83 kilogrammot is elér a búza. Kedvező az eső előtt betakarított gabona nedvességtartalma is. Kétségtelen azonban, hogy a sok eső kedvezőtlenül befolyásolta a gabona nedvességtartalmát. A mostani szeles időjárás azonban jól jön a megázott kenyérgabonaféléknek, s megakadályozza a további csírásodását. A malom várja a további gabonaszállítmányokat. A fertőtlenített raktárak sok vagonnal befogadnak. A malom az új gabonából naponta 7 és fél vagonnal tud majd őrölni. Szovjet-afgán közös közlemény az afgán király Szovjetunióban tett látogatásáról Muhammed Zahir Sah afgán király Szovjetunióban tett látogatásának befejeztével szovjet—afgán közös közleményt adtak ki. A közlemény aláírására július 30-án a Kremlben került sor. Szovjet részről K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, afgán részről Muhammed Zahir Sah, Afganisztán királya írta alá a közleményt. Az aláírásnál szovjet részről a következők voltak jesen: N. A. Bulganyin, G. K. Zsukov, N. Sz. Hruscsov, A. N. Koszigin, V. Dzsavandza, M. G. Pervuhin, N. A. Gromiko külügyminiszter, N. Sz. Patolicsev és V. Sz. Szemjonov külügyminiszterhelyettesek, M. V. Gyegtyar, a Szovjetunió afganisztáni nagykövete és mások. Afgán részről jelen voltak: Muhammed Nairn miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter, Muhammed Juszuf bányászati és iparügyi miniszter, Abdul Hakim moszkvai afgán nagykövet és több más hivatalos személy. A felek kifejezték azt az óhajukat — hangzik a közleményben ■*, hogy az emberiség összes anyagi és erkölcsi lehetőségeit használ, fel annak az aggodalomnak meszüntetésére, amely a nemzetközi feszültség és a tömegpusztító fegyverek miatt világszerte fennáll. A felek kijelentették, arra törekednek, hogy a tudomány és a technika eszközeit békés célokra hasznlják fel, hogy jobb anyagi és szellemi feltételeket, boldog életviszonyokat biztosítsanak a világ népei számára. A Szovjetunió és Afganisztán mindig baráti jószomszédi politikát folytatott egymással szemben. Figyelembe véve e politika pozitív eredményeit, a felek kifejezték azon akaratukat, hogy továbbra is fenntartják a baráti kapcsolatokat és kijelentették, hogy e kapcsolatok további fejlesztésére és erősítésére törekednek, mert ez elősegíti a békét, a biztonságot, a nemzetközi együttműködés fejlődését és a kölcsönös segélynyújtást. Afganisztán királya meghívta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét, tegyen baráti látogatást Afganisztánban. A baráti meghívás elfogadásra talált. A. A. Gromikot, a Szovjetunió külügyminiszterét Afganisztán külügyminisztere meghívta, hogy kísérje el afganisztáni útján a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét. A Szovjetunió gazdasági segítséget nyújt Afganisztánnak Közlemény a szovjet-afgán megállapodásokról Az afgán király szovjetunióbeli látogatásával párhuzamosan tárgyalások folytak a két ország képviselői között gazdasági és határkérdésekről. E tárgyalásokról közleményt adtak ki. Az afgán királyi kormány óhaját teljesítve a szovjet kormány hozzájárult, hogy önzetlen, semmiféle politikai vagy egyéb feltételhez nem kötött technikai és anyagi segítséget nyújt Afganisztánnak az ország északi vidékein folyó kőolajkutatási, geológiai munkálatokhoz — hangzik a közleményben. A szovjet kormány hozzájárult ahhoz is, hogy segítséget nyújt Afganisztánnak az ország gazdasági fejlesztéséhez szükséges műszaki káderek kiképzéséhez. A tárgyalások során elvben megegyezés jött létre arról, hogy a Szovjetunió és Afganisztán kormánya szerződést köt a kétország közötti államhatárról. Evégből a felek kinevezték képviselőiket és megbízták őket, hogy a legközelebbi időben folytassanak konkrét tárgyalásokat erről a kérdésről. A felek megegyeztek abban is, hogy együttműködnek a szovjet— afgán határfolyók vizeinek kihasználásában. A tárgyalások a fent említett kérdésekről a barátság és a kölcsönös teljes megértés légkörében folytak és azzal végződtek, hogy számos kérdésben megfelelő egyezményeket írtak alá. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója a gyermekbénulásos megbetegedésekről A bejelentett gyermekbénulásos esetek száma az elmúlt héten országosan némileg csökkent. A járvány területi kiterjedésében lényeges változás nem történt. Az üdültetési korlátozások megszűntek Nagyhalász Szabolcs megyei, továbbá Jászárokszállás, Nagykörű és Tószeg Szolnok megyei községekben. A 14 éven aluliak csoportos gyermeküdültetése szempontjából korlátozás alá kellett venni Hajdú-Bihar megyében Püspökladány községet. Békés megyében pedig a békési járás területét. Csoportos gyermeküdültetés szempontjából jelenleg egészségügyi zárlat alatt álló területek: Borsod-Abaúj-Zemplén megye egész területe, Miskolc megyei jogú város, Hajdú-Bihar megyéből a berettyóújfalusi, a biharkeresztesi járás, továbbá a megye püspökladányi járásából Biharnagybajom Báránd, és Püspökladány község, Szabolcs-Szatmár megyében Nyíregyháza város, Nagykálló, Nyírbátor, Tiszalök, Kisvárda és Pátroha községek. Heves megyéből az egri és a füzesabonyi járás területe, valamint Eger és Hatvan városok, Békés megyéből a békési járás területe, Pest megyéből Fót község. Szolnok megyében az üdültetési korlátozások megszűntek. A Dunántúlon és a Duna-Tisza közén járványos terület nincs. A főváros továbbra is járványmentes. Ezeken a területeken szórványosan fordult elő egy-egy megbetegedés. Az 1955. és 1956. évi születésű gyermekek gyermekbénulás elleni első védőoltása július 27-én az egész országban befejeződött. Az oltásra kijelölt korcsoportokba tartozó gyermekek túlnyomó része megkapta a védőoltást. A beoltott gyermekek második oltása Budapesten és a járványtól erősebben érintett területeken augusztus 15-én, az ország többi részén augusztus 22-én kezdődik. További gyermekkorcsoportok védőoltását most szervezik. (MTI)