Vasuti és Közlekedési Közlöny, 12. évf. (1881)
1881-09-16 / 111. szám
IIP. szám. Budapest, 1881. Szeptember 14. Tizenkettedik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny Előfizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. ‹ ‹ » » fél évre 6 ‹ Egyes, csupán a kiadóhivatalban kapható példányok ára 20 kr. TARTALOM. A spanyolországi vasutak. — Közigazgatási bejárás. — A budapest-pécsi vasut közigazgatási bejárása. — A szamosvölgyi vasut menyitása. — Magyar vasutigazgatók értekezlete. — Különfélék. — Igazgatási, fogalmi és hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda, VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Kiadó hivatal: A spanyolországi vasutak. Spanyolország forgalomban levő vasútvonalainak hossza ez idő szerint 7455 km., s ámbár a vasútépítés terén még igen sok kívánni valót észlelhetünk, mégis mai nap már a nevezetesebb városok és vidékeket sínszalag köti össze. Ezen eredmény főleg a béke azon aerájának köszönhető, mely a carlista háborúk lezajlása után, az annyira zaklatott ország és népeire újabban felderült s melynek következményein tekinthető azon élénk mozgalom és érdeklődés is, mely a legszebb reményekre jogositólag főleg a közlekedési viszonyok javítását tűzte ki czéljául. A vasútépítés terén különösen észlelt eme gyümölcsöző tevékenységről leghelyesebb fogalmat akként szerezhetünk magunknak, ha az 1847 évben tett első lépéstől számítva, az 1881-ik évi január 1-ig, főleg azonban az elmúlt évben vasútépítésre adott engedélyeket szemügyre vesszük. 1847-től 1881-ig, tehát 34 év alatt 7455 kilométer hosszúságú vasut épült s egyedül 1880-ban 2000 kilométer, vagyis az összes hálózatnak majd egyharmada jön engedélyezve, s ezenkívül 1781 kim. vasut épités alatt áll. Azonban nem egyedül ebben áll az e téren észlelt mozgalomnak az országra nézve előnyös oldala. Míg azelőtt — a spanyol nép jelleméből és indolentiájából, valamint a vállalkozási szellem hiányából kifolyólag — minden kezdeményezés a vasútépitészet körében, idegen vállalkozóktól eredt, az újabb engedélyek nagyobbára belföldieknek adományoztattak s a spanyol pénzpiacz mindinkább kiszorítja az előbb majdnem kizárólag Francziaországból eredő tőkét, noha még mindennek daczára a vasutak egy igen tekintélyes része idegen kézben van. Így a többek között: az éjszaki vasúthálózat, mely az országot a szomszédos Francziaországgal köti össze, nagyobb részt a Rothschild-ház tulajdonát képezi. A fent jelzett engedélyezések elbírálásánál azonban mindenesetre igen tartózkodóan kell eljárnunk s ezen országnál inkább mint bárhol, mert ha valahol, úgy itt áll az, hogy az engedélyezést még nem mindig kell a kiépítésnek okvetlenül követni. Például szolgálhat erre nézve az 1856-ban engedélyezett Madrid-Segovia-Valladolid-i vonal, mely minden előmunkálat végrehajtása után, csak a papiroson áll mai nap is. A külfölddel való élénkebb forgalomnak lényeges akadályát képezi a spanyol vasutaknak a francziákétól különböző nyomtávja ; mig a spanyol vasutaknál ugyanis a nyomtáv 1-80 mtr. s ehez képest a sinek egymástóli belső távola 1 - 67 mtr., — addig a francziáknál ez utóbbinak 1-47 mtr. felel meg. Habár ezen rendszabály talán politikai s katonai szempontból indokolható is, — nemzetgazdászati oldalról annál inkább megtámadható. A nyomtávak különfélesége megnehezíti s drágítja a forgalmat az egyedüli szomszédos országgal, mert az áruk átrakodása a határon nemcsak tetemes időveszteséggel, de egyszersmind költséggel is van összekötve. Még ehez járul azon körülmény is, hogy az átrakodás mindig az illető szállító ügynökének jelenlétét igényli, mi ismét költségszaporulatot okoz. Nem érdektelen az 1847-től mostanig terjedő időkig kifejlett építkezési tevékenységre fordítani figyelmünket. Mint oly országban, mely 3/4 részben tengerpartoktól határoltatik, igen természetes, hogy az első vasutak a kikötőkből indultak ki s törekedtek az ország fővárosa felé. Így keletkeztek Catalonia s Asturiában az első 28 km. hosszú Barcellona-Mataro-i s a 38 kmnyi Gijon-Sama de Langreo i vasutak, melyek mind 1847-ben épültek, s 1848-ban nyittattak meg ünnepélyesen. Az akkoriban támadt politikai zavargások szünetet okoztak, s az újabb mozgalom csak 1850-ben indult meg újra, mely két új vonalat, és pedig a Valencia tartományban fekvő Jakiva-Grao de Valencia (59 kim.) s Andalúziában a Xeres-Trocadero-i vasutat (27 kim.) bocsátott forgalom alá. 1851-ben engedélyeztettek a Cataloniai vasutak, és pedig a Barcellona-Granollers-i (29 kim.), a Reus-Taragona-i (13 kim.) és végül a Biscaya tengertől húzódó Alaz del Rey-Santander-i (138 kim.) vonal. Az első időszaknak engedélyezésekben legtermékenyebb éve kétségkívül az 1856-ik év, melyben 1240 km. vasut engedélyeztetett; ezek között legnevezetesebb a Madrid-Valladolid-Burgos-Iruui vonal, mely Madrid s Francziaország között létesítette az összeköttetést. A forgalomnak tényleg legtöbb vonalszakasz adatott át 1864 évben, mikor 838 kl. s 1865. évben, mikor 762 kim. nyittatott meg. Ez időtől kezdve szünet állott be a fent már jelzett legújabb ideig. A spanyol »Ministerio de Fomento« (közoktatási s közmunkaügyi ministerium) által nem rég kiadott statistikai összeállításból kivehetjük a következőket: 1881. január 1-én forgalomban állott összesen 7197 kim., épités alatt volt 1330 kim. s törvényhozásilag terveztetett 1601 kim. Ezekhez járul 293 kim. magánvasut forgalomban s épités alatt 451 kim. Az összes forgalomban állott vasútvonalak hossza tehát f. évi január 1-én 7455 kim., mi a mult év ugyanazon időszakához hasonlítva, 359 kim. többletet tüntet ki. A mult év folyamában a forgalomnak következő vonalak adattak át: 1. Selgua-Balbastro, 2. Granollers-San Juan de las Abadesas, 3. Mollet-Caldas de Mondbuy, 4. Sevilla-Huelva, 5. Merida-Sevilla, 6. Ca'íeres-portugalliai határig, 7. Ponferrada-Corunna, 8. Orense-Vigo, s 9. Minas de Iieocin-San Martin de las Arenas. Igen dicséretes és elismerést érdemlő törekvésnek jelezhető, hogy a közeli Portugalliával egyenesebb összeköttetést iparkodnak helyreállítani, s az út, mely eddig kerülőkkel Lissabonig 30 órát vett igénybe, az új terv szerint csak 18—20 órát fog igényelni. Egy másik terv, Madrid elkerülésével, Salamancán, Valladolidon, Burgoson stb. keresztül Portugallia s Francziaország között egyenes összeköttetést kíván létesíteni. Legfontosabbnak tekinthető azonban kétségkívül azon terv, mely a Saragossa-Huescai vonalat Francziaországig a Pyrenae-ken keresztül megújítva, egy harmadik összeköttetést kíván létesíteni Spanyolország s Európa többi országai között. Hogy azonban mindezek daczára mennyi a tenni való még e téren, legfényesebben mutatja az alább összeállított statisztikai táblázat, melyen Európa kulturállamai terület, lakosság s forgalomban levő vasutaik hosszával tüntették ki: Közigazgatási bejárás. A budapest-zimonyi vasút kiskörös-kalocsai szárnyvonalának közigazgatási bejárását a közmunka- és közlekedési m. k. minister úr elrendelvén, a bejárás értesülésünk szerint f. hó 23-án fog Gyöngyössy János közmunka- és közlekedési m.k. ministeri osztálytanácsos vezetése alatt Kis-Kőrös határában megkezdetni s Keczel, Öreg-Csertő, Kis-Csertő községek határaiban folytatva, f. hó 24-én Kalocsa város határában befejeztetni. A szárnyvonal a fővonal kis-körösi állomásából indul ki, s Keczel, Öreg-Csertő, Kis-Csertő községek határain át Kalocsán, mint végállomásban végződik. — Közbenső állomások kiterjedés lai,n.«n. forgalomban négyszög- ««5 vonalak kint.-ben száma hossza kim. Ausztria-Magyarország . 624,254 38.000,000 18,381 Francziaország .... 528,571-99 36.905,788 24,919 Belgium 29,455-165.536,146 4,012 Anglia 314,951 34.866,000 31,636 Spanyolország 508,066-9 16.623,384 7,455