Vas Népe, 1990. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

Bolgár pártkongresszus II névváltoztatás csaknem biztos Petar Mladenov megválik pártfőtitkári tisztétől és az államfőit tartja meg, leg­alábbis a választásokig. A Bolgár Kommunista Párt az egész népre tartozó ügynek tekinti annak eldöntését, hogy a párt kivonuljon-e a munkahelyekről, valamint, hogy a gazdasági reform, a piacgazdaságra való áttérés drasztikusabb vagy fokoza­tosabb változatát alkalmaz­zák-e Bulgáriában — ezért ezekben a kérdésekben va­lószínűleg népszavazást tar­tanak. Ezeket a félig kimondott, inkább csak sejtetett szán­dékokat tartják megfigyelők a BKP rendkívüli kongresz­­szusa eddigi legérdekesebb momentumainak. Erénye a Mladenov által előterjesztett jelentésnek, hogy befejezett tényként fogja fel a több­pártrendszer bulgáriai létét, s a pártnak a munkahelyek­ről való esetleges kivonulá­sát már az előkészületben levő párttörvénnyel hozza összefüggésbe. Ugyanakkor számos küldött túlságosan jelszószerűnek találta a be­számolót, hiányolta belőle a határozott és konkrét meg­oldási javaslatokat. A felszólalók közül senki nem kardoskodott a demok­ratikus centralizmus mellett, a szóhasználatba bekerült a „demokratikus egység” fo­galma — ez a platformok együttműködését jelenti. Akadt felszólaló, aki sze­rint a párt nevének megtar­tása az eddigi vonal foly­tatását jelentené, ezért az igazi reformerek elhagynák a pártot. Egyébként a név­­változtatás csaknem biztos. Általános a felszólalásokban az alapszervezetek nagyobb autonómiájának, a fizetett pártapparátus és a tagdíj erőteljes csökkentésének kö­vetelése. Sok felszólaló ke­zeli egyfajta fétisként, kon­zervatív szellemben a párt egységének kérdését. Sajtótájékoztató az Állami Számvevőszék munkájáról Az újonnan létrehozott Állami Számvevőszék veze­tői tartottak sajtótájékozta­tót szerdán a Parlamentben a szervezet munkájáról és terveiről. Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke elmondotta, hogy a KGST-országok kö­zül Magyarországon alakult meg elsőként ilyen szerve­zet, amely a jogállamiság kiépítésének egyik fontos eleme. Az Állami Számve­vőszék alapvetően az álla­mi költségvetés realitását, a költségvetési törvényben foglaltak végrehajtását kí­vánja megítélni, s erről fo­lyamatosan tájékoztatja a parlamentet. Emellett fon­tos feladata az állami va­gyon felhasználásának, hasz­nosításának ellenőrzése. Az újságírók kérdéseire válaszolva az ÁSZ elnöke elmondotta: a szervezet parlament elé beterjesztett költségvetése nem tartalma­zott luxuskiadásokat, mégis jogos volt néhány képviselő felvetése, s ezért is döntött úgy, hogy felülvizsgálja a mérleget. Ennek eredmé­nyeként sikerült jelentősebb megtakarítást elérni. Magya­rázatként hozzáfűzte: a kezdeti időszakban nincse­nek tapasztalataik azzal kapcsolatban, hogy mi mennyibe fog kerülni, s így érthetően a biztonságra tö­rekedve terveztek. Sándor István, az ÁSZ elnökhelyettese beszámolt arról is, hogy már vizsgál­ták az MSZP által elkészí­tett vagyonmérleget. Az ed­digi megállapításaik szerint ez a mérleg nem tekinthető teljesnek. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem könnyű az ellenőrzést elvégezni, mivel a múlt évi kongresszust, kö­vetően gyorsan megindult a pártapparátus szétszéledése, a bizonylatok rendezetlenek, a gazdálkodás szervezetlen. 2 Február 1.: áremelések A Minisztertanács ez év január 8-án hozta nyilvánosságra az Országgyűlés ál­tal jóváhagyott gazdaságpolitikai program és állami költségvetés alapján elhatáro­zott idei fogyasztói áremeléseket. Ennek megfelelően mától emelkednek a lakbé­rek, a vízdíjaik, a helyi közlekedés tarifái, a vasúti és a közúti személyszállítási dí­jak, továbbá egyes távközlési szolgáltatá­sok árai. Ugyancsak február 1-jén újabb élelmiszeripari termékek és szolgáltatások árai emelkednek. A lakbérek átlagosan 35 százalékkal emelkednek. A kormány intézkedései nyomán, ugyancsak február 1-jétől a vasúti közle­kedésben 20 százalékkal emelkednek a személyfuvarozási tarifák. A díjváltozás kizárólag a belföldi utazásokat érinti. A helyi közlekedési tarifák átlagosan 45 százalékkal emelkednek, ennek mér­téke Budapesten nagyobb, vidéken kisebb. A Magyar Távközlési Vállalat arról tá­jékoztatott, hogy ugyancsak 1990. február 1-jétől, a belföldi távhívási díjakat átla­gosan 30—35 százalékkal emeli. A Csemege Vállalattól szerzett infor­mációk szerint néhány élelmiszer ára is emelkedik csütörtöktől, sőt február 5-én további áremelések várhatók, de ez utób­biról még nem közöltek részleteket. A február 1-jei változásokról: a VOSZK át­lag 10 százalékkal emeli a palackozott égetett szeszes italok árát. Hasonló mér­tékben drágulnak a Debreceni ÁG gyü­mölcsborai és égetett szeszes italai. A Fű­szert tájékoztatása szerint jó néhány fű­szerféle is többe kerül ezentúl. Romániában nyilvánosságra hozták a választási törvénytervezetet Romániában szerdán nyil­vánosságra hozták a válasz­tási törvénytervezetet, amelyről az elmúlt napok­ban az NMF Tanácsa ke­­rekasztal-beszélgetést foly­tatott a politikai pártok képviselőivel. A tervezetet most általános vitára bo­csátják, miközben a front több fordulóban további megbeszéléseket folytat a politikai pártokkal. A tervezet általános ren­delkezésében kinyilvánítja, hogy Romániában a politi­kai hatalom a népé, amely azt az alkotmány rendelke­zéseinek, a demokrácia, a "szabadság, az alapvető em­beri jogok sérthetetlensége és elidegeníthetetlensége el­veinek alapján gyakorolja. Az ország kormányzása a pluralista demokrácia alap­ján, a törvényhozói, végre­hajtói és bírói hatalom kü­lönválasztásával történik. Leszögezi a dokumentum, hogy politikai vagy állami vezetők legfeljebb két tör­vényhozási ciklusra választ­hatók. Az ország parlament­je kétkamarás, képviselő­házból és szenátusból­ áll. A képviselőket, valamint a köztársaság elnökét egyete­mes, egyenlő, közvetlen és titkos szavazás alapján vá­lasztják meg. A dokumentum külön rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a nemzeti kisebbségek parla­menti és helyi tanácsi kép­viseletét az arányosság elve szerint biztosítják. A nem­zetiségek lakossági részará­nyát az 1977-ben tartott legutóbbi népszámlálás alap­ján veszik figyelembe. Elő­irányozza, hogy a nemzeti­ségek arányos parlamenti képviselete érdekében a tes­tület mindkét kamaráját bi­zonyos számú, a nemzetisé­gek lakossági részarányá­nak megfelelően, listán levő kijelölt képviselővel, illetve szenátorral egészítsék ki. A köztársaság elnökének azt a jelöltet nyilvánítják, aki a választók legalább fe­lének, továbbá egy választó­nak a szavazatát nyeri el, tehát többséget ér el. Amennyiben ezt egyik je­lölt sem érné el, második fordulót tartanak, a válasz­tásokat követő második va­sárnapon. Ezen az első for­dulóban két legtöbb szava­zatot kapott jelölt vehet részt, s ezúttal már azt nyil­vánítják elnöknek, aki a legtöbb szavazatot nyeri el. Románia elnöke nem lehet tagja a választásokon indult egyetlen politikai pártnak vagy csoportnak sem. Az elnöki tisztség megüresedé­­se esetén a szenátus elnöke tölti be ezt a tisztséget a három hónapon belül rende­zendő új választásokig. A választások időpontját törvényerejű rendelettel, 60 nappal a szavazás előtt ál­lapítják meg. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsá­nak döntése alapján Romá­niában az első, szabad, de­mokratikus választást má­jus 20-ra tűzték ki. A módosított sajtótörvény Az 1986-ban elfogadott sajtótörvényt több lénye­ges ponton módosította a Tisztelt Ház. Az egyik szövegmódosítás értel­mében a jövőben nem­csak állami szervek, jogi személyek, hanem ter­mészetes személyek is alapíthatnak időszaki la­pot vagy helyi jellegű ön­álló rádió- és televízió­műsort készítő stúdiót Könnyebbé váltak a lapindítás feltételei is, hiszen e sajtótermékek előállítására csupán be­jelentési kötelezettség ér­vényes. A bejelentés alap­ján az adott lapot nyil­vántartásba veszik, s a nyilvántartásba vétel csak akkor tagadható meg, ha a sajtótermék tartalma a törvényben foglalt tilal­makba ütközik. E tilal­mak köréről a módosított sajtótörvény következő­képpen rendelkezik: „A sajtószabadság gyakorlá­sa nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elköveté­sére való felhívást, vala­mint nem járhat mások személyhez fűződő jogai­nak sérelmével.” E parag­rafust az Országgyűlés — egy képviselői módosító indítvány elfogadásával — kiegészítette, azzal, hogy a sajtószabadság gya­korlása során nem sért­heti a közerkölcsöt és a közszemérmet. Az elfogadott törvény­­módosítás újraszabályoz­za a személyiségi jogok sajtóbeli megsértését is. Ennek értelmében ilyen esetekben — a sajtóval szemben indított polgári perben — a bíróság 500 ezer forint kártérítési összeget szabhat ki. Mi­vel a képviselők nem fogadták el, hogy a meg­ítélt kártérítési összeget a sértett kapja, ezért a tör­vény értelmében a bírság összegét közérdekű célok megvalósítására kell fel­használni. A most módosított saj­tótörvény csak átmeneti­leg szabályozza a tömeg­kommunikációval, a saj­tóval kapcsolatos kérdé­seket, hiszen jelenleg is dolgoznak az Igazságügyi Minisztériumban az új sajtótörvényen. A több területet átfogó, feltehe­tően információs törvény tervezetét azonban már csak a választások utáni új Országgyűlés tárgyalja meg. A járőr jelenti ** Jogtalan elsajátítás miatt keresik azt az is­meretlent, aki Szombathelyen január 9-én délután a Jáki úti temetőben egy hatezer forintos Seiko karórát talált és jogos tulajdonosának nem adta vissza. ** Január 25-én délelőtt Szombathelyen a Hala­dás Sportegyesület birkózócsarnoka elől egy lezá­ratlan Opel Kadettből tulajdonosa iratokkal teli ké­zitáskáját és ötezer forintját tüntette el ismeretlen elkövető. ** Január 30-ra virradóra Szombathelyen az Ani­ta presszó közelében lévő újságospavilon ablakát be­törték, s az így elérhető újságokat, folyóiratokat el­emelték. ** Január 28-án délelőtt Sárváron a kisipari mű­helysor egyik üzletének kirakatát beütötték, azon be­nyúlva egy hongkongi gyártmányú zenélő kulcstartót elvittek. ** Lezáratlan Simson motorkerékpárt kötöttek el Sárváron az Entzbruder Dezső úti bisztró elől január 28-án este 20 órakor. ** Ittas járművezetés alapos gyanúja miatt in­dult eljárás egy ittas vezető ellen, aki január else­jén hajnali kettőkor Szombathelyen, a Vörös Hadse­reg úton vezette személyautóját és egy kerékpárossal ütközött. Az autóvezető vérében hiteles orvosi ada­tok szerint 1,62 ezrelék volt az alkoholtartalom. ** Ellopták a kőszegi írottkő szálló kulcsait egy lemezkazettában — írtuk tegnap. A hír igaz, de az eset a Strucc szállodában történt az írottkő felújítása idején. ** Celldömölkről érkezett bejelentés szerint ja­nuár 24-én a Dózsa György út 20-as számú házból el­loptak egy kerékpárt. Értéke ötezer forint. Amivel talán mindenki egyetért... Az Alternatív Alpok-Adria konferencia határozatai Alig egy héttel az AAA klagenfurti konferenciája u­tán már kézbesítették — reméljük, a másik három országban is — az ott hozott határozatokat. Mivel mindegyik érint bennünket, érdemes tudomást szerezni róluk. Magyar for­dításban így szólnak: 1. Határozottan ellenezzük, hogy a kelet-középeurópai ál­lamokban végbemenő gazdasági liberalizálást arra hasz­nálják fel, hogy új egyoldalú függőséget (neokolonializ­­mus) hozzanak létre; a Nyugat ökológiai és gazdasági problémáit nem exportálhatja a (volt) szocialista álla­mokba; célzott támogatást követelünk, hogy ezeknek az országoknak a válságát le lehessen küzdeni. 2. Megismételjük azt a meggyőződésünket, hogy az Ausztria körüli és az egész közép-európai térségbeli atomfegyver­mentes és demilitarizált övezet hatékony bizalomerősítő intézkedést jelent. Ez alátámasztja a leszerelési folya­matot Európában, ami Európa államainak együttműkö­dését szolgálja. Üdvözöljük a magyar és a szovjet kor­mány elhatározását, hogy kivonja csapatait az osztrák határról. Javasoljuk, hogy Közép-Európa minden kor­mánya kövesse ezt a példát: az NSZK és az NDK, Cseh­szlovákia, Olaszország, Jugoszlávia, Svájc és Ausztria. 3. Az első AAA Kongresszus (Graz, 1989. június) a legéle­sebben elítélte Ceausescu népirtó politikáját. Örömmel üdvözöljük Románia népeinek forradalmát. Kívánjuk, hogy a hosszú kegyetlen elnyomás után kreatív, békés korszak és egyenjogú, boldog élet következzék el min­den nemzetiség számára. Javasoljuk, hogy alakítsanak jószomszédságot erősítő szervezetet, pl. Kárpát Szövet­séget. Szívesen támogatjuk őket további harcukban. 26 ezer 732 aláírási Harmad szombathely­­nyi ember adta nevét és személyi számát ahhoz, hogy a volt munkásőrség épületeit, telephelyét a szombathelyi mentőállo­más kapja meg. Az alá­írások gyűjtése tavaly december elején indult, s a mai napig 26 ezer 732-en támogatták ügyün­ket. Tették ezt jószán­dékból, önzetlenül, hiszen a döntést inkább erkölcsi tényezők, mintsem a „le­hetséges beteg”-tudat be­folyásolta. Jó érzés úgy végezni munkánkat, hogy tudjuk: a lakosság bizalommal, szimpátiával tekint ránk! Jó tudni azt is, hogy akikért vagyunk, mögöt­tünk állnak. Az aláíráso­kat olyan helyre kíván­tuk eljuttatni, ahol a „munkásőr vagyon” sor­sáról hozandó döntést leginkább befolyásolhat­ják. 1989. december 19-én 29 ezer 910 aláírást ad­tunk át Vas Megye Ta­nácsa elnökének, mert tudomásunk szerint az illetékes kormánybiztos a megyei véleményeket ve­szi figyelembe az igények elbírálásánál. Az Orszá­gos Mentőszolgálat fő­igazgatója a megyei ta­nács vezetőivel arról is tárgyalt, hogy a mentő­­szolgálat és az éjszakai körzeti ügyeleti szolgálat közös irányítású legyen. Ennek szakmai, gazdasá­gi indokoltsága megala­pozott. A szolgálat közös telephelyen üzemelhetne a két külön bejáratú épületben. Az az elkép­zelés, hogy a mentőszol­gálat és az éjszakai kör­zeti ügyelet közös elhe­lyezést kap, a lakosság igényeit magas színvona­lon biztosító sürgősségi orvosi centrum kialakí­tását tenné lehetővé. Az új funkció ellátásá­hoz a jelenlegi épületek bizonyos átalakítására lenne szükség. A szom­bathelyi és vasi üzemek­hez, vállalatokhoz, intéz­ményekhez fordultunk segítségért. Több mint 20 választ kaptunk, rész­ben pénzzel, részben szakipari munka felaján­lásával, szállítóeszközök­kel kívánnak enyhíteni gondjainkon. A felaján­lott segítséget köszönjük. Köszönet mindazoknak, akik aláírásukkal támo­gatták igényünket. Kö­szönjük az újságírók és a televízió szerkesztőinek támogatását. A nyilvá­nosság a fő biztosítéka annak, hogy születő de­mokráciánkban a nép­akarat érvényesülése ne szenvedjen csorbát. Vé­gül köszönetet mondunk a megyei és városi tanács vezetőinek, országgyűlé­si képviselőinknek és a kormánybiztosnak, hogy a döntés meghozatalánál érdekeinket és az aláírók óhaját figyelembe veszik. A szombathelyi mentőállomás dolgozói A SZÜV Szombathelyi Számítóközpont legújabb szolgáltatása a kiadványszerkesztés Fővállalkozással elkészítjük: - újságok, folyóiratok - könyvek - prospektusok, szórólapok - plakátok - árjegyzékek, ismertetők - bizonylatok, táblázatos űrlapok - címkék, névjegykártyák számítógépes szerkesztését és nyomdai sokszorosítását. Rövid átfutási idő, alacsony ár! Rendelésfelvétel: SZÜV Typo-csoport 9700 Szombathely, Hunyadi u. 64. Dienes László csoportvezető /2171/ 1990. február L Csütörtök

Next