Vasuti és Közlekedési Közlöny, 14. évf. (1883)

1883-02-23 / 23. szám

23. szám. Budapest, 1883. Február 23. Tizennegyedik évfolyam. Vasuti és közlekedési közlöny. TARTALOM. Osz­trák vasúti ügyek. — A pályaőrök fölszerelése időmutatóval. — A vasutak egységes műszaki rendezése tárgyában. — A keleti vasúti csatlakozások. — Külön­félék. — Vegyesek. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. — Scerkastóf iroda : VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. Előfizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » » » fél évre 6 » Eladó hivatal: VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) II. en. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Osztrák vasúti ügyek: Bécs, 1883 február 19-én. A bécsi őrpálya engedélyezése a községi körök­ben rosz hangulatot idézett elő, mely indokolatlan ugyan, de azért könnyen érthető. Figyelemre méltó e tekintetben Engel­hard tanárnak felolvasása. A kormány eljárása tökéletesen helyesnek, a törvény alapján állónak s a közérdeket előmozdí­tónak jelezhető. A városi tanácsnak saját kezdeményezéséből kellett volna e már rég szükségessé vált vasút építésének kér­dését felvetni, vagy legalább valamely jó terv megvalósulását előmozdítani; e helyett azonban jónak látta a Fogerty és Bunsen uraknak a helyi és külforgalom szempontjából bizo­nyára igen elmésen kigondolt tervével szemben merőben ellen­séges álláspontra helyezkedni, s a­midőn végre a viszonyok nyomásának engedni volt kénytelen, azon határozatot hozta, hogy fentartja magának a városi vaspályára vonatkozó saját tervét bemutatni, s az illető engedélyért maga folyamodni. A kormány szerzett tapasztalatai alapján ezt csakis az Ügy ismétt elhalasztására c­élzó újabb kísérletnek tekinti, lehető, hogy az angol consortium is egészen visszavonta volna tervezetét, mire azután a községtanács városi vasút-terve is csak »becses anyag« maradt volna. A kormány a kedvező helyzetet valószínűleg fel fogja használni. A városi vasútnak a község általi építése és üzlete igen veszélyes kísérlet, mire még sokkal nagyobb és gaz­dagabb városok is, mint p. London és New-York sem mertek vállal­kozni. A bécsi községnek már jelenlegi adósságai kamatozása és törlesztésére is évenként közel 41­0 millió forint előteremtéséről kell gondoskodni. A Fogerty és Bunsen-féle vasúti évpályára 60 millió o. é. forint arányban , 72 millió o. é. forint bank­értékben van befektetési tőkéül előirányozva, mely összeg évi 5%.-os kamatoztatása és '/s "/6­^'­ törlesztése 66 év alatt, 144,000 frtot, összesen tehát 3.744.000 frtot igényel. Még ha a törlesztés az engedély tartamának mind a 90 évére felosztatik is, az összes évi szükséglet még mindig 3.645.151 frt 92 kr. marad. A mi ez összeg fizetésére a városi vasut üzeméből ki nem kerülne, — s a városi épitő­hivatal terve nehezen lesz olcsóbb,­­ azt a községi adók emelése által kellene pótolni. A kor­mányra nézve azonban nem lehet közönyös, hogy minő pénz­ügyi helyzetben van a birodalom első községe s mily adóteher alatt nyög Bécs lakossága. Ezért jobb oly nagyszerű és költ­séges mű építését, minő a bécsi városi vasut, a magánipar s az olcsóbb külföldi tőke számára átengedni. Tekintetbe veendő továbbá az is, hogy a bécsi városi vasút ép annyira városi, mint birodalmi ügy is, mert nélkü­lözhetlen kapcsoló láncz­szeme az osztrák vasúthálózatnak, s egyúttal kiváló gyakorlati értékkel is bír. Hogy ezt másutt jól belátják, mutatja a berlini városi vasút is, mely főkép stratégiai szempontokból építtetett az állam által, bár a remélhetőleg sokáig tartó békés években is valóságos áldást képez Berlinre nézve, s annak fejlődésére nagy befolyást gyakorolt. Ép oly kevéssé változtathatta volna meg a kormány külön törvény útján a városi vasút visszaesési jogára vonatkozó törvényes határozmányokat. Egy lelkiismeretes képviselő sem szavazhatott volna ily törvényre. Az állam egy társaságnak sem, tehát városi községnek sem adhat örökös szállítási monopóliumot, s összes hozzátartozandói érdekében nem mondhat le a kisebbség javára idővel reá háramló valamely tulajdonról. A gácsországi transversal-vaspálya építő vállalata folyamodott, hogy a hevedereket folyóvas helyett, mint szerződésileg kiköttetett, izzó­ vasból készíttethesse. Ily­­hevederek alkalmazása ellen műszaki szempontból semmi nehéz­ség sem forogván fenn, a kereskedelmi ministérium a kért enge­délyt megadta. Az osztrák képviselőház vasúti bizottságában a cseh­morva transversal-vaspályára vonatkozó törvényjavaslat 9-ik §-a feletti meg­szakított tárgyalás folytattatott. A kormány kép­viselői melegen támogatták e c­ikk változatlan elfogadását, mely a kormányt feljogosítja, hogy azon esetre, ha a szomszédos vasutakkal nem jöhetne létre penge­szerződés, e vonalrész közös használati jogának kieszközlésére a kisajátítási eljárást alkal­mazhatja. E határozmány ellen több képviselő szólalt fel utalván a kisajátításra vonatkozó törvény 364. és 365.,­­ valamint a vasút-engedélyezési törvény 9. és 10. §§-aira. Az érdekes vita közel 3 órán át tartott, s újból el kellett napolni. Előbb Pino kereskedelmi minister még kijelente, hogy, miután az utolsó előtti ülésben a cseh-morva transversal vaspályára vonatkozó törvény 8. czikkének egy új kikezdéssel leendő bővítése hatá­roztatott el, mely szerint az építés vagy önköltségen, vagy pedig előzőleg megtartott versenytárgyalás után az építés ki­adásának útján történjék, s hogy a fővállalkozási rendszer nem alkalmazható, d­e e határozattal szemben a kormány nevében hangsúlyozni kénytelen, hogy a kormány a kiviteli módozatok megállapítását a végr­eh­aj­tó hatalom jogának tekinti, s ezért a neki czélszerű­nek tetsző esz­közök megválasztásában nem tűrhet beavatkozást. A Czernowitztól Nowosielicáig vezetendő helyi érdekű vasútra vonatkozó törvényjavaslat a kép­viselőház elé terjesztetett. E vasútterv már 1873 óta foglalkoz­tatja a parlamentet; a pénzügyi válsá­g és az orosz határon való csatlakozás nehéz­sége akkor meg­akadályozák az engedélyezést. A mostani törvényjavaslat 1. czikke szerint a kormány fel­hatalmaztatik az e vasút építésére szükséges tőke beszerzéséhez törzsrészvényeknek 350,000 frt erejéig leendő átvételével azon feltétel alatt hozzájárulni, ha a lemberg-czernowitzi vasut is, mely a tervezett helyi érdekű vasut üzletét az első 20 éven át fogná vezetni, ily részvényeknek 500,000 frt erejéig való át­vételét megígéri, s az építési tőke maradékának beszerzése a kincstár minden további terhelése nélkül biztosíttatik. A 2. czikk kiköti, hogy az állami járulékok befizetése csakis 1884 év folyamán, és pedig a többi érdekeltek részéről biztosított össze­gek felhasználása, s a jelzett helyi érdekű vasut engedélyszerű­ kiépítése és üzembe helyezése után fog megtörténni. A 3. czikk megállapítja az engedély megadásának napjától számított egy évi építési határidőt. A 4. czikk kimondja, hogy az állami járulékok befizetése csakis az 1884-iki pénzügyi törvény hatályba lépte után veendi kezdetét. Az építési költségek 1.500.000 frttal vannak megállapítva. E körülbelől 31 k­m. hosszú vasút vonal­nyoma a Czernowítz állomás közelében a Prut balpartján fekvő Zuczka nevű megállóhelytől fog kiágazni, ívben Sadagoráig s onnan Mahalán és Bojanon át a birodalmi határ közelében fekvő Nowosielica végállomásig vezetni. A berlini lapoknak a porosz államvasutakkal létrejött kiegyezés, s a német-osztrák-magyar köteléknek i. é. ápril 1-étől elhatározott meg­újításáról hozott közleményei itt általános megelégedést idéztek elő. A nagy forgalmi terület számára most tiszta helyzet teremtetett, mely a korábbi conflictusok ismétlődésének lehető­ségét kizárja. A felosztás és az irányítás módozatai e kötelék­nek a jövő hó folyamán Bécsben tartandó nagy értekezletén fognak megállapíttatni. A berlini értekezlet két legfontosabb meg­állapodása: a refactiáknak kivétel nélküli közzététele és a vasúti szállítás díjszabásainak a víziforgalom tarifáival való egyenlővé

Next