Vas Népe, 1983. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-03 / 28. szám

Vasvár új rendezési terve TAVALY ŐSSZEL, amikor utoljára Vasváron jártam, beszélgetés közben így me­rült fel az a kérdés, mely minden helybelit kimondva, kimo­ndja.Hain, régóta fogyat­­kozta­t: miikor Leszünk vá­ros? Most, hogy újra arra vitt utam, már ekként mó­dosult az érdeklődés: ugye, város leszünk előbb-utóbb? Ez az árnyalat­beli különb­ség a két kérdés között jelzi, hogy bizonyos szem­pontok megvá­lto­ztak, mó­dosultaik idő­köziben, ezek híre az itteni érzékeny fü­lekhez gyorsa­n eljutott. Ám a reményt azért nem to­ll áraztatta le, csupá­n a je­len reális elképzeléseihez kell most igazítani őket. Mint mindent, AZ A RENDELKEZÉSI TERV — az első — ami ebben a nagyközségben 1959-ben elkészült, sok min­denben újat hozott akkor, elképzelésben és aztán a fo­lyamatos megvalósításban. Ám természetesen azóta jó néhány dologiban tűzhata­­dosd­á is vált, hiszen nem terjedhetett ki olyan s­zem­­pontokra, amelyek az azóta eltelt csaknem negyedszá­zad alatt reális igényként jelentkeztek. Az akkori terv elé oda tették a jelzőt: egy­szerűsített. A nagyközség belterületének felhasználá­sát szabályozná ,hogy hová kerülnek ipari üzemek, mo­dern lakóházaik). Később, a 60-as évek végén aztán két­szer átdolgozták, s ennek nyomán elkezdődött egy már városias képet nyújtó központ kiépülése. Sőt az akkori rendezési terv volt az elindítója az új lakótele­pek létesítésének is a Marx Károly — és az Úttörő ut­cában, s továbbá a Petőfi Sá­ndor utca tees szakaszán.. Sok érdeme, érték­e volt az akkori koncepciónak, aki mia Vasvárom ják­-­kel ennek eredményeit veheti számba mindenekelőtt. Most má­r csak folytatni kell, tovább a jövő várh­ató igényei és le­hetőségei szerint a rende­zésit, gyarapodást. Harminc évet fog át a VÁTI közreműködésével nemrég elkészült hosszú távú rendezési terv. Azóta — január 25-én — a tanácsü­lés is egyhangúlag elfogad­ta. Ezekben a hetekben a műszaki csoport irodájában van közszemlére kitéve, bénád „belebúvá­lkodhat” a részletekbe, és kirevételezhet egyet, s most, majd már­ciustól megindul folyamato­san a végrehajtás. Melyek is ennek, a leen­dő város szerkezetét végle­gesen meghatározó tervnek a fontosabb jellemzői ? Ve­gyünk sorba néhányat. Ta­lán legelőször is a­zt az in­tézkedést kell említeni, ami a jelenleg még központban levő ipari üzemek kitelepí­tését szorgalmazza. Elsőként a­ Savaria Cipőgyár itteni üzeme költözik majd az Oszkó felé kivezető Petőfi utcai végére. Aztán követi majd a NYÉK bútorüzeme is. A hátrahagyott épületek­ben nem ipari j­ellegű intéz­mények kapnak majd he­lyet. LAKÓHÁZAK. Követve az eddigi gyakorlatot, a központban ezután is leg­feljebb ötszintes tömbházak épülhetnek. Többségük ve­gyes rendeltetést kap: alul üzletek (legelőbb gyógyszer­­tár épül még éle­ben a terv­időszakban), felettük pedig állami bérlakások lesznek. A centrumhoz közvetlenül csatlakozó résziek három­­s­zintes épületekkel gazda­godnak majd, míg a legkül­sőbb területeken családi, la­kóházaikat terveznek, olyan notaait, amelyekben az állat­tartást is megengedik.­­Egy-egy település rende­zési terve mindig bizonyos mértékű szanálásokat ír elő, nem kis gondokat okozva, az ottla­kóknak. Nos, Vas­vár esetében ez csak m­ini­­mális les­z. Építési tilalom alá is csak az olyan, ál­landó belvizes területek es­nek, mint példá­ul­ a, Mártí­rok útjain lévő, úgynevezett Káposztás kert rész. Szá­molva­ a meg­növekedett családiház-építési igények­kel, máris kijelölték az er­re hivatott házhelyeket a Kismérifa utca felé és a Pe­tőfi utca oszkós ki vezető szakaszán. Az itteni magán­területeket sajátítják majd ki­ e célra. Sorhálóas beépí­tésre jelenleg 45 telek áll rendelkezésre a Petőfi úti „s tömibbelsőbiek.”, a­hová a terv szerint összesen 86 la­­ká­s építhető. Ami A KÖZMŰ­VESÍTÉSI elképzeléseket illeti, itt a legfontosabb feladat a bio­lógiai­ szennyv­ízt­isztí­t­ó megépítése. A környezetren­dezés, szépítés kategóriájába tartozik egy pihenő park kialakítása a Csónakázótó és az azt övező ősbükkös terü­letének felhasználásával. Ez a munka részben már meg­­is kezdődött. Kempi­ngjet és új strandfürdőt is kap Vas­vár. A sportpálya és a Pap­­mpimi utca közötti terüle­ten jelölték ki az alkalmas helyet, ott ahol­ a termál­vizet a közeljövőiben fogják felszínre hozni. Intézmény­rendszer tekintetében szá­mottevő gyarapodást nem jelez a­ terv. Mármint újak­nak az építését. A meglé­vők bővítésére és korszerű­­sítésére ugyanis mindenütt m­egva­n a lehetőség. Vége­zetül illik megemlíteni a hosszú távú elképzelések ama újszerűségét, ami a külterület környezetszabá­lyozásával foglalkozik,. A téesz-m­ajorok, hib­ridleik lera­kóhelyek,­­stttb. rendezettsé­gét írja elő, szabályozza, s megannyi­ környezetvédelmi intézkedést tartalm­az. A legelején felvetett kér­désekre a pontos válasz még késik. A „műkor” helyett a „jbogyian”-trai viszont — egyelőre papíron — már megvan a félélet. Lakatos Ferenc Fotó: Horváth Pál .Február 1-én Budapesten­­az Áll­ami Biztosító köz­pontjában Gerebenics Imre vezérigazg­ató sajtótájékoz­tatón lementette a biztosítói mérleg 1982. évi főbb ada­tait és egyúttal az idei évi újdonságokat is, a kármege­lőzés fokozásának hangsú­lyozásával­.­­Mint mondotta, eredmé­nyes évet zártak. 1982-ben 14,2 milliárd forint díjbe­vétel ellenében 16 milliárd forint kártérítést fizettek a gazdálkodó szerveknek és a lakosságinak. Rövid szám­vetéssel összehasonlította a húsz évvel ezelőtti helyze­tet a maiival: 1962-ben pél­dául­ 40 forint díjbevétel­­jutott egy lakosra, jelenleg 540 forint. A tá­rsadalom mind­en rétegét érintik a biztosítói szolgáltatások. Napjainkban a környeze­tünkben együtt kell él­nünk a veszéllyel. Ez ősi felismerés, amely az embert ráébresztette arra, hogy vé­dekeznie kell, meg kell előzni a kárt, ha pedig az mégis bekövetkezett, „men­teni, ami menthető”.­ Fokozott felelősség A bizatosítá­s iránti biza­lom éppen a veszélyek is­meretében nemcseik a la­kosság, hanem, a gazdálko­dó szervek körében is to­vább erősödött. Ez is mu­tatja, hogy az üzemiek, szö­vetkezetek fokozott felelőse­séggel gazdálkodnak, reáli­san számbaveszik kockászat­­ináka­t. A vállalati vagyonbiztosí­tások alapján több mint 900 millió forintot fizettek ki a múlt évben. A Szolnoki Cukorgyár tűzkára, a Du­nai­­ Kőolajipari Vállalat ta­rtályk­obbanása, a Mecse­ki Szénbányáknál keletke­zett bányatűz és a Veszp­rémi Szénbányáknál történt vízbetörés kárai, voltak na­gyobb összegűek. A múlt év újdonsága volt: a mun­kaeszközök száll­­ítmánybiz­­tosításának­ bevezetése, amely a szállítás során a dió­dtó kockázatokra nyújt fe­dezetet. A múllt évben, meg­nőtt azoknak az intézmé­nyeknek a száma, amelyek éltek a vállalati vagyonbiz­tosítás lehetőségével. Ennek oka, hogy biztos­ít­ást köt­hettek vagyonukra, eszkö­zleikre azok a költségvetési szervek is, amelyeket a szabályozó rendszer az ered­­mény-érd­e­kel­tségű intéz­mények közé sorol. A mezőgazdasági nagyü­zemeknek nyújtott összes térítés 19®2-ben elérte a 3,7 milliárd forintot. Az idén a tenyészállatok biztosításá­nál már a káralakulástól függő, megkülönböztetett díjtételeket alkalmaznak. Húsz százalék díjkedvez­ményt kapnak az 50 száza­lék alatti kárhányadot mu­tató üzemek. Természetesen a háztáji is biztosítható. M­ind növényeikre, mind az­­ állatokra köthettek biztosí­tást a kis­g­azd­á­­lkodók. 1983- tól az egyéni állattartók te­­nyésznyúl állományukat is biztosíthatják. Nemzetközi biztosítás 130 országgal Nemzetközi biztosítási rendszerünk rugalmasan kö­tteti­ a változássokait és meg­felelő hangsúlyt kapnak eb­ben a népgazdasági szem­pontok is. Beigazolódott, hogy az önálló szerződés­ként köthető árfolyam biz­tosításra az elmúlt két év­ben valóban szükség volt. A Magyar—Amerikai Bizto­sító Társaság majdnem há­roméves működése során szint­én igazolta alapításá­nak létjogosultságát. Nem csupá­n azzal, hogy az ed­digi években, így tavaly is, pozitív mérleggel zárta a­z évet, hanem azértt is, miért a nemzetközi viszontbiztosí­tási piacon jelentősen meg­­­könnyíti üzletkötésein­ket, és elősegíti kiüti keresked­elmi exportunkat. Az amerikai­akkal létrejött megállapo­dás alapján 130 ország­ban nyújt a külföldre utazóink­nak a biztosító megfelelő kárrendezést. A hazánkba utazók is köthetnek dollár­­biztosítást. 1983-­ban a biz­­tosítá­s fontos nemzetközi eseménye, hogy Budapest ad helyszínt — májusban — a szocialista országok biztosí­tó intézetei konferenciájá­nak. Személy és gépjármű A személybiztosítások kö­zül legtömegesebb a CSÉB az országban: ma már a biztosítottaknak mintegy 50 százaléka a szélesebb körű, mag­asa­bb összegű szolgál­tatásokat nyújtó CSÉB—80- at veszi ig­ény­be. A bizto­sító idei tervei között sze­repel ennek a már „nagy­korúvá” lett immár 19 éves CSÉB további korszerűsíté­se. A legtöbb dolgozót fog­lalkoztató MÁV-nál nincs lehetőség a csoportos és balesetbiztosítás terjeszté­sére. A MÁV és a biztosító között folyó tárgyalások olyan szakaszba jutottak, hogy 1983-ban ez a kérdés is megoldódik, s megszüle­tik a „vasutas CSÉB”. Ez­ért második felében új egysé­ges balesetbiztosítási módo­zatot vezet be a biztosító. Lényege: a balesetbiztosítá­si szolgáltatás mellett jára­dékot és térítést adnak a baleseti táppénzes állomány időszakaira i­s. Ugyancsak a második félévtől köthetnek ügyfelei rokkantsági bizto­sítást is. Ezt­ a lehetőséget régen hiányoolták, hiszen a megrokkanás ténye nem mindig kötődik a baleset­hez. A CASCO és a felelősségi­biztosítás alapján tavaly 367 ezer alkalom­mal fizettek kártérítést. 1­902. július 1- ével minisztertanácsi­ rende­let megszüntette a magán­személyek üzemeltetésében lévő gépjárművek után a kötelező felelősségbiztosí­tási díj fizetését. Ismétel­ten megnyugtatják az autó­sokat és motorosokat, hogy a díjfizetési kötelezettség megszűnése nem azonos a biztosítás megszüntetésével. Sőt: a jogszabály valameny­­nyi motoros meghajtású közúti járműre kiterjeszti a felelősségbiztosítási védel­met. A károkozóik helyett továbbra is a biztosító fi­zet, így tavaly 179 ezer fe­lelősségi­ kárra egymilliárd 85 miililió forintot utalt a biztosító ügyfeleiinek. A magán­autósoknak 62 szá­zaléka, 629 ezer gépjá­rmű­­tul­ajdonos, rendelkezik CASCO biztosítással. A múlt éviben 128 ezer autós jelentkezett saját kárral, és ezeknek a gépjárműtulajdo­­nosoknak 543 millió forintot fizet­­ek ki. Kármegelőzés A biztosító tavaly 27 mil­lió forintot költött a kár­megelőző tevékenység fej­lesztésére. Tűz- és vagyon­védelemben számos kezde­ményezés történt. A Pénz­­ü­gyminis­ztérium engedé­lyével — egy példa tanul­­sága kapcsán — alapította az intézet a kármegelőzésért és enyhítésért járó elisme­rést. (Kerék László) RMWS&EBS&RmSSMSvá Biztosítói mérleg, idei újdonságok —■ Új vonások a külkereskedelmi hitelezésben A Magyar Külkereskedel­mi Bank, amely alapvetően devizalbank, mind szélesebb körben nyújt forint, hitele­ket hazai vállalkozásokhoz, exportfejlesztő elképzelések megvalósításához. A Magyar Nemzeti Bank és a Közép-európai Nem­zetközi Bank mellett az MKB is rész­t vesz az ex­portárualapokat bővítő hi­telek kihelyezésében. Az el­múlt két évben 250 millió forintot ad­tatk többek kö­zött könnyűipari, vegyipari vállalatoknak zömében kül­földi­ gépek vásárlására, ter­melőkapacitásaik bővítésé­re és arra, hogy jelentős mértékben növeljék kivüite­­liükket. Emellett a b­ank más forrásból is támogatja az exportorientált beruházá­sok megvalósítását, a vál­lalatok exportcéljainak elé­rését. Az MKB vállalkozási alapjának felhasználásával jelenleg hat társulásban vesz részt. Tá­rsulást hoztak létre például, a Lőrinci Tex­tilipari Vállalattal, a nem szőtt kelmék termelésének, választékának bővítésére, s a Bal Ellenfelvidéki­ Erdőgaz­dasággal­ újszerű technoló­gia bevezetésére, itt a ko­rábban csak hulladékként értékesíthető faanyagot ex­portra dolgozzák fel. Az esetek többségében a vál­lalkozásban a termelők meglévő eszközeikkel, épü­leteikkel vesznek részt, a bank pedig tőkével, mely­ből külföldi termelői beren­­de­zéseket vásárolnak az ex­po­rtkapaci­tások bővítésé­hez, a gyártási folyamat korszerűsítéséhez. Az ered­ményen a társulásban részt­vevők a tők­ehozzájárulás arányában osztoznak. A ta­pasztala­tok szerint általá­ban ott terem­the­tők meg az együttműködés feltételei, ahol­ a társulásban résztve­vő egységek elkülöníthetők a termelővállalat egyéb üzemeitől­, kialakíthatók az önelszám­olás feltételei. Olyan vállalkozásoknál, ahol nincs lehetőség az önelszámoló egységek létre­hozásánál, a bánik ala­pjutta­­tás formájában támogatja az exportfejlesztő elképze­lések megvalósítását, így kapott az ERŐTERV iraki faluvillamosítású fővállalko­zásához al­ap jutt­atást nyolc terepjáró megvásárlásához, a Szegedi Konzervgyár 11 millió forintot sterilizáló berendezések beszerzéséhez, — új exportcikként nagy kiszerelésű konzervek ké­szítéséhez, — vagy a Deb­receni Kötöttárugyár 36 millió forintot külföldi be­rendezés­ek megvásárlásá­hoz, a kötöttáruk gyártásá­nak fejlesztéséhez. A vállalkozási alapból az elmúlt több min­t, két év fo­lyamán közel 500 millió fo­rintot fordítottak összessé­gében, társulások, vegyes­­vállalatok létrehozására, válla­latia­lapítá­sra és alap­­juttatásnák. Az idén, január 1-től a bank a nyereségéből — amelyet korábban teljes egészéből befizetett a költ­ségvetésbe — 75 millió­ fo­rintot visszatarthat vállal­kozási alapjának további növelésére. Mindezen fel­ül a MNB és az MKB képviselői olyan megállapodás előkészítésén dolgoznak, amely lehetővé tes­zi­, hogy a Külkereske­delmi Bank az elkövetke­zőkben forgóeszköz jellegű hitelt is nyújthasson ex­­portfő vállalkozások finan­szírozásához, továbbá­ kül­­­fölldön, vagy Magyarorszá­gon létrehozandó vegyes­­vállalatok alapításához és működtetéséhez. Kisszövetkezet az egyetemen Műszaki fejlesztésre, az üzemszervezés korszerűsítésére kötött megállapodást a Veszprémi Vegyipari Egyetemen tevékenykedő kisszövetk­ezet, a Kemindeni, és az Ipari Szö­vetkezetek Veszprém megyei­ Szövetségei. A szerződés ér­telm­ében a hallgatókból, és oktatókból, alakult kisszövetke­zet rész­t vesz az ipa­ri szövetkezetek technológiáinak, ter­­­mékeinek korszerűsítésében és­ a hatékonyabb munkaerő­­gazdá­l­kodás megszervezésében. A vállalkozásra, esztendő­­nyi eredményes tevékenysége jogosítja fel a Kem­inden­t. Az elsőéves rr­érseg szerint árbevételük meghaladta a 2,2 m­ilLó forintot, tiszta nyereségük pedli­g a szászezret. Mun­kájukat legnagyobb mértékben a fűzfői nikrokémia vette igény­be, a munkaerőhiánnyal küszködő üzemrészeiben a* kö­f­­teve,­ keze­t tagjai vállaltak — a­ folyamatos termelés ér­dekében — hétvégi műszakokat. Az utó­bbi öt hónapban a­ fűzfői gyárban 40 millió forint termelési értéket állítottak elő, munkájuk h­ímkilóte­ nyereséget hozott az üzemnek. A Veszprém megyei Állami Építőipari Válla­la­t megbízásából a minőségvizsgálatokban, környezetvédő intézet létesítésé­nél laboratóriumi szerelésekben, műszerek beállításában vettek részt. " 1983. február 3. Csütörtök

Next