Vas Népe, 1980. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-22 / 69. szám
■XPRESSZ ■jf A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban köszöntötte a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságát, a laoszi párt megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. is Olaszországban újból felvetődik a hadsereg felhasználásának kérdése a terrorizmus elleni harcban. Pertini köztársasági elnök és a belbiztonsági felelősök megvizsgáltak egy indítványt, amelyben római főbírák javasolták, hogy vessék be a hadsereg egységeit is a nagyvárosok ellenőrzésére. if A kolumbiai külügyminiszter csütörtökön újságírókkal közölte, hogy a kormány elfogadta a Dominikai Köztársaság bogotai nagykövetségén 32 túszt fogva tartó csoport újabb tárgyalási ajánlatát. Az immár hatodik fordulóra a tervek szerint hétfőn kerül sor. Libanoni panasz Libanon panaszt tett a Biztonsági Tanácsnál, a Szidon és más libanoni települések ellen végrehajtott izraeli agresszió miatt — közölte pénteken Fuad Butrosz, külügyminiszter, hozzáfűzve: kormánya fenntartja magának a jogot, hogy kérje a Biztonsági Tanács összehívását. Az Egyesült Államok beiruti ügyvivője útján az amerikai kormány figyelmét is felhívták az izraeli agreszszió veszélyességére. Pénteken az izraeli támogatást élvező jobboldali milíciák tüzérsége folytatta Szidon térségének ágyúzását. Kommentár Washingtoni „háromszög” ahogy csodák, véletlenek sincsenek. Wa■ashingtonban tárgyal a japán külügyminiszter, önmagában ez a hír nem keltene különösebb feltűnést. Miért is ne folytatna eszmecserét az Egyesült Államokban Okita Szabaro, a japán diplomácia feje? Ám rajta kívül még egy magasrangú ázsiai vendég tartózkodik az amerikai fővárosban: Csang Ven-csin kínai külügyminiszter-helyettes. Hogy a kettőnek egymáshoz semmi köze, s mindez a véletlen műve? Ezt kétségkívül lehet hangoztatni. Elhinni azonban túlontúl nehéz. Úgyszólván lehetetlen. A kínai politikus úticélja — amerikai források szerint — Keng Piao miniszterelnök-helyettes júniusi látogatásának előkészítése. Bár nem könnyű eligazodni a kínai hierarchiában, annyi azonban közismert, hogy Keng Piao foglalkozik a hadsereget érintő műszaki-tudományos fejlesztés teendőivel is. Kanyarodjunk azonban vissza a külügyminiszter-helyetteshez. Nos, Walter Mondale amerikai alelnök erről a látogatásról feltűnő nyilatkozatot tett, mondván: roppant elégedett a kínai politikus úrával és annak eredményeivel. Alighanem Csang Ven-csin is hasonlóképpen vélekedik. Az Egyesült Államok ugyanis értésére adta, hogy „nem támadó jellegű” hadianyagok, például C—130-as, Herkules típusú szállítórepülők, nagyteljesítményű radarok és egyéb elektronikai berendezések szállítását lehetővé teszi Kína számára. Ami Okita Szaburo washingtoni útját illeti, nem lehet kétséges, hogy abban főleg az USA hivatalosan megerősített törekvése játszik közre, minél szorosabbra zárni a szövetségi rendszert Ázsiában is. Ebben pedig Japán az első számú partner. Igaz, hogy Tokió eddig nem sok hajlandóságot mutatott a szovjetellenes kampányhoz való csatlakozás iránt, s még katonai kiadásainak lényeges növelésétől is vonakodik. A külügyminiszter útja azonban jó alkalmat kínált az amerikai politikusoknak arra, hogy egyeztessék véleményüket Tokióval és Pekinggel. Mert ahhoz nem fér kétség, hogy a japán külügyminiszter és a kínai külügyminiszter-helyettes programjába beillesztettek néhány olyan közös eszmecserét, amelyen lehetőségük nyílt nemcsak egymással, hanem az amerikai politika ázsiai terveivel is megismerkedni, így aztán a „háromszög” — bármennyire cáfolják is Washingtonban — minden különösebb probléma nélkül létrejött. Mármint a tárgyalóasztal mellett. Mert az már más kérdés, vajon Tokió számára kedvező-e a szovjetellenes célzattal összetákolt USA— Japán—Kína „háromszög”. Washington céljai iránt nem lehetnek kétségek, s Peking is bizonyára elégedett szerepének viszonylag hirtelen fölértékelésével. A kínai vezetés régi álma valósul meg általa: az amerikai—kínai stratégiai együttműködés. Ebben a „hármasban” Tokió legfeljebb mérséklő befolyást gyakorolhat, különös tekintettel Japán és a Szovjetunió közismerten jó gazdasági kapcsolataira. A Washington—Tokió—Peking tengely azonban ** sem az ázsiai kontinens, sem a világ békéje és biztonsága szempontjából aligha fordítja jó irányba a nemzetközi fejleményeket. Gyapay Dénes Gazdasági intézkedések Iránja• Törvénytervezet a földreform végrehajtásáról Irániban újabb fontos gazdasági intézkedéseket jelentettekbe. Rafszandzsani ajatollah, az iszlám forradalmi tanács tagja közölte: az országot irányító legfőbb államhatalmi szerv törvénytervezetet fogadott ell a földreform végrehajtásáról. Az iráni kormány — mint mondotta — egyebek között mostvizsgálja azt a kérdést, hogy a nagy földbirtokosoktól megváltja a termékeny, öntözhető földfeleslegeket. Rafszandzsani ajatollah ■beszámolt arról, hogy a kormány nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdasági termelés növelésére. Ebben nagy szerep hárul a szövetkezetekre, és a földművelő társulásokra, amelyek tevékenységéhez a hatóságok megadják a szükséges segítséget. A Baniszadr köztársasági elnök egyik legfőbb célkitűzése — a gazdaságilag független Irán megteremtése — felé tett lépésként értékelik teheráni megfigyelők az új kereskedelmet, ily módon elis. Az iráni kormány — mint szerdán ismeretessé vált — államosította a külkereskedelmet, ily módon ellenőrzése alá vonta az importot, s ezen keresztül az importárak rögzítését. Megfigyelők ezzel összefüggésben rámutatnak arra is, hogy az új intézkedések nagy változásokat hoznak az ország kereskedelmi rendszerében, elősegíthetik a belföldi termelés növelését, az importtól való függőség felszámolását, és fontos politikai következményeik is lesznek. Iránban egyébként megkezdődtek az újévi ünnepségek. A perzsa naptár szerinti 1359. esztendő „hivatalos” köszöntése egy hétig ■tart, ami azt jelenti, hogy szerte az országban bezárnak a gyárak és az üzemek, s szünetel a munka a közhivatalokban is. Az ünnepségek tovább lassítják a március 14-i parlamenti választásokon beadott szavazatok összeszámlálását, ez pedig megfigyelők szerint maga után vonhatja az április 4-re kitűzött második forduló elhalasztását, és az első választott parlament megalakulását. Angolai-kubai együttműködés José Eduardo Dos Santos, angolai államfő, az MPLAMunkapárt elnöke és Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, állam-, és kormányfő, a két párt közötti együttműködésről írt alá megállapodást Havannában. A kubai és az angolai vezetők hivatalos tárgyalásai után aláírt dokumentum — mint arról rövid sajtóközlemény beszámolt a kubai KP és az MPLA-Munkapárt között a pártélet különböző területein megvalósítandó kapcsolatokat rögzíti. Az angolai államfő, az „Agostinho Neto” nevét viselő iskolában, ahol az angolai ösztöndíjasok tanulnak, Fidel Castro társaságában kubai—angolai barátsági nagygyűlésen vett részt. A nagygyűlésen a két vezető rövid beszédben méltatta a két ország barátságát együttműködését. Brezsnyev válasza amerikai ludóisak nyilatkozatára Az amerikai tudósok kiemelkedő szerepet tölthetnek be abban, hogy rávilágítsanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti nukleáris konfliktusnak az emberiséget fenyegető pusztító következményeire. Egy ilyen konfliktus kétségtelenül globális méreteket öltene — állapította meg Leonyid Brezsnyev az atomháború veszélyéről szóló nyilatkozatot megfogalmazó amerikai tudósokhoz intézett válaszában. Az ilyen felvilágosítás előmozdítaná a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, és valamennyi állam — köztük az Egyesült Államok) és a Szovjetunió — normális kapcsolataiért küzdő erők elszántságának és aktivitásának fokozását Leonyid Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy az atomenergia háborús célokra történt első alkalmazása óta a Szovjetunió következetesen síkraszáll a a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek betiltásáért. Leonyid Brezsnyev végezetül biztosította a nyilatkozatot aláíró amerikai tudósokat, hogy emberbaráti és jószándékú tevékenységük megértésre és támogatásra talál a Szovjetunióban. Kanada szerepéről „Kanadának összekötő kapocs szerepét kell betöltenie az Egyesült Államok és a Szovjetunió, s talán Franciaország és az Egyesült Államok, valamint a harmadik világ és az Egyesült Államok között” — jelentette ki Mark Macguigan kanadai külügyminiszter. Az AFP francia hírügynökségnek adott exkluzív interjújában röviden felvázolta Kanada álláspontját időszerű nemzetközi kérdésekben. „Kanada szilárd elhatározása — mondta —, hogy részt vesz az európaibiztonság és együttműködés témakörével foglalkozó madridi találkozón”. A Washington által sugalmazott olimpiabojkott kérdésében kitérő választ adott. „Álláspontunkat még nem határoztuk meg, április közepe táján fogjuk ezt megtenni” — jelentette ki. Az iráni fejlemények kaprosán kifejtette, hogy Kanada nem siet teheráni nagykövetségének újbóli megnyitásával, „megvárja az amerikai túszok szabadon bocsátását, a külföldi diplomaták biztonságának iráni szavatolását”. Palesztin kérdés Egyiptomi elképzelések Ha Izrael biztonságát félti egy palesztin állam megalapításától, Egyiptom a „teljes törvényhozói hatalommal felruházandó autonóm palesztin testület” jogkörére vonatkozólag kész bizonyos „megszorításokat” javasolni — ne legyen például joga olyan törvények kimondására, melyek alapján 1. államot alapíthat, 2. kiülkapcsolatokat tarthat fenn. 3. hadsereget állíthat fel — közölte Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnök csütörtöki sajtóértekezletéin. A kormányfő és külügyminiszter, aki egyben a palesztinoknak szánt autonómiáról Izraellel tárgyaló egyiptomi küldöttség vezetője, a külföldi sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva felsorolta, milyen tényezők gátolják az autonómiatárgyalások előrehaladását. Az autonómiatárgyalások akadályai között első helyen említette Izrael visszatérő érvelését a „biztonsággal” melyre hivatkozva minden egyiptomi javaslatot elutasít a palesztin autonóm testület jogkörére vonatkozólag. „Lehetséges az akadályok elgördítése a washingtoni tanácskozáson de számos alapvető kérdésben kell megállapodásra jutni” — mondta a kormányfő. Ami a washingtoni csúcstalálkozókat illeti, a MENA egyiptomi hírügynökség jelentése szerint Szadat elnök április 8-án, vagy 9-én utazik az Egyesült Államokba, Begin izraeli kormányfő pedig négy nappal később. Tekintettel az egyiptomi elnök elhúzódó amerikai tartózkodására semmi esetre sem kizárható, hogy a washingtoni megbeszélések hármas csúccsá bővülnek. A Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) repéről többek között Kövesdi László, a Vas megyei Oktatási Igazgatóság tanszékvezető tanára szólt. A reflektorokkal megvilágított, nappali fényben tündöklő Tanácsköztársaság téren a Himnusz hangjai, majd a Tanácsköztársasági Emlékmű megkoszorúzása után harsonák jelezték a tömeggyűlés kezdetét, amelynek elnökségében helyet foglalt többek közt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnökhelyettes. A nagygyűlés szónoka Maróthy László volt. — Akár jelképesnek is mondható — hangoztatta — hogy éppen itt a Karancs alján emlékezünk az egész ország nevében az első magyar szocialista forradalomra, a Magyar Tanácsköztársaságra. Tisztelettel emlékezünk azokra a salgótarjáni bányászokra, munkásokra, akik kemény harcban védték meg ésmindvégig megtartották Tanács-Magyarország számára az életet adó szénbányákat. Emlékezünk a győzelmes északi hadjárat katonáira, azokra a hősökre és névtelen harcosokra, köztük fiatalemberekre, akik életük feláldozásától sem riadtak vissza. — 1919 tavasza máig ható történelmi tanulságokkal szolgált, nemcsak hazánk, hanem a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számára is. A Magyar Tanácsköztársaság elsőként bizonyította, hogy a proletárdiktatúra nem speciális „orosz jelenség”, hogy a szocializmus eszméje objektív talajból fakad s éppen ezért nemzetközi érvényű. — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség — amelynek zászlóbontására ugyancsak március 21-én emlékezünk — az ország előtt álló feladatok szellemében a KISZ-tagok alapvető kötelességének tekinti, hogy becsülettel, legjobb tudásuk szerint álljanak helyt a munkában, a tanulásban, a haza védelmében. Erre neveljük tagságunkat, ennek érdekében dolgoznak szervezeteink. Ifjúságunk tudja, akkor adózik a legméltóbb módon forradalmár elődeinek emléke előtt — mondotta befejezésül Maróthy László —, ha szellemünkben dolgozva — a kegyelet koszorú és a megemlékezés virágai mellé — népünk boldogabb jövőjéért végzett munkáját is leteszi történelmünk kiemelkedő sorsfordulóinak képzeletbeli közös emlékművére. A salgótarjáni ifjúsági tömeggyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Vas megye városaiban, községeiben is megemlékezéseket, ünnepségeket tartottak a Tanácsköztársaság kikiáltásának 61. évfordulóján. Szombathelyen délelőtt 10 órakor koszorúzási ünnepséget rendeztek a Vörös őrségnek az Alkotmány utcai kollégium falán elhelyezett emléktáblájánál. A koszorúzáson részt vettek a megyeszékhely üzemeinek, intézményeinek képviselői, az iskolák diákjai. Ott volt Horváth Lajos, a városi pártbizottság elsőtitkára is. A városi pártbizottság és a városi tanács képviseletében Tuba Lajos titkár és Elek Tibor elnökhelyettes koszorúzott. Koszorút helyeztek el az emléktáblánál a veteránok, a munkásőrség, a fegyveres testületek, a társadalmi szervek és a fiatalok képviselői. Ugyancsak tegnap délelőtt koszorúzási ünnepség volt Entzbruder Dezső és Latinki Sándor szobránál is. Körmenden igazi tavasz varázsolt a márciusi télbe tegnap többszáz dalos fiatal A színházteremben rendezték meg az ifjúsági és ifjúmunkás énekkarok hagyományos forradalmi szerenádját. Nyitószámként a körmendi művelődési és ifjúsági központ vegyeskara, a Kölcsey Általános Iskola, az Ipari Szakmunkásképző Intézet és a gimnázium énekkara Tillai—Vargha: Körmend köszöntése című kórusművét szólaltatta meg Faragó János vezényletével. Tizennyolc ifjúsági és ifjúmunkás énekkar váltotta egymást ezután a színpadon. Népdalok, forradalmi dalok és klasszikus valamint kortárs szerzők művei csendültek fel a körmendi, a szombathelyi, a celldömölki, a szentgotthárdi és a kőszegi kórusok előadásában, végül Balázs Árpád vezényletével a szerző: Dalol az ifjúság című kórusművének közös előadásával búcsúztak egymástól az ifjúsági kórusok. A legjobb teljesítményekért, illetve a legjobb műsor-összeállításért négy serleget adtak át. A találkozó végén a kórusvezetők részére szakmai értékelést tartottak. Az idei forradalmi szerenádon egy jugoszláv kör is szerepelt. "A f mm mm férji A kapula Eltelt az ünnep, de a pesti vendégek még két napig maradtak a falun élő nagyszülőknél. Kellett is a ráadás, hiszen nagy a rokonság, s mindenkihez be kell nyitni, ha csak egy félórácskára is. A látogatás viszont valóságos életveszély, hiszen mindenütt gazdagon terített az asztal, és a szíves kínálás elől nem lehet kitérni. — Van még öt napunk a szabadságból — vigasztalta Sipos András a feleségét. — Majd otthon kipihenjük a féktelen eszem-iszomot, de hát itt senkit nem sérthetünk meg azzal, hogy televagyunk, mert hamar rávágják, hogy nincs olyan rakott szekér, amire még egy villával ne férne. Egyedül a gyerekek, Andris és Krisztina, bújtak ke a kínálás alól, de nekik meg az volt a bánatuk, hogy se hó, se jég ezen a karácsonyon, pedig a nagypapa megígérte, hogy kér lovat a téesztől, ha hó lesz, és megszánkóztatja őket. Mert lovasszánkó lenne, ott kuksol a nagypapa csűrjében a többi volt, régi gazdasági eszközökkel, amiket Andris már kisebb gyerekkora óta mind mozgásba szeretett volna hozni. — Milyen kár — mondta a nagyapjának —, hogy nem akkor születtem, amikor még használatban voltak ezek az eszközök. A nagyapja mosolygott, majd megjegyezte: apád másképp vélekedne erről, ő még bőgött is sokszor, ha szántani, ekekapázni kellett. Andris csodálkozott ezen, s most, hogy túl van, már a tizedik évén, minden ház körül talált eszköz használatáról részletes tájékoztatást kért a nagyapjától, így került sor a padlásról előkerült köpülőre is. — No, erről az öreganyádat kérdezd — mondta a nagyapja, s Andris ment is a köpülővel együtt a nagyanyjához. A nagyanyja összecsapta a kezét: — Hát ezt meg honnan kotortad elő? — A padlásról — vagyok 1980. március 22. Szombat