Vas Népe, 1991. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-18 / 41. szám
4 Merre tart a vasi távközlés? Beszélgetés Dancsecs Tiborral Dancsecs Tibor lett a Vas Megyei Távközlési Üzem vezetője. Már a kiválasztás is merőben új alapon történt. Az első felvonásban a budapesti Nemzetközi Menedzserkiválasztó Központ (HILL) tesztelte a négy pályázót. A vezetői személyiségjegyek feltérképezése, a kombinációs készség, a pontos és határozott döntésképesség játszotta a főszerepet. A kiválasztás második fázisában már a szakmai rátermettség dominált. Persze a hétköznapi embert az érdekli, mikor lesz elfogadható a megyei telefonellátás. Kérdéseinkre, miértekre az új Üzemvezetőtől kaptunk választ. * — Ön negyvenkét éves. Mióta dolgozik a távközlési üzemnél? — Műszerészként, karbantartó technikusként lettem az üzem dolgozója, 1968-ban. Az itteni munkát belülről, és alulról építkezve is jól ismerem. Akkor még erősen központosított, merev, alá- és fölérendeltségi hierarchiában, a postával közös „vállalatban” dolgoztunk. — Mikor mutatkoztak először a változás jelei? — A hetvenes évek végén. Ekkor lettem a fenntartási osztály vezetője. Ebben az időszakban már a szakmai hozzáértés, az iskolai végzettség került előtérbe. Közben elvégeztem a Távközlési Főiskolát Győrben. Az itt eltöltött tíz év alatt a távközlési technikai szakma minden területén dolgoztam. Ezért kaptam az osztályvezetői megbízatást is. A technikai váltás is körvonalazódott. A szakmai továbbképzést, a továbbtanulást szívügyének tekintette az üzem. Ez azóta is így van. Aki diplomázott, magasabb szakképzettséget szerzett, azokat intenzív tanfolyamokon tartjuk jó szakmai kondícióban. — A kétcsatornás kiválasztás alapján ön lett az üzem új vezetője. A polgár erre azt mondja, lássuk a medvét. Azaz, mikor lesz telefonom, jelent-e fejlődést a vasi távközlésben? — Már a digitális központ is sokat segített a megyei telefonellátásban. Persze ez még mindig kevés. Ezt igazán a nyolcezer kisvállalkozó érzi a bőrén. — Eddig az a hiedelem járta, hogy az kapott telefont, aki közelebb állt a tűzhöz. Mi várható ezután? — Van egy rendelet, a 12/91-es kormányrendelet. Így január 18-tól a beérkezés sorrendjében számítógépbesorolás alapján jutnak telefonhoz az igénylők. Protekcióra senki nem számíthat. A rendelet értelmében előnyhöz közület vagy olyan vállalkozó juthat, aki megfizeti a közületi fejlesztési hozzájárulást. Ebben az évben háromezer telefonbekötést tervezünk. Két és félezer a magánosoké lesz, a fennmaradó ötszázat kapják a vállalkozók, közületek. Az én szakmai programomat is azért találták jónak, mert az integrálható a Magyar Távközlési Vállalat hároméves programjába. — Mi ennek a lényege? — Lényegesen új a programban, hogy a három év alatt valamennyi közületi igénylőnek telefont kell adni. Ehhez persze meg kell fizetniük a 90 ezer forintos közműhozzájárulást. A falvak éjjel-nappali elérhetőségét is szeretnénk megvalósítani. Ehhez falvanként legalább egy olyan, nemzetközileg elérhető fülkét is fel kell állítani, ami telefonszámmal rendelkezik és visszahívható. — Mennyibe kerül ez, s főleg milyen pénzekkel próbálják a fejlesztést megvalósítani? — Ez több milliárd forintba kerül, amit saját erőből, külföldi hitelből, és az önkormányzatok, vállalatok, előfizetők pénzéből tudunk fedezni. Lényeges a rendelkezésre álló anyagi források ütemezett felszabadítása. A fejlesztés érdekében fontosnak tartom — és pályázatom szakmai programjában is kiemelten kezeltem — a vállalat új arculatának kialakítását. Itt az udvarias, gyors kiszolgálásé a fő szerep. Csak a hároméves rövidtávú terv megvalósulása esetén maradhatunk meg vezető nemzeti vállalatként. A kételkedés helyébe a megbízhatóságnak kell lépnie. A piaci szemlélet kialakítása a beruházások ütemét is gyorsíthatja. — Mire számíthatnak saját dolgozóik? — A távközlési üzemben négyszázötvenen dolgoznak. Továbbra is stabil a munkahelyük. Erre a tervek, a fejlesztések ismeretében minden remény megvan. Mert fejleszteni csak nyugodt körülmények között lehet. * Stílusosan azt mondhatnám úgy legyen, és viszonthallásra! Bodorkós Talán most nyugodtan dolgozhat a „Munkás" Nem a farok csóválja a kutyát „Maffiamódszerek uralkodtak el a horgászmozgalomban” — mondta találóan a megye legnagyobb egyesületének leköszönő elnöke szombaton, a Munkás Horgász Egyesület vezetőségválasztó közgyűlésén. Hogy ezeket a módszereket ki és kik honosították meg, arról vélhetően megoszlanak a vélemények. Ám hogy valójában milyen „módszerek” uralkodtak el, arról a horgászok legtöbbje valójában nem sokat tud, „mindenfélét beszélnek” a vízpartokon. Annyi azért a felszínen is érződött, hogy egy-két ember meglehetősen rátelepedett a Munkásra, „mindenhatóságát” bárkivel bármilyen apró nézeteltérés esetén éreztetendő. Néha úgy nézett ki a dolog, hogy a farok csóválja a kutyát, a közhorgász van a tisztségviselőért és nem fordítva. Szombaton, az öt órán át elhúzódó közgyűlésen is érződött valami megfoghatatlan feszültség, amelyre később utalt is egy hozzászóló. Mindjárt az elején „rendőrért kiáltottak”, mondván, ül valaki a teremben, aki nem tagja az egyesületnek. Az történt, hogy a jelölő bizottság hozta el bemutatni a horgászoknak egy leendő alkalmazottjukat. Végül aztán minden jóra fordult. Az illető maradt a teremben, miként a gyanakvás szelleme is, szinte tapinthatóan: öt óra nagy idő, ennyi idő alatt akár a világ sorsa is eldőlhet. Itt meg gyakorlatilag „csak” annyi érdemleges történt, hogy elhatározták: javasolják a később esedékes megyei horgászközgyűlésnek, telepítsenek évente kétszer pontyot a vizekbe, jusson is, maradjon is mindenkinek. Ugyancsak javasolják, hogy hetente csupán öt pontyot vihessenek haza a horgászok, miközben egy napon változatlanul kettőt. Nagy tapsot kapott az országgyűlési képviselő, az egyesület tagja, aki egyebek között ígérte, mindent elkövet azért, hogy ismét Vasé legyen a nicki gát és a megyehatár között húzódó Rába-szakasz. Be kell fagyasztani a megyében a természetes vizek szabályozását. Kérte, ahol ilyen — a vízügynek bevételt hozó — munka kezdetét észlelik, azonnal kiabáljanak a horgászok. Szóba került a gyöngyöshermáni kavicsbányató horgászkezelésbe vétele, pontosabban ennek halogatása. Az országos horgászszövetség képviselője — Magyarország legismertebb süllőhorgásza — ígérte: mindent elkövet, hogy a vízben nem bővelkedő szombathelyiek ezt megkapják. Néhány sárpacni szétkenődött még a teremben úgy az ötödik óra derekán — kiderült például az is, mégis csak van valami abban, amire az egyik kérdező nem kapott választ, hogy tudniillik pénzt osztogattak volna egymás között a vezetők. A Munkás Horgász Egyesület új elnöke Ágoston László lett. Alelnök Fekete László, titkárnak ismét Lőrincz Lászlót választották. Most célszerű megrendelni az ültetni való burgonyát Február végére minden kerti mag a boltokban lesz Mit ajánl a termelők figyelmébe az Február második felére fordult a naptár. Nem egyszer volt rá példa, hogy a Kemenesalján, a cseri tájegységben, sőt a megye nyugati részén is február utolsó hetében vetették a borsót vagy a tavaszi árpát. Napjainkban még csontkemény a föld, de az idő enyhülésével még számíthatunk korai kitavaszodásra. Bármikor érkezzék is el a föld elmunkálásának ideje, a magvetőt nem éri meglepetés, mert van, lesz mit a talajba tennie. A korábban Vetőmag Vállalatként ismert, új nevén Agrowest Vetőmagtermelő és Békesítő Kft. időben gondoskodott róla, hogy az idén is megfelelő menyiségű, magas biológiai értékű, és bőven termő magokkal lássa el a nagyüzemi gazdaságokat, a kistermelőket, illetve a konyhakertek művelőit. Ezt tette korábban is, és magától értetődő, hogy a termelők körében teljes az iránta érzett bizalom. Hiszen ki ne tudná róla: a hazai előállítókon kívül a leghíresebb külföldi cégektől is nagy mennyiségű vetőmagot vásárol évről évre, hogy javítsa az itthoni kínálatot, nemesítse, segítse magas szinten tartani azt a magyar, benne a vasi növénytermesztést, mely szintet jórészt általa értek el a termelők. A kicsit is hozzáértő embernek nem kell külön magyarázni: a jó termés egyik legfontosabb feltétele a jó minőségű vetőmag, aminek megbízható szolgáltatója, ellátója az Agrowest Kft. Közvetítésével már zömmel a termelő üzemeknél vannak a legkorábban vetésre kerülő magvak, mint például a tavaszi árpa, a zab, a borsó, a bükköny. Kint vannak vagy rövidesen szállításra kerülnek a herefélék és más takarmánynövények magvai is. Általános tapasztalat — amit a rendelések is alátámasztanak —, hogy az idén az átlagosnál nagyobb területen vetnek tavaszi kalászost. Talán azzal számolnak a termelők hogy a mind gyakrabban ismétlődő és hosszan tartó aszályos időszak előtt ezek biztosan beérnek, míg például a kukorica termése éppen az ismétlődő aszály miatt bizonytalan, amire tavaly is példa volt. Akik tavaly is elég nagy területen termeltek például sörárpát, zabot, jól jártak, mert egyrészt magas átlagterméshez jutottak, másrészt elfogadható árat kaptak e termelvényeikért. Több jel mutatja a zab fokozódó népszerűségét is, aminek hoszszú távon mind a takarmányozásban, mind a népélelmezésben minden eddiginél nagyobb szerepe lehet. Nyugat-Európa államaiban Magyarországról sok étkezési zabot vásárolnak. Az Agrowest Kft -nek gondja volt rá, hogy borsóból is ellássa termelő partnereit. E vetőmag kiszállítása szintén megkezdődött. Elegendő vetőmag van — és lesz — takarmányrépából, és megannyi más takarmány magjából. Talán nem célszerűtlen megjegyezni: Vas megyében nem általános például a takarmányrepce termesztése, akár csak a fűfélék zöld takarmányként való hasznosítása. Nyugati országokban viszont az elég drágán előállítható siló helyett a nagy tömeget adó fűfélékkel, mint természetes és olcsó takarmánnyal etetnek és termeltetik olcsón a húst, a tejet. Csak olaszperjéből évente 500—600 tonnát kérnek az Agrowest Kft.-től takarmány termesztéshez. A fű sokkal korábban etethető, mint a siló, és takarmányértéke is kifogástalan. Kukoricából — szintén a hosszan tartó aszály miatt — nem termett meg az a vetőmagmennyiség, amire a termelők igényt támasztanak. A szárazság miatt szinte egész Európa vetőmaggondokkal küszködik, de a vasiak ellátásáról a kft. — rendeléssel — időben gondoskodott. Együttműködve a KSZE nevű termelési rendszerrel, az Amerikai Egyesült Államokból hozat nagyobb tételelű magot, amit az eladók visszaigazoltak, s amely tételek érkezése március végére várható. Reményei szerint mintegy negyven hibridet kínál partnereinek. A termelők körében felfokozott igény van kertmagokra. Az utóbbi tíz évben ezekből tavaly vásárolták a legtöbbet, de az idén a tavalyi rekordnál is többet kérnek. Ezt az mutatja, hogy aki csak tudja, maga termeli meg a háztartásába szükséges zöldségféléket és teremti meg saját vitaminforrását is. Az Agrowest számolt ezzel, és a saját kockázatára is eddig nem tapasztalt bőséget teremtett. Pillantsunk kicsit a választékba. Borsóból 11 fajtát, uborkából 26-ot, paprikából 35- öt, fejessalátából 16-ot, paradicsomból 22-őt, hagymából 20 fajtát kínál a szakboltokban. Falun, illetve a kis településeken ennél szolidabb a választék, de ez korántsem jelent hiányos ellátást. Mert rendelésre napokon belül a boltokba jut a kért áru, legyen az a megye legtávolabbi pontján. A fentebb említett konyhakerti magoknak mintegy háromnegyed része a boltokban vagy már a háztartásokban van, de a hiányzó hányaduk még februárban az elárusító helyekre kerül. Talán mondani sem kell, hogy a konyhakerti magok is a legkiválóbb hazai és külföldi nemesítésűek. Mert ami csak elérhető széles e hazában, illetve a világban, azt „Agrowestek” megtalálják, és hazai köztermesztésbe ajánlják. Ebbe az ellátásba értve a virágmagoknak azt a tömegét is, amire szintén példátlan igény van. Mert miközben azt hinné az ember, hog minden talpalatnyi földbe élelmezési cikkek alapanyagát veti el a termelő, leleményességével helyet talál a virágnak is, amiben gyönyörűsége telik, amivel otthonát teszi üdébbé, kedvesebbé. Virágmagokból 165 ezer tasakkal rendeltek, és hagymásvirág iránt is nagy az igény. A kft. ősszel is ajánlotta a termelőknek: akkor vegyék meg a vetőburgonyát, mert akkor olcsóbb is, és a maguk által előhajtatott gumó korábban is ültethető. A rendeléssel még senki sem késett el, viszont azt sem tudja vállalni az ellátó, hogy az ültetés előtt pár nappal szerezze be valakinek a 25 kilóját. Ugyanis nagyon keresett a Hollandiából származó vetőburgonya, és a tartalékából elsősorban a vasiak igényét szeretné kielégíteni. De ezt csak akkor tudja vállalni, ha erre minél előbb rendelést kap boltjaiban, falun az áfészeknél vagy a háztáji agronómusoknál. Jó tudni: csak a fémzárolt és a legalább kétévenként felújított — cserélt — gumóból várható jó termés. A magok termeltetéséhez magas fokú szakértelemre van szükség. Ebben kiváló hátteret talál az Agrowest Kft. a DUFAR-ban, amelynek elsődleges célja a termelési technológia javítása. Erre garancia az a felhalmozott mérnöki tudás, amelyet a DUFAR szolgáltat a termelőknek. Várják is tőle. Most, a tél végén, a tavaszváráskor mi mást kívánhatna a termelőknek az Agrowest Vetőmagtermelő és Értékesítő Kft., mint kellemes vásárlást, sikeres munkálkodást, jó termést az általa forgalmazott vetőmagokból. (—) Agrowest Kft.? AGROWEST VETŐMAGTERMELŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KFT. Naponta kérik, viszik a konyhakerti vetőmagokat a kft. szombathelyi szakboltjából. Fűmagot raknak egy nyugat- európai kamionba. 1991. február 18. Hétfő