Vasuti és Közlekedési Közlöny, 23. évf. (1892)

1892-04-08 / 43. szám

Budapest, 1892 április 8-án. 43. szám. Huszonharmadik (XXIII.) évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny Megjelenik hetenként háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. TARTALOM: Hivatalos rész. — Az angol állami távirdászat. — A magyar korona területén létező városi helyi vasutak 1892 évi február havi üzletbevételei. — Közlemények. — Közgyűlés. — Díjszabások és szállitási ügyek. — Hivatalos értesitések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda , V., alkotmány-utcza 24. sz. a. Előfizetési dij: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt » »­­ » »fél évre . » Kiadó hivatal: V., alkotmány-utcza 24. sz. a. HIVATALOS RÉSZ. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi április hó 1-én 20,776 sz. a. kelt rendeletével Nendtvich Gyula mérnöknek, a pécs-barcsi vasut Pécs állomásától Kökény, Szilvás és Gáré községek, Vaskapu puszta, Szava, Terehegy, Harkány, Ipacsfa és Dráva-Szabolcs községek határain keresztül Miholjac dolnji átellenében a Dráváig és Harkánytól Siklósig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra, múlt évi márczius 24-én 16,842 szám alatt megadott előmunkálati engedélyt egy évre újból megadta. Az angol állami távirdászat. Ismeretes dolog, hogy 1870 előtt Angliában csak magán távirda-társaságok voltak s az államnak nem volt egy ölnyi táviró-vonala sem. A mondott évben az állam megváltotta az összes belföldi vonalakat s egyesitette a postaügygyel. Azóta a távirászat nagy fejlődést vett ugy a­mi a vonalak kibővítését, mint a­mi a közönségnek nyújtott könnyűségeket illeti, de az állami kezelés huszonkét év óta mindig pénzügyi veszteséggel jár. Szinte érthetetlen, hogy míg a távíró­vonalak a társaságok kezeiben tetemes hasznot hajtottak, addig az állami igazgatás sehogy sem bírja beszedni még az önköltségeket sem. Levonva a vonalak megváltására fordított s kölcsön útján beszerzett ösz­szeg kamatait, a távirdaügy 1870 óta 4.074.520 font sterling veszteséget okozott a postaministeriumnak. A kincstár annyira megsokalta e sok deficitet, hogy már 1884-ben végkép lezárta a tőke­befektetési számlát s azóta minden további befektetés az évi jövedelemből kell hogy födöztessék. A tőkebefektetési számla 10.131,129 fonttal van lezárva s leszámítva az erre eső kamatot, az 1891. márczius 31-én végződött pénzügyi év 231,033 font sterling deficittel zárult, az­ 1888—9-iki 265,183-mal, az 1887—8-iki 332,501-gyel, az 1886—7-iki 471,890-nel, az 1885-6-iki 371,554-gyel, az 1884—5-iki 362,767-tel, az 1883—4-iki 346,114-gyel, az 1882—3-iki 142,224-gyel,az 1881—2-iki 112,525-tel, az 1880 —1-iki 984-gyel, az 1879—80-iki 29,909-c­el, az 1878—9-iki 114,120-szal, az 1877—8-iki 189,066-tal, az 1876— 7-iki 187,259-c­el, az 1875—6-iki 191,634-gyel, az 1874—5-iki 207,898-c­al, az 1873—4 iki 177,989-c­el és az 1872—3-iki 118.967-tel. Az 1871 —2-iki év 5.614 és az 1870—1-iki 47.425 font tiszta hasznot mutatott fel. Tehát csak két év volt félig­meddig kielégítő, a többi siralmasan meddő. A kormány a kedvezőtlen eredmény eltakargatására egye­bet sem tehet, mint hogy a postai bevételek évről-évre emel­kedő nagyságára mutat." E bevételek 1870—71-ben 612,302 fontra rúgtak, 1875—6-ban már 1.533,982-főre nőttek, 1880 — 81-ben 1.633,887-re, 1885—6-ban 1.787,265-re, 1886—7-ben 1.887,160-ra, 1887-8-ban 1.992,949-re, 1888—9-ben 2.129,965-re, 1889—90-ben 2.364,099-re és 1890—91-ben 2.456,764-re. Csakhogy ebben a kezelésben is megvan az a gyönge oldal, hogy a kiadások még rohamosabban emelkedtek, mint a bevé­telek, mert ezek 350,376 fontról 1870—1-ben 1.430,710-re rúgtak fel 1875—6-ban, 1.308,454-re 1880^1-ben, 1.832,402-re 1885-6-ban és 2.388,581-re 1890-91-ben. Más szóval míg 1870—71-ben 261,925 font tiszta haszon volt, addig 1890-1-ben csak 68,183 volt. Ily eredmény mellett az ember valóban kérdheti, mily joggal merik egyesek az angol vasutak államosítását követelni ? Ha a kormány 10 millió font befektetés mellett 4 millió fon­tot vesztett 20 év alatt a távirdán, nem kell-e attól tartani, hogy hasonló időszak alatt a vasutakon, melyeknek államosí­tásához legalább egy milliárd font volna szükséges, 400 millió fontot vesz­tene ? A gy­akorlati eszű angolokat ez az eredmény nem igen bátoríthatja-t­ovábbi államosításra. A magyar korona területén létező városi helyi vasutak Üzletbevételei: 1892 évi február hóban: svábhegyi fo­gaskerekű vasut Budapesten (nem közlekedett) ; budai hegypálya (gőzsikló) 2,533 (- 91) frt, kilométerenként 12,665 (+ 455) forint; budapesti városi vasútvállalat (közúti villamos vasút) 46,771 (+ 16,121) forint, km.-ként 4,252 (+884) forint; szegedi közúti vaspálya 3,465 (+468) frt, km.-ként 450 (+61) frt; nagyváradi gőzmozdonyú közúti vasut 2,674 (+ 619) frt, km.-ként 594 (+ 138) frt; debreczeni helyi vasut 2,776 (+217) frt, kilométerenként 567 (+ 45)­ frt; budapesti közúti vasut (lóvonatú) 101,413 (+12,415) frt, km.-kint 2,190 (+ 247) frt; újpest-rákospalotai lóvasút 1,671 (+ 224) frt, km.-kint 417 (+56) frt; aradi közúti vaspálya (lóvonatú) 5,272 (+ -­839) frt, km.-kint 439 (+ 70) frt; temesvári közúti vasut (lóvonatú) 5,808 (+ 836) frt, km.-kint 880 (+ 127) forint; debreczeni vásártéri közúti vasut 214 (+ 52) frt, km.-ként 71 (+ 17) frt; eszéki lóvonatú vasut 2,700 (± 0) frt, km.-ként 415 (+ 0) forint ; zágrábi hegypálya (gőzsikló) 696 (— 324) frt, km.-ként 10,875 (— 5,062) frt; kassai közúti vasut 1,449 frt, km.-ként 226 frt; budapesti köztemetői gőzmozdonyú közúti vasut 2,742 frt, km.-ként 258 frt; zágrábi közúti vasut (lóvonatú) 3,459 frt, km.-ként 364 frt. — 1892 január 1-étől február 29-éig: svábhegyi fogaskerekű vasút (nem közlekedett); budai hegypálya (gőzsikló) 5,093 (—218) forint, km.-ként 25,465 (— 1,090) forint; budapesti városi vasútvállalat (villamos vasút) 95,735 (+ 34,016) forint, kilométerenként 8,703 (+ 1,920) frt; szegedi közúti vas­pálya 7,458 (+ 1,677) frt­, km.-kint 968 (+217) frt; nagyváradi gőzmozdonyú közúti vasut 5,828 (+ 1,879) frt, km.-kint 1,295 (+ 418) frt; debreczeni helyi vasut 5,097 (* 618) frt, kilométerenként 1,040 (* 126) frt; budapesti közúti vasut (lóvonatú) 208,290 (+ 23,976) frt, km.-kint 4,499 (+ 474) frt; új­pest-rákospalotai vasút (lóvonatú) 3,059 (+ 168) frt, km.­kint 764 (+ 42) frt; aradi közúti vaspálya (lóvonatú) 10,208 (+ 1,293) frt, km.-kint 850 (+ 107) frt; temesvári közúti vaspálya (lóvonatú) 12,046 (+1,221)frt, km.-ként 1,825(+185) frt; debreczeni vásártéri közúti vasut 546 (+ 90) frt, km.­kint 182 (+ 30) forint; eszéki lóvonatú vasut 5,500 (+ 100) frt, km.-kint 846 frt (+ 15) frt; zágrábi hegy­pálya (gőz­sikló) 1,400 (+ 100) frt, km.-ként 23,333 (-­1,667) frt; kassai közúti vasut 2,877 frt, km.-ként 450 frt; budapesti köztemetői gőzmozdonyú közúti vasut 5,389 frt, km.ként 508 frt, zágrábi közúti vasut (lóvonatú) 7,265 frt, km.-ként 765 frt. Hálózat Középtengeri . Siciliai . . . Adriai .... Közlemények. Az olasz három nagy vasúthálózat bevételei az 1891/2 üzletév 1891 deczember 31-én lejárt első felében a következőkép alakultak : A bevételekből esik az első a másod­rendű vasutakra lire 62.412,578-52 58.274,169-07 4.138,409-45 4.678,933-- 4.230,493 - 448,440 -59.244,722-22 55.528,450-18 3.716,27205 Összes bevételek lire

Next