Vas Népe, 1985. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-27 / 175. szám
Energiamegtakarítás — szabályzással A kommunális fűtés és időellátás a mienkhez hasonló meteorológiai adottságú, és technikai fejlettségű országokban az energiafogyasztás mintegy 30 százalékát jelenti. Nagy jelentősége van tehát minden olyan rendszernek, berendezésnek, vagy akár csak ötletnek is, amely az energiafelhasználás csökkentését teszi lehetővé. Központi melegvíz-fűtésű ■lakóházakban, kommunális épületekben, üzemekben a fűtés szabályozása az ún. „időjárásfüggő” szabályozókkal oldható meg. Ezek több helyiség vagy lakás egyidejű fűtésének szabályozására alkalmasak, mivel a szükséges hőmérsékletű fűtővizet a külső hőmérséklet függvényében egy keverő szelep segítségével keverik ki a kazán (vagy távfűtés esetén adőkicserélő) által szolgáltatott forró vízből, és a fűtőkörön már átment, visszatérő vízből. Az épület fűtési paramétereinek megfelelően beállított szabályozó műszer gondoskodik arról, hogy az előremenő víz hőmérséklete éppen a szükséges fűtésnek megfelelő legyen. A hazai szakemberek által kifejlesztett KALOREG elnevezésű mikroprocesszoros, tanulóprogramos fűtésszabályozó készülék egyike a legújabbaknak. A szabályozó a fűtési feladatot minimális energiafelhasználással valósítja meg. Automatikusan figyelembe veszi a fűtési rendszer és a fűtött épületek tényleges hőtechnikai jellemzőit, valamint a fűtésre rendelkezésre álló mindenkori hőteljesítményt. Igazodik a külső hőmérséklethez, korrigálva a napsugárzás és a szél hatásával. Betartja a munkaszüneti és munkanapokra, ezen belül a napszakokra előírt fűtöttségi értékeket. A képünkön látható KALOREG-gel irányított rendszer — a kiépítettségtől függően — elláthatja a keringtető-szivattyúk vezérlését, a fűtőkör és a használati melegvízkor együttes szabályozását. De elvégzi az adott időszakban fogyasztott hőmennyiség-értékek meghatározását és tárolását is. Csatlakozási lehetősége van valamely központi adatgyűjtési helyhez is. Új módszer a rák elleni Új módon használja föl a lézert egy NDK-beli orvoscsoport a rák leküzdésében, adta hírül a Neues Deutschland. — Mint két kutató, — Wieland Dietel, a jénai Schiller Egyetemről és Beate Roeder a berlini Humboldt Egyetemről — elmondta, az összpontosított fénynyalábot, amelyet eddig csak műtéti eszközként alkalmaztak, a csoport tagjai a rákos sejtek felderítésére és biokémiai úton való megsemmisítésére is felhasználják. Az eljárás azzal kezdődik, hogy a beteg szervezetébe olyan fényérzékeny festékanyagot fecskendeznek, amely elsősorban a rákos sejtekben rakódik le. Bizonyos — például kék — színű lézerbesugárzásra a festékanyag fluoreszkálni kezd, ami lehetővé teszi a daganat helyének és nagyságának pontos bemérését, illetve a rákos és az egészséges sejtek egymástól való egyértelmű megkülönböztetését. Ezután vörös színű lézersugárral olyan biokémiai folyamatot indítanak meg a lerakodott festékanyagban, amely a rákos sejtek pusztulásához vezet. Az új eljárást egyebek közt föl lehet használni a hörgők, a légutak, a nemi és a kiválasztási szervek rákjának gyógyításában. Sokat ígér az a lehetőség, hogy a lézersugarat fényvezető rostok segítségével a testnyílásokon át vezessék a vizsgálandó szervhez, így elvileg már milliméteres nagyságú daganatot is lokalizálni lehet, ami az idejében történő felismerést és kezelést nagymértékben elősegíti. Az eljárás lehetővé teszi továbbá, „mélyen fekvő” daganatok kezelését is anélkül, hogy az azokat körülvevő egészséges szövetet lényegesen károsítaná. Ami az eljárásiban problematikus, az a fényérzékeny festékanyag szerepe. Hatásmechanizmusa még nem teljesen ismert és sok a megválaszolatlan kérdés az anyagnak a szervezetre gyakorolt hosszú távú hatásával kapcsolatban is. A módszer hatásosságát eddig még csak néhány daganat esetében bizonyították, és annak ellenére, hogy már emberen is végeztek ilyen eljárá'.s, a gyógymód még kísérői stádiumban van — hangsúlyozzák az interjúban megl ottatott kutatók. Pontos a Föld Amerikai csillagászok bonyolult számításai szerint 1984-ben a Föld abszolút pontosan forgott a Nap körül, elmaradt a hagyományos többletmásodperc, így nem lépett fel időbeli eltolódás, melyet ki kellett volna igazítani. A kiigazításra az úgynevezett Nemzetközi Másodperc mértékegység keretein belül azért van szükség, hogy elkerülhessék a hibaforrásokat, különösen a rakétatechnikában. A Föld Nap körüli forgásában bekövetkező eltérések fő oka az időjárás, melynek változása befolyásolja a Föld felszínének hőmérsékletét. A Földön történő vulkánkitörések is előidézhetnek végtelenül csekély forgási eltéréseket. főfodrászai Bacon angol filozófusnak tulajdonítják a mondást, miszerint ,,semmi sem olyan kellemes a szemnek, mint az ápolt, rövidre nyírt pázsit”. A pázsitot vagy a használatba is vehető jó gyepet, négyzetméterenként másfél—háromezer fűszál alkotja. Ezért jó porlekötő, de egyben védelmezi a földfelszínt a szélelhordás vagy a vízlemosás ellen, valamint párologtatásával növeli a légnedvességet A füvek fitonoid, azaz mikrobapusztító hatásúak is; ennek köszönhető, hogy a salakos, vagy földes területeken esett sérüléseknél kevésbé veszélyesek a fűfelületen való játszás, sportolás közben szerzett sérülések. A legfontosabb fűápolási munka a kaszálás, illetve nyírás. Hatására a pázsitfüvek tövéből, a bokrosodási csomókból több mellékhajtás tör elő, és így idővel kialakul a szőnyegszerűen zárt fűfelület. Az ismételt fűvágás irtja az előtörő gyomokat, elsősorban az egynyáriakat, amelyek visszavágva nehezen kaphatnak újra lábra, és így magot sem érlelhetnek. A rendszeres fűnyírás föld alatti hajtásainak, tarackjainak, a gyökértörzseiknek fejlődésére is kedvező hatású. Ha helytelen módon tövig vágjuk a füvet, akkor a fű szinte a teljes tápanyagképző zöldfelületét egyszerre veszíti el, így újra kinövése időt vesz igénybe. A túl rövidre nyírás a gyökérfejlődésre is káros, márpedig éppen a fű minél mélyebb gyökeresedése kívánatos a szártóságtűréshez. Mélyen lehatoló gyökerek esetén kevesebb vízzel beéri a fű, és még trágyázási igénye is kisebb. Ha gyakran túlságosan alacsonyra vágjuk a füvet, a föld feletti szervek sem fejlődhetnek megfelelően. Ennek hatására egyre gyengébben sarjad, legyengül és hamarosan foltokban vagy összefüggően pusztulni kezd. Egyszerre nem szabad többet levágni, mint a már elért fűmagasság felét, még inkább csak az egyharmadát; a fű öt centiméternél lehetőleg ne legyen alacsonyabb. Az évelő füvek megújulását biztosító bokrösödési csomók ugyanis nem sokkal a földfelszín alatt vagy ennek közvetlen közelében helyezkednek el. Az öt centiméter körüli tarlómagasság megtartásával végzett nyírások nyomán kedvező mikroklíma alakulhat ki a fűszálak között. Ilyenkor csökken a vízigény, és a fűszálak párologtatása kellemesen hűvössé teszi a közvetlen környezetet. A füvek nyírhatóságát a faji, vagy akár fajtasajátosságokon túlmenően az időjárás, a talajadottságok, az öntözés és az ápoltság is nagymértékben befolyásolja. Az öntözött és jól ápolt, valamint a nem öntözött, kevésbé ápolt fűfelületek nyírási ideje és gyakorisága között különbség van. Az előbbieket kétháromhetenként ahogy a szokásos tarlószint egyharmaddal megnőtt, nyírni kell. Az utóbbiakat viszont — az időjárástól is függően — elegendő kétháromhónaponként nyírni. Az utóbbiak módjaira vághatók az út mentén, árokpartokon, töltésoldalakon levő gyepek is. A kifejezetten száraz viszonyok között levő gyepek vágása sem maradhat azonban későbbre, mint ahogy feltűnik a fűvirágzat. Az öntözött fűfelületek egy idényben legalább 6-7, de esetenként húsz vagy még több nyírást is kívánnak, az öntözetlenek pedig beérhetik 2—3 vágással. Az október elején időszerű utolsó fűnyíráskor viszont, akárcsak a hoszszú növedék lekaszálásakor, a kaszálékot fontos eltávolítani. Különben alatta a fű besárgul, kipállik, éppúgy, mint amikor a szokásos tarlómagasságnál magasabban, vagyis „bundásan” telel át a fű. A csillagászat és a hozzá kapcsolódó tudományágak látható világunk egyre több titkát fejtik meg. Mind magasabb szinteket ér el a megismerés. Eddig megmagyarázhatatlan jelenségek, vagy „csodák” persze még szép számmal akadnak. Az úgynevezett fekete lyukak is ide sorolhatók. Tény, hogy léteznek a világmindenségben olyan égitestek, amelyek fantasztikus dolgokra képesek. Hogy csak a szupernóvákat, a felrobbant csillagokat említsük. Az űr távoli pontján — millió fényévekre tőlünk — fellobbanó csillag rövidke ideig egész galaktikák fényét homályosíthatja edy több százmillió csillagot! Ha egy szupernóvának a robbanás után visszamaradt magja legfeljebb nyolcszor akkora tömegű, mint a Nap — neutroncsillag lesz belőle. De — elméletileg — e tömeg nagyobb is lehet. Ha így van, akkor szupernóva-robbanás után a mag hihetetlen gyorsan kezd el zsugorodni. S ez a folyamat már nem áll meg. Az atomok egymás mellé préselődnek, az anyag elfajult állapotba kerül. Köziben rengeteg energia szóródik szét az űrben, míg végül a csapda bezárul: az önmagába hullt magról semmiféle anyagi test és sugárzás többé már nem léphet ki! Az Einstein-féle relativitáselmélet alapján tudjuk, hogy erős gravitáció hatására a fény elgörbül. A fekete lyukban oly’ hatalmas a gravitáció (több milliárdszorosa is lehet a földjének), hogy foglyul ejti a fényt. A test így láthatatlanná válik, kizuhan ebből a világból. Ezen teljesen zárt világokban számunkra felfoghatatlan tér- és időviszonyok uralkodnak. A fekete lyuk lehet bolygó nagyságú, vagy csak alma, gombostűfej méretű. Érzékelni úgy tudjuk, hogy vonzást gyakorol a közelében keringő, látható égitestekre. Van egy izgalmas, új feltételezés is. Eszerint a mi világunk, meglehet, egy fekete lyuk. Azért, mert abenne mért anyagtömeg a kritikus érték körül van. Ezt az elméletet persze bizonyítani kell. De ha így is lenne, életünkre semmiféle hatással nem járna a felfedezés. Érdekes csupán egy másik tér-idő viszonylatban „mozgók” számára lehet, érzékelni csak ők tudják. A fekete lyukból semmi sem törhet ki, a behatolás oda viszont elképzelhető__ De ez már a sci-fi művek témáját képezheti. kozma i— Ili ökölmás és a halyscártatás —. Egy amerikai orvoscsoport tizennyolc volt bokszolón végzett kísérletei és vizsgálódásai megdöbbentő eredménnyel jártak: a csoportból csupán három ökölvívónak nem voltak súlyos, organikus agykárosodásai. Ám még a három egészségesnek talált bokszolónál is kimutatták az agysejtek számának jelentős csökkenését, az agysorvadás kezdeti tüneteit és más kisebb elváltozásokat. Az orvosok az elektroankefalográftól a számítógépes tomográfig, a látás- és hallásvizsgálattól a neuropszichológiai tesztekig, a legkülönfélébb és legmodernebb eszközökkel, illetve módszerekkel hajtották végre a vizsgálatokat. Az exsportolók átlagéletkora 36 év volt, valamennyien körülbelül két évtizedet töltöttek el a ringben. Megállapították, hogy minél hosszabb a dicsőségesnek tetsző ringkarrier, annál nagyobb mértékűek és súlyosabbak az agy elváltozásai. Kielemezték, hogy öklözés közben az agy mely részei és hogyan károsodnak. Az oldalról érkező ütés hosszanti irányban „nyomja meg” az agyat. Az állkapocscsontot érő ütések nemcsak a koponyacsontot, hanem a nyakcsigolyákat is károsítják. Kiderült, hogy egy nehézsúlyú öklöző ütése, támadás közben akár öt tonnányi súllyal is nehezedhet az ellenfél koponyájára. Így nem csodálható, hogy az agysejtek és a véredényrendszer maradandó károsodást szenvednek. Ráadásul maga az agy, mint bármely más, megrongálódott szövetanyag, megduzzadhat, nyomhatja a koponyacsontot, s ez további végzetes bajokat okozhat. Egy-egy végzetes kimenetelű bokszmérkőzés után mindig felvetődik: nem lenne-e helyesebb betiltani az ökölvívást. De azután lehiggadnak a kedélyek, és minden marad a régiben. Időközben azért történt ■némi előrehaladás: a legutóbbi olimpiai játékokon már a képen látható módon, fejvédőben álltak ki egymás ellen az ökölvívók. ívAv.v . V.víz nyomában Kaliforniai tudósok új eljárást fejlesztettek ki a kromoszómáknak, és az élő sejt más parányi szerkezeteinek a lefényképezésére. Új mikroszkópjuk nehézionokkal működik, és olyan belső sejtszerkezetet is megjelenít, amelyek még a legkorszerűbb elektronmikroszkópok előtt is rejtve maradnak. A nehéz ionok nyalábjaival tulajdonképpen a vizsgált sejt szilárd, háromdimenzóis mását hozzák létre. A részecskegyorsítóval fejlesztett ionnyaláb áthatol a vizsgált sejtmintán, és beleütközik az alatta elhelyezett csillámlapba. Minthogy a különböző sejtszerkezeten áthaladva eltérő mértékben lassul le, az ionok különböző mélységbe hatolnak be a csillámlapba. Az ionok megváltoztatják a csillám öszszetételét a bombázás területén. Oldószerbe merítve a csillámlapot, a besugárzott területek leoldódnak —viszszamarad a sejt csillámlapba vésett mása, amelyet azután pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgálhatnak. Lopott tévéadás Az Egyesült Államokban több helyen működnek olyan vezetékes tévérendszerek, amelyek előfizetőiknek az e célra kiépített kábelhálózat közvetítésével juttatják el a kiválasztott filmet, s különféle tájékoztatást adnak. Most már nemcsak barkácsolók készítenek olyan 3x5 méteres tányér alakú antennát, amellyel a mesterséges holdról a Föld felé irányított jelek felfoghatók, hanem ilyenek üzletben is kaphatók. Igaz, az antenna és a jelátalakító sokkal többe kerül, mint akár a több éven át vállalt előfizetési díj. Ám várható, hogy megjelennek az Egyesült Államok üzleteiben is e berendezések kisebb és olcsóbb japán változatai. Mindenesetre most már a hatóságok is felfigyeltek erre az egyelőre csekély számú vevőberendezésre. Már csak azért is, mert ugyanezzel az eljárással hozzáférhetővé válnak a katonai célú mesterséges holdak híradásai is... 1985. július 27. Szombat