Vasuti és Közlekedési Közlöny, 3. évf. (1872)
1872-09-12 / 37. szám
2814 az ipar még nem fejlődött oda, hogy magában véve egy vidék képes legyen a vasút tételét és jövedelmezőségét biztosítani. Midőn azonban a vonalak az ország minden vidékével és egymással kapcsolatba hozattak, kölcsönösen emelik egymás forgalmát és biztosítják az építésbe fektetett tőke kamatait. Mi már elértük azon stádiumot, amelyben minden újabb vonal jövedelmezőségének megítélésénél a már forgalomban lévő régibb vasutak közreműködését mint fontos tényezőt vehetjük tekintetbe. Nálunk már a főbb vasúti vonalak oly formán vannak az ország területén átvezetve, hogy bármely újabb vonal czélszerű elhelyezés mellett mindkét végpontján régibb pályákkal hozható kapcsolatba, és tétele — mintegy ezek gyámsága alatt — tökéletesen biztosítható. Ennélfogva különösen tekintetbe véve azon körülményt, hogy az államköltségvetés e kamatbiztosítási hozaiiokkal már nagyon meg van terhelve, továbbá hogy vasutak építése nálunk jelenben már nem égető szükség, végre mert pénzerőnket igénybe vevő egyéb szükségletekről szintén gondoskodni kell, részünkről a kamatbiztosítási vasút építéseknél jövőre nézve egészen és határozottan felhagyandónak tartjuk. Legújabban már úgyis több ízben folyamodtak társulatok vasútnak kamatbiztosítás nélküli kiépítésére, ha pedig megteheti ezt egyik, bizonnyal megteheti és meg fogja tenni a másik is. A kamatbiztosítás hiányában a társulatok a beruházásokkal és üzleti tőke felhasználásával sokkal takarékosabban fognak bánni mint tennék azt oly esetben, ha minden intézkedéseik mellett az állam pénztárára támaszkodhatnak, mely tételüket biztosítja. Ez pedig már magában véve is elég nagy nemzetgazdasági nyereség. A budapesti összeköti vasút vonalának közigazgatási bejárása. (Vége.) II. Fővonal. 9. A kőbányai út felett a pálya számára egy összesen 28 méter nyilassal bíró híd építése állapitatott meg, mégpedig úgy, hogy az a jelenlegi út felett 12 méter nyilassal, balra a közúti pálya felett 8 méter nyílással és jobbra a marha hajtás felett, szinte 8 méter nyílással bírjon. Az ezen út feletti híd építésénél előforduló útárkok módosítása, a közúti pálya vágányainak áttevése, illetőleg kevéssel odább tolása, s magán az úton teendő csekély módosítások folytán felmerülő költségeket a vasút viseli 10. A 22/13 szelvény közt a kőbányai út szomszédságában egy víz áteresz építendő 2 méter nyílással. 11. A kőbányai sertésszállások közelébe eső városi volt homokbánya és domb a mérnöki hivatal által kijelölendő mérvben anyagszerzési helyként adatik át a város részéről. 12. A 28/29 szelvény közt egy 12 méter nyilassal biró alagjáró létesítendő. 13. A 335 szelvény közt a leendő nagy közút számára egy alagjáró összesen 28 méter egyenként 8. 12. 8 méter szélességben állapitatott meg. 14. А 37/зв szelvény közt az üllői ut felett egy, összesen 28 méter nyílással biró alagjára épitendő oly formán, hogy a jelen ut felett 12 méter, —jobbra és balra 8-8 méter nyílással birjon. — Ezen áthidalásnál szükséges az üllői utat megmélyiteni, mi azonban ugy eszközlendő, hogy a levezető lejtők esése/60, az út felszerkezete pedig a jelenlegivel azonos legyen. 16. 41/43 szelvények közt a pálya jobb és baloldalán lévő homok dombok anyagnyerési helyül a fentebbi értelemben a város által átengedtetnek. 16. 44/45 szelvény közt egy 16 méter széles pályaszínbeni útátjáró 150 emelkedéssel bíró hozzájáró lejtőkkel létesítendő. IL 48/4э szelvény köztegy 16 méter széles pályaszinbeni útátjáró építendő a pályaudvaron át. '8. 1,3/56 szelvény közt a pályaudvaron keresztül egy 16 méter széles útátjáró létesítendő pályaszínben. A város beleegyezik abba, hogy ezen a pályaudvaron átvezető átjárók, valahányszor a forgalom megkívánja elzárassanak. Ez alkalommal egyébként megjegyzi a város, hogy miután e helyeken a forgalom megakasztásától tart, a pályaudvarnak elhelyezését kívánta volna. Minthogy azonban a szóban forgó elhelyezés a vasút emelkedési viszonyainál fogva nem lehetséges, a vasút által ajánlott parallel utak létesítését pedig szépészeti tekintetből nem találta elfogadhatónak, inkább a pályaudvaron való átkelésbe egyezett bele. Vágóhidi állomás: 1943/57 szelvények közt a vágóhídi állomás helyezendő el, oly képen, hogy ebből kiágazva a jelenlegi marhavásár tér mellé a 18 pontban említett útátjárónak megfelelő úton le egészen az első közútig egy szárnyvonal létesítethessék. 20. A város és közmunka tanács anyag nyerési helyül a 49/57 szelvények közötti pályaudvar hosszában s mindkét oldalán, az általa rövid időn meghatározandó nagyságban, egy területet adand át azon kikötéssel, hogy a városi mérnöki hivatal által adandó méreten alól meg ne mélyítessék. Az esetben, ha ezen térségről nyert anyag elégséges nem volna, vagy a vonaltóli távolsága miatt használható nem volna, a város és közmunka tanács beleegyezésével a 45/49 szelvény közötti pályabevágás pálya színben megszélesíthető. 21. 58/60 szelvények közt a vágóhíd és marhavásártér közötti út irányában egy 12 méter széles alagjáró építendő. 22. A soroksári út felett egy 28 méter összes nyílással biró alagjáró építendő oly módon, hogy a jelenlegi út felett az alagjáró 12 méter, jobbra balra pedig 8,8 méter nyitással bírjon, és hogy az út talaja annak idején a város által a Duna 0 pontja felett 7, 6 méterre (24 láb) emeltethessék. Fővámházi szárnyvonal: 23. A fővámházhoz vezető szárnyvonalra r megállapitatott, mikép elvben a vonal tervezett elhelyezése ellen kifogás nincs,— a közelebbi módosítások azonban majdan a szabályozás folytán nyerendő területek mikénti felhasználása iránti határozat után fognak megállapítatni. Egyelőre a vonalnak építése azon pontig teljesíthetőnek jelentetett ki, amely pont és a duna szabályozási vonal közt még 47, 4 méter (25 öl) tér marad. 24. Ezen szárnyvonalon a 166 szelvénynél egy a vonal irányára függőleges alagjáró építendő 12 méter szélességű nyílással. 25. Állandó dunai híd. Mindenek előtt megjegyeztetvén, hogy az állandó híd nemcsak a vasúti forgalomra van szánva, hanem gyalogjárók számára is, a bizottság abban állapodott meg, hogy a híd két oldalán létesítendő gyalogjárda, amennyiben a híd definitív szerkezetű, 6 lábbal létesítessék, a budai oldalon tervezett ideiglenes faszerkezeten pedig 4 lábbal, minthogy ez pár év múlva úgy is töltéssel fog helyettesítetni. A pesti rakpart-áthidalást illetőleg azon megállapodás történt, mikép a hid parti oszlopa és a töltés közti nyilás 6 méter legyen. E ponttól a part felé egy 12 ölnyi töltés s innen egy 10 ölnyi széles nyilásu hid épitendő. Budán egyelőre csak a fent nevezett 6 méter nyilás létesítendő , innét pedig az ideiglenes faszerkezet kezdődik. Mihelyt azonban a Duna szabályozása folytán ez ideiglenes faszerkezet töltés által fog helyettesitetni, ugyan azon állapot létesítendő mint Pesten, Buda szab. kir. város határában. A tárgyalás megindításánál mindenek előtt szóba hozatott a közmunka tanács és Buda város képviselői által kifejezett azon óhajtás, miszerint e vonal a sós fürdőktől jobbra, vagyis a Gellérthegy felé 100 öllel távolabb helyeztessél el. A vonal áthelyezés szüksége azzal indokoltatott, mikép egyrészt a most már nem csekély jelentőségű s később valószínűleg még jobban emelkedendő sós fürdők megkíméltessenek, másrészt pedig a pálya két oldalán tervezett ipartelepek létesítése lehetségesitessék, illetőleg az e czélból szükséges tér biztositassék. Buda szab. kir. főváros képviselői határozott utasítás folytán oda nyilatkoztak, mikép a maguk részéről nem annyira a vonal tervezett irányára fektetik a fősúlyt, hanem inkább arra, hogy az úgynevezett Lágymányos vagy Kelenföld a vasút által ne szelessék át, hanem egy összefüggő egészet képezzen. E czélból óhajtják tehát a vonalnak a Szt-Gellért hegy tövébe leendő áthelyezését. Ha mindazonáltal e vonal áthelyezés nehézséggel járna, úgy a vasúti töltésen 13 átjárót kívánnak, annyit tu 1. amennyi a fent említett s létesítendő városrész szabályozása folytán szükséges leend.