Vas Népe, 1969. szeptember (14. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-02 / 202. szám
A vezetés próbája adat ellátására. S a kádermunka elsősorban azért lett szókimondóbb, mert a frontvonalak is nyíltabbak, a vállalatok, s a felettes hatóságok felelőssége kevésbé mosódik össze, és szembetűnőbb a időszerűség, a maradiság. A megnövekedett és mérhetőbbé vált személyi felelősségnek azonban egyáltalán nem az alkalmatlanság a legjellegzetesebb kísérőjegye. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az igazgatók, a főmérnökök, a főkönyvelők többsége képes új, kezdeményező módon vezetni, a kockázatot, a felelősséget vállalni. És nem lett igazuk azoknak, akik féltek az önállóság növelésétől, s a reform sikerét a vállalati vezetéstől féltették. A gazdasági vezetőgárda méltónak bizonyult a bizalomra, s a nagyobb követelmények hatására fejlődése is meggyorsult. Természetesen húsz hónap tapasztalatai alapján legfeljebb azt mondhatjuk, hogy a vállalatok szerencsésen túljutottak az első akadályokon, ám még senki sem szakította át a célszalagot. Az idei év már több munkát, feladatot adott, mint a tavalyi. A reform kibontakozásával — ahogy csökkentik, illetve megszüntetik az állami támogatásokat, a központi kedvezményeket és fékeket — a teljesebb körű önállósággal és felelősséggel mind élesebb határvonal kerül a jó és a rossz munka a tehetséges és bátran kezdeményező, valamint az új módon dolgozni képtelen vezetők közé , mivel a vezetés lényege az előrelátás, a mai döntések, intézkedések csupán több év távlatából, a holnap nagyobb követelményeinek mércéjével értékelhetők igazán. Vajon, a vállalat szervezetét, belső mechanizmusát, a beosztott vezetőket, az egész kollektívát előrelátó módon már most felkészítik-e az új feladatokra? A kérdésre majd a jövő gyakorlata ad egyértelmű választ. Az idei szigorú — tegyük hozzá, nem mindig elég következetes és hibamentes — bankpolitikai következtében a vezetés pénzügyi-gazdálkodó funkciója került előtérbe, gyakran elnyomva más teendőket. A szakmai felkészültség egyoldalú hangú irányításra ma már aligha szorul, hogy a nagyobb vállalati önállóság megsokszorozta a vezetők felelősségét. Hogy mást ne mondjunk: a reform nyomán 20 hónap alatt nem oldódtak meg a népgazdaság évtizedes problémái, s így ma bizonyos feszültségek nem annyira az irányító szerveknél, mint inkább a vállalatoknál tapasztalhatók. Jelenleg sincs például lényegesen több erőforrás, anyagi, eszköz felhalmozásra (fejlesztésre és a forgóeszközök növelésére) mint néhány esztendővel ezelőtt, a tervalkudozások idején. Csakhogy most a vállalatok kerülnek nehéz pénzügyi helyzetbe, ha tovább nyújtózkodnak, mint ameddig a takaró ér. A gazdasági vezetők felelőssége ma nem általánosságban, hanem nagyon is témaszerűen mérhető a vállalatok gazdasági eredményeiben. Nem véletlen például, hogy az egyik főkönyvelő még mielőtt teljesen összecsaptak volna feje felett a hullámok, felmentését és alacsonyabb beosztásba helyezését kérte. Az irányító szervek által kezdeményezett leváltások indokolásában is gyakrabban szerepel: alkalmatlan a felsúlyozásával korábban is találkozhattunk. Pedig nem szabad elfelejteni, hogy a vezető posztok betöltésénél az új mechanizmusban is változatlan követelmény a népi demokráciához való hűség a szakmain kívül a politikai felkészültség, a szervező- és irányítókészség. Mindez persze magában foglalja az emberekkel való bánni tudást, s a példaadó vezetői magatartást morált is. A vezetői képességek értékét nem szabad arisztokratikusan önmagukban vagy néhány látványos megnyilatkozásban lemérni A tehetség, az alkalmasság fokmérője az egész kollektíva eredményes munkája. Ezért az a jó vezető, aki a csapatjátékra épít, jól válogatja meg munkatársait Nemcsak, hogy érvényesülni hagyja minden szinten a tehetséges szakembereket, hanem el is söpri útjukból a 12 akadályokat. Korszerűsíti például a vállalati szervezetet, amelynek régi formája sok középszintű vezető kényelmének, kiváltságainak, anyagi előnyének is mentsvára. A reform a vállalati munka minden szintjén változást igényel a szervezetben, a módszerekben, a szemléletben. S ez az igény mindenütt találkozik a dolgozók felfokozott várakozásaival is húsz hónap elteltével egyre jogosabb követelmény a reform gyakorlatias végrehajtása, minden szinten, a munkapadokig bezáróan. Nem látványos, de elkerülhetetlen, hogy a vezetők ügyéből a tömegek napi munkájának részévé váljék mindaz, ami a vállalat új helyzetéből, nagyobb önállóságából adódik. Ehhez pedig mindenekelőtt az üzemi demokrácia fejlesztésével, a párt- és a szakszervezetek tevékeny közreműködésével fel kell számolni a vállalati munka és szemlélet megújítását, a tehetség, az alkotó kezdeményezések útját álló bürokráciát és középszerűséget. Ugyancsak a vezetés dolga a műhelyek számára is érthető nyelvezetre fordítani, mozgósító erejű feladatokra bontani a sok évre programot adó vállalati reformtennivalókat. Ma csak így lehet a dolgozó kollektívák összefogását, fegyelmét, tulajdonosi öntudatát erősíteni, magasabb szintre emelni, az igazi vezetői képességeket, a rátermettséget igazolni. K. J. Bemutatjuk Népköztársaságunk intézményeit A községi tanács A kormány a tanácsok gazdasági hatáskörének meghatározásánál abból indult ki, hogy hazánkban a község a településrendszer egyik alapegysége, s ezért a községi tanácsokat a lakosság közösségi igényeinek kielégítésére alkalmassá kell tenni. Ezért az eddiginél lényegesen nagyobb önnálóságot biztosítanak folyamatosan a községi tanácsszerveknek. Lényegében rájuk bízzák a község lakosságának alapellátásával összefüggő szervező munkát, s az ehhez szükséges szervezett kialakítását azokban az alapszolgáltatásokban, amelyeknek feltételei egyegy községben adva vannak. A nagy lélekszámú községekben lehetővé teszik, hogy a községi tanácsszervek a községfejlesztési feladataikat saját üzemeik (brigádok, építő részlegek) szervezésével végezzék el, továbbá egyes alapvető közösségi szükségletek kielégítésére (állami épületfenntartás, köztisztasági tevékenység, földterület-gazdálkodás, járda-, fürdőfenntartás, vízműtársulatok szervezésében való részvétel stb.) saját közüzemet vagy költségvetési szervezetet hozhassanak létre. A községekben lehetővé teszik, hogy szolgáltató szervezeteket a községi tanácsszervek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel, fogyasztási és értékesítő szövetkezetekkel, kisipari termelő szövetkezetekkel közösen, társulásként is alapítsanak. Több kisközség esetében ilyeneket egy-egy településcsoportra vagy járásszékhelyre is lehet szervezni A községi kulturális intézmények (általános iskolák, óvodák, napközi otthonok, művelődési otthonok és könyvtárak, sportlétesítmények stb.) és egészségügyi intézmények vagy önálló intézményként költségvetésen belül működnek, s fejlesztésükről és fenntartásukról a tanácsszervek gondoskodnak. A községi tanácsszervek a megfelelő jogszabályok alapján jogosultak a község területén az alapvető ellátásban közreműködő községi üzemek, szövetkezetek, magánkisiparosok munkájáról tájékozódni és tevékenységüket — közvetlen beavatkozás nélkül, javaslattétel alapján — koordinálni Az egyes községi intézmények, szervek vezetőinek (általános iskolák, óvodák, bölcsődék vezetői, községi orvosok) kinevezése és felmentése ezentúl a községi tanácsszervek véleményének előzetes meghallgatásával történik. A községi tanácsszervek hatósági feladatait és jogkörét folyamatosan bővítik szélesítik. Ennek kapcsán azokat a hatósági jogosítványokat, amelyek a lakosságot alapvetően és közvetlenül érinti, s eldöntésük különleges szakértelmet nem igényel a községi tanácsszervekhez decentralizálják: a nagyobb községekben például az egyszerűbb épületek építési engedélyezését, egyes iparjogosítványok, működési engedélyek kiadását stb. is a községi tanácsszervek hatáskörébe adják át. Az építésügyi hatósági jogkörök további decentralizálását szolgálja a kormánynak az az intézkedése is, hogy a nagy lélekszámú községekben megfelelő felkészültségű elsőfokú építésügyi szakigazgatási szerveket kell kialakítani. Ez a rendelkezés, országosan mintegy 200—250 nagyközséget érint. A községi tanács — a járási tanács által megadott költségvetési szabályozók és kötelező előirányzatok figyelembevételével — költségvetését maga állapítja meg: a tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló létesítmények fenntartásáról, üzemeltetéséről a tanács saját költségvetéséből maga gondoskodik. Újlaki László dr. 1969. szeptember 8- kedd Megtartíuk a 10. tanév az esti egyetemen 30 végzős átvette diplomáját Tegnap délután ünnepélyes keretek között nyitották meg Szombathelyen, a pártszékház dísztermében a megyei pártbizottság Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem 10. tanévét. Fülöp Lajos igazgató köszöntötte a megjelenteket, közöttük Németh Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát, Rácz Jánost, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Ünnepi beszédet mondott Lőrincz Károly, a szombathelyi városi pártbizottság titkára. Emlékeztetett a szónok az intézmény eddigi útjára, amelyben több, mint ezren végeztek s félszázan szereztek főiskolai oklevelet. Az idei tanévben 659-en járnak a hároméves általános tagozatra, 175-en a szakosító tanfolyamokra is mintegy háromszázan vesznek részt a speciális és továbbképző tanfolyamokon. Az esti egyetem tehát egyre jobban teljesíti hivatását, a marxizmus-leninizmus oktatását, a szocializmus építésére történő mozgósítást, a hallgatók világnézetének szilárdítását, a kommunista emberre jellemző erkölcsi vonások kialakítását és fejlesztését, valamint a megfelelő képzettségű propagandisták számának gyarapítását. A megnyitó beszéd méltatta a tanulás fontosságát, időszerűségét. Elemezte a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának jelentőségét, új módszereit s főbb következtetéseit. Melegen köszöntötte az előadó a városi pártbizottság nevében a végzősöket, a most tanulókat, a tanárokat, s eredményes munkát kívánt. A tanévnyitó ünnepség második részében Fülöp Lajos igazgató adta át a diplomát, amely a 17/1963. számú kormányrendelet értelmében főiskolai végzettséget jelent azoknak, akik sikeres államvizsgát tettek a marxizmus— leninizmus mindhárom ágából. Külön méltatta azok tevékenységét, akik e diplomáért hét esztendeig tanultak az esti egyetemen. A harminc végzős közül négyen vörös diplomát kaptak. Vörös diplomások: D. Facsar Imre, dr. Flamisch László, Kéri Lászlóné és Szekér Kálmán. Diplomát kaptak még: Bárdosi Ferenc, Bende László, Buray Sándor, Csirke Sándor, Dezse Ottó, Góczán Károly, Gönczöl Lajos, Gyöngyösi István, Gyúró Imre, Hajas Endre, Kovács Antal, Marton József, Nagy József, Nagy Aladár, Németh László, Őri József, Petneházy István, Sárosi István, Simon Ivánné, dr. Szabó István, Szabó László, Szalai István, dr. Szipőcs Jenő, Takács József, Tóth Lőrinc és Veres István. D. M. VAS NÉPE Nem akarnak világot látni! Az emberi vágyak egyike: bejárni a világot. Megismerni idegen tájak varázsát, gyönyörködni hófedte hegyormokban, hallgatni a tenger moraját, ámulni a víztükör változó színjátékán, melyek természeti leírására, bemutatására még a legtökéletesebb könyv, vagy film sem képes. Szinte minden civilizált emberben él az örök kíváncsiság: hogyan élnek más országokban a fiatalok, a nők, a férfiak, a gyerekek? Az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda elérhetővé teszi ma már minden fiatalnak, hogy ne csak a ívből, a képes mellékletű útleírásokból, ismerjék meg a földrészeket, hanem kedvezményesen, kis költséggel különböző túrákra indulhassanak. Megyénkben több ezerre tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik nem szalasztották el az alkalmakat. Sajnos, akadnak jópáran olyanok is, akik közömbösen fogadják a „szerencsét”. Itt van mindjárt egy meghökkentő eset. A járási KISZ-bizottság 11 napos Moszkva—Leningrad— Moszkva újra szervezett egy csoportot a szombathelyi járásban. Elsősorban mezőgazdaságban dolgozó fiatalokra gondoltak A szeptember 5. és 15 között Szovjetunióban tartózkodó csoport létszámát 35-re tervezték. A jelentkezők száma alig érte el a 23-t. A részvételi díj ugyan 2100 forint, de az indulók legnagyobb része jutalom úton vehet részt. Még így is akadtak olyan fiatalok, akiknek az „ajándékút” lehetősége sem keltette fel érdeklődését Kőszegszerdahelyen. Csepregen, Bükön, Felsőcsatáron a termelőszövetkezetek vezetői hiába ajánlották fel a teljes térítést és a 11 napos jutalom- szabadságot, a községben nem akadt egy olyan fiatal, aki vállalkozott volna a szén útra. Bizonyára nem is tudják, mit veszítenek. Vajon, amikor visszautasították a nagyszerű ajánlatot, volt-e olyan vezető, aki felvilágosította a könnyelmű fiatalokat arról, hogy miről mondanak le, milyen kincset dobnak el meggondolatlanul maguktól? Míg az ifjúság nagy részét az örök mozgás, az új habzsolása jellemzi, addig van egy kisebb réteg, mely elzárkózik a távlatoktól, számukra a világ kis térre szűkül le, közülük kevesen látták a Balatont, s talán, na egyszer jártak Budapesten. Az utazási közöny okát itt kell keresni. Mert először saját hazánk tájait kell bejárni ahhoz, hogy az országhatáron túlra is kívánkozzunk. (ha) „Futok a pénzem A gencsapáti presszóban a minap a felszolgáló „futok a pénzem után” — felkiáltással két fizetés nélkül távozott férfi nyomába eredt. A sértettek (onnan tudom, hogy sértve voltak, mert viselkedésük erről árulkodott) viszsza is érkeztek, s mielőtt fizetési kötelezettségüknek eleget tettek volna, meglepő vitát folytattak a felszolgálóval. Közölték, hogy ilyen Piti dolgokból nem illik ügyet csinálni, amúgyis, a felszolgáló dolga a vendég ellátása és nem az hogy „pofázzon”. No igen! A felszolgálónak valóban ez, a dolga. S becsületére legyen mondva, ennek eleget is tett. De mi a vendég dolga? Hogy rendeljen és fizessen. Semmi esetre sem az, amit az „olajra lépett” két férfi művelt. S bár a kereskedelemben és a vendéglátásban az eladók és felszolgálók ellen nem kevés kifogást emelhetünk, azt sem lehet szó nélkül tűrni, hogy magukról megfeledkezett emberek nyomdafestéket alig tűrő módon sértegessék a kötelességüket teljesítő dolgozó embereket. Néhány napja az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 19- es számú cipőboltjában a szombathelyi Köztársaság téren egy fiatalember, annak ellenére, hogy perceken belül megkapta a kívánt szint és méretet, vagy 10 percen át sértegette a bolt eladóit. A kérdésre például, hogy kéri-e a cipővel együtt a dobozt is, felháborodva kérdezte, hogy mit képzelnek. A cipőt úgymond spagettiba kéri csomagolni. S miközben a fiatal előadónő szó nélkül papírba csomagolta a kiválasztott cipőt, többrendbeli kioktatásban részesült a spagetti csomagolás minkéntjéről. Az egész bolt személyzete fellélegzett, amikor a „kedves vevő” végre eltávozott. Feledékenyek vagyunk és idegesek. Rohanunk és szeretnénk dolgainkat kozmikus sebességgel elintézni. És bár naponta sokszor és sokan kapjuk meg, amit kérünk, amire szükségünk van, egyesek mégsem érzik, hogy dolgaik intézése közben a pult másik oldalán is emberek állnak. (szanati) _________ Szekér Kálmán átveszi vörös diplomáját.