Vasuti és Közlekedési Közlöny, 17. évf. (1886)
1886-06-30 / 77. szám
77. szám. Budapest, 1886. Junius 30 Tizenhetedik évfolyam. Vasuti és közlekedési közlöny TARTALOM: Ügyrend a m. k. államvasutak igazgatósága számára. — Irodalom. — Különfélék. — Vasútigazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői Iroda, VI., Andrássy-út 4. sz a., Harkányi-féle ház II. em Előfizetési dij: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » ‚ » » fél évre 6 » Kiadó hivatal: VI., Andrássy-út 4. sz. a., Harkányi-féle ház 11. em. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Ügyrend a m. kir. államvasutak igazgatósága számára.*) A ra. kir. államvasutak igazgatása tárgyában 1885 évi deczember hó 30-án 4329 eln. sz. a. kiadott utasítás 2. §. 1. pontja alatt előrelátott ügyrend a következőkben állapittatik meg: 1. §. Az igazgatósági összülés. Az igazgatósági összülés feladata az államvasutak ügyeinek egységes vezetése. Hatásköre meg van állapítva az utasítás 5. §-ában, ügyrendje az utasítás 4. §-ában. E hatáskör és ügyrend még a következőkkel egészíttetik ki : Az összülés hatáskörének némely részeit, melyekre nézve az illető ministériumoknak ingerenciája fentartva nincsen, ideiglenesen, vagy esetről-esetre az elnökre, vagy az igazgatókra, vagy az üzletvezetőkre átruházhatja. Az igazgatósági összülés határozatainak végrehajtásában kibocsátandó fontosabb kiadmányokat, s a kiállítandó okiratokat (szerződéseket) az összülés elnöke hagyja jóvá, illetőleg írja alá. Az összülés jegyzőjét az elnök jelöli ki. Ha szükségesnek, vagy czélszerűnek mutatkozik, az elnök berendelheti az összülésbe az üzletvezetőket is, vagy az igazgatóság bármelyik tisztviselőjét. Habár a díjszabási ügyek közvetlenül a tarifta-bizottságban adatnak elő, az igazgatósági összülésnek fentartva van a jog, hogy a kereskedelmi ügyeknek igazgatósági kezelését is kellő figyelemmel kísérje és ellenőrizze, és ezen ügyekben is kezdeményező, vagy más irányú felterjesztéseket tehessen a ministériumhoz. Az ülésekről felvett jegyzőkönyvek másolatai az igazgatókkal s az üzletvezetőkkel a fenforgó szükségletnek megfelelő példányszámban közöltetnek. A tárgyalt ügyekről s hozott határozatokról a jegyző tárgymutatót tartozik készíteni. A hozott határozatok egyébiránt az ülés folyószámának, napjának s a határozat számának kitétele mellett az ügyiratokra is reávezetendők, az elnök és jegyző által aláírandók s a jegyzőkönyv hitelesítésének bevárása nélkül az elnök által, illetve annak engedélyével azonnal kiadványozhatók és végrehajthatók. Az ülések és tárgyalt ügyek folyószámai évről-évre egytől kezdendők. Az ülések napirendje a hitelesítendő jegyzőkönyv példányával együtt a tagoknak legkésőbb az ülés napján d. e. megküldendő. A közölt napirenden kívül egyes ügyek csak az esetben tárgyalhatók, ha az ellen az elnök, vagy a miniszeri képviselők részéről kifogás nem létezik. Az igazgatók az ülésre kitűzött tárgyakat az ülést megelőzőleg az elnöknek előadják, s úgy a tárgy rövid kivonatát, mint a teendő javaslatot az összülés jegyzőjének átadják. 2. §. Az igazgatósági összülés elnöke. A m. kir. államvasutak igazgatóságának élén az igazgatóság összülésének elnöke áll, és ez a kiadott utasítás 12. §-a értelmében az igazgatásért elsősorban felelős. Ebből folyólag az összülés hatáskörének érintetlenül hagyásával, és az utasítás 6. §-ának kiegészítéséül az intézet administratiója felett főfelügyeletet s az administratió minden ágára döntő és teljes befolyást gyakorol, jogában állván mindazon ügyeket kijelölni, melyek jóváhagyása elé terjesztendők és ez irányban utasítást ad ki. Egyébiránt az elnök feladata a m. kir. államvasutak képviselete kifelé úgy hatóságokkal, mint magánfelekkel szemben ; ennélfogva ő hagyja jóvá és írja alá az összülésnek fentartott hatáskör figyelemben tartásával a minisztériumhoz, az államszámvevőszékhez s a vasúti főfelügyelőséghez intézendő jelentéseket; a levelezést a magasabb országos vagy katonai hatóságokkal minden esetben, a vasúti egyletekkel, más pályákkal és intézetekkel pedig csak annyiban, amennyiben a levelezés tárgyát nem információk beszerzése és folyó ügyek képezik. Az igazgatóságnak különböző alkalmakkor u. m. bizottságokban, egyleti közgyűléseken stb. leendő képviseltetése iránt az illető szakigazgató javaslata alapján az elnök intézkedik. Az elnök 3 napnál tovább tartó távozását a miniszternek bejelenteni tartozik és szabadságot is a minisztertől kér. Az elnökre nézve ugyanazon fegyelmi szabályok és eljárás fognak helyt, melyek a közmunka és közlekedési minisztérium központi tisztviselőire nézve érvényesek. 3. §: Az igazgatóság beosztása, igazgatóságnak az utasítás 3. §-ában megállapítva Az levő főosztályai a következő szak- és ügyosztályokra oszlanak: A) Általános igazgatási (üzleti) főosztály, I. Szakosztály. Vezértitkárság. a) Titkárság, b) Jogügyi osztály, c) A nyugdíjintézet és jótékony alapok administratív ügyeinek kezelése, nemkülönben az alkalmazottak kebelében fennálló egyletek és szövetkezetek felügyelete és ellenőrzése. d) Egészségügyi osztály, e) Segédhivatalok. II. Pályafentartási szakosztály. III. Forgalmi szakosztály, a) Forgalmi és menetrend-ügyosztály. b) Kocsi ellenőrségi és intézőségi ügyosztály. IV. Vontatási szakosztály. V. Anyag és leltár beszerzési szakosztály. B) Pénzügyi főosztály. I. Költségvetési és általános statisztikai ügyosztály. II. Számvevőségi és pénztári szakosztály. a) Főkönyvvezetőség. b) Főpénztár. c) Számfejtőség. 1II. Kiadás ellenőrzési szakosztály. a) Pályafentartási kiadások ellenőrzése, b) Forgalmi és vontatási kiadások ellenőrzése, c) Műhelyi kiadások ellenőrzése. d) Anyag- és leltárkezelés ellenőrzése. IV. Bevétel ellenőrzési szakosztály, a) Bevétel ellenőrzési ügyosztály (belföldi és az Ausztriával való áruforgalom), b) Bevétel ellenőrzési ügyosztály (külföldi áruforgalom és az összes bevételek egybefoglalása), c) Bevétel ellenőrzésiÜgyosztály (személy- és podgyász-forgalom). d) Állomási pénztári szolgálat ellenőrzési ügyosztály. C) Kereskedelmi főosztály. I. Díjszabási szakosztály, a) Díjszabási ügyosztály (belföldi és az Ausztriával való forgalom). 6) Díjszabási ügyosztály (külföldi forgalom). c) Díjszabási ügyosztály (személy- és utipadgyász-szállítás). II. Vissztérítési és szállítmányozási szakosztály. a) Kartell- és refactia leszámolási és statisztikai ügyosztály. b) Vissztérítési ügyosztály, c) Szállítmányozási és visszkereseti ügyosztály. D) Építési és gépészeti főosztály. I. Építési szakosztály, a) Előadó ügyosztály, b) Alépítményi ügyosztály, c) Felépítményi ügyosztály, d) *) Lásd a m. kir. államvasutak igazgatósága tárgyában kiadott Utasítást lapunk i. é. 3-ik számában.