Vas Népe, 1982. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-02 / 51. szám
Moszkva, a Szovjetunió fővárosa Kiállítás a Műcsarnokban A Moszkvai napok Budapesten elnevezésű rendezvény alkalmából nagyszabású kiállítás nyílt a Műcsarnok összes termében, Moszkva, a Szovjetunió fővárosa címmel. A kiállítás sokoldalúan és széles körűen mutatja be Moszkva mindennapi életét , iparát, tudományát, közlekedését, egészségügyi és oktatási ellátottságát, művészetét, építészetét, divatját. A leglátványosabb és a legnagyobb érdeklődést keltő tárgyak az űrhajózással kapcsolatosak. Különösen figyelemreméltó a Luna 16, amelyet a magyar közönség eredetiben most láthat először. Itt van az Ekran nevű mesterséges hold, amelyet tévéközvetítések lebonyolításárahasználnak Szibériában. Űrhajós öltözetek, a Luna 21-es automata űrállomás modellje bővítik a sort. Itt sorakoznak a lézer- és nukleáris kutatás eredményeit megtestesítő gépek és makettek. A híradástechnika, a műszer- és számítógépipar produktumai töltik meg a következő termet: számítógépek, színes televíziók, fényképezőgépek, precíziós műszerek. A kétezer négyzetméteres bemutató legnagyobb része Moszkva építészetéről, városfejlesztéséről ad képet. A városrekonstrukció és építés terveivel ismerkedhetnek meg itt a kiállítás látogatói — makett és rajz formájában. Impozáns azoknak a gyermekintézményeknek a terve, amelyek- az ezredfordulóra valósulnak meg a szovjet fővárosban. Megtudhatjuk, milyen lakásokban élnek a moszkvaiak , berendeztek egy háromszobás, 65 négyzetméteres házgyári lakást, amelyet három személy számára terveztek. A bútorok, a használati tárgyak a lakáskultúra fejlettségéről tanúskodnak. A mozgalmas kiállításon élő divatbemutató tárja a látogatók elé a szovjet divat legjellegzetesebb modelljeit, gyönyörű szőrméket, hímzett és népi motívumokkal díszített ruhákat. A képző- és iparművészet is helyet kapott a bemutatón — festmények, szobrok Moszkváról és Moszkvából. A hasonlíthatatlanul egyedi lakkfestések, matrjoska babák, üveg- és kerámia tárgyak töltik meg a vitrineket. A kiállításon szaktárlatvezetők tájékoztatják az érdeklődőket. És naponta többször vetítenek felnőtteknek és gyerekeknek ismeretterjesztő, rajz- és bábfilmeket. K. M. Atomerőmű reaktorának makettje. Ízelítő a moszkvai divatból. a betegekne brigád készítette vadamát, akkor munkaidő után együtt maradhat a csapat. Rendszeresen készítünk mászókákat a bölcsődébe, tavaly pedig egy rokkantkocsit szereltünk össze. Most itt vannak az asztalkák — szóval mindig akad munka, csak meg kell keresni. — Beszéljünk az asztalkákról ... — Már nem is tudom pontosan, hogyan kezdődött. Vállaltuk, megcsináltuk. Csak hulladékanyagot használtunk fel, erre kértünk engedélyt a vállalat vezetőitől, akik az első perctől kezdve támogatták a kezdeményezést. egyszerű ötletről van szó — így utólag már azon csodálkozik az ember, hogy hogy nem jutott ez előbb eszébe valakinek. Használtak ugyan már eddig is a kórháziban egy ehhez hasonló asztalkát, de annak van egy hátránya. Kerekeken lehet az ágyhoz gurítani, nincs lehetőség a rögzítésre, ezért evés, olvasás közben gyakran elmozdul. Ritkán használják. A répcelaki brigád találmánya .— talán lehet így nevezni — Viszont rögzíthető az ágy széléhez, néhány másodperc alatt le- és fölszerelhető, s az asztalka lapja állítható a beteg állapotának, helyzetének megfelelően. — Az első asztalkák elkészültek, valamennyinek hagy hasznát veszik a szombathelyi kórház baleseti sebészeti osztályának betegei. Egyelőre csak a baleseti sérültek, s csak Szombathelyen ... A répcelaki szocialista brigád vezetője érti a célzást. — Rajtunk nem fog múlni — ez a néhány szó felér egy ígérettel. — Eddig is megcsináltuk, amit kértek tőlünk, ezután is így lesz. Egyelőre sem Szombathelyről, sem más kórházból nem jelezték, hogy szükségük lenne még asztalkákra. A brigád nevében mondom: bármennyit kérnének tőlünk, elkészítenénk. Egyébként nagyon kevés anyag kell hozzá, s amíg van hulladékunk, s a vállalat vezetése hozzájárul, munkaidő után szívesen készítünk ilyen asztalkákat. Még úgy is, ha elfogy az itteni használható hulladék de máshonnan hoznának. Különben az eredeti típust változtathatjuk is attól függően, hogy milyen kórházi ágyra akarják felszerelni. Szóval: rajtunk nem múlik, kíváncsian várjuk, vajon mennyi idő múlva eszmélnek a kórházak illetékes orvosai. Ezt is a betegek érdekében ... Burkon László Fotó: Kaczroarski Zoltán 1982. március 2. Kedd Bakó József utcája „Megyei irodalmi örökségünkben Bakó Józsefé az egyik leggazdagabb termés. Nemes veretű versei, mindmáig élő és sokatmondó prózája a magyar irodalomnak is, és főleg a népi írók által képviselt áramlatnak maradandósága, pótolhatatlan része.” A nemescsói suszterból lett jeles író életútját bemutató írásomból az idézet, amely 1980. augusztus 10-én jelent meg lapunkban. Nem véletlenül: az Irodalmi örökségünk sorozatot Bakó Józseffel indítottuk, ezzel is jelezvén kiemelkedő személyiségét, értékét. Uradalmi cselédapját korán elveszítve az árvagyerekek nehéz kenyerén nőtt fel és tanult szakmát. A sors üldözöttjeként, de sohasem csüggedve kereste az utat a feljebbjutáshoz. Tizenkilencben a cselédek, falusi szegények pártján jutott el addigi élete legnagyobb magaslatáig, amiért a bukás után súlyos árat fizetett: hét hónapig sínylődött a megyei fogházban, s utána is hosszú ideig megvetés volt az osztályrésze. Harmicéves elmúlt már, amikor versei révén eljuthatott oda, hogy felnőtt fejjel, külön engedéllyel tanulhatott, s tanítói képesítést szerzett. Első könyve, az Árva kalászok Szombathelyen jelent meg. Életében több mint tíz kötettel gyarapította irodalmunkat. A Följebb a kaptafánál című életrajzi regényét halála után jelentette meg a Magvető Könyvkiadó. „Szűkebb pátriánk kiemelkedő költője, írója ma is nagy figyelmet érdemel. Élete, munkássága egyaránt a példa erejével is hat” — sommázta a bevezetőben említett írás. S hogy most miért idézem újra Bakó József alakját, érdemeit, tehetségét? Mert legutóbb a szombathelyi városi tanács végrehajtó bizottsága ismét új utcanevekről döntött. Titokban mindig reménykedtem, hogy egy korábbi javaslatunk alapján egyszer reá is sor kerül. Mert, ha valaki, ő aztán csakugyan méltó lenne arra, hogy a szűkebb pátria így is tisztelegjen emlékének. Bízzunk benne, hogy legközelebb eszükbe jut majd az illetékeseknek... (pósfai) r Érdemes meghallgatni Amikor a tanácstagok évről évre egy-egy alka-lommal beszámolót tartanak körzetük választópolgárainak, törvényben előírt kötelezettségüknek tesznek eleget. Ez is az egyik útja-módja annak, hogy kellően tájékoztassák a lakosságot a tanács és a végrehajtó bizottság munkájáról. „Muníciójukat” természetesen elsősorban a tanácsülésekről szerzik be. Rengeteg információhoz jutnak ezeken, hisz maguk is részt vesznek a határozathozatalban, a döntésekben, a településpolitika formálásában. De ezenkívül is sok tudnivalóval felvértezve állhatnak választóik elé. Szombathelyen márciusban tartják meg a tanácstagi beszámolókat, a megyeszékhely városkörnyéki községeiben pedig már a múlt év decemberében igen sikeresen, nagy aktivitással lezajlottak. Előtte fórumokat szerveztek a tanácstagok részére a népfrontbizottságok az illetékes tanácsi osztályok közreműködésével. A fórumjellegből adódóan nemcsak tájékoztatót kaptak a tanácstagok, hanem kérdéseikre, problémáikra választ is. Egyrészt azokra, amelyek a legközvetlenebbül érinthetik a választókörzet lakosságát, s azokra a nagyobb összefüggésekre is, amelyek a legtágabb értelemben érdekelhetik a szombathelyieket. Elmondható, hogy a tanácstagok felelősséggel készülnek a beszámolókra. A szervezésben a párt- és KISZ-szervezetek tagjai is közreműködnek. Segítenek a népfront Aktivistáknak, a tanácstagnak. Arra törekszenek, hogy személyesen, meghívóval, plakátokkal minden családot, választópolgárt kellő időben értesítsenek a beszámoló helyéről, idejéről. Érdemes elmenni, odafigyelni a beszámolókra. Arra a személyre, akit szavazatunkkal a tanácsiba küldtünk nevünkben és érdekünkben. Meghallgatni a beszámolót, s aztán kérdezni, véleményt mondani, problémákat jelezni— így lesz tartalmas mindkét fél a választópolgár és a tanácstag részére — a beszámoló, és így válik a lakó- és választókörzet javára is. (mti) VAS NÉPE „Kaviár’* a képernyőn (Lakatos Ferenc karikatúrája) 3