Vas Népe, 1974. december (19. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
A törvényes rend erősítéséért Interjú dr. Kuti Béla rendőrezredessel A közelmúltban az Ilneszi Tanács törvényerejű rendeletet alkotott az állam és közbiztonságról. Úgynevezett keret jogszabályról van szó, amely alapelveiben és legfontosabb kérdéseiben öszszegzi a fenti témát. Éppen ezért vele egyidejűleg a kormány a végrehajtásról két rendeletet is hozott. Az egyiket a rendőrségről, a másikat hazánk államhatárának őrzéséről. Az új rendelkezések azon jogszabályok sorát bővítik, amelyek — minden állampolgárra kötelező normák előírásával, illetve a garanciák biztosításával — tovább szilárdítják hazánk törvényes rendjét, elősegítik állami életünk fejlesztését, korszerűsítését, mindezzel együtt erősítik a szocialista demokratizmust. Munkatársunk felkereste a megyei rendőrfőkapitányság vezetőjét, dr. Kati Béla ezredest, aki az említett törvényerejű rendeletről, s a végrehajtásról szóló kormányrendeletekről az alábbiakban válaszolt kérdéseire: — MI A TÖVÉNYEREJŰ RENDELET LÉNYEGE? A november 1-én hatályba lépett jogszabály arra hivatott, hogy tovább erősítse törvényes rendünket, szilárdítsa az állampolgárok biztonságérzetét, megszabja a végrehajtásiban közreműködő szervek tennivalóit Rögzíti a rendszerünkkel szembehelyezkedő, a törvényeket megsértőkkel szembeni fellépést, eljárást és az alkalmazható intézkedéseket. A törvényerejű rendelet keret jellegű jogszabály, amely az állam- és közbiztonság védelmének csak a legfontosabb feladatait rögzíti, a részletes feladatokat a végrehajtási jogszabályok határozzák meg. Egyik nagyon lényeges alapelve, hogy az állam- és közbiztonság védelme nem kizárólagos belügyi feladat kifejezésre jut ez a tvr. címéből és szerkezeti felépítéséből. Erre utal, hogy a jogszabály első fejezete, a Belügyminisztériumra való utalás nélkül sorolja fel az állam- és közbiztonság védelmének alapvető feladatait Ugyanebben a fejezetben rögzíti, hogy az állam- és közbiztonság védelme a törvényerejű rendeletben és a más jogszabályokban meghatározott szervek kötelessége. Ennek szellemében a jogszabály előírja, hogy az állam- és közbiztonság védelmében és fenntartásában a fegyveres erők és fegyveres testületek állami, társadalmi, gazdasági szervek és az állampolgárok hatékonyan közreműködnek. Mindezt azért tartom fontosnak, mert eddig jogszabály nem rögzítette hazánkban, hogy az állam- és közbiztonság védelme nem kizárólagos belügyi feladat. A közrend fenntartásában, a bűnüldözésben nélkülözhetetlen a lakosság, a társadalom segítsége. A közreműködést kimondó rendelkezés növeli az említett állami, társadalmi, gazdasági szervek felelősségét, egyben megteremti a jogi alapját, hogy a Belügyminisztérium munkáját segítő önkéntes szervezetek működését, feladatait a későbbiek során részletes végrehajtási rendelkezés szabályozza. Megemlíteném, hogy az állam- és közbiztonság körébe tartozó kérdéseket egységesen és nyilvánosan ilyen magasszíntű jogszabályez ideig nem rögzítette.Az 1055. évi 22. sz. tvr. csupán a rendőrségről szólt). Közzététele lehetővé teszi, hogy az állampolgárok a belügyi szervek tevékenységét átfogóan megismerhessék. MILYEN FONTOSABB FELADATOKAT SOROL AZ Állam- és közbiztonság VÉDELME KÖRÉBE A KERETJOGSZABÁLY, S MELY SZERVEK HIVATOTTAK ENNEK ELLÁTÁSÁRA? — A törvényerejű rendelet rögzíti azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket az állam belső rendjének védelme, a bűnözés elleni harc, a közrendvédelem, a közlekedésrendészet, igazgatásrendészet, az államhatár őrzése és a tűzvédelem érdekében el kell végezni. "Tartalmazza azt a lényeges rendelkezést, hogy az állam és közbiztonság védelmének feladatait a Belügyminisztérium szervei látják el, s felsorolja, hogy e szervek, a rendőrség, a határőrség és a tűzoltóság országos parancsnoksága. A jogszabálynak ez a szerkezeti felépítése egyrészt alátámasztja az első kérdés kapcsán kifejtett gondolatot, hogy az állam és közbiztonságról szóló törvényerejű rendelet nem a Belügyminisztériumról szóló jogszabály, hanem címzettje az egész társadalom. Ugyanakkor leszögezi, hogy a térben a felsorolt feladatok ellátása a Belügyminisztérium szerveinek hatáskörébe tartozik. Másrészt kifejezi a rendelkezés, hogy a feladatokat a Belügyminisztérium szervei közösen, egymással szoros egységben látják el. Az állam belső rendjének védelmére a jogszabály előírja, hogy — fel kell deríteni a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi, gazdasági rendje, béke és emberiség elleni, az állampolgárok személye és tulajdona ellen elkövetett, továbbá az egyéb bűncselekményeket, s meg kell akadályozni ezek elkövetését Megköveteli a hazánkkal szemben álló hatalmak és szervezeteik a Magyar Népköztársaság társadalmi, vagy gazdasági rendjének megdöntésére, aláásására, vagy gyengítésére irányuló tevékenységének leleplezését, továbbá kártevő munkájuk megakadályozását. A BŰNÖZÉS ELLENI HARCBAN VANNAK-E KIEMELKEDŐ SZEMPONTOK, MENNYIRE VONHATÓK be az Állampolgárok? — A bűnözés elleni harcban a megelőzést a jogszabály is elsődleges szempontként emeli ki. Ugyanakkor rendelkezik az elkövetett bűncselekmények felderítéséről, az előkészületben levő, vagy megkezdett bűncselekmények véghezvitelének megakadályozásáról, a büntetés hatálya alatt álló személyek ellenőrzéséről. Rögzíti, hogy a bűncselekmények felderítése érdekében a jogszabályban meghatározott eszközök és módszerek alkalmazhatók. A bűncselekmény elkövetőivel szemben a jogszabályban meghatározott kényszerintézkedések foganatosíthatók. A kérdés kapcsán hangsúlyoznám, hogy a megelőzés eddig is fontos jogpolitikai elv volt. Ennek tudható be, hogy az állami, társadalmi, gazdasági és bűnüldöző szerveknél a megelőzésnek számos jól bevált módszere és eszköze alakult ki. Jól szolgálják a megelőzést az ipari üzemeik, intézmények, termelőszövetkeztek belső rendjének szilárdítását célzó szabályozások, a bizonylati rend és fegyelem javulása, az egyre javuló, de még számos problémával küzdő belső ellenőrzés, a különböző vagyonvédelmi intézkedések. Fontos eszköze a megelőzésnek a megyében egyre jobban kibontakozó jogpropaganda. A rendőrök, önkéntes rendőrök, ifjúgárdisták, munkásőrök közterületen teljesített szolgálata, a büntetés hatálya alatt álő személyek rendszeres ellenőrzése, a bűnelkövetők felderítése, leleplezése, a bűncselekményeket lehetővé tevő okok, körülmények felderítése és megszüntetése szintén hatékony eszköze a megelőzésnek. Az állam- és közbiztonságról alkotott törvényerejű rendelet az állami, társadalmi, gazdasági és bűnüldöző szerveket arra kötelezi, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel az eddigieknél hatékonyabban gondoskodjanak a bűncselekmények megelőzéséről. A jogszabály ugyanakkor rögzíti, hogy a bűnözés elleni harcban — a hívatott szervek — különböző kényszerítő eszközöket (testi kényszer, bilincs, gumibot, szolgálati kutya, fegyver) és a bűncselekményt elkövetőkkel szemben kényszerintézkedéseket (rendőrhatósági felügyelet, kitiltás) alkalmazzhatnak. A végrehajtásról rendelkező minisztertanácsi rendelet nem titkolja, hogy milyen kényszerintézkedések érik, vagy érhetik azokat, akik a törvényes rendet megbontják. A rendőr köteles szolgálata jogszerű teljesítése közben intézkedéseinek érvényt szerezni és ennek érdekében jogosult a felsorolt eszközök alkalmazására. Ha például, valaki önként nem tesz eleget a felszólításnak, akkor erőszakos kézrátételre — mint testi kényszerre — kerülhet sor. A testes kényszer, megfogást, eltávolítást, elszállítást stb jelent. Gumibot használatára — akkor kerülhet sor ha a rendőrt megtámadják, vagy a hivatalos felszólítás ellenére a garázda, vagy verekedő személy cselekményét nem hagyja abba. A fegyverhasználat eseteit szigorúan körülírt rendelkezéseik (1963. évi 12. tvr) tartalmazzák. Erre akkor kerülhet sor, ha egy, vagy több ember élete, testi épsége kerül közvetlenül súlyos életveszélybe és annak elhárítása más módon nem lehetséges. Minden felsorolt kényszerítő eszköz alkalmazására nyomatékos felszólítás és a cselekmény abbahagyására, vagy tűrésére történő figyelmeztetés után kerülhet sor. A rendőrségről szóló minisztertanácsi rendelet előírja, hogy a rendőrség jogosult a közrendet és közbiztonságot veszélyeztető cselekmények meggátolása érdekében az állampolgárok, így különösen az önkéntes rendőrök segítségét igénybe venni, megteremtve ezzel az állampolgárok bevonásának lehetőségét. A bűnözés ellen önzetlenül segítséget nyújtó állampolgárt nem érheti hátrány, ellene irányuló támadás esetén számára a törvény büntetőjogi védelmet biztosít. Az állampolgároknak a bűnözés elleni harcban való bevonását más jogszabályok is lehetővé teszik. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya például alapvető kötelességként határozza meg minden állampolgár részére a nép vagyonának védelmét, a társadalmi tulajdon szilárdítását, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozását, az ország természeti és kulturális értékeinek oltalmazását, a társadalom rendjének erősítését. Súlyosabb bűncselekményeknél a büntetőtörvény feljelentési kötelezettséget ír elő. Büntető eltérési törvényünk pedig akként rendelkezik, hogy a bűmcselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatta, köteles azonban fő haladéktalamit a rendőrségnek, vagy az ügyészségnek átnőni, ha pedig erre nincs média, ezek valamelyikét értesíteni. _ *rZir*.T'vrn vtmntr»,. UTlCm IHiytnrr «CTStzk. I.rozTi * oVin VÉNYEREJű RFVnt r FT? — A közrend védelmén Sokan ,,a köztemetőV, védelmét értik. A tecrabélyban áttalóban az álomnoteárok étel és vagyonbiztonség át, az utcán, tereken, parkokban és egyéb helyeken a nyugalom biztosítását jelenti. Úgy gondolom az „elvélt helyeken” kifei°zés magyarázatra szorul. Ezt a végrehajtási intézkedés pontosan meghatározza, amikor kimondta: „a hivatalok épületeibe, vállalatok területére, nyilvános és a közönség befogadására szolgáló, illetőleg a közönség részére nyitva álló helyiségekbe, vagy területre, valamint magánlakásba a rendőri bűncselekményt elkövető üldözése és elfogása, valamint bűncselekmény megszakítása érdekében, a felkérésre és segélykiáltásra, továbbá a lakcímbejelentési szabályok megtartásának ellenőrzése céljából beléphet.” Természetesen ide tartozik a büntetőeljárási törvényben meghatározott intézkedések céljából, valamint a rendőrhatósági felügyelet alatt álló ellenőrzésére magánlakásba történő belépés is. A közrend, közbiztonság megsértése, vagy veszélyeztetése esetén a rendőr jogosult és köteles bárkivel szemben szolgálatilag fellépni. Jogosult és köteles a gyanúsan viselkedő személyeket, vagy azokat, akiknek igazoltatása rendőri intézkedés közben szükséges — kilétük és személyazonosságuk megállapítása végett — igazolásra felszólítani. A Belügyminiszter által meghatározott esetekben jogosult személyeket előállítani. Az előállítás előtt megvizsgálhatja, hogy az előállítandó személynél van-e támadásra alkalmas eszköz. A rendőr szabálysértés esetén figyelmeztetést alkalmaz, a helyszínen bírságol, vagy feljelentést tesz. Joga van rendszeresített eszközök (alkoholszonda, fényképezés, traffipax) alkalmazására. A bűncselekményt elkövető üldözése és elfogása, valamint a baleset áldozatának elszállítása érdekében a rendőr jogosult közhasználatú és egyéb járművet igénybevenni. A közrend védelméhez tartozik az ünnepségek, rendezvények, felvonulások és sportesemények rendjéről történő gondoskodás, a fontosabb intézmények és középületek védelme. Elemi csapás és rendkívüli események színhelyén a rendőrség gondoskodik a közbiztonság és a rend fenntartásáról, köteles összehangolni a különböző mentőegységek zavartalan munkáját, közreműködik az élet- és vagyonmentésben. Közreműködik a gyermek- és fiatalkorúak védelmére vonatkozó rendelkezések végrehajtásában. Segítséget nyújt a balesetet szenvedettek, vagy egyéb okból segítségre szorulóknak, a hivatalos személyeknek szolgálati kötelezettségeik ellátásában. Együttműködik az egészségügyi szervekkel a ragályos és súlyos fertőző betegségek leküzdésében, ellenőrzi a közterületek tisztántartására vonatkozó szabályok megtartását. E nem teljes felsorolásból is kitűnik, hogy az új jogszabály a közrend védelmét és ennek érdekében végrehajtható intézkedéseket, a rendőr jogosultságát, és kötelezettségét sokoldalúan szabályozza. — MI AZ, AMIT A FENTIEKEN KÍVÜL MÉG KERETBE FOGLAL A JOGSZABÁLY? — A törvényerejű rendelet külön fejezetben az állampolgárok részére történő szolgáltatásokat sorolja fel. Ez a terület, ahol az államoti- és közbiztonság védelmében részt vevő szervek igazgatási tevékenységet fejtene ki , körben gondoskodik a rendőrség az ország lakosságának személyi igazolvánnyal történő ellátásával a lakcímbejelentési szabályok megtartásának ellenőrzéséről. Engedélyezi a határsávba történő belépést és letelepedést. Ellátja a magyar állampolgárokat útlevéllel. Gondoskodik a vízumkiadásról és az idegenrendészeti feladatok ellátásáról. Ellátja a állampolgársági bizonyítványok, a hatósági erkölcsi bizonyítványok kiadásával kapcsolatos feladatokat. Szabálysértési ügyintézést folytat a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Véleményezi az italmérési, kártyajátszási, záróra meghosszabbítási engedélyeket, ellenőrzi az egyesületek tevékenységét, ellátja a vadásztársaságok feletti rendészeti felügyeletet.. Eljár a rendőrség hatáskörébe utalt dolgok kérdéseiben. Közlekedésrendészeti-igazgatási hatáskörében kiadja, illetve jogszabály által meghatározott esetekben visszavonja a gépjárművezetői engedélyeket. E feladatok végrehajtása nagy körültekintést, pontosságot igényel a végrehajtásban résztvevőktől. Az új minisztertanácsi rendelet rendőrségi, igazgatási hatáskörébe azokat a feladatokat hagyta, amelyek szorosan összefüggnek az állam- és közbiztonság esetleges megsértésének megelőzésével, vagy szoros kapcsolatban vannak a B. M. rendészeti tevékenységével. Az elmúlt években több igazgatási feladat került a tanácsokhoz, legutóbb a lakcímbejelentéssel kapcsolatos feladatok, amely egyben azt is jelenti, hogy az ügyek intézése közelebb került a lakossághoz. Az új, magas szintű rendelkezések meglelő szabályokat tartalmaznak tehát arra, hogy az állam- és közbiztonság tovább erősödjön az országban és megyénkben. Tükrözi a végrehajtásban részt vevők egységét és együttműködésének fontosságát. Segíti jogpolitikánk előbbre vitelét, erősíti a becsületes emberek biztonságérzetét. Pósfai H. János december 1. Vasárnap Gyalogolni jó... A szombathelyi városi tanács legutóbbi ülésén a többi között az iskolán kívüli sport helyzetéről is tárgyaltak. (A téma tanácsülési anyag lesz.) Szóba került például, hogy sok fiatal szervezetében, fizikumában gyengébb, a korához képest. Ennek későbbi káros következményeit is említették, de főleg a gyenge erőnlét okáról esett szó, ami általában a rendszeres sportolás, testedzés hiányára vezethető vissza. E helyen nincs mód az okok elemzésére, egy dolog azonban külön megragadta figyelmemet. Magam is tapasztaltam, s a felszólalások ebben megerősítettek —, hogy a gyermek fizikai fejlődését a szülők — sokszor akaratlanul is — akadályozzák. Szinte megdöbbentő, hogy az iskolától fél kilonméterre lakó gyermek részére is mily sokan váltanak buszbérletet A szülő, miközben jót akar gyermekének az utaztatással, az iskolás mielőbbi hazatérésével, tán éppen a legrosszabbat teszi. Reggel tíz perccel később kelhet fel a gyerek, mert busszal ,úgyis j’ időre beér. Délután előbb láthatják otthon, mert a tanuló motorizált. Vagyis arra a távolságra sem gyalogoltatjék, ami tán a minimálisnál is kevesebb a mindennapi mozgáshoz, testedzéshez. Gyakran arra gombolnak a szülők: az iskolától az otthonig tartó mozgáshiányt a több tornával úgyis pótolja a gyermek az iskolában. EZ is hamis tudat, mert még nincs mindenütt tornaterem, tehát az iskola sem adhatja meg azt a mozgást, amire olyan nagy szükség lenne a szervezetnek. .Az a szülő, aki ma a kis távolságra is buszbérletet vált a gyermeknek, iskolás korában tán nagyon sokat gyalogolt. Biztosan, hasznára vált. S néma tesz jót a lányával, fiával, ha netán a feleslegesnek vélt gyaloglástól akarja megkímélni. Szombathelyen nincsenek nagy távolságok az iskolák és körzeteik között. Legalább ezeken a rövid utakon engedjék gyalogolni a gyermekeket... u. fis. Magukra is adjanak! A fodrászszövetkezeteknek vannak szép, korszerű, ízlésesen berendezett üzletei Szombathelyen és a megye más helységeiben is. A szövetkezeti üzletek, fodrászatok egy része azonban elképesztően avult, kiábrándító külsejű és többnyire ezek, belseje is igénytelen, vagy egyszerűen piszkos. A cégtáblák nagy része ütött-kopott, amivel különösebben nem törődne talán a közönség, hogyha ez a külsőség számos esetben nem jelezné a belső állapotokat is. Vannak olyan női fodrászatai is a szövetkezetnek, amelyeknek a kirakatába valamikor beleraktak néhány, a hajápolásra buzdító, nem különösebben szellemes reklámfelhívást, vagy néhány műhajköteget, de ezeket a kosztól alig lehet látni . Ezeknek az üzleteknek egy részében a belső berendezések is avatagok. A kimondott, azaz szoros értelemben vett fodrászati eszközök — burák, szerszámok, kendők sem valami bizalomgerjesztők és aligha higiénikusak. Hozzá kell tenni, hogy az ezekbe járó vendégeső egy része sem lugasankus, nem kellően apóii. • nem reklamálja • keért higiénia hiányát. Ám emiatt nem nyugtatunk bele a fontról» vázolt állapotokba. Szövetkeóetciknek ugyanis az is a feladatuk, hogy megfelelő rendre, ízlésre, higiéniára szoktassák aokat a vendégeiket, akik eddig ezekre valamiért még nem szoktak rá. (Persze nem, csak az ő feladatuk...) A rendre szoktatáshoz pedig olyan állapotok kellenek, amelyek eleve erre ösztönöznek. A fodrászatok kirakataiban általában láthatjuk, olvashatjuk az üzletvezetők és beosztottak neveit. Azt hiszem, vannak fodrászaink, akik büszkén tehetik ki nevüket szép, kellemes, kellőképpen felszerelt üzletük kirakatába, de igaza van annak a járókelőnek, aki az egyik női fodrászat kirakata előtt fejcsóválva azt mondta: „Én ide, ebbe a koszba ugyan nem tenném ki a nevemet!” Ráadásul a nevek betűi is olyanok, mintha bukott elemisták kanyarították volna őket!