Vasuti és Közlekedési Közlöny, 3. évf. (1872)
1872-05-30 / 22. szám
22. szám. Szerkesztési Iroda: Fönt 6. szám I. emelet. Pest, 1872. május 30. Harmadik évfolyam. KÖIPOMII Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési díj: Házhozhordással vagy postai küldéssel egész évre 8 frt. félévre 4 . Kiadóhivatal: Fönt 6. szám I. emelet. Tartalom: Elsőbbségi kötvények mint biztosíték. — A magyar tengerészeti hatóság. — Előrajza a pesti kereskedelmi akadémián nyitandó vasúti tanfolyamnak. — A csatornák jövedelmezősége. (Vége.) — Az első erdélyi vasúttársaság közgyűlése. — A világkiállítás és a vasutak. — A cs. k. szab. Dunagőzhajózási társulat üzletjelentése. — Vasúti hirek. — Gőzhajózási hirek. — Posta- és távirdaügy. — Hivatalos. — Értéktőzsde. — Hirdetések. Elsőbbségi kötvények mint biztosíték. Még múlt évben felmerült a kérdés, valljon a vasúti elsőbbségi kötvények, melyek az állam részéről kamatbiztosítással ellátvák, nem alkalmazhatók , épúgy mint az államkötvények mindazon hivatalos tőkeelhelyezésekre, melyekre a szokás vagy a törvény, illetőleg rendeletek az állam kötelezvényeit alkalmasaknak tartják. Akkor kifejtettük volt nézetünket, mely abban pontosult össze, hogy hitel tekintetében a vasúti elsőbbségek és az államkötvények közt semminemű különséget sem látunk, és hogy a vasutak érdeke épúgy mint az államé kivánná, miszerint az elsőbbségi kötvények az émlített czélra csakugyan alkalmazhatók legyenek. Olvasóink tudják, hogy akkor az igazságügyi minisztérium véleménye alapján a vasutak ebbeli kérelme tagadólag intéztetett el, és hogy az igazságügyi minisztérium az elsőbbségi kötvényektől ugyan nem tagadta meg a kellő hitel alapját, de nem vélte egy rangba helyezhetőknek azon papírokkal és értékekkel, melyek az árva vagyon és a bírói kézhez szolgáltatott vagyon elhelyezésére rendelték. Ez kétségen kívül oly elhatározás volt, melynek határozott és kellően indokolható alapot nem lehet találni. De miután az igazságügyi minisztérium végleg döntött, a dolgon már nem lehetett segíteni. A vasutak már most újabban egy lépéssel kevesebbet szándékoltak és a közlekedési minisztériumot fölkérték, miszerint eszközölje ki nekik, hogy az émlített kötvények legalább mindazon esetekben, melyekben jelenleg állampapírok alkalmaztatnak, kivéve természetesen az árva- és a bírói kezelés alatti vagyon elhelyezését, melyre nézve az elv már tagadólag lett kimondva, elfogadtassanak. Amint halljuk két minisztérium, a pénzügyi és a közlekedési minisztérium, máris engedett a kérelemnek és utasította az alájuk rendelt hivatalokat, hogy mindazon esetekben, melyekben a biztosítéknál a szabályok nem követelnek határozottan készpénzt, a vasúti elsőbbségi kötvények ép úgy fogadandók el biztosítékul, mint az államkötvények vagy állampapírok. És bátran hinni lehet, miszerint a többi minisztérium is követni fogja ezen a nevezett két minisztérium részéről adott helyes példát. Tagadni nem lehet ugyan, hogy az állam a biztosítoknál kettős czélt kíván elérni Egyrészt követeli azt, hogy a biztosíték mindenesetre biztosságot nyújtson, azaz az állam vagyoni érdeke legyen kellően érvényesítve. E czélból kétségkívül leghelyesebb biztosíték, illetőleg a biztonságnak leghelyesebb mérve akkor éretik el, ha az állam kezébe a kivánt érték tényleg átadatik, így ha a biztosíték 500 ftra van kiszabva, az állam valóban ily összeget kívánjon a folyó és szokásban levő pénzben. Ez a biztosíték tulajdonképi fogalmának legjobban megfelel és e rendszer mindaddig érvényben is tartatott, míg az állampapírokkal való gazdálkodás nem honosult meg. Az állampapírok főkép nálunk oly özönnel árasztották el a piaczot, hogy áruk okvetlenül azonnal kibocsátásuk alkalmával, ha nem is járultak volna hozzá már az államhitel hanyatlásából folyó okok, csökkent és pedig lényegesen. Az állampapíroknak piaczot kellett szerezni." Mi sem volt könnyebb, mint ezt tenni azáltal, hogy a biztosítékokhoz a készpénz helyett állampapírokat fogadtak el. Az állampapír folyama a biztosítékot adók részére előnyös volt. Alacsony folyam mellett gyakran a követelt biztosítéknak egyharmad részét megtakaríthatta a biztosítékot adó és így legtöbb esetben a legroszabb folyamú papírok legelőbb e biztosítékok számára kerestettek, és piaczot találtak. Az új rendszer ugyan nem felelt meg a biztosíték teljes fogalmának, de miután az állam saját értékeit szabadon elfogadhatta és azoknak értéke fölött saját maga tetszése szerint ítélhetett,nem volt akadály ezen eljárás alkalmazása tekintetében. A rendszer nálunk meglehetős régi, újabb időkben azonban némileg megváltozott. Miután ugyanis a hivatalnokok biztosítéka legtöbb esetben a hivatalnok fizetésének kétszereséből állt és a kétszeres összegnek lefizetése a hivatalnokokra nézve igen súlyos tehernek tekintetett, a magyar kormány mindjárt a kormány átvétele alkalmával elhatározta, hogy a biztosítékokat, melyek tiszti állomásokkal összekötvék, csak egyszeresen kell letenni, de készpénzben. Itt tehát a biztosítéki rendszer lényegesen megváltozott. Azon sok és számos pénztári, számvevőségi és egyéb kezelési hivatalnokok, kik tehát a legújabb korig a roszfolyamú állampapírokra nézve jó keresők voltak — most elestek a vevők sorából és készpénzben nyújtják biztosítékukat. A biztosíték tehát jelenleg már csak csekély részben adható nem készpénzben, hanem állampapírokban. Lényegben tehát jelenleg az állampapírok nem szerepelnek ugyan oly nagy mértékben mint előbb a biztosítékoknál, de tekintve azon fontos vállalatokat, melyek főkép a közgazdasági viszonyok nagy lendületénél nálunk oly nagy számban mutatkoznak, a biztosítékok, melyek az állampapírokban is adhatók, csakugyan elég nagy jelentőséggel bírnak.