Vas Népe, 1997. október (42. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-08 / 235. szám

20 VAS NÉPE Felmegy a pumpa...? Mennyi kellemetlenséget okoz egy közönséges nátha! Rossz közérzetünket ezerféle módszerrel próbáljuk javítani, forró tea, langyos tea, kalapkúra és teljes alkoholabsztinencia,patikában kapható orvosság és fitotékában beszerezhető természetes sze­rek nagy választéka áll rendelkezésünkre. Sürgetjük a gyógyulást, mert zavar bennünket a közönséges kór, a nátha. A betegségek nagyon nagy része viszont utálatos módon sok­kal alattomosabb, hiszen évekig, évtizedekig nem ad jelt magá­ról, vagy oly csekélyet, amit a mindennapi rohanásban észre sem veszünk. Ezek közé tartozik a magas vérnyomásbetegség, amelynél száz eset közül mindössze öt-hat esetben lehet a konkrét okát megállapítani. Ám ijesztő módon a magas vérnyomás egy sor betegséget súlyosbít, a halálozási okok listáján szereplő szív- és érrendszeri betegségeknél rizikófaktor. A megelőzésre néhány tippet a következő hasábokon is olvas­hatnak, de az egyik legfontosabbat hadd említsük itt. Ez pedig a békesség. Ha olyan környezetben élhetünk, ahol nem okozunk, s magunknak sem kell elszenvednünk nagyon sok bosszúságot. Ha a munkahelyünkön nem áskálódunk és nem áskálódnak ellenünk. Ha nem borítanak ki bennünket otthon egyébként sze­retett családtagjaink, s mi sem borítjuk ki őket. Ha békességben élhetünk környezetünkkel és magunkkal is. Ha nem megy fel a pumpa naponta tucatszor... Látható, hogy a mi vérnyomásunkra is vigyázhat más és mi is vigyázhatunk más vérnyomására. Egyezséget kéne kötni erre a törődésre... M.E. Mennyi lenne a normális? A vérnyomásmérés során két értéket kap az orvos. Az első, a szisztolés érték, azt a nyomást jelzi, amely a szívüregben kelet­kezik az összehúzódás pillana­tában. A második, a diasztolés érték a („hang megszűnik”), ak­kor mérhető, amikor a szív meg­telik vérrel és elernyed. A vérnyomásértéket higany­milliméterben adják meg (Hgmm), ami azt jelenti, hogy a nyomás a higanyoszlopot hány milliméterrel emeli meg. Az al­só érték a jelentősebb. Magas vérnyomásról akkor beszélnek, amikor több vérnyo­másmérés történik különböző napszakokban és a nyugalom­ban mért felső érték magasabb, mint 160 Hgmm, az alsó pedig magasabb, mint 95 Hgmm. A 140/90, illetve a 160/95 kö­zötti vérnyomás „határérték.” A egészséges emberek nor­mális vérnyomása is változó: függ az életkortól, a fizikai akti­vitástól. Alacsonyabb vérnyo­más esetén kedvezőbbek a hosz­­szú távú életkilátások. Orvostörténeti érdekesség: a sztetoszkóp feltalálása Papírhengerrel kezdődött Franciaországban 1816-ban egy francia orvos, Laennec kínosan érezte magát, amikor egy erősen elhízott fiatal nő szívét kellett volna megvizs­gálnia, de semmiképpen nem akarta fülét a hatalmas keblekre szorítani. Kiutat keresve eszébe jutott, hogy egyszer látta, amint egy gyerek egy hasábja végét kopogtatta, miközben barátja a hasm^s^c v®gén hallgatta az odavezetem ., _ , _ t 1, 62V köteg Laennec ezeté b­­­n papírt hengerré sodort össze, henger végét nyomta a nő mell­kasára, és meghallotta a szív­hangokat „sokkal tisztábban és pontosabban, mint bármikor ko­rábban”. Rövidesen abbahagyta a pa­pírhenger használatát és helyet­te az első valódi sztetoszkóppal, egy fából készült, 23 cm hosszú­ságú és 4 cm átmérőjű csővel kezdett dolgozni. Laennec 45 évesen halt meg tüdőbajban, 1826-ban bekövetkezett halálá­ig mégis ő teremtette meg szinte valamennyi fogalmat, szakkife­jezést, amelyet ma is használnak a mellkasi szervek feletti hallga­tózás során. A fából készült sztetoszkópo­kat körülbelül 1850-ig használ­ták, ekkor felismerték a köny­­nyen hajlítható csövek előnyeit. 1852-ben egy amerikai orvos, ____fülrészt illesztett Lammanlni ill.­ , a csőhöz, így lehetővé vált a két füllel való hallgatódzás, majd 1878-ban, a mikrofon felfedezé­se után a sztetoszkóp másik vé­gére membrán került, ami a hangerősséget növelve még eredményesebbé tette az eszköz használatát. Laennec a Necker kórházban meghallgat egy tüdőbeteget EGESZSÉG Ha magas a vérnyomás Gyakran csak rutinvizsgálat során derül rá fény Egy sor betegséget ismer az orvostudomány, amelynek sú­lyos kísérő tünete a magas vér­nyomás. Az úgynevezett sze­kunder hipertónia gyakran tár­sul vese-, pajzsmirigy vagy szívbetegséghez. Az elsődleges magas vérnyo­más viszont a legtöbb esetben semmiféle panaszt nem okoz, rendszerint csak véletlenül de­rül rá fény, amikor a beteg egé­szen más ok miatt fordul házior­vosához. Az életkor előrehaladtával növekszik a magas vérnyomás rizikója: 35 éves korig minden tizedik, 65 év felett viszont már minden negyedik embernek a normálisnál —140/90 — maga­sabb a vérnyomása, de csak a betegek fele tud róla. Sajátos módon a magas vér­nyomás okát nehéz vizsgálatok­kal megállapítani, de az bizo­nyos, hogy számos tényező elő­segíti kialakulását: ilyen a test­súlytöbblet (a kövér emberek között kétszer gyakoribb a ma­gas vérnyomásbetegség), a túl­zott alkoholfogyasztás, a do­hányzás, a cukorbetegség, a ke­vés mozgás, az állandó, magas zajszint, illetve az öröklődés tar­tozik e tényezőkhöz. A stressz szerepe sem elhanyagolandó, és néhány gyógyszer mellékhatá­saként is kialakulhat. Receptek a csökkentésre Takarékosabban bánjunk a sóval: a készételekben túl sok van belőle A „Táplálkozási Fórum” szá­mos publikációban, kiadványá­ban az egészséges táplálkozás­ról szóló korszerű ismereteket terjeszti. A magas vérnyomás diétájának alapelvei a követke­zők: fogyókúra, a sófogyasztás csökkentése, a káliumfogyasz­tás növelése, megfelelő kálcium és magnéziumfogyasztás. Általában nem kell radikáli­san csökkenteni a koffeintartal­mú italok fogyasztását (kávé, tea, üdítők egy-egy csészényi mennyisége nem ártalmas) mér­sékelendő az alkoholfogyasztás napi húsz gramm alá. A Táplálkozási Fórum orvo­sai szerint is nagy jelentősége van a vérnyomáscsökkentésben a rendszeres, laza, sok mozgás­sal járó sportnak. Hatására nyu­galmi helyzetben csökken mind a szisztolés, mint a diasztolés vérnyomás és a pulzusszám. A munkavégzés során testszerte fellépő értágulat hosszú távon kedvező hatású: gátolja az érfal­ban az érelmeszesedéses folya­matot, edzett állapotban tartja a szívet, javítja a szervezet műkö­dőképességét. A dietetikus étrend javaslata: Reggeli: házi készítésű zöld­séglé, 30 gramm zsírszegény sajt, 5 gramm csökkentett zsír­tartalmú margarin, retek, egy szelet félbarna kenyér. Tízórai: 1 doboz kefir, 3 db Karpovit keksz Ebéd: zöldségleves, ten­geri halszeletek sütve, hagymás burgonyasaláta. Uzsonna: 15 dkg gyümölcs Vacsora: körö­zött, zöldpaprika, egy fél szelet félbarna kenyér, limonádé. Másnap: 1: 30 gramm so­vány felvágott, 5 gramm marga­rin, egy szelet félbarna kenyér, 1 pohár 1,5 százalékos tej. T: gyü­mölcs E: csurgatott tojásleves, rakott zöldbab, ásványvíz U: korpás pogácsa, limonádé V: sajtos melegszendvics, vegyes zöldségsaláta, tea. A megelőzés egyszerű fortélyai Az enyhén magas vérnyomás csökkentésére vagy a magas vérnyomásbetegeség kialakulá­sának megelőzésére szolgálnak a következő tanácsok Earl Mindell, a Vitamin biblia szer­zője nyomán: —Lassabban beszéljen! (Azt tapasztalták, hogy akik gyorsan beszélnek, nem lélegeznek megfelelően, s ez magas vér­nyomáshoz vezethet.) — Csökkentse a súlyfelesle­gét! (Az ellenőrzött és megtar­tott diétázás jelentősen csök­kentheti a túlsúlyos ember ma­gas vérnyomását.) — Csökkentse étrendjében a nátrium és növelje a kálium mennyiségét! — Mérsékelje a cukor fo­gyasztását! — Csökkentse, ha lehet, hagyja el a kávézást! — Fogyasszon több hagymát és fokhagymát! (Ez utóbbit, ha ízét nem kedveli, tabletta vagy kapszula formájában is megvá­sárolhatja a patikában.) — Hagyja abba a dohány­zást! (A nikotin gyorsan, rövid időre emeli meg a vérnyomást, de a súlyos szív- és keringési be­tegségek kialakulásában is ko­moly rizikótényező.) — Kerülje a stresszt vagy szorongást előidéző helyzete­ket. (A mindennapi lárma, zaj, még a hangos televíziózás is stresszt válthat ki és emeli a vér­nyomást.) 'V-Végezzen a"szeres­­ mozgást és utána megfelelőbb pihenjen. Az erőlködést kerülje! (A sportolás formáiról, különö­sen, ha már kialakult a magas vérnyomás, kérje ki háziorvosa tanácsát.) 1997. október 8. SZERDA A szorongás, a depresszió súlyos következménnyel jár A lelkiállapot romlása közrejátszhat a betegség kialakulásában Egy amerikai felmérés sze­rint a szorongó vagy depressziós emberek között gyakrabban for­dul elő a magas vérnyomás. A felmérésben 2992 fekete ameri­kait vizsgáltak meg, életkoruk 25 és 64 év között volt. A vizsgálat elején mindegyi­kük vérnyomását normálisnak találták, azonban azok az ala­nyok között, akiknél szorongás vagy depresszió volt megfigyel­hető, kilenc esztendő elteltével mintegy háromszor akkora volt a hipertóniások száma, mint azoknál a feketéknél, akik nem állították magukról, hogy szo­­rongósak vagy depressziósok lennének. A fehérek között a szorongás és a depresszió kétszeres hajla­mot alakít ki a magas vérnyo­másra, állapította meg az a kuta­tócsoport, amelyet Bruce S. Jo­nas, a hyattsville-i National Center for Health Statistics munkatársa vezetett. A munka eredményeiről az Archives of Familiy Medicine számolt be. A felmérés kezdetekor a ku­tatók két pszichológiai tesztet töltettek ki a résztvevőkkel. Az egyik arra kereste a választ, hogy az alanyok hol helyeznék el magukat egy skálán, amely a nyugodttól a szorongásig ter­jedt. A depresszióra vonatkozó teszt hasonlóan önértékelésre szólította fel a válaszolókat, itt a skála két végpontja a vidám, ki­­egyen­sd­vozott, illetve a dep­­ressziós volt. Bár az még nem világos, hogy a szorongás és a depresz­­szió hogyan torkollik hipertó­niába. Jonas és kollégái azt fel­tételezik, hogy azok, akik fe­szültnek és szomorúnak érzik az életüket, nagyobb valószínű­séggel élnek egészségtelen éle­tet, tehát dohányoznak, nem táp­lálkoznak megfelelően és nem mozognak eleget. „Nagyon figyelemreméltó felismerés,” mondta dr. Redford B. Williams, a durhami Duke Egyetem viselkedéskutató­ inté­­zetének igazgatója. Ezen eredmények alapján ar­ra a következtetésre juthatunk, hogy a szorongás és a depresz­­szió a feketékre nézve súlyo­sabb következményekkel jár, jegyezte meg Williams. Ennek vagy az az ismert tény az oka, hogy a feketéknél a magas vér­­ny­nypás rizikója sokkal na­gyobb, vagy peddig az, hoogy a stressz a népességnek ezt a ré­szét eltérő módon sújtja, fűzte még hozzá. Ezután, ha valaki úgy látja, hogy hajlamos a szorongásra és a depresszióra, kérje ki az orvo­sa tanácsát, mert megeshet, hogy a lelkiállapota fizikai álla­potán is rontott, vagy ronthat ajánlotta Williams. Az ilyen személyeknek ajánlatos részt venni egy stresszoldó tanfolya­mon vagy tanácsadáson, mert így könnyebben leküzdhetik a mindennapi feszültséget. Az American Heart Associa­tion adatai szerint 50 millió amerikainak van magas vérnyo­mása, és az okok az esetek 95%­­ban ismeretlenek. A magas vér­nyomás a legfőbb rizikófaktora a szívinfarktusnak és az agyvér­zésnek — olvashatjuk a Health News Service összefoglalójá­ban az amerikai vizsgálatról.

Next