Vas Népe, 1961. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
in ni !■ ni —TM——w— MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HI 'lfm■■«■■■MMMMMMniaBMBaMMBIMnMMMMBMBMaMMMMMMMBni rVI. évfolyam, 1. szám Ara: 70 filérsei. január 1. Vasárnap Békés, boldog, új esztendőt! " Szilveszter éjszakáján, amikor , élre fordult az óra mutatója^ •turnsáp közepette, pohárral a ^búcsúztattuk az öesztens és boldog új évet kívántunk ymásnak. Ezt tették^ az ember, a Kola félszigettől a Bokidle és Sidneytől Mexikóig mmn'fu, ahol csak béke van a jld kerekségén , Minden okunk v ’gy barátságosan kolonjárt a távozó esztendőtől, az 1960 év a Szovjetunió és a szocialta világ’ több országában az nerialisták sorozatos prove a TSTM«nemzetközi legkor • c. »alista tábornak tó axv országoknak az rontja is. ’•akán kialakult szocializmus Vommúlt “iSb |&&* «*■ es után, alapo 0,7tpndő A mögöttünk hagyott esztendő (cializmust építő hazánkban ^ -»mely eredményeket hozott elvtárs legutóbbi ■ , izédéből örömmel ért«* krtLahsmán farunk termelése ;3 a mezőgazdaság termelje ;** »-TSSTÄS 2ÄÄ «*-> - .fével^úkebb hazánk, Vas me'ÄVÄÄ S » » S»sef»« "JJS .aguk mögött. A 19 for(juitrsSSi-t-j; 1elismerést, hogy -^ s a pSaszti életforma korzta és előnyös megváltoztatások igazi útja a szövetkezes. S az elismerés eredménye]l ezett be a történelmi fordulat megyénk szövetkezeti megye ^ h Megteremtettük az uj paraszti let kialakításának fel^te1®! ' Az új útra tért szövetkezeti parasztokat egy Pihana^ sem hagyta magára a munkásosztály, az állam. Szövetkezeti ^zdaságuk megalapozásához több millió forintot kaptak. Ez a naalmas összeg komoly merteksmntette őket új életük kezdetén : az államnak e nemes gesztusát átva a parasztember maga ara törekedett, hogyan tudná minél jobban hasznosítani a masa erejét. S józan eszét használva a saját anyagi erejéből is hozzájárult az új gazdálkodási foma mielőbbi felvirágoztatásához. Huszonhat millió forintra tehető az az összeg, amit maguk a szövetkezeti parasztok a saját munkájuk és anyagi eszközeik révén fektettek be a szövetkezeti gazdaságokba. Fényes bizonyítéka ez annak, hogy a parasztember jövőt, perspektívát lát a szövetkezetben. Bizonyítéka annak is, hogy változik a parasztember gondolkodásmódja, mindinkább háttérbe szorul a régi világból hozott „kaparj kurta neked is lesz” szellem, s ezt egyre inkább a közösségi gondolkodásmód váltja fel. S mit hozott a szövetkezetben töltött első esztendő, az összefogás ereje? Csodákat még nem várhatunk s nem is vártunk tőle. Mégis, hozta a falu képének a megváltozását, segítette a paraszti munka és a paraszti élet kulturálódását. Hogy mindez miben mutatkozik meg? A megye községeiben kiépülő szövetkezeti majorokban, a tsz-tagok új házaiban, a gépekben, amelyek jórészt felszabadították a parasztot a nehéz munka alól. A múlt évben, ha még meg is kellett fogni a kasza nyelét, de már közel sem verejtékezett annyit a föld művelője, mint a korábbi években, amikor még a keskeny parcellákon dolgozott. Ezután, még kevésbé verejtékezik, mert a mezőgazdaságnak készített újabb és újabb gépek még inkább megkönnyítik a munkáját. Ha csak ezzel mérnénk le a nagyüzemi gazdaság előnyét a kisparaszti gazdasággal szemben, már azt mondhatnánk: érdemes volt szövetkezni. Ezen túlmenően is változott a parasztember élete. Volt-e rá példa, hogy az egyéni gazda a Balaton partján vagy az ország más üdülőhelyén töltötte a vasárnapját? Nem, vagy csak nagyon kevés volt. A parasztok többségének erre sem ideje, sem anyagi lehetősége nem volt. S most? A múlt nyáron száz és száz vasiosztag utazott vasárnaponként a Balatonra. Egy részük a saját motorkerékpárján. Mi ez, ha nem a megváltozott élet bizonyítéka? A múlt évben szervezett üdültetés keretében sokan mehettek már egy-két hetes hévízi üdülésre. Az új évben még többen mehetnek nemcsak üdülni, hanem külföldi kirándulásra is a szomszédos Csehszlovákiába és a Szovjetunióba. Külföldet járt, világot látott ember lesz a vasi paraszt, aki valamikor azt is meggondolta, fizessen-e a vonatra azért, hogy a megyeszékhelyre vagy nagyritkán a fővárosba utazzék. A szövetkezetben töltött első esztendő azonban nemcsak a paraszti munka megkönnyítését, a falu képének a megváltozását hozta magával. A korábbinál több gabonát és egyéb mezőgazdasági terményt is hozott. Tavaly már több gabonát adott a falu a városnak, mint bármikor. Igaz, húsból még nem termeltünk többet, de a jövő ebben is ígéretes. A múlt évben a szövetkezetekben jórészt már megteremtették a nagyüzemi állattenyésztés feltételeit. Ez biztosíték arra, hogy a jövőben az eddiginél több lesz a húsboltokban a sertéshús és a rántani való csirke. Csak egyetlen példát erre: míg tavaly 186 ezer napos csirkét vásároltak a vasi tsz-ek, az idén már fél milliónál is többre jelentették be igényüket. S nemcsak csirkéből és sertéshúsból, hanem tejből, tojásból és egyéb élelmicikkeikből is többre számíthat a város. Jórészt ennek tudatában, bízva a jövőben és a sikeresen végzett munka jó érzésével köszönti az újévet a városok népe, a munkásság is. Erre minden oka megvan. A múlt évben tovább épültek, szépültek városaink, fejlődtek üzemeink, gyáraink. Elég erre a szombathelyi példát említeni. Egy évvel ezelőtt volt-e ilyen szép a megyeszékhely, mint most. Nem volt bizony. Egy év alatt kicsinosodtak az utcák, új lakótömbök épültek, a meglevő üzemek új üzemrészekkel gyarapodtak. Új fény világítja íreg az utakat, a házak tetején több a televíziós antenna, mint egy évvel ezelőtt volt, s jobban öltöznek, többet szórakoznak az emberek is. A rosszakaratú embernek is el kell ismernie az onosi változásokat. S ha kisebb mértékben is, de hasonló fejlődés ment végbe a járási székhelyeken, sőt a falvakban is. Ez a fejlődés büszkeséggel töltheti el a városi dolgozókat, hiszen mindez azért következhetett be, mert a korábbinál jobban, eredményesebben dolgozott az üzemi munkás. Nem mondjuk, hogy minden problémát, megoldottunk már. Gondjaink még vannak, de ezek már könnyebben elviselhetők, könnyebben megoldható gondok. S amikor azt kérjük a munkásoktól, hogy tovább növeljék a termelékenységet, a műszakiaktól, hogy fejlettebb technológiát dolgozzanak ki, s kamatoztassák azt, ezzel azt akarjuk, hogy az eddiginél is többet költhessünk lakásépítésre, városfejlesztésre, hogy a házak tetején tovább szaporodjanak a televíziós antennák és mind több ruha és lábbeli legyen a szekrényekben. Azt akarjuk, hogy egyre inkább fejlődjön, épüljön a város és szépüljön benne az élet. Hogy bővüljenek a könyvtárak az iskolák és virágozzék a kultúra. . Elérhetjük ezt, ha kicsit jobban dolgozunk, mint eddig, na ésszerűen használjuk fel forintjainkat, időnket, ha takarékoskodunk azzal az anyaggal, amit a saját munkánkkal megtermeltünk. Fentebb arról szóltunk, vas megye sokat fejlődött, eltura adott az utóbbi években. S hogy a jövőben tovább fokozódjék ez a fejlődés — akárcsak korábban nekünk kell érte megdolgozni. S most új év küszöbén, amikor egy újabb és sok munkára váró esztendőnek nézünk elébe, fogadjuk meg hogy vállvetve, kéz a kezeink meg gondjainkat, s tovább növeljük meglevő eredményeinket. Jelenünk biztató. Jövőnkbe tekintve nagy várakozással köszöntjük az érkező évet. Bízva a saját erőnkben, tudjuk, hogy még többre vagyunk képesek. Ennek tudatában kívánunk Vas megye minden dolgozójának békés, boldog új esztendőt! UDVARDI GYULA Dobi István újévi levele „Elvtársak! Barátaim! Betegségemből gyógyulóban, de dolgaim végzésében még mindig korlátozottan, ezúttal levélben fordulok újév alkalmából dolgozó népünkhöz, szocialista építésünk munkásaihoz, minden honfitársamhoz. Az esztendő fordulója a számadásnak és a feladatok felmérésének ideje az emberi életben. Visszatekintünk végzett munkánkra, örülünk a sikereknek, megpróbálunk tanulságokat levonni tévedéseinkből, és gondos gazda módján terveket készítünk a jövőre. Mindnyájunk öröme, hogy az 1960-as évről jó zárszámadást készíthetünk, és 1961-re a lehetőségeknek az eddiginél is szélesebb távlatai állnak nyitva előttünk. Hazánkban tovább erősödött a munkás-paraszt hatalom. Közéletünkben széleskörű politikai bizalom uralkodik. Népünk munkájával és állásfoglalásával támogatja a pártot, a kormányt, a közigazgatást, részt vesz a hatalom gyakorlásában. A menetközben adódott nehézségeket a tömegek együttműködésével győztük le. Népünk szorgalmának és a belső egységnek köszönhetjük, hogy 1960- ra mint a lendületes szocialista fejlődés évére, mint a hároméves terv sikerekben gazdag befejező esztendejére tekinthetünk vissza. A világ, az emberiség előre halad. 1960-ban tovább nőtt a Szovjetunió hatalma, a szocialista tábor ereje, tovább növekedett minden szocialista ország, közöttük a Magyar Népköztársaság tekintélye a világon. Az esztendő nemzetközi politikáját a leszerelésre, a béke biztosítására, a gyarmati rendszer felszámolására irányuló szovjet kezdeményezések határozták meg. A kommunista pártok történelmi jelentőségű moszkvai értekezlete elvi és gyakorlati irányításával új lendületet adott a szocializmus világméretű győzelméért folytatott küzdelemnek és a néptömegek harcának a tartós békéért. Az elnyomott népek egymás után rázzák le magukról a szolgaság láncait és keresik a szabad élet, a felemelkedés, a társadalmi igazság útját. A népek zsarnokok okozta szenvedéseit látva, még értékesebbnek és drágábbnak érezzük a magunk elnyert szabadságát. Az erős szocialista táborban élve népünk békességben, biztonságban és nyugodt, alkotó munkában töltötte az esztendőt, örvendetes, hogy már nemcsak a magunk boldogulásán tudunk teljes biztonságban és félelmek nélkül dolgozni, hanem hozzá tudunk járulni azokhoz a világot átfogó mozgalmakhoz,, amelyekre a most felszabaduló népek új életük megalapozásában és védelmében támaszkodni tudnak.■ Az új esztendő küszöbén előre tekintünk. 1961-ben új tervek megvalósítása vár reánk. Iparunkkal szemben a növekvő belső fogyasztás és az ország külkereskedelmi mérlege növekvő igényeket támaszt. Fontos, hogy a termelékenység növelésével, a gyártás fejlesztésével, az önköltség csökkentésével, takarékossággal 1961-ben még tovább gazdagítsuk, erősítsük népgazdaságunkat. Mezőgazdaságunkban befejezéshez közeledik a szocialista átalakulás. Egymásba kapcsolódva jelentkeznek a szövetkezeti nagyüzemek megszervezésének és megszilárdításának, az új szövetkezeti tagokkal való széleskörű beszélgetéseknek, a szakmai és politikai tájékoztatásnak, a szövetkezeti demokrácia kialakításának különböző problémái. Ezekkel már a legközelebbi hetekben komolyan szembe kell néznünk. Szocialista építésünkben mindnyájunkra nagy feladatok várnak az 1961-es esztendőben, de érdemes vállalni minden fáradságot és áldozatos munkát. Jó reménnyel nézünk előre, mindenki önmagáért, családjáért, népünk boldog szocialista jövőjéért dolgozik, azt építi minden alkotó tett ma az országban. E nagyszerű munkához sok sikert, jó egészséget kívánok mindenkinek. Boldog új esztendőt kívánok minden magyar munkásnak, parasztnak, értelmiségnek, a haza minden hű fiának és leányának. Audapest, 1960. december 31. DOBI ISTVÁN”