Vas Népe, 1980. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

4 VfISNEPE Négy Vas megyei vállalat a legjobb hatvan között Az idei őszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron a szokásos­tól eltérően nem a hivatalos nyitás előtt, hanem az azt követő harmadik napon adták át a díjakat a legjobbnak ítélt termékek gyártóinak. A bíráló bizottság tíz termé­ket honorált a vásár nagy­­díjával, köztük a Magyar Selyemipari Vállalat „Pre­mier”, „Suzan” és „Arizona” reklámnevű blúzanyagait. Ezeknek az alapszövetét a vállalat legnagyobb szövő­gyára, a szentgotthárdi ké­szítette a svájci Hepatex cég­gel érvényben levő know­how szerződés alapján. Két és fél-három évvel ezelőtt kezdtek hozzá e rendkívül könnyű — a hernyóselyem­­hez hasonlóan lágyan omló, kellemes fogású — áruk kidolgozásához s a kísérle­tekben is, majd a nagy téte­lű gyártásban is élenjáró munkát végeztek a szent­gotthárdiak. A vásáron ma­gasra értékelt termékeket már az 1981-es Intercolor­gonálták, tehát a divat előtt járnak. A Magyar Selyem­ipari Vállalat a hazai gya­korlatot valamelyest meg­előzve kezdett hozzá — bel­ső igénytől, no meg a piaci szükségletektől is hajtva — termékszerkezete tempós átalakításához. Szentgott­­hárdon például e munka újabb jele: a fehér alapszí­nek mellett egyre több az eleve színesen szőtt selyem. A díjazottak „második vo­nalában” három Vas megyei, illetve megyei érdekeltségű vállalat neve olvasható: ők BNV-díjat kaptak. Ezt érdemelte ki a Hun­gária Műanyagfeldolgozó Vállalat a Szombathelyen gyártott „Sabaria” reklám­­nevű fólia családjáért. A do­logban elsősorban az a fi­gyelemre méltó, hogy — el­lentétben az általános vásá­ri gyakorlattal — olyan áru­kért kapták a díjat, amelyet már nagy tételekben gyár­tanak, hovatovább egy esz­tendeje, NSZK-kooperáció­ban. A késztermék há­romnegyed részét exportra küldik, az idén 250 tonna marad itthon. A hazai igény­felmérések viszont arról ta­núskodnak, hogy e műbőt helyettesítő pro­fóliókból jö­vőre 800—1000 tonna is el­kel Magyarországon. Vár­hatóan nyugati exportra is ennyi jut a jövő esztendőtől. A vásári díjban — miként az idei BNV-n általában — azt a vállalati, gyári törek­vést is méltányolták, ame­lyet a Hungária és annak szombathelyi gyára a foko­zott exportorientáció érde­kében végzett, végez. Tavaly például még nem szállítottak Szombathelyről semmit ke­mény, valutával fizető pia­cokra. A Sabaria Cipőgyár „Roli” unisex csizmája kapott vásá­ri díjat. Ezt tizenéves fiúk­nak, lányoknak készítették, varrás nélkül, hegesztett felsőrésszel és fröccsöntéssel rádolgozott talppal. A Saba­ria vásári kollekciója zömét egyébként a fiatalok igényei kielégítésének szentelte, hí­reink szerint nagy közönség­­sikerrel is. Hármas célt tűzött maga elé a gyár: bemutatni a már szalagszerűen termelt leg­szebb kollekciókat, fölmu­tatni azon termékeket, ame­lyeket a jövő évre ajánlanak a kereskedelemnek, illetve azokat, amelyeket a közel­múltban fejlesztettek ki, s amelyek keresettségére vár­nak egyfajta választ a pesti vásáron is. A bőrgyárak némelyike és a cipőipar kezd azonos „hullámhosszon” dolgozni. Illusztrálja a kölcsönös tö­rekvéseket, a gyors reagáló készséget az a kétezer pár, Szombathelyen gyártott cipő is, amelyet a Pécsi Bőrgyár most nagydíjat kapott sertés inbukbőréből késztettek, s amelyeket Centrum Áruhá­zakban, pesti boltokban és a Luxus Áruházakban hoz­tak forgalomba. Nemcsak az exportképessé­get, de az importtakarékossá­got is méltányolta a Buda­pesti Nemzetközi Vásár bí­ráló bizottsága. A Lakástex­til Vállalat „térhatású” jaguard mintás plüss bútor­szövetei — a Viktória csa­lád — elsősorban importpót­ló céllal készült s az első méterek az év elején futot­tak le a kőszegi Bútorszövet­gyár négy gépéről. A termé­ket látva azonban nincs olyan aggályunk, hogy bár­mely külpiacon el nem ad­hatnák ezeket a Magyaror­szágon korábban még sehol nem gyártott anyagokat. Na­gyon is exportképesnek lát­szanak s bármely hasonló külföldi szövetekkel állja a versenyt a LATEX iparmű­vészeinek munkája. Ám ho­ni bútoriparunk is „lecsa­pott” e szép szövetekre, amelyből itt-ott már néme­lyik boltban is látni lehet. Az idén „még csak” száz­ezer négyzetméter készül a Viktóriából, a többhöz továb­bi fejlesztések látszanak kívánatosnak. — T — Fotó: Kaczmarski szín­trendjei szerint kom- A Mai Iya­r Selyemipari Vállalat nagydíjas termékeinek egy részét Szentgottiárd­al szőtték. A Tisza Bútoripari­­Vállalat ismét egy szép konyhát ho­zott, s kiha­sználták benne a fa természetes­­szépségét. Ez most­­nem Szombathelyen, hanem szolnoki gyárukban készült. Sarokszekrény, nosztalgiára hajlamosaknak... Ezüstből „szőtt” tálak, elefántcsont faragások: részlet a szovjet­­kiá­llítók munkáiból. . Árváltozások a fogyasztói érdekvédelem tükrében Á­ruellátás S­árváron A­ lakosság közérzetére, jó hangulatára gyakorol közvetlen hatást az áruellátás kiegyensúlyozottsága, színvonala. Ezt a fontos — és esetenként kényes — témát tűzte napirendjére többek között Sárvár város Tanácsa legutóbbi ülésén. A város és városkörnyéki községek lakói nap mint nap képet alkothatnak az üzletek árukínálatáról, akár mint vásárlók, akár csupán a kirakatokat nézegetve. A dr. Fülöp Józsefné és munkatársainak gondos vizs­­gálataira alapozott beszámoló azonban hosszabb idő­szakról, az eltelt négy évről adott összefoglaló értéke­lést. A sárvári üzletek, vendég­látó- és szórakozóhelyek fel­újítása, korszerűsítése és fejlesztése a tervek szerint alakult: mintegy 4300 négy­zetméterrel gyarapodott a kereskedelmi létesítmények alapterülete. Ennek nyomán a forgalom is csaknem más­­félszeresére, sőt élelmisze­rekből még ezt is meghala­dó mértékben nőtt. Az áru­kínálatot és a választékot is jó színvonalúnak ítélte a beszámoló, szó esett azon­ban a visszatérő gondokról, problémákról is. Tej és tejtermékekből pél­dául bőséges választékot és korlátlan mennyiséget bizto­sító árualapok ellenére nem ritka délutánonként a ki­ürült tejihűtők látványa, de esetenként a sárvári barom­fifeldolgozó termékeiből sincs elegendő az üzletek­ben. Sok bosszúságot okozott az új kenyérgyár — s okoz még néha ma is — a régi­nél is rosszabb minőségű termékeivel, a hol keletien, hol elégett kenyérszállítmá­nyokkal. A zöldség- és gyü­mölcsellátás is csak a késői kitavaszodás és a hűvös idő­járás miatt magasak voltak az árak, s gyakran kifogá­solható a minőség. A helyi áfész sem jeleskedett külö­nösképp a gondok enyhítésé­ben, nem bővítette kellő­képp a beszerzési lehetősége­it. Az évek óta folyamatosan javuló ruházati és vegyes­iparcikk ellátásban az év eleji szabályozórendszer vál­tozás okozott átmeneti zavarokat, időszakos áruhiányt A gyermekruhák kínálata azon­ban sajnálatos kivétel, itt még a korábbihoz képest is visszaesés tapasztalható. Ál­talában jellemző — figyel­meztet a beszámoló —, hogy a filléres, apró áruk — ilyenek például a háztartási és fémtömegcikkek — kíná­lata vészesen visszaesett. S ez a jelenség már nem csu­pán beszerzési nehézségek­nek tudható be, sokkal in­kább az üzletvezetők érdek­telenségének, ahogy sok más hiánycikkért is ők fe­lelősek. A vendéglátás összforgal­ma csak mérsékelten — 24 százalékkal — növekedett 1975-höz képest, sőt néhány vendéglőben komoly vissza­esés tapasztalható. Áruellá­tási gond nincs, inkább a vállalatoknak kell felülvizs­gálniuk kínálatukat, bő­víteni a kisadtagok válasz­tékát. Ez a folyamat megin­dult, sőt néhol az ételhaszon­­kulcsok csökkentéséig is el­jutottak már. A kulturált vendéglátás tárgyi feltételei megvannak Sárváron, csu­pán a jobb üzletpolitika, az udvarias kiszolgálás szemé­lyi feltételeit kell megterem­teni a jövőben. Szó esett az áruellátás ha­tósági ellenőrzéséről, s a fo­gyasztók érdekvédelméről is. A rendszeres ellenőrzés­nek, s a többnapos ünnepek előtt szervezett koordinációs értekezleteknek is része van abban, hogy alapvető élel­miszerekből az elmúlt évek­ben ellátási nehézség nem adódott. Szomorú azonban, hogy átlagban minden ne­gyedik ellenőrzés szabálysértési eljárás megindításával, vagy külön­féle hiányosságok megállapí­tásával zárul. A leggyakrab­ban előforduló szabálytalan­ság a lejárt szavatosságú áruk értékesítése, illetve az ármegjelölés hiánya. Nem enyhítő körülmény, bár jel­lemző a bolti eladók nehéz helyzetére: csak ebben az év­ben már több mint harminc leltár volt egy üzletben a gyakori árváltozások miatt, s ez bizony komoly többlet­­munka a folyamatos nyitva­­tar­tás mellett. Előfordul az is, hogy ugyanaz a termék más áron kerül forgalomba egyik, s másik boltiban. Ez rossz hangulatot szül a vá­sárlók között, azonban nem minden esetben a boltveze­tők hibásak, hiszen az ár a beszerzés módjától, helyétől is függ. Talán ezért is hang­súlyozták többen a felszóla­lók közül a kereskedelmi munka emberi tényezőinek fontosságát. S nem csak az eladóknak, a boltvezetőknek kell felnőni a megnöveke­dett feladatokhoz, a közvet­len irányító szervektől is komolyabb munkát várnak a jövőben. A kereskedelemben kívá­natos minőségi javulás ér­dekében következetesebben kell törekedni a vásárlók igényeinek kielégítésére, ezért Sárvár város Tanácsa határozatban kérte fel a te­rületén működő kereskedel­mi szerveket az ezzel kap­csolatos intézkedési tervek elkészítésére. S. J. Nagy teljesítményű vetőgép Mosonmagyaróvárról Új, nagy teljesítményű vetőgép sorozatgyártását kezdték meg a Győri Rába Magyar­ Vagon és Gépgyár mosonma-­ gyaróvári mezőgazdasági gépgyárában. A berendezés, amelyből három­­kapcsolható egymás mellé, 40 féle mlag ve­tésére alkalmas, 10 órás műszakban 100 hektár terület vet­hető be vele. A három összekapcsolt gép munkaszélessége 13 méter. Az új gépnek a nagy teljesítményen kívül még számos jó tulajdonsága van. A maggal együtt a műtrágyát is a föld­be juttatja és a különféle fertőtlenítő szerek is kiszórhatók vele. Feltöltése géppel és kézi erővel egyaránt elvégezhető. Egyetlen személy, a traktoros kezeli, s az előtte elhelyezett képernyőin ellenőrizheti a vetőgép zavartalan működését. Felszerelték tömörítő szerkezettel is, ennek az a feladata, hogy a mag fölött elrendezze, tömörítse a földet. A kerekek mozgatása, süllyesztése és emelése hidraulikával történik. Az első vetőgép-sorozat 65 garnitúrából áll, azaz 65-ször három gépből. Ezek a gépek a napokban már bekapcsolód­nak a búza vetésébe. 1980. október 1. Szerda

Next