Vas Népe, 1963. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-01 / 281. szám
Tartalmasabb, gazdagabb, színvonalasabb népművelési munkát a vasi falvakban Befejezte ülését Vas megye Tanácsa A megyei tanács tegnap délelőtti ülésén a falusi népművelés helyzetéről és a továbbá feladatokról tartott beszámolót Lénárt Lajos elvtárs, a megyei tanács vb-elnökhelyettese- Részletesen elemezte a népművelési ágazatok helyzetét, fejlődését és feladatait. Hangsúlyozta, hogy a tanácsi munka egyik legszebb feladatköre, a népművelés irányítása, szervezése és lebonyolítása azért is fontos, mert a szellemi felemelkedés, a több ismeret és tudás kedvezően hat a termelésre. A népművelő munkának követnie kell az MSZMP Vik. kongresszusa határozatait, segítenie kell azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyek Vas megye gazdasági, politikai és kulturális életében a tanács dolgozóira várnak. A népművelés egyik legrégibb és legfontosabb áráról, az ismeretterjesztésről kijelentette, hogy az uóóbi években az akadémiai forma vált nagyon népszerűvé. 1961-ben még csak három működött a megyében, most pedig 40 akadémiai sorozat indult. Az alaposságra és a széles körű ismeretterjesztő tevékenységre jellemző, hogy az előadássorozatok tematikája is gazdagodott. Segíti a politikai nevelést, a szakmai ismeretek és az általános műveltség terjesztését. Tovább kell növelni a természettudományi, ezen belül a mezőgazdasági jellegű előadások arányszámát. Meg kell honosítani ezt a népszerű és igényes előadási formát megyeszerte. A másik fontos feladatkör a felnőttoktatás. Célja, hogy mindenkinek megadjuk az általános iskolai végzettséget, s ezáltal a művelődés további útját egyengessük. Nagyon fontos az előkészítő tanfolyamok megszervezése művelődési otthonainkban és a továbbtanulók rendszeres támogatása. A beszámoló foglalkozott a klubélet, a könyvtári munka, a kórusmozgalom és a műkedvelő színjátszás problémáival. Elemezte a népművelési dolgozók helyzetét, a tárgyi feltételek megteremtését. A beszámoló feletti vitában a megjelent tanácstagok közül sokan elmondták véleményüket és javaslataikat. Kovács Irén tanácstag, vajdai pedagógus a nemzetiségi falvak szemszögéből vizsgálta a népművelési munka hatékonyságát. Elmondotta, milyen fontos szerepük van ezekben a falvakban a kényelmes, otthonos, jól berendezett kluboknak, és a tv-látogatásoknak. Arra kérte a megyei tanácsot, hogy mint eddig is, viselje gondját a határmenti, nemzetiségi falvaknak. Horváth Sándor általános iskolai igazgató, tanácstag Választókerületében szerzett tapasztalatairól, az ismeretterjesztés személyi feltételeinek megjavításáról és a bürokrácia veszélyéről beszélt. Dr. Demján József, a megyei tanács egészségügyi osztályának előadója az egészségügyi ismeretterjesztés fontosságát hangsúlyozta, s rámutatott, hogy ahol a község vezetői személyesen példát mutatnak, nagy sikere van az előadásoknak. Perlaki Rudolf tanácstag, pedagógus összehasonlította a falu régi helyzetét a mostanival, példák és tapasztalatok egész sorával bizonyította a gyors ütemű fejlődést. A legfontosabb feladatnak a felnőttoktatás kiszélesítését említette. Körzetében gondoltak a munkásszállásokra is, Püspökmolnáriban például a munkásszálláson is megszervezték az oktatást. Rámutatott a mozilátogatás csökkenésének okaira, s példaképp megemlített néhány filmet, amelynek ízléstelen jelenetei elriasztják a falusi látogatókat. Elismeréssel szólt a főiskolákról kikerült új pedagógusokról, akik nemcsak foglalkozásnak, hanem hivatásuknak érzik a tanítást és a népművelést. Dr. Zsigmond László országgyűlési képviselő, tanácstag hangsúlyozta, hogy az ismeretterjesztő előadások módja, színvonala, hatékonysága rendkívül fontos. Nemcsak arról kell gondoskodni, és határozni, hogy több ember hallgassa az előadásokat, hanem arról is, hogy akik előadtak, azok a szakismeret mellé szilárd politikai meggyőződésüket, előrehaladásunkba vetett hitüket is átadják a hallgatóknak. Beszélt a nemzetiségi falvak népművelési feladatairól, javasolta, hogy a népművelő munkát ezekben a falvakban elsősorban a helyi értelmiségre kell alapozni. Kuti Béla tanácstag, a megyei rendőrfőkapitányság helyettes vezetője a sajtó fontosságát méltatta, majd javasolta a népművelő munka alaposabb elemzését, értékelését és megtervezését. Szabó József tanácstag a celdömölki járás tapasztalatairól, Lehel Ferenc országgyűlési képviselő, tanácstag a népművelő munka humanizmusáról, Fábián Zoltán a falusi zenekarokról, Török Tiborné a körmendi járás klubjainak, művelődési otthonainak munkájáról beszélt hozzászólásában. Gonda György elvtárs, a megyeitanács végrehajtó bizottságának elnöke értékelte a beszámoló után elhangzott vitát. Különösen azt emelte ki, hogy a tanácstagok elsősorban nem a tárgyi feltételeken és az apróbb szervezeti kérdéseken vitáztak, hanem a legfontosabb oldaláról, a népművelő munka tartalmi, színvonalbeli oldaláról közelítették meg a feladatokat. Ez pedig, a népművelő munka személyi feltételeire irányítja a figyelmet. Meg kell keresnünk azokat, akik a népművelő munkára alkalmasak, hivatásuknak érzik, világosan látják a munka nagyszerűségét és fontosságát. Meg kell teremteni minden faluban a felnőttoktatás feltételeit. A munnka értékelésénél a jövőben is elsősorban a minőségi tartalmi szemléletet kell érvényesítenünk, a mennyiségi, statisztikai szemlélettel szemben. Növelnünk kell a népművelő munka hatósugarát, tartalmasabbá, gazdagabbá, színvonalasabbá kell tennünk megyénk minden falujában. Lénárt Lajos elvtárs öszszegezte a napirendben elhangzott felszólalások tanulságait, majd Kelemen Ferenc vb-elnökhelyettes zárszavával a napirendi pont vitáját lezárták. A megyei tanácsülés határozatokat hozott a népművelési munka színvonalának megjavítására, továbbá — a tegnapi tanácsülés anyagának lezárásaként — a körmendi járási tanács irányító munkájáról. Végül Gonda György elvtárs ismertette a megyei tanácsülés 1964. évi programját. A politikai oktatástól a táncos szórakozásig napirenden: a szombathelyi fiatalok helyzete Néhány napja ülést tartott a szombathelyi városi KISZ-bizottság. Az ülésen a szombathelyi ifjúság magatartását, szórakozási lehetőségeit és az egymás közti nevelőmunka megoldatlan kérdéseit vitatták. A beszámolóból kitűnt, hogy helyes irányban fejlődik a város fiataljainak gondolkodásmódja, erkölcsi magatartása. A hétezer KISZ-tag közül több mint négyezren vesznek részt a politikai oktatás valamelyik formájában. A KISZ városi bizottságának szervezésében marxista esti középiskola indult, de sok fiatal vesz részt a marxista esti egyetem előadásain is. Ezenkívül a fiatalok százai a különböző szakmai és állami oktatásban vesznek részt. Az erkölcsi neveléssel kapcsolatban felmerült a felelősség kérdése. A KISZ a fiatalok nevelését csak az iskola, a szülők, a társadalmi szervezetek — tehát csak az egész felnőtt társadalom segítségével tudja megoldani. A rendőrségi statisztika azt mutatja, hogy az utóbbi időben nem emelkedett a fiatalok cselekedetei miatt az ellenük indított eljárások száma. Az ülés határozatot hozott, hogy megerősíti és újjászervezi a városi Ifjú Gárdát, amely az eddiginél hatásosabban segíti majd a BM ifjúságvédelmi csoportját. A harmadik napirendi pontként a kulturált szórakozási lehetőségek megteremtéséről esett szó. Probléma a táncos szórakozóhelyek hiánya: a vasárnap délutáni össztáncok nem elégítik ki a felnőtt fiatalok igényét. Átmeneti megoldásként javasolta a városi KISZ-bizottság a Művelődési és Sportházban levő, ifjúsági körökben népszerű eszpresszó, „ifjúsági presszó" jellegű felhasználását, V. I. Emlékművén a világ soha Hont korvados Sanyika is olyan gyerek volt, mint a többiek. Nem született zseninek, nem volt kiemelkedő tehetség az iskolában. Nem viselkedett jobban, mint a többi gyerekek. Neki is olyan gondot okozott a betűvetés, mint akármelyik más rumi gyereknek. Egy kicsit talán jobban érdeklődött a felnőtteket foglalkoztató dolgok iránt, jobban feltűnt neki az ordító különbség a gróf Széchenyi Móriczok és a Kovács Jánosok életmódja között, mint kis „kortársainak” — emlékezik vissza Katus néni, a 76 éves Horváth Györgyné nyugalmazott tanítónő Fürst Sándor gyermekkorára. Hatvan évvel ezelőtt itt, Rumban született. Fürst Sándor, a komunista mozgalom nagy mártírja. Itt szerezte első benyomásait, itt ismerkedett a betűvetéssel, számolással, olvasással, a „tudomány" alapjaival. Itt formálódtak jellemvonásai, a rumi zsellérgyerekek között, azokkal együtt. Bár tizenhárom éves korában Budapestre költöztek, soha nem feledte el a vidéket, igazi forradalmárként harcolt, küzdött a parasztok felszabadításáért, nyomorának megszüntetéséért is. Előbb baloldali szociáldemokrata, s 1926-ban már a kommunisták pártjában harcol, élete kockáztatásával. Amikor 1932. nyarán a rögtönítélő bíróság elé állították és nem volt kétséges, hogy halállal sújtják, büszkén vallotta: „Mindig kommunista meggyőződésemet követtem. Azért lettem komunista, mert teljes meggyőződésemmel a háború ellen voltam. Nem felforgató tevékenységet folytattam, hanem a munkásosztály, az elnyomott dolgozó tömegek felvilágosítására vállalkoztam, igyekeztem meggyőzni a tömegeket, hogy a komunisták által hirdetett út az egyedül helyes. Magyar anyanyelvű, magyar állampolgár vagyok, s egész tevékenységemmel népemet szolgáltam". Ezekért az eszmékért kellett meghalnia 1932. július végén. Azért, mert nem akarta, hogy a hazából a népnek csak éhség és nyomor jusson. Békét és szabad életet követelt, munkát és a munkán alapuló új társadalmat, igazságot akart. Hazát akart a hazátlanoknak. Eszmei örökségét, megkezdett életművét a kommunisták valóra váltották a felszabadulás után. Eszméit magáénak vallja, ápolja, mindennapi munkájában felhasználja, értékesíti szülőfaluja, s annak pártszervezete is. A rumi pártszervezet az egyik legjobb a vasvári járásban. A kommunisták többsége— harmincketten vannak —, 1945 óta tagja a pártnak, felismerte, hol a helye, folytatta azt a küzdelmet — ha lényegesen kedvezőbb körülmények között is —, amiért Fürst Sándor az életét adta. Sokszor emlegetik példáját, amikor meg nem értés, közömbösség, nemtörődömség mutatkozik, egyegy párttagnál. Szülőháza falán márványtábla hirdeti a hálát, kegyeletet. Az ifjúság mozgalma, amiért maga is annyit harcolt, szobrot emelt tiszteletére Szombathelyen. A koszorú, a virág soha nem hervad emlékművén. A szülőház ugyan már ütött-kopott, de a tanács most akarja megvásárolni, s benne múzeumot szeretnének berendezni. Az ő nevét viseli a helyi úttörőcsapat, s az ő szellemében nevelik a harmadik délért, a kulturális felemelkedésért folyó harcban, ezt akarják diadalra juttatni az ifjúsági kulturális szemlékben. A nagy forradalmár, a Rumban született mártír nyomdokain jártak a kommunisták és pártonkívüliek százai, a volt zsellérek és azok leszármazottai, amikor megszüntették a nyomort, megalakították a termelőszövetkezetet, s gyarapítják, annak eredményeit, összeomlott a környező falvak közötti választófal. Zsennye, Gutaháza, és Rábatőttős is csatlakozott a rumiakhoz, egyesítették erőiket, gazdaságukat. 3200 holdon gazdálkodnak, több mint tíz erőgépük és sok már korszerű felszerelésük van. Hazát teremtettek a hontalanoknak. Pártszékházat építettek, ahol szórakozhatnak, művelődhetnek, kommunisták, kiszisták — együtt a falu népével — összejöhetnek, így öltöttek testet Fürst Sándor és a többiek eszméi Rumban is, így teljesedik az általa, általuk megkezdett vérükkel megpecsételt mű. Ezért tekintenek ma is tisztelettel nagy elődre, a falu szülői téré, kortársak és fiatalabbak egyaránt. Sanyi alakja, emléke örökké megható néni mosolyogva emlékezik Sanyikéra, régi tanítványára. A nemzedéket, alakítják, fer marad szívünkben s málják világnézetének alap- Sándor harcát lankadatlan Rét, AradamZígyatékit foltarjánul folytatják, használják fel a művelő- Dézsi Hortjit Fürst Sándor emléktáblája, szülőháza falán A rumi pártszékház.