Vas Népe, 1985. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-08 / 236. szám
Mai műsor Rádió KOSSUTH RÁDIÓ 8.20 Társalgó. — 9.44 Mondókák, gyermekjátékok. — 10.05 Diákfélóra. — 10.35 Éneklő Ifjúság. — 10.51 Nagy mesterek — világhírű előadók. — 11.39 A kelletlen leány 11. — 12.45 Gesualdo-madrigálok. — 13.00 A Rádió Dalszínháza. — 14.10 Magyarán szólva. — 14.30 Dzsesszmelódiák. — 15.00 Élő világirodalom. — 15.20 Régi orosz-szovjet énekesek. — 16.05 Látogatóban. — 17.00 Kövér Tamás riportja. — 17.45 A Szabó család. — 19.30 örmény irodalmi műsor. — 20.29 Évfordulók nyomában. — 21.09 Házy Erzsébet énekel. — 21.30 Eke Károly összeállítása. — 22.20 Tíz perc külpolitika. — 22.30 Kamarazene. — 22.55 Munkásutánpótlás 4. *— 23.05 Bach: Angol szvitek. PETŐFI RÁDIÓ 8.08 Slágermúzeum. — 8.50 Tíz perc külpolitika. — 9.05 Napközben. — 12.10 Operettkettősök. — 12.30 Népi muzsika. — 13.05 Popzene sztereóban. — 14.00 Zenés délután. — 14.15 Fúvóshangverseny. — 14.40 Fiatalok muzsikálnak. — 15.05 Népi muzsika. — 15.20 Könyvről könyvért. — 15.30 Csúcsforgalom. — 17.30 Disputa — a hűségről. — 18.10 Illik, nem illik! — 18.30 Andrews Sisters lemezei. — 19.05 Csak fiataloknak! — 20.00 Népdalok. — 20.30 Komolytalan könnyűzene. — 21.05 Közkívánatra! — 23.20 Nótacsokor. 3. MŰSOR 9.08 Zenekari muzsika. — 10.00 Operarészletek. — 10.41 Shadowsfelvételek. — 12.00 Szonátafelvételek. — 13.05 Nemzetközi sajtószemle. — 13.20 Szimfonikus zene. — 13.58 Schoeck: Penthesilea. — 15.20 Labirintus. — 15.35 Gyermekkórusok. — 15.50 Barokk zene. — 17.00 Iskolarádió. — 17.30 Heine és a muzsika. — 18.30 Szerb-horvát, német nyelvű műsor. — 19.35 Az ÁHZ hangversenye. — Kb. 21.30 Operettkettősök. — 21.53 Derűs históriák. — 22.38 Dzsessz. GYŐRI RÁDIÓ 17.00 Hírek. — 17.05 Szánti Judit énekel. — 17.15 Postazsák. — 17.25 Gitármuzsika. — 17.40 Fogadóóra. — 17.55 Reklám. — 18.00—18.30 Nyugat-dunántúli Krónika. Esti muzsika. Televízió BUDAPEST 8.55 Tévétorna. — 9.00 Iskolatévé. Magyar nyelv (2. o.). — 9.10 Fizika (6. o.). — 9.35 Magyar irodalom (6. o.). — 10.00 Hungária kávéház. — 10.50 Képújság. — 15.50 Iskolatévé (környezetismeret alsó tagozat). — 16.10 Élő múzeum. — 16.40 Orosz nyelv 2. — 16.55 Hírek. — 17.05 A velünk élő történelem 6. — 18.00 Képújság. — 18.10 Sportmúzeum. — 18.30 Három nap tévéműsora. — 18.35 Alekszandr Vegyelnyikov énekel. — 19.05 Mini Stúdió ’85. — 19.10 Tévétorna. — 19.15 Esti mese. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 Szerelem és barátság története 6.: A család — 1943—1944. — 21.00 Stúdió ’85. — 22.00 Felkínálom. — 22.40 Tv-híradó — Himnusz. 2. MOSOK 16.45 Képújság. — 16.50 Aprók tánca 2. — 17.15 Kuckó. — 17.45 Sakk-matt. — 18.05 „Különválók önmagamtól” 1. — 18.30 Körzeti adások. — 19.10 A szovjet kultúra napjai. — Első szünetben: 20.10 Magyar tájak, Őrség (ism.). — Második szünetben: 21.10-kor Tv-híradó 2. kiadás. — 22.05 Reklám. — 22.10 Befejezetlen játszma (csehszlovák film). — 23.10 Képújság. POZSONYI MŰSOR 19.30 Tv-híradó. — 20.00 Fiatalok tévéklubja. — 21.00 Marlowe, a detektív. Angol tévéfilmsorozat. — 22.15 Josef Suk zeneműveiből. JUGOSZLÁV MŰSOR 16.30 Videooldalak. — 16.40 Művelődési műsor. — 17.00 Magyar nyelvű Tv-napló. — 17.30 Hírek. — 17.35 Tv-naptár. — 17.45 Mi és a tv. — 18.15 Nyitott könyv. — 18.45 Hogy megkérdezzelek. — 19.15 Rajzfilm. — 19.27 Ma este. — 19.30 Tv-napló. — 20.00 Belpolitikai adás. — 20.45 Lottóhúzás. — 20.55 Az öreg Arbatov meséi. Szovjet játékfilm. — 22.20 Tvnapló. 2. MOSOK 19.30 Tv-napló. — 20.00 Szórakoztató adás. — 20.50 Tegnap, ma, holnap. — 21.05 A balkáni országok a II. világháborúban. — 21.45 Végtelen világ: Tanzánia szavannáin és tengerének mélyén. Útirajzsorozat. — 22.15 Sakk-kommentár. OSZTRÁK MOSOK 9.00 Hírek. — 9.05 Tom és Jerry. — 9.30 Olasz nyelvlecke. — 10.00 Iskolatévé — Mária Terézia és kora. — 10.30 Ausztria 45 utáni történetének filmdokumentumai. — 12.00 Annak idején. — 12.05 Hétfői sport (ism.). — 13.00 Hírek. — 16.30 Gyermekműsor. — 18.00 Osztrák képek. — 18.30 Mi — családi magazin. — 19.00 Ausztria — ma. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Külföldi riport. — 21.15 Dallas. Folytatásos amerikai tv-film. — 22.00 Könyvekben lapozgatva. — 22. Hírek. 2. MŰSOR 17.00 Iskolatévé. — 17.30 Tájékozódás. — 18.00 Bill Cosby. — 18.25 Annak idején. — 18.30 A szamuráj bosszúja (14). — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Mindent vagy semmit. „Swing”. — 21.15 Tvhíradó 2. — 21.35 Kulturális magazin. — 21.45 Kettes klub — vita, majd hírek. Mozi Savaria: Aranyoskám 10, 6, 8. 101 kiskutya 4. — Mini: Szirmok, virágok, koszorúk 5, 7. Pusztaszenttornyától Kimléig — A falusi színjátszók találkozója — Lassan száz éve lesz, hogy egy európai műveltségű Békés megyei író és földbirtokos téli és nyári színházat épített kastélyának parkjában, s dohánytermesztő kétkezi munkásokból szervezett színtársulatával Shakespeare-t, Molére-t, görög klasszikusokat mutatott be pesti és külföldi úri vendégekből meg környékbeli parasztokból verbuválódó hálás közönségnek. Justh Zsigmond parasztszínháza messzire ható jelképpé vált , s szerencsére nem is maradt követők nélkül a magyar művelődés történetében. És ha a pusztaszenttornyai Körszínházhoz mérhető emberfeletti vállalkozásról nem is hallottunk a Justhot követő száz esztendőben, itt-ott mindig fölbukkant egy-egy ihletett és sugárzó akaratú személyiség, aki több-kevesebb ideig művészi magaslatokat tudott ostromolni a köznapiság fölé emelkedés örömét megízlelő ifjak, gyerekek vagy éppen meglett emberek körében. Jóllehet a mai mecénások fontolgatóbbak — s talán szegényebbek is a boldog emlékű Justh Zsigmond úrnál —, ha rendezői szándék és szereplési vágy egymásra talál, a legtöbb faluban fedél is kerül az elszántabb csoportok feje fölé. Szerencsés esetben még az igényes művészi munka egyéb feltételeire is áldoz valaki (s talán tudja is a zsebbe nyúló üzem, szövetkezet, tanács vagy gyáregység, hogy nem annyira áldozat, mint inkább beruházás minden fillér, amelyet a lakóhelyi közösségi művelődési lehetőségek gazdagítására fordítanak). 1983 májusában a TOT, a SZÖVOSZ, a Népművelési Intézet és a Győr-Sopron Megyei Művelődési Központ megrendezte a falusi színjátszók országos találkozóját Jelentős esemény volt ez azért is, mert — eltérően a többi társadalmi réteget képviselő művészi csoportoktól — tíz éve nem találkoztak országos fórumon a falusi színjátszók. A kimlei rendezvény mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy eltérő színvonalon és sokféle változatban bár, de él és közönségre talál falvainkban az amatőr művészetnek ez az ága. A rendező szervek 1986 májusára ismét meghirdetik az országos találkozót. Ennek szervezési elve — hasonlóan a korábbiéhoz — nem felfutásos rendszerű, azaz nem kényszeríti egymással való versengésre a csoportokat. A részvételre pályázó produkciókat megyei és országos tájékozottságú szakemberekből álló zsűri tekinti meg, s a legérdekesebb, legjellegzetesebb vagy éppen a legvitathatóbb előadásokat hívja meg Kimlére. Pályázhat a részvételre minden rendszeresen működő falusi együttes az amatőr színjátszás bármely műfajával (drámai játék, komédia, tragédia, vígjáték, vásári és népi komédia, szerkesztett műsor vagy hagyományőrző népi játék). Az előadások időtartama nem haladhatja meg a 60 percet, a szereplők száma pedig a 20 főt. A pályázatokat a megyei művelődési központokba kell benyújtani 1985. november 15-ig. A megyei találkozóknak (vagy helyi bemutatóknak) március 1- ig kell lezajlaniuk. Kiugró teljesítménnyel a kimlei találkozón kívül a kazincbarcikai országos fesztiválra is el lehet jutni. A szervezők maguk is tudják: fájdalmas pontja a részvételi feltételeknek a korlátozott létszáma és főleg az időtartam. Ezt a szigort az 1983-as tapasztalatok diktálják. A találkozó időtartamába ugyanis nem férnek bele a hosszabb előadások, a novákpusztai kastély befogadó- és jószolgálóképessége is véges. A nyolcvanhármas szakmai tanácskozáson így fogalmazódott meg a kérdés: vagy meg kell növelni a találkozó időtartamát (és a vendégfogadási lehetőségeket), vagy csökkenteni a meghívandó csoportok számát. Az egyik megoldás nehéz, a másik fájdalmas. A viszonylag legjárhatóbb utat a fentiekben jelzett korlátozások jelentik. Ezek azonban azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy a rendezők — a zsűri sugallatára vagy azt megelőzve — egész estét betöltő produkcióikat próbálják egy órányira csonkítani — s bizonyos esetekben talán még szereplők is kimaradnak (egyszer és mindenkorra!) az együttesből. Remek alkalom — mondhatni országos ügy — a jövő májusi találkozó, ám sok mindent meg kell fontolniuk addig a szervezőknek és a pályázóknak egyaránt. Talán az kiderül még, hogy nem-e kényszerű csonkítás az egyetlen megoldás. T. J. 1985. október 8. Kedd Évnyitó az új pécsi úttörőházban Megkezdte az első oktatási évét az új épületbe költözött pécsi Szabó István Úttörőház. A korszerű, kétszintes épületben a város különböző iskoláiból 750 úttörő, illetve kisdobos 46 féle szakkörben kezdi meg a munkát. A 2800 négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkező intézmény lehetőséget ad új szakörök beindítására is. Képünkön: Vasútmodellező szakkör. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc — KS Alighanem portyázó eleink vitték először külföldre a magyar zenét. 926-ban jegyezte fel egy jámbor Szent Gallen-i szerzetes az ott járó lovas magyarokról, hogy etteik-ittaik, majd „elkezdtek szörnyűséges hangon isteneikhez ordítozni” — vagyis énekelni. Zenetörténetünk persze nem erre az „exportra” a legbüszkébb. A 16. századiban Bakfark Bálint személyében a legnagyobb lantművészt és tankomponistát adtuk Európának, a 19. században Liszt Ferencet, kiváló karmestereket, hegedűművészeket. Auer Lipót például az orosz, majd szovjet hegedűiskola megteremtője volt. Századunkban tömérdek muzsikusunk vált világhírűvé, nemcsak Bartók, Kodály, hanem előadóművészeink is, százszámra. A világhírű magyar muzsikusok többsége válaszút elé került: vagy elhagyja hazáját a karrier reményében, vagy itthon marad, de lemondhat a nemzetközi pályafutásról, sőt, 1945 előtt mindenféle fényesebb karrierről is. Ugyanis zenekultúránk, Zeneakadémiánk ontotta a tehetségeket, de nem teremtette meg, méltó itthoni tevékenykedésük feltételeit. Századunkban több hullámban rajzottak ki a világba muzsikusaink, kenyér, boldogulás reményében. Sokat ártott az ötvenes évek merev felfogása, muzsikusaink elzárása a nyugati országoktól. Igaz, zenekultúránk jelenléte a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban azoknak az éveiknek a vívmánya. A hermetikusan lezárt nyugati határ volt a fő oka azonban annak,hogy 1956- ban oly sok zeneművészünk távozott. E cseppet sem politikai emigrációról csakhamar kiderült, hogy képviselői a magyar művészetnek új hazájukban is. Voltaképp a legutóbbi bő negyedszázad eredménye, hogy zenekultúránk, a hazai fejlődéssel öszhangban, kiléphetett a nagyvilágba, mégpedig Magyarország képviseletében. Az első nagyhatású koncertsorozat az 1958-as brüsszeli világi kiállításhoz fűződik. Ugyanebben az évben került sor az Operaház felszabadulás utáni első jelentős külföldi vendégjátékára, a világ vezető zenés színházai egyikében, a moszkvai Bolsojban. A 60-as évek kezdetén megújuló, korszerűsödő magyar zeneszerzés is mind több nemzetközi elismerést arat, felfigyelt az időtájt a világ zenepedagógiánkra, amatőr kórusmozgalmunk eredményeire is. A Magyar Állami Operaház jóval több külföldi turnét teljesített az utóbbi negyedszázadban, mint a megelőző 75 esztendőben. Énekes szólistái közül Kincses Veronika, Tokody Hana, Gulyás Dénes, Miller Lajos, Polgár László (a névsor nem teljes!) szinte többet van színpadon külföldön, mint itthon. Rendszeresen járja Európát a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata is. Szimfonikus zenekaraink is nagy becsben állnak világszerte: nemcsak a fővárosi zenekarok utaznak gyakran, más városaink — például: Győr, Szombathely — nagyegyüttesei is szívesen látott vendégek. Vonósnégyeseink attól kezdve, hogy a Tátrai-vonósnégyes nemzetközi rangot szerzett, folyamatosan járják a világot. Hangszeres szólistáink közül a 30-as években hírnevet szerzett Fischer Annie éppoly sokat játszik külföldön, akár Rántó Dezső, Kocsis Zoltán, a gordonkás Perényi Miklós, Onczay Csaba — és sorolhatnám tovább. Zenei hetünk hírét persze nem csupán az előadók viszik szét a világba. Jelentős tényező a magyar hanglemez, amelynek értékét külföldi pályázatokon szerzett tömérdek nagydíj is kifejezi. Számos országban kedveltek a magyar kiadású kották, zeneműkiadásunkban rendkívül jelentős tétel az export, a Szovjetuniótól Kínáig, Spanyolországtól Japánig használják kottáinkat. Zeneszerzőink nemzetközi sikerei aligha sorolhatók fel. Jellemző, hogy Szokolay Sándor operája, a Vérász, budapesti bemutatója (1964) óta 20 külföldi együttes műsorán szerepelt. Sokfelé ismerik és becsülik Balassa Sándor, Bozay Attila, Kurstág György, Láng István, Lendvay Kamilló, Petrovics Emil, Sárai Tibor, Szőllősy András alkotásait. A zenei nevelés Kodály nevéhez fűződő magyar módszerét tömérdek országban tanulmányozzák és alkalmazzák — hovatovább több eredménnyel, mint mi magunk. E módszer legjobb hazai ismerői rendszeresen kapnak kurzusok tartására külföldi meghívásokat, sok érdeklődő pedig nálunk tanulmányozza zenepedagógiánk metódusát. Zenekultúránk egész nemzetközi fogadtatása összefügg hazai fejlődésével, de azzal is, hogy magunk is minden külföldi értékre figyelve tervezünk nyílt és fogékony magyar zenei életet. B. J. Zenénk a nagyvilágban ZTrY Magyar—szovjet baráti találkozó Körmenden... Negyven fős szovjet delegációt fogadott a múlt héten Körmenden a város szakközépiskola és szakmunkásképző intézetének, valamint gimnáziumának MSZBT tagcsoportja. A Szovjetunió Kurszk környékéről érkezett vendégeket a Batthyány kastély dísztermében megrendezett ünnepségen Takács Józsefné orosz nyelvtanár üdvözölte, majd az MSZBT tagcsoport ügyvezető elnöke Nagyházi Sándor tartott tájékoztatót a tagcsoport tevékenységéről és az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról. Ezután a Kölcsey Gimnázium diákjai orosz nyelvű műsorral is köszöntötték a vendégeket. Az ünnepség után a találkozó szovjet résztvevői megkoszorúzták Körmend főterén a Szabadság téren idén felavatott új Szovjet Hősi Emlékművet, majd megtekintették a kastélyszínházat és az Olcsai kiállítást. Fotómontázsunk felvételei a találkozó alkalmával készültek. T. L.