Vasuti és Közlekedési Közlöny, 3. évf. (1872)

1872-09-12 / 37. szám

2814 az ipar még nem fejlődött oda, hogy magában véve egy vi­dék képes legyen a vasút tételét és jövedelmezőségét biz­tosítani. Midőn azonban a vonalak az ország minden vi­dékével és egymással kapcsolatba hozattak, kölcsönösen emelik egymás forgalmát és biztosítják az építésbe fekte­tett tőke kamatait. Mi már elértük azon stádiumot, a­melyben minden újabb vonal jövedelmezőségének megítélésénél a már for­galomban lévő régibb vasutak közre­működését mint fon­tos tényezőt vehetjük tekintetbe. Nálunk már a főbb vasúti vonalak oly formán vannak az ország területén átvezetve, hogy bármely újabb vonal czélszerű elhelyezés mellett mindkét végpontján régibb pályákkal hozható kapcsolatba, és tétele — mintegy ezek gyámsága alatt — tökéletesen biztosítható. Ennélfogva különösen tekintetbe véve azon körül­ményt, hogy az államköltségvetés e kamatbiztosítási ho­zaiiokkal már nagyon meg van terhelve, továbbá hogy vas­utak építése nálunk jelenben már nem égető szükség, végre mert pénzerőnket igénybe vevő egyéb szükségle­tekről szintén gondoskodni kell, részünkről a kamatbizto­sítási vasút építéseknél jövőre nézve egészen és határozot­tan felhagyandónak tartjuk. Legújabban már úgyis több ízben folyamodtak társu­latok vasútnak kamatbiztosítás nélküli kiépítésére, ha pedig megteheti ezt egyik, bizonnyal megteheti és meg fogja tenni a másik is. A kamatbiztosítás hiányában a társulatok a beruhá­zásokkal és üzleti tőke felhasználásával sokkal takaréko­sabban fognak bánni mint tennék azt oly esetben, ha min­den intézkedéseik mellett az állam pénztárára támaszkod­hatnak, mely tételüket biztosítja. Ez pedig már magában véve is elég nagy nemzetgaz­dasági nyereség. A budapesti összeköti­ vasút vonalának köz­igazgatási bejárása. (Vége.) II. Fővonal. 9. A kőbányai út felett a pálya számára egy összesen 28 méter nyilassal bíró híd építése állapitatott meg, még­pedig úgy, hogy az a jelenlegi út felett 12 méter nyilassal, balra a közúti pálya felett 8 méter nyílással és jobbra a marha hajtás felett, szinte 8 méter nyílással bírjon. Az ezen út feletti híd építésénél előforduló útárkok módosítása, a közúti pálya vágányainak átte­vése, illetőleg kevéssel odább tolása, s magán az úton teendő cse­kély módosítások folytán felmerülő költségeket a vasút viseli 10. A 22/13 szelvény közt a kőbányai út szomszédságában egy víz áteresz építendő 2 méter nyílással. 11. A kőbányai sertés­szállások közelébe eső városi volt homokbánya és domb a mérnöki hivatal által kijelölendő mérvben anyagszerzési helyként adatik át a város részéről. 12. A 28/29 szelvény közt egy 12 méter nyilassal biró alag­járó létesítendő. 13. A 3­35 szelvény közt a leendő nagy közút számára egy alagjáró összesen 28 méter egyenként 8. 12. 8­ méter szélességben állapitatott meg. 14. А 37/зв szelvény közt az üllői ut felett egy, összesen 28 méter nyílással biró alagjára épitendő oly formán, hogy a jelen ut felett 12 méter, —jobbra és balra 8-8 méter nyílással birjon. — Ezen áthidalásnál szükséges az üllői utat megmélyiteni, mi azon­ban ugy eszközlendő, hogy a levezető lejtők esése­­/60, az út fel­szerkezete pedig a jelenlegivel azonos legyen. 16. 41/43 szelvények közt a pálya jobb és baloldalán lévő homok dombok anyagnyerési helyül a fentebbi értelemben a vá­ros által átengedtetnek. 16. 44/45 szelvény közt egy 16 méter széles pályaszínbeni útátjáró 150 emelkedéssel bíró hozzájáró lejtőkkel létesítendő. IL 48/4э szelvény közt­­egy 16 méter széles pályaszinbeni útátjáró építendő a pálya­udvaron át. '8. 1,3/56 szelvény közt a pályaudvaron keresztül egy 16 méter széles útátjáró létesítendő pálya­színben. A város beleegyezik abba, hogy ezen a pályaudvaron átve­zető átjárók, valahányszor a forgalom megkívánja elzárassanak.­­ Ez alkalommal egyébként megjegyzi a város, hogy miután e helyeken a forgalom megakasztásától tart, a pályaudvarnak elhelyezését kívánta volna. Minthogy azonban a szóban forgó elhelyezés a vasút emel­kedési viszonyainál fogva nem lehetséges, a vasút által ajánlott parallel utak létesítését pedig szépészeti tekintetből nem találta elfogadhatónak,­­ inkább a pályaudvaron való átkelésbe egye­zett bele. Vágóhidi állomás: 19­­43/57 szelvények közt a vágóhídi állomás helyezendő el, oly képen, hogy ebből kiágazva a jelenlegi marhavásár tér mellé a 18 pontban említett útátjárónak megfelelő úton le egészen az első közútig egy szárnyvonal létesítethessék. 20. A város és közmunka tanács anyag nyerési helyül a 49/57 szelvények közötti pályaudvar hosszában s mindkét oldalán, az általa rövid időn meghatározandó nagyságban, egy területet adand át azon kikötéssel, hogy a városi mérnöki hivatal által adandó méreten alól meg ne mélyítessék. Az esetben, ha ezen térségről nyert anyag elégséges nem volna, vagy a vonaltóli távolsága miatt használható nem volna, a város és közmunka tanács beleegyezésével a 45/49 szelvény közötti pályabevágás pálya színben megszéles­íthető. 21. 58/60 szelvények közt a vágó­híd és marhavásártér kö­zötti út irányában egy 12 méter széles alagjáró építendő. 22. A soroksári út felett egy 28 méter összes nyílással biró alagjáró építendő oly módon, hogy a jelenlegi út felett az alag­járó 12 méter, jobbra balra pedig 8,8 méter nyitással bírjon, és hogy az út talaja annak idején a város által a Duna 0 pontja fe­lett 7, 6 méterre (24 láb) emeltethessék. Fővámházi szárnyvonal: 23. A fővámházhoz vezető szárnyvonalra r megállapitatott, mikép elvben a vonal tervezett elhelyezése ellen kifogás nincs,— a közelebbi módosítások azonban majdan a szabályozás folytán nyerendő területek mikénti felhasználása iránti határozat után fognak megállapítatni. Egyelőre a vonalnak építése azon pontig teljesíthetőnek jelentetett ki, a­mely pont és a duna szabályozási vonal közt még 47, 4 méter (25 öl) tér marad. 24. Ezen szárnyvonalon a 166 szelvénynél egy a vonal irá­nyára függőleges alagjáró építendő 12 méter szélességű nyílással. 25. Állandó dunai híd. Mindenek előtt megjegyeztetvén, hogy az állandó híd nemcsak a vasúti forgalomra van szánva, hanem gyalogjá­rók számára is, a bizottság abban állapodott meg, hogy a híd két oldalán létesítendő gyalogjárda, a­mennyiben a híd defi­nitív szerkezetű, 6 lábbal létesítessék, a budai oldalon tervezett ideiglenes faszerkezeten pedig 4 lábbal, minthogy ez pár év múlva úgy is töltéssel fog helyettesítetni. A pesti rakpart-áthidalást illetőleg azon megállapodás tör­tént, mikép a hid parti oszlopa és a töltés közti nyilás 6 méter legyen. E ponttól a part felé egy 12 ölnyi töltés s innen egy 10 ölnyi széles nyilásu hid épitendő. Budán egyelőre csak a fent nevezett 6 méter nyilás létesí­tendő , innét pedig az ideiglenes faszerkezet kezdődik.­­ Mihelyt azonban a Duna szabályozása folytán ez ideiglenes faszerkezet töltés által fog helyettesitetni, ugyan azon állapot létesítendő mint Pesten, Buda szab. kir. város határában. A tárgyalás megindításánál mindenek előtt szóba hozatott a közmunka tanács és Buda város képviselői által kifejezett azon óhajtás, miszerint e vonal a sós fürdőktől jobbra, vagyis a Gel­lérthegy felé 100 öllel távolabb helyeztessél­ el. A vonal áthelyezés szüksége azzal indokoltatott, mikép egy­részt a most már nem csekély jelentőségű s később valószínűleg még jobban emelkedendő sós fürdők megkíméltessenek,­­ más­részt pedig a pálya két oldalán tervezett ipartelepek létesítése lehetségesitessék, illetőleg az e czélból szükséges tér biztosi­tassék. Buda szab. kir. főváros képviselői határozott utasítás foly­tán oda nyilatkoztak, mikép a maguk részéről nem annyira a vonal tervezett irányára fektetik a fősúlyt, hanem inkább arra, hogy az úgynevezett Lágymányos vagy Kelenföld a vasút által ne szelessék át, hanem egy összefüggő egészet képezzen. E czélból óhajtják tehát a vonalnak a Szt-Gellért hegy tövébe leendő áthe­lyezését.­­ Ha mindazonáltal e vonal áthelyezés nehézséggel járna, úgy a vasúti töltésen 13 átjárót kívánnak, annyit tu 1. a­mennyi a fent említett s létesítendő városrész szabályozása foly­tán szükséges leend.

Next