Vas Népe, 1977. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

Zavartalan szállítás 30 300 vagon répa érkezik az idei kampány során a Sár­vári Cukorgyárba. Ezt a mennyiséget részben vasúton szál­lítják, részben teherautók. A celldömölki állomáson tartalék­­raktárt rendezett be a gyár. A vasút azonban a rendelkezé­sek szerint 30 kilométernél kisebb távolságra nem fuvaroz­hat, viszont a gyár a jelenleginél eggyel több teherautót sem tud naponta fogadni. A megyei szállítási bizottság a MÁV vezérigazgatójától a répaszállítás fontossága miatt a tilalom feloldását kérte. A közúti szállítás zavartalansága érdekében a Volán vállalaton belüli munkaversenyt hirdetett. Havonta a legjobb hat gépkocsivezető és a legjobb gépkezelő pénz­jutalmat kap. ----- | mari bori II jó ütemben dolgoznak a K­S jövő év tavaszán nyitó Er­al szombathelyi iparcikk KI 3S­ áruházon. Erről és az C­SIB áruházhoz kapcsolódó ..le- »í­rjaE­gendákról", de inkább a­­ valóságról szól írásunk fc a 1. oldalon. (Tóth Imre p' f£j| felvétele) XXII. ÉVFOLYAM 238. SZÁM­ÁRA 1 FORINT 1977. OKTÓBER 9. VASÁRNAP VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK/ típ Az MSZMP Vas megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Jugoszláv lapok a belgrádi találkozóról wmammmam A jugoszláv lapok szomba­ti számukban rövid mérle­get közöltek a belgrádi talál­kozó első hetéről. A Borba kommentárjában a többi között megállapítja: „a találkozó első hetének plenáris ülésein felszólaló küldöttek többsége az eny­hülési folyamat további erő­sítésének és a biztonság fo­kozását, az együttműködés erősítését szolgáló megálla­podás elérésének szükséges­ségére helyezte a hangsúlyt.­­ Genfi konferencia Egyiptomi állásfoglalás Az Al Ahram szombaton New York-i keltezésű első oldalas tudósításban szá­molt be Iszmail Fahmi egyiptomi miniszterelnök­­helyettes, külügyminiszter legutóbbi megállapításairól. Fahmi szerint a genfi közel­­keleti békekonferencia fel­újításának útjából elhárítot­ták az akadályok zömét, s várható, hogy a konferencia társelnöke, a Szovjetunió és az Egyesült Államok, hama­rosan szétküldi az értekez­letre szóló meghívókat. A lap közölte azt is, hogy Egyiptom „elvben” egyetért az Izrael által jóváhagyott amerikai ,,mun­ka okmány­­nyal”. Az Al Ahram New York-i tudósítója megkérdezte Fah­­mit, hogy lehet-e beszélni „izraeli visszakozásról”? „Iz­rael részvétele a genfi kon­ferencián önmagában véve is visszakozás” — válaszolta a külügyminiszter. Általános észrevétel: nem került sor nagyobb konfron­tációra — elsősorban a nagy­hatalmak között nem —, és ez azzal magyarázható, hogy a résztvevők a találkozó si­kerét kívánják biztosítani.” A Vjesnik rámutat: „a fel­szólalók többsége konkrét el­gondolásokat ismertetett és kezdeményezéseket tett a ta­lálkozón résztvevő országok együttműködésének elmélyí­tésére és szélesítésére. Lé­nyeges mozzanat: számos küldött aláhúzta, hogy az európai békét nem lehet biz­tosítani a Földközi-tengeri térség biztonsága nélkül. A felszólalások a helsinki zá­róokmány minden ajánlását érintették. A tanácskozás kedvező légkörben folyt, de azt is megmutatta, hogy az egyes problémák megközelí­tésében az álláspontok között számottevő különbségek is vannak, tehát a közös doku­mentum kidolgozásához és elfogadásához komoly erőfe­szítésekre lesz szükség”. Az újvidéki Magyar Szó egyebek között a következő­ket írja: „az elhangzott be­szédekből kitűnik, hogy most már mindenki tudomásul veszi: a helsinki záróokmány végrehajtása hosszú és bo­nyolult feladat. A súlypont az emberi jogok kérdéséről áttevődött más kérdésekre, és az emberi jogok problé­maköre más megvilágításba­­ került.” Amerikai szenátus : Újabb dollármilliók fegyverkezésre Az amerikai szenátus 374 millió dollárt szavazott meg kiegészítőleg a katonai kia­dásokhoz. A hadiköltségek ilyen mértékű kiegészítésére hatvanhatan szavaztak, míg illene csak egy szenátor fog­lalt állást. Az összeget az amerikai stratégiai ütőerő továbbfej­lesztésére kívánják fordítani Carter elnök kérésére. Megyénk építőipara TUDÓSÍTÁS A HEGYEI TANÁCS ÜLÉSÉRŐL Tegnapi számunkban meg­írtuk, hogy Vas megye Ta­nácsa pénteki ülésén — dr. Bors Zoltánnak, a megyei tanács általános elnökhelyet­tesének szóbeli vitaindítója alapján — A megye építő­ipara című írásos jelentést tárgyalta meg. Mind az írásos jelentés, mind pedig,a szóbeli vitain­dító megállapította: Az építőipar szerepe_______ a népgazdaság és ezen belül megyénk fejlesztésében is­­ igen jelentős, s egyre fonto­sabb szerepet tölt be a gaz­daságpolitikai célok megva­lósításában. Tevékenysége lé­nyegesen befolyásolja a bő­vített újratermelés folyama­tát, a beruházások megvaló­sítása révén előfeltételét ké­pezi a többi termelő és nem termelő ágazat fejlődésének. Megyénk építőiparának egyre növekvő mennyiségi és minőségi követelményeket, igényeket kell kielégítenie. A megyei tanács által jó­váhagyott V. ötéves területi terv az Építőipar című fe­jezetben megfogalmazta, hogy „a tervidőszakban mint­egy 12—13 milliárd forint építési igényt kell kielégíte­ni, öt év alatt az építőipar teljesítőképességének 36—37 százalékkal kell emelkednie, s a növekedés 90 százalékát a termelékenység fokozásá­­­val kell elérni.” A megye építőipari szer­vezeteinek középtávú terve összeségében összhangban vannak az igényekkel. Igen fontos feladat az épí­tőipar számára a telepszerű lakásépítés, valamint az ügy­(Folytatás a 4. oldalon) Növekszik a termelés a körmendi műszaki szövetkezetben Kétszázötvenen dolgoznak a Körmendi Műszaki Ipari Szövetkezetben. Termelé­sük kilencven százalékát az élelmiszeripari gépgyártás jelenti. Ebből egyre többet exportálnak. Tőkés országok­ba 11, szocialista országokba pedig 10 millió forint érték­ben az idén. Ez a szövetkezet éves árbevételének a felét teszi ki. Július elejétől vál­tozott a munkarend is. A lakatosrészleg munkásai két műszakra tértek át. Ez lehe­tővé teszi a termelés na­gyobb mérvű növelését. Az idei 45 milliós bevétellel szemben jövőre 60, az évti­zed végére pedig 90 millió forint megtermelése a cél. Ezzel arányban fejlesztenek is: bővül a terület, új gépe­ket vásárolnak és rövidesen szociális épület emelését kezdik meg. Tavaly egész évben 178 ezer forintot termelt egy munkás. Az idén fél év alatt 114 ezret, a nyereség ezen idő alatt elérte az ötmillió forintot. Nőtt az egy főre eső jövedelem is; jelenleg 33—35 ezer forint évente, körmendi viszonylatban jó­nak mondható. Az export bővülése az ed­diginél nagyobb ütemű gé­pi fejlesztést követel a szö­vetkezettől. Az idén három és félmilliót irányoztak elő modern gépek beszerzésére, de ez nem bizonyult elég­nek. További vásárlások szükségesek. Annél is in­kább, mert jövő esztendőre közel 60 millió forint értékű termék gyártására kaptak szerződést. A körmendiek nemcsak a termelésben értek el jelentős eredményeket: a munkások döntő többsége jól képzett, az új technológiát viszonylag rövid idő alatt magas szin­ten elsajátították. A terme­lést irányító 11 mérnökkel együtt megbízható szellemi bázist képeznek, ami záloga a jövő évi terv sikeres vég­rehajtásának. Kozma­Fotó: Horváth L. Félkész termékek sorakoznak a szövetkezet udvarán. A lakatosüzemrész dol­gozói milliméter pontos­sággal a kívánt méretre hajlítják a lemezt. Hás is kell Vépen Heti világhírűdé ■■■■ mi ■■■■ ■■■• *■■■ ■■■■ '■»’ m­tm­­i a luxus? ■■■■ <». ■■■■ ■■■■ '■■■■ ■■■» ■■■■ Losonczi Pál az Afgán Köztársaságba látogat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Mohammad Daoudnak, az Afgán Köztár­saság elnökének meghívásá­ra a közeli napokban hivata­los látogatást tesz Afganisz­tánban. A LEMP KB plénuma A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának 9. plénumán, amely pénteken kezdte meg mun­káját és tegnap fejeződött be, Edward Gierek, a LEMP Központi Bizottságának első titkára előterjesztette a Po­litikai Bizottságnak „A gaz­dálkodás nagyobb hatékony­ságáért és a dolgozók szük­ségleteinek jobb kielégítésé­ért” címet viselő beszámoló­ját. A beszámolót ismertetve, Edward Gierek azt a javas­latot terjesztette elő, hogy a jövő év januárjára hívják össze a Lengyel Egyesült Munkáspárt második orszá­gos értekezletét. A pártérte­­kezleten — mondotta — a Politikai Bizottság részlete­sen beszámol a hetedik párt­­kongresszus határozatai, megvalósításának jelenle­gi helyzetéről és az 1978— 1980-as évek fő feladatairól. — A 70-es években elért gazdasági, társadalmi és kul­turális eredmények minő­ségileg új, magasabb szint­re emelték Lengyelországot — mondotta Edward Gierek. Hangsúlyozta azt is, hogy miután az élet bebizonyítot­ta a hatodik és a hetedik pártkongresszuson kialakí­tott irányvonal helyességét, a párt a jövőben is követ­kezetesen folytatja ezt, meg­küzd a nehézségekkel. Ez utóbbiakról szólva a lengyel pártvezető elmon­dotta, hogy az ország fejlő­désének útján a megelőző ötéves terv befejező szaka­szában új, előre nem látha­tó problémák jelentkeztek, amelyeket elsősorban a vi­lágpiaci árak emelkedése és a cserearány romlása oko­zott a tőkés országokkal folytatott kereskedelemben. A néhány év óta állandóan kedvezőtlen időjárás is aka­dályozta a kitűzött mező­­gazdasági feladatok teljesí­tését. Szükségessé vált az erőforrások és eszközök át­csoportosítása abból a cél­ból, hogy megvalósíthassuk legfontosabb társadalmi-gaz­dasági célkitűzéseinket.

Next