Vas Népe, 1984. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-01 / 78. szám
A mezőgazdasági gépgyártásról tárgyalt az SZKP Politikai Bizottsága Legutóbbi ülésén az SZKP KB Politikai Bizottsága meghallgatta az illetékes miniszterek beszámolóját a Központi Bizottságnak és a Minisztertanácsnak a mezőgazdasági gépgyártásra vonatkozó határozata teljesítéséről. Az ülésen rámutattak arra, hogy az utóbbi években javult a mezőgazdasági gépek minősége, tervszerűen halad a korszerű technikai színvonalon álló gépek előállítása, gyorsult a mezőgazdasági gépgyártáshoz tartozó vállalatoknál a beruházás és a rekonstrukció. Az elért eredmények ellenére — mutattak rá a testület ülésén — egészét tekintve még nem az előirányzott feladatoknak megfelelően folyik a korszerű mezőgazdasági gépek gyártása. Komoly hiányosságok vannak a műszaki politika megvalósításában, a gépek és berendezések karbantartásában és javításában, gyakran gyenge az előállított gépek minősége. Különösen lassan halad a nagy teljesítményű, az ipari technológiához szükséges talajművelő gépek, a takarmánytermeléshez és gabonatermesztéshez szükséges berendezések elterjesztése. Ezzel összefüggésben a PB konkrétan is bírált több területi pártszervet, mivel azok nem támasztanak megfelelő követelményeket az illetékes gazdálkodó szervekkel szemben, nem megfelelően végzik a szervező és ellenőrző munkát. A Politikai Bizottság határozatot fogadott el, amelyben gyakorlati intézkedéseket határoz meg a mezőgazdasági gépgyártással foglalkozó központi és helyi szervek részére. A testület ülésén áttekintették az agráripari komplexum tulajdonának védelmével kapcsolatos kérdéseket. Az SZKP KB Politikai Bizottsága ezenkívül áttekintett néhány más belpolitikai kérdést is. Magyar—szovjet gazdasági tárgyalások Március 26. és 31. között hazánkban tartózkodott Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. A KGST Tervezési Együttműködési Bizottságának elnökeként részt vett a bizottság ülésén, majd tárgyalást folytatott Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével. A kétoldalú megbeszélésen áttekintették az 1986—1990. évekre szóló gazdasági együttműködés legfőbb kérdéseit. Tárgyaltak a szovjet energiahordozó- és nyersanyagszállításokról, valamint a magyar feldolgozóipari és mezőgazdasági szállítás lehetőségéről. Megállapították, hogy az áruszállításokat az eddigi együttműködésre alapozva, a két ország lehetőségeit, illetve szükségleteit figyelembe véve kell továbbfejleszteni és bővíteni. Hangsúlyozták, hogy a gazdasági együttműködés további elmélyítését elsősorban a feldolgozóipari szakosítási és kooperációs kapcsolatok bővítésével kell megalapozni. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Havasi Ferenc, a PB tagja, a KB titkára pénteken szívélyes, baráti légkörű megbeszélést folytatott Nyikolaj Bajbakovval. Nyikolaj Bajbakov találkozott Kapolyi László ipari miniszterrel, és előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián a kőolaj- és földgázkitermelés és felhasználás legújabb tudományos eredményeiről. A szovjet miniszterelnökhelyettes elutazása előtt megtekintette az Országos Teherelosztót, ahol az ország villamosenergia-ellátásáról tájékoztatták. Nyikolaj Bajbakov szombaton elutazott Budapestről. Gáspár Sándor a lengyel helyzetről A lengyelországi helyzet teljes normalizálódása nemcsak Lengyelország ügye; a szocialista tábornak, sőt az egész haladó munkásmozgalomnak is érdeke — mutatott rá Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT és a Szakszervezeti Világszövetség elnöke Varsóban pénteken este, amikor találkozott a lengyel és a magyar sajtó képviselőivel. Gáspár Sándor kiemelte, hogy fejlődést lát a lengyelországi helyzet alakulásában, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a lengyel társadalom megújulva kerül ki a válságból. Gáspár Sándor a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága meghívásának tett eleget lengyelországi látogatásával, melynek során találkozott a szakszervezeti mozgalom vezetőivel és aktivistáival is. Mint elmondta, tárgyalásai alkalmat adtak arra, hogy az SZVSZ vezetőjeként konkrét benyomásokat szerezzen a lengyel szakszervezeti mozgalom fejlődéséről. Örök értékű pillanatok: rögtön felhangzik a katonaeskü. (Cikk a 2—3. oldalon). A mezőgazdaság dolgozói, így a kertészkedők is még mindig leginkább az esőt várják. Minden okuk megvan rá, hiszen — mondjuk 40 év átlagához képest — a március is száraz volt, mindössze 10 milliméter körüli csapadék hullott, beleértve a péntek virradóra kezdődött öntözést is. De ennek hatására is szinte fellélegzett a növényzet, kizöldültek a parkok, s zöl lett a mező is. S ha elégedetlenek is vagyunk a mostani esővel, némi vigaszt ad, hogy ez is segíti, gyorsítja az elvetett magok kelését. Az biztató, hogy március végére kevés kivételtől eltekintve a nagyüzemek elvetették a tavaszi kalászosokat, s a korai vetésű szálastakarmányféléket is. A tervezett cukorrépának több mint a fele szintén a helyére került. További időszerű tennivaló a tápanyagok esedékes visszapótlása, s ezzel egyidőben a kukorica vetésének előkészítése. Ugyancsak közelgő feladat lesz az ősziek vegyszeres gyomirtása, amire szintén készülnek az üzemek, s mely témában megyei jellegű tanácskozás, bemutató is volt. Úgy tűnik, ültetni való burgonyából minden igényt kielégít a Vetőmag Vállalat, s a jó fajták szinte önmagukban is garanciát jelentenek a jó termésre. Akárcsak a mezőn, a konyhakertekben is nagy a szorgalom. Több községben a tanácsok újabb kisskerti művelésre alkalmas területeket találtak és adtak ki hasznosításra. Ez a magyarázat arra is, hogy az idén minden eddiginél több konyhakerti magot vásároltak a kistermelők, a munkás kertszövetkezeti tagok. Rugalmasságra vall, hogy egy idő óta a benzinkutaknál is kapható kis kiszerelésű műtrágya, ami a beszerzést segíti, könnyíti. A gyümölcsösökben lényegében befejeződött a metszés, és a rügyfarkadás előtti lemosó permetezés is. Mindenütt megmetszették a szőlőt, s ahogy gyökeres veszszők, gyümölcsfacsemeték érkeznek a lerakatokba, folytatódik a házikertek telepítése, az elöregedett tőtkék, fák pótlása is. Tr. Gy. ' - ' * ♦ 'A*,* Újabb eső kellene — Befejezés előtt a kalászosok vetése — A cukorrépa több mint fele a földbe került Szorgalom a mezőn és a kertekben Fotó: K. Z. Vetik a cukorrépát a szombathelyi Felszabadulás Tsz-ben. Ebben a szövetkezetben még soha nem termeltek kevesebbet a hektáronkénti 400 mázsánál, sőt több év átlagában 500 mázsa felett volt a hektáronkénti hozam. __________________________ Turistavám: 270 millió forint A külgazdaság és a vámpolitika időszerű kérdéseiről tartott előadást Szombathelyen dr. Garamvölgyi Károly, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az ország fizetőképessége megtartásához egyre több kemény valutára — exportra — van szükség. Az év első hónapjai túlzott derűlátásra nem adnak okot, a múlt év decembere óta is szűkültek valamelyest az export és importlehetőségeink. Európában erősödött a protekcionizmus, a vámon kívül is egyre több eszközt állítottak ennek szolgálatába velünk ellentétes érdekű gazdasági csoportosulások. A több, mint húsz ellenünk alkalmazott gazdasági „fegyver” közül csak kettő-három a klasszikus vámeszköz. A többit legföljebb a vámszervek hajtják végre.) Nagyívű előadásában a szónok számos olyan változó és új jelenségre hívta föl a jelenvolt gazdasági szakemberek figyelmét, amelyet — saját stratégiájuk és taktikájuk kialakításakor — jól hasznosíthatnak a napi gyakorlatukban. Főleg az önálló export-importjoggal rendelkező vállalatok kamatoztathatják a hallottakat. Tévhiteket is oszlatott az előadó. Nálunk az állami bevételek — mondhatni — elenyésző hányadát teszik ki a vámból befolyt pénzek! Ami a lakosságot illeti: turistáink évente csupán 260— 270 millió forintot fizetnek a határokon behozott árukért. (A kereskedelmi vámok nagysága, összege pedig más, hozzánk hasonló fejlettségű országokéval azonos mértékű.) Rengeteg a „leleményes” utazónk, turistánk, köztük legtöbb kisstílű. „Adott esetben nem többért kockáztatják becsületüket, mint amit egy délután valamely szórakozóhelyen itthon elköltenek” — mondta az előadó. A vámszolgálat változatlanul nagy súlyt helyez a forintkiajánlások megszüntetésére. Ezek sorában említette egyebek között az örökségek szabálytalan hazajuttatását külföldről, a szabálytalan nyaraló kiadásokat, a nyugatiak által „bérben” itt hagyott szörföket, lakókocsikat, stb. Bár a vámszolgálat a megelőzést tartja alapvető feladatának, bizonyos társadalom- és közérdekellenes irányzatokat a korábbiaknál is szigorúbban igyekeznek meggátolni a határoknál. Egészségügyi, nemzetközi stb. kötelezettségek is ezt követelik a szolgálattól. Szóba kerültek a játékautomaták, a nagyértékű lopott kocsik körüli bonyodalmak, amelyekből fölsejlett: hazánk nemcsak a nemzetközi kereskedelemnek, de a bűnözésnek is egyre inkább „tranzit” útja. Nagy erők dolgoznak a gátak fölállításán. Valamit a külföldről behozott pornóanyagokról, videokazettákról, filmekről: ,,Ha ezt az abszolút aberált propagandát terjedni engednénk, azzal hihetetlen társadalmi károkat okoznánk” — mondta dr. Garamvölgyi Károly. "