Vas Népe, 1989. november (34. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
Interpellációk, döntések a Parlamentben Az előzetes várakozástól eltérően interpelációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt — reggel 9 órakor — a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását. Elsőként azokról a korábban benyújtott interpellációkról határozott a plénum, amelyeket a jóváhagyás hiányában a testület újratárgyalásra visszautalt az illetékes bizottságoknak. Így a szeptember 26-án kezdődött ülésszakon Tollár József (Zala m.) interpellált Nagykanizsa város és környéke vízdíjának rendezése ügyében a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. A miniszter — a házszabály adta lehetőséggel élve — írásban válaszolt a képviselőnek. Az abban foglaltak szerint a kialakult díjaránytalanságok a lakossági ivóvíz- és csatornadíjak rendezésével megszüntethetők. A minisztérium támogatja, hogy a jelenlegi hatféle lakossági díjkategória megszűnjék, és helyettük — az egyes vállalatok működési területén belül — egységes lakossági díjat alkalmazzanak. Ezek kialakításán dolgoznak, s az új szabályozást 1990. január 1-jével tervezik bevezetni. A miniszter írásos válaszát mind az interpelálló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. A június 27-ei ülésszakon Vass Józsefné (Békés m.) a mezőgazdasági termények, az állatok és állati termékek termelői árának emelését indítványozta. Az interpellációra adott választ sem akkor, sem pedig a szeptemberi ülészakon nem fogadta el a képviselő, illetve a parlament. Az Országos Árhivatal elnökének, a kereskedelmi miniszternek, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának előterjesztését végül is a terv- és költségvetési bizottság vizsgálta. Ennek alapján az a döntés született, hogy az Országos Árhivatal az érintett tárcákkal kialakított előzetes egyeztetés alapján a jövő évi termésre új gabonaárakat állapított meg. Ez addig érvényes, amíg az ártörvényt az Országgyűlés meg nem tárgyalja. Ennek várható időpontja jövő év eleje. A válasszal a képviselő egyetértett, s az Országgyűlés is elfogadta. A szeptember 26-án kezdődött ülésszakon Técsy László (Szabolcs-Szatmár m.) interpellált a miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ágazatban 1990. január 1-jétől oldják fel a keresetszabályozást. A kormány megbízásából az interpellációra a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt, azt azonban sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta el. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának és a minisztériumnak a véleménye szerint — ahogyan ez az újabb válaszban olvasható — annak, hogy a mezőgazdasági jövedelmek elmaradtak a többi ágazatétól, nem a keresetszabályozás az oka. Ha azonban indokolt a mezőgazdaság kiemelése a keresetszabályozásból, ez csak a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításakor válik lehetségessé. Az interpelláló képviselő a választ kizárólag azzal a megkötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdasági keresetszabályozás megszűnése kerüljön be az adótörvénytervezetbe. A választ az Országgyűlés elutasította. Bozsó Jánosné (Tolna m.) és Debreczeni József (Bács- Kiskun m.) a szeptemberi ülésszakon Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez interpelláltak a megüresedett vagy részben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák hasznosítása érdekében. Az interpellációkra az a válasz született, hogy a laktanyák hasznosítására a kormány által felállított tárcaközi bizottság tesz konkrét javaslatot, ennek kialakítása a napokban várható. Az interpellációkat tárgyaló honvédelmi bizottság megítélése szerint egyébként ez a kérdéskör nem parlamenti, hanem kormányzati és helyi intézkedéseket igényel. Mindezekre tekintettel Horváth Lajos azt javasolta Bozsó Jánosnénak és az Országgyűlésnek, hogy értsen egyet a bizottság jelentésével, illetve a plénum a kormány döntésétől függően határozzon arról: a további vizsgálattal melyik bizottságot bízza meg. A javaslattal a képviselőnő egyetértett. A másik interpelláló, Debreczeni József viszont ezt nem tehette, hiszen a téma tárgyalásakor nem volt a teremben. Árvai Lászlóné (Heves m.) a családjogi törvény módosítása tárgyában interpellált az igazságügyminiszterhez. A Családvédő Bizottság egyik tagjaként arra kérte a parlamentet, hogy újból módosítsák az 1986- ban hozott családjogi törvényt, ugyanis annak több pontját az élet nem igazolta. A képviselőnő példaként említette, hogy a törvény kedvezőtlen hatásaként drasztikusan csökkent az örökbefogadott gyermekek száma. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszában elmondta: a kormány hamarosan beterjeszti a módosító javaslatot az Országgyűlés elé, így ezt a Ház még az idén megvitathatja. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő is és az Országgyűlés is elfogadta. (Folytatás a 2., 3. oldalon) ■ ■ ■■■■ ■■■■■■■■■■■■■a Új HR-kirendeltség Tegnap délelőtt Vasváron Friedrich Lajos, a Hungária Biztosító Vas megyei igazgatója nyitotta meg legújabb kirendeltségüket. Képünkön: dr. Múzsár Géza vezérigazgató-helyettes ünnepélyesen átvágja a szalagot. Fotó: K.Z. * XXXIV. ÉVFOLYAM 259. SZÁM ■ 1989. NOVEMBER 1. SZERDA ■ ÁRA 4,30 FORINT ______________________________________________________________________________ MSZP-szervezet Kőszegen Kőszegen október 30- án, hétfőn 73 fővel megalakult a Magyar Szocialista Párt városi szervezete. A jelenlévők létrehozták az Ideiglenes szervezőbizottságot, amely a városi pártértekezletig — november végéig — látja el a szervező és ügyviteli munkát. Ezek után létrejöhetnek az alapszervezetek is. A szervezők elmondták, hogy a tagsági viszony megerősítésére, valamint az új tagok belépésére ezután is lehetőség van. Jelentkezni lehet minden nap Kőszegen, a városi pártszékházban. javítása Szombathelyen a Műszeripari Javító Szövetkezet nemcsak autók garanciális és garancián túli javításával foglalkozik, hanem a kismotorokkal is. Évente több mint 2 ezer kismotort javítanak a szövetkezet szakemberei. Képünkön, a kismotorjavító műhelyben járművet javítanak. Fotó: K.Z. Kismotorok A kegyelet lángjai A hagyományoknak megfelelően ma emlékezünk halottainkra. Ezen a napon minden temetőben gyertyák gyúlnak, s az ittmaradottak a már eltávozottak emlékét idézik fel, kegyelettel gondolnak az elődökre, esetleg a kortársakra is. Azokra, akik már nem lehetnek közöttünk. Ezt meg kell tennünk. Ahogy Márquez csodálatos regényében, a Száz év magányban megfogalmazta, a halottak is csak addig élnek az alvilágban, ameddig van olyan, aki itt a földön emlékszik rájuk. Ezért kell gyertyát gyújtanunk, és az emlékeket felidéznünk. Az idén is is folytatva a hagyományt — nemcsak a gyertyák világítanak majd a temetőkben, hanem versek és gyászénekek is elhangzanak. Megyénk városaiban (Szombathelyen, Vasváron, Kőszegen, Sárváron, Celldömölkön, Szentgotthárdon, Körmenden) ma délután kezdődnek a temetőkben a megemlékezések. Mi már tegnap kint jártunk a szombathelyi temetőben, fényképes riportot állítottunk össze, melyet lapunk ötödik oldalán talál az olvasó. Szerelik a berendezést • 80 millió forintba kerül Március végétől ismét őröl a celldömölki malom A korszerű gabonafeldolgozás egyik legnagyobb vasi beruházása a celldömölki malom teljes rekonstrukciója. Korábban írtunk már a gabonafeldolgozó vállalatnak erről a tervéről, de akkoriban megvalósítását késleltette a szombathelyi Söptei úti malom sokoldalú felújítása, és más vállalati építkezés is. Amint azonban az első lehetőség kínálkozott, a vállalat vezetői szorgalmazták a munka beindítását. A Kemenesalja gabonatermését feldolgozó malom teljes rekonstrukcióra érett. A munkák során bontottak is, csak az alapfalakat hagyták meg. Értesüléseink szerint az építéssel november végére elkészülnek a kivitelezők — a Vasép a fővállalkozó —, de közben már megkezdték a gabonafeldolgozás gépeinek beszerelését, s várhatóan március végén az üzemet át is adják rendeltetésének. A rekonstrukcióval a malom teljesítőképessége is nő és újból hosszú időre az őrlés szolgálatába állhat. Noha liszt bőséggel van a malom „ellátási” körzetéhez tartozó községekben, az ott lakók várják az újbóli beindulást. (u) rÚjabb valutásboltok Újabb három üzletet nyitott a megyében a nemrégen alakult Deviza-Coop Szövetkezeti Kereskedelmi Kft. Celldömölk és Szentgotthárd után Répcelakon, Bőben(!) és Kőszegen is kialakították a schillingért, márkáért, dollárért elárusító boltot. Répcelakon egy magánkereskedő már meglévő üzletében, Kőszegen a könyvterjesztő vállalat boltjában szereztek helyet. Bőben a takarékszövetkezeti kirendeltséghez építettek toldalékot. A bői beruházás különösen érdekes: itt pár évvel ezelőtt vetette meg a lábát a takarékszövetkezet, a község méreteihez képest óriási volt a betételhelyezés. Bük közelsége miatt sok idegenforgalmi szolgáltatást is végeznek, ez indokolta, hogy devizáért árusító üzletet kapjon a község. Az első két bolt forgalma az első hónapban a várt eredményt hozta: több százmillió forint értékű árut adtak el. Főleg műszaki cikkek, divatáruk, kozmetikumok, háztartási gépek iránt volt nagy az érdeklődés. A kft. ügyel arra, hogy lehetőleg versenyben legyenek a burgenlandi árakkal. Az élénk forgalom az új devizarendelkezéseknek is köszönhető. Az év végéig a kft. „bejáratja” üzleteit, a tapasztalatok, a versenyképesség megítélése után döntenek arról, nyissanak-e újabb üzleteket a megyében.