Vasuti és Közlekedési Közlöny, 2. évf. (1871)
1871-05-04 / 18. szám
148 0 dalmát vámterület forgalma is majdnem teljesen egybehangzik az átalános vámterület forgalmával. Az összes kereskedelmi forgalom tett 1869 ben 15.982.838 ftot, 1870-ben 15.313.442 ftot vagyis a forgalom 669.396 fttal kisebbedett. A bevitel itt is nagyobbodott, ugyanis a bevitt áruk értéke tett 1869-ben 8.088.981 ftot, és 1870-ben 8,571.255 ftot vagyis 482.274 fttal többet; ezen beviteli többlet a czukor, kávé, heringek, nyersbőrök és irhák, sör, közönséges kenyér, gyapot és gyapjukatlan és gyapotáruk, fémek, bőr, üvegáruk és rövidáruk, valamint a külön meg nem nevezett vegyanyagok bevitelének nagyobbodásából magyarázható ; — habár másrészt vannak tárgyak, melyeknél a bevitel tetemesen kisebbedett, e tárgyakhoz tartoznak következők: — dohánygyártmányok, gabna-, lisztörlervények, kő- és faszén. A kiviteltett 1869-ben 7,893.857 ftot, és 1870-ben 6,742.187 ftot, vagyis 1,151.670 fttal kevesebbet..A kivitel különösen következő áruknál kisebbedett: gabna, gyümölcs, elkészített halak, ökrök, juhok, lovak, sózotthus, sajt, méz, nyers börök és irhák, szeszes italok, közönséges bor, olaj, gyapjú, faáruk, kőáruk, konyhasó és rongyok. Ellenkezőleg nagyobbodott a kivitel következő áruknál, közönséges és középfinom gyógy- és fűszeráruknál, továbbá a vas- és fémáruknál. A vámbevételek a dalmát vámterületnél a bevitelnél tettek 1869-ben 256.725 ftot és 1870-ben 266.923 ftot vagyis 10.198 fttal többet; — az összes bevételek 1869-ben* 254.949 ftt, és 1870-ben 265.572 ftra vagyis 10.623 fttal többre rúgtak. A fiumei kikiötő kiépítéséről s eczélra IST- re megajánlott póthitelről szóló törvényjavaslat. . 1 S. A fiumei kikötő kiépítésére nézve előterjesztett terven elfogadtatván, s az e czélra szükséges összes költség 13,120,000 forintban megállapittatván, — az építkezési kiadások fedezésére Г87l-re póthitelképen 1.000,030 forint szavaztatik meg. 2- §. Ezen póthitelként megajánlott összeg az 1871. évi törvényczikk rendkivüli kiadások V. fejezet 3. czime alatt lesz elszámolandó. 3. §. Ezen törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési, s a pénzügyi miniszter bizatik meg. E törvényjavaslathoz a közlekedési miniszter ur ő nagy méltósága igen érdekes jelentést mellékelt, melynek lényege következőkben vonható össze. Hazánknak a tengerrel való összeköttetése századok óta óhaja és törekvése volt. Már a harminczas években a közvélemény a Fiumében fölépítendő kikötő kérdésével foglalkozott, az 1836/c XXV. t. sz. kijelölte a vasúti főirányokat, melyek a kiépítendő kikötőt az ország szívével és részeivel összekössék. Midőn tehát a kormány e javaslatot előterjesztette, egy az ország minden részeiben viszhangra találó közhajtást teljesített. A vasúti összeköttetés Fiume felé végre főirányaiban biztosítva van. A sz.-péter-fiumei vasút 1872 telén, a Károlyváros-fiumei vonal és ezzel a Fest és Fiume közötti egyenes összeköttetés 1873. augustus hóban adandó át a forgalomnak A kormány azon szempontból indulván ki, hogy a fiumei vasút és kikötő munkálatai közt természetes összefüggés létezik, a kikötőre vonatkozó tárgyalásokat még 1867 végén a károlyváros-fiumei vasút vonatozásával együttesen megindította. A vasúti és kikötőmunkálatok közötti összefüggés legtüzetesebben a pályaudvar és kikötőmunkálatok elhelyezése, körül nyilvánult. A kormány a pályaudvar helyéül az új kikötő közvetlen szomszédságát jelölte ki, amely javasolt elhelyezés egy 1868 febr. 5-én tartott helyszíni tárgyalás alkalmával is legczélszerűbbnek mutatkozott; e tárgyalás következtében lehetővé vált a kikötőmunkálatok fekvését és fővonalait meghatározni. Időközben a kormány a tervezetet közegei által kidolgoztatta, miután azonban ily nagymérvű tengeri építkezésről volt szó, a kormány egy általános elismert szaktekintély meghallgatását szükségesnek találta. Ily tekintélyt a kormány Pascal úrban, a franczia kormánynak a marseillei kikötőépítés vezetésével megbízott főmérnökében talált fel, és megtette a lépéseket, hogy e jeles szakember közreműködését megnyerje. Pascal vizsgálata eredményét egy kimerítő jelentésbe foglalta, melynek benyújtásával azonban a kitört háború és családi szerencsétlenségek miatt késett. Az általa végre benyújtott jelentésben egy-két módosítás foglaltatik, és a kormány a terveket ezen alapos módosítások szellemében meg is változtatta s most a ház elé terjeszti a terveket és az arra vonatkozó költségvetéseket. E kikötőépítés indokolására felhozatik kereskedelmi forgalmunk önállósítása. A vasutak minden előnyeik mellett sem nyújtják azon biztosságot, milyennel egy kikötő mellett birondunk, mert e kiviteli útnál nem leszünk alávetve — mint más összeköttetési vonalainknál — a politikai esélyeknek, a forgalmi torlódásoknak, a viteldíjak változatainak. Vasutaink egész hálózata máris Fiume felé irányul, a szpéter fiumei és egyéb a Dunát érintő vonalaink mindannyian azon célzattal vannak építve, hogy a fiumei kikötőbe tereljék át az ország kiviteli czikkeit s az ország e vonalak, kiépítésére azért hozott áldozatokat, hogy e kikötőben a nemzetközi érintkezéseknek megfelelő pontot értsen. Na e vasútépítésekkel karöltve a kikötő átépítéséről nem gondoskodnánk : a szárazon való kiviteltől majdnem elválaszthatlan árutorlódást és forgalmi zavarokat itt is tapasztalni fognak, mert a kikötési nehézségek miatt még a rendelkezésre álló tengeri járműveket sem lehetne kellőkép felhasználni, arról pedig szó kém lehetne, hogy ezek kiviteli fejlődésükhöz aránylag szaporítassanak. A pályaudvar és a kikötő közt levő és fellebb említett összefüüggésbenl folyólag a kormány terve,szerint e pályaudvar a mostani új kikötő közvetlen szomszédságába érvén nem külön kikötő építése , hanem a mostani kikötőművek tervszerű fejlesztése szükséges. S e mellet a pályaudvar a kikötővel egy színvonalban közvetlenül lesz eszközölhető. Az átrakodási költségek ezáltal a minimumra szállanak le, mi különösen a liszt, gabona stb. kivitelére nézve megbecsülhetlenül előnyös Firlinének jelenleg két kikötője van. A régi /vagyis Fiumár a csatorna neve alatt ismeretes kikötője 33 m. szélességgel, 500 m. többé kevésbé használható hosszassággal és mintegy 1000 rakparttal és egy hektárnyi (2779 négyszögöl vízus/4 katasz. hold) vízfelülettel. — és az új kikötő, melyet a tengerhabzás ellen egy a tengerbe keletről nyugatnak épült 280 méter hosszú hullámgát véd. E kikötő 500 m. rakparttal és 5 heetrányi víztartalommal bír. " -...-. A kormány fősúlyt fektetett e két kikötő összeköttetésére és elfogadta Pascal azon javaslatát, mely amn áll, hogy arégi kikkötő keleti szárnytöltése részint a mostani irányban, részint a parttal párhuzamosan megtörve a hullámgát 100 m közeléig megnyuttatnék , ennek megtörténtével a hullámgáton egy a közlekedésfentartása czéljából forgó híddal ellátandó nyitás alkal-l maztassék; e terv szerint nemcsak a két kikötő összeköttetése, hanem a kettő közt aránylag csekély költséggel egy a régi kikö-Iőnél nyolczszor nagyobb pótmedence éretik el. Ezenkívül az új kikötő kiépítésére nézve kiemelendő, hogy a nyugati vagyis főbejárásnál 175 méterrel felvett átkelési szélesség a kikötő belsejéig terjeszkedő habzajlás gyengítése czéljából 100 méterre leszállíttatott. Az építési terveket, melyek a megállapított kikötő fejlesztésére vonatkoznak, a jelentés körülményesebben írja le. E szerint a régi kikötő keleti szárnytöltése nyugat felé 540 méterrel meghosszabbittatik, és fennálló rakpartja 2 ülni. hosszúságban 29 méterrel szélesbittetik A két kikötő közti közlekedés eszközlésére az új kikötő hullámgátja erre alkalmas helyen kivágandó lesz és e nyíláson forgó hid épül az I összeköttetés fentartására. Az uj kikötő hullámgátja 400 méter-nyire a mostani irányban meghosszabbíttatik, a parton három új í révtöltés épül a hajók kikötésére, és a csa kir tengerészeti aka-démiától a pályaudvar számára elfoglalt csónakrév helyett egy I uj hasonrendeltetésű kikötő is ép 1: 1590 • négyszög méter víz felülettel. E munkálatok költségei tesznek 13,120,000 frtot. Azonban a kormány a bemutatott, tervet nem akarja egyszerre kivinni, hanem azt a" maga részéről programmszerűleg megállapított teendők keretének kivánja tekintetni, melyen belül az építési munkálatok az ország pénzügyi viszonyaihoz és a forgalom igényeihez mérten, fokozatosan végeztetnének, eleinte a kormány legsürgősb feladata csak oda terjed ki, hogy mire a vasutak megnyílnak, a kikötő már oly terjedelemmel bírjon, mely a szállítmányok reményezhető mennyiségének akadálytalan átrakodását lehetővé tegye. E munkálatok költségvetései következő összegeket tüntetnek fel: Feltöltési és kotrási munkálatok: 8,523,125 frt, feltöltés 5,607,250 köbméter 1 frt 50 kajával. Kotrás: 3,500 köbm. 3 frt 50 kr. A burkolatfalazatok összege: 3,486 840 frt. A többi munkálatok költségeivel és egyéb előre nem látott költségekkel (1,120,785 frt) együtt az összes költségvetés tesz: 13,122,000 frtot.