Vegyipari Dolgozó, 1984 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1984-06-01 / 6. szám

„NYITOTT VILÁG” A szocialista brigádok művelődéséről A KULTÚRA MUNKÁSAIVÁ VÁLTAK • Napjainkban sok szó esik a szocialista brigádmozgalomról. Egyesek szerint a túlzott ad­minisztrálás a mozgalom ki­­teljesedését gátolja. Tény, hogy a mai gazdasági hely­zetben inkább lettek a brigá­dok „munkabrigáddá”, mint művelődő, önmagát fejlesztő közösséggé. Mégis, ha felme­rül a kérdés, „hogyan to­vább?” — a népművelők szí­ve erősebben dobban. Az indirekt módszerek fö­lött még úgy tűnik, hogy nem jár el az idő. Erre szeretném az utóbbi évek tapasztalatát felhozni. A belülről fakadó is­meretszerzés időbeli lekötött­séget igényel. Ha választani kell a szabadidő-felhasználás mikéntjében, a cél — és ez természetes — a jobban szem előtt levő pénzforrásra, a munkára esik, nem pedig a később megtérülő művelődés­re. Többször elgondolkodtunk, hogy lehetne a dolgozókat job­ban, célirányosan befolyásolni. A próbálkozásokat csak némi siker koronázta. Ekkor jött a nagy „felfedezés”, az embe­rekben rögződött versenyszel­lem felhasználása. A vszb elhatározta, hogy Nyitott Világ címmel művelő­dési mozgalmat indít a szocia­lista brigádok, alkalmi közös­ségek részére. Az eszközök egy része adott volt, hiszen a kul­turális programok ezideig is zajlottak, csak a szervezés járt elképesztően nehéz munkával, utánajárással és nem feltétlen sikerrel. A mozgalom 10 hónapig tart, részben indirrekt mód­szerekkel „csalogatjuk” az embereket kiállításokra, elő­adásokra, színháziba, moziba. A verseny megköveteli, hogy bizonyos feladatokra is vála­szoljanak, ehhez olvasni kell, búvárkodni. Magunk sem gon­doltuk, hogy ilyen átütő sikert könyvelhetünk el egy év eltel­tével. Természetesen mindehhez kellett a másik oldal is, a nép­művelők összefogása, a ver­senymozgalom állandó vissza­jelzése az újságon keresztül és a folyamatos értékelés, illetve díjazás. Jó volt hallani és lát­ni a kultúráért nyüzsgő embe­reket és bármennyire hihetet­len, de azok, akiket előzőleg nem lehetett kimozdítani, most a kultúra munkásaivá váltak. A brigádok egymáson akar­tak túltem­ni, mindenki többet akart nyújtani a vetélytársai­­nál. Bár tudom, hogy nem ez az egyetlen módszer a kultú­ra közvetítésére, de indulás­nak minden szempontból meg­felelőnek bizonyult. S hogy mennyit nyertünk vele mi, népművelők? Elég, ha csak azt mondom, ma már ke­resik az emberek a kiállításo­kat, rendezvényeket. Véle­ményt alkotnak, művelődnek, és ez már önmagáért beszél. Ha valami akadály miatt egy­egy rendezvény elmarad, szin­te vádol a mozgalomban részt vevők tömege. Ez jólesik, s egyben felelősséget is kíván. Nem elég elindítani, de ma­gasabb szintre kell emelni és továbbfejleszteni a vállalati közművelődést. Szinte fáj hal­lani a tízezreket, amit más vállalatoknál színvonalatlan haknira fordítottak. Mi úgy gondoljuk, hogy az ismeretterjesztés még most fog iga­zán magasra törni. Jól felkészült előadókkal, színes egyéniségekkel rendelkezik ez az ország. Valami újra meg­mozdult és feltört gyárunkban is. S ha mégis valakinek ké­telyei támadnak a módszert illetően? Jobb valakiket be­vezetni így a művelődésbe, mint szunnyadó embereket álomba kábultan magukra hagyni. Aki ezáltal valakit is megismert az emberiség tudá­sából, az élet minden terüle­tén hasznosíthatja. Nem feleslegesen kidobott energia tehát, hanem valahol megtérülő befektetés. S, hogy milyen jövőt képzelünk a szo­cialista brigádmozgalom elé? Az ún. hőskorszaktól szebb, alkotóbb, önművelő, komplex, a munkát és szabad időt együtt fejlesztő tevékenységet, így zajlik nálunk, a Tau­rusnál a Nyitott Világ. Németh Mihály Taurus, Nyíregyháza közművelődési előadó A szervezeti élet hírei A Borsodi Vegyi Kombinát szakszervezeti bizottsága tiszt­­titkárokkal kibővített ülésén — többek között — a vállalat 1984. évre szóló belső érdekeltségi rendszerére készített javasla­tot vitatta meg. A testület tagjai úgy fogal­maztak, hogy a belső érdekelt­ségi rendszerre beterjesztett ja­vaslat korszerűbb az előzőek­nél. Biztosítja a termelés, gaz­dálkodás és értékesítés terüle­tén a népgazdasági elvárások­kal összhangban levő vállalati szintű feladatok teljesítésének érdekeltségét, ugyanakkor a központi szabályozók keretei között lehetővé teszi a kerese­tek, személyi jövedelmek el­várható szintű növelésének fel­tételét is.­­ Az Ajkai Timföldgyár szb­­ülésén az ifjúsági bizottság munkájának értékelésére ke­rült sor. Az szb megállapította, hogy az ifjúsági bizottság az egyik legjobban tevékenykedő munkabizottság. Munkájukon látszik, hogy fiatalos hévvel és lendülettel végzik feladataikat. Nagy gondot és hangsúlyt for­dítanak az ifjúsági parlament lebonyolítására, valamint fi­gyelemmel kísérik a pályakez­dő fiatalok beilleszkedésének alakulását. Szoros kapcsolatot tartanak fenn az ipari tanulók­kal is.­­ A Székesfehérvári Könnyű­fémmű szb-ülésén — többek között — az egészségügyi ellá­tás helyzetéről szóló előterjesz­tést vitatták meg. A vitában megfogalmazódott, hogy az üzemegészségügyi szervezet ob­jektív feltételek között egyre eredményesebben fejti ki a te­vékenységét. Nagyra értékel­hetők azok a törekvések, ame­lyek az egészség megóvása ér­dekében folynak, mint például a különböző szűrővizsgálatok. Ugyanakkor a vszb megállapí­totta, hogy az eredményesebb munka terén nagyobb haté­konysággal kell dolgozni. Sok­kal határozottabb fellépés szükséges az alkoholizmus ter­jedésével szemben. A mozgás­­szervi betegségek számának gyors növekedése is arra fi­gyelmeztet, hogy a dolgozók egészségének megóvása érde­kében összehangoltabb munká­ra van szükség, elsősorban a vállalati Vöröskereszt-szerve­zet és a vszb között. Törekedni kell arra, hogy a mozgásszervi betegségek gyógyítása szem­pontjából megfelelő üdülési le­hetőségek száma növekedjen — elsősorban az üdülőjegyek cse­réje révén. ★ A Taurus Gumiipari Válla­latnál lezárultak az 1983/84. évi szakszervezeti oktatások. Az elmúlt évhez képest igen je­lentős fejlődést értek el a szak­­szervezeti bizottságok, főleg a bizalmi oktatások keretén belül. Gondként vetődött fel, hogy egyes oktatások tematikája több évre visszamenőleg nem változott. Ezen úgy próbáltak segíteni, hogy a legfontosabb gyári, munkahelyi témákat dol­gozták fel, az oktatás hármas egységének kihangsúlyozásával. Törekedtek a különböző gyá­raknál az egységes oktatási rendszer kialakítására, mely nagy részben meg is valósult. ★ Az Északmagyarországi Ve­gyiművek bizalmi testületi ülé­sén hangzott el, hogy a munka­­védelmi feladatok megvalósítá­sa terén — az egyes területe­ken mutatkozó fejlődés ellené­re — az előző évhez képest visszaesés következett be. Igaz, hogy ebben szerepet játszott, hogy új és veszélyesebb tech­nológiák léptek be a termelés­be, de ez sem jelenthette volna azt, hogy ilyen mérvű vissza­esés következzen be. Ezt iga­zolja az a tény is, hogy a bal­esetek nagyobb része mellék­műveletek során jelentkezett. A gazdasági vezetők részéről még ma sem megfelelő a kö­vetkezetes­­ellenőrzés, beszá­moltatás és számonkérés. Ahhoz, hogy a munkavédel­mi helyzet pozitív irányba mozduljon, feltétlenül jobb hozzáállás kell mind a dolgo­zók, mind a vezetők részéről. ★ A Nitrokémia Ipartelepek szervezeti életének jelentős eseménysorozata, hogy a me­gyei, városi, városi jogú nagy­községi pártbizottságok tár­gyalták az MSZMP KB 1983. október 12-i állásfoglalását, és meghatározták az ez irányú feladatokat. A témát megvitat­ta a vállalati párt-vb is. Már most tapasztalják, hogy ez a rendezvénysorozat jelentős mértékben segíti szakszerveze­ti feladataik sikeres megvalósí­tását, megerősíti a szakszerve­zeti munka fontosságát, növeli aktíváik tekintélyét. Ugyanak­kor egy sor vitatott kérdés tisz­tázódott és vált egyértelművé. ★ A TIGÁZ hajdúszoboszlói asz­ trösztbizottsági ülésen számolt be a szakszervezeti pénzgazdálkodásról. Elmond­­ták, hogy a területi szétszórt­ság, valamint a fluktuáció és sokszor a gazdasági vezetői pél­damutatás hiánya az oka a szervezettség alacsonyabb fo­kának és a tagdíjfizetési kész­ség gyengeségének. E téren hatékony intézkedé­seket szükséges tenni az üszb­­ne­k. A pénzgazdálkodást egyébként, kiisebb apróságoktól eltekintve, a VDSZ revíziója is rendiben találta. Ennek elle­nére a trösztbizottság az üszl-t tette felelőssé a hiányosságo­kért. ★ A Budapesti Kőolajipari Gépgyárnál a munkaverseny­szabályzat módosításának tár­gyalásánál az szb tagjainak ja­vaslatait beépítették a szabály­zatba, így például az üzemi verseny értékelésekor külön el­bírálás tárgyát képezi az üzem vezetőjének a kitüntetése oda­ítélése. Továbbá: a negyedéves és az éves vállalások részlete­sebbek legyenek, és kapcsolód­janak jobban a gazdasági és politikai feladatokhoz. Ugyan­itt foglalkoztak azzal a kérdés­sel is, hogy a jutalmazási ösz­­szegek nyilvánosságának na­gyobb teret kell biztosítani. Újabb gyógyszer dohányzás ellen Francia kutatók a szenvedé­lyükről leszokni kívánó dohá­nyosok számára új gyógyszert kísérleteztek ki. A gyógyszer szegfűbors-, gyömbér-, korian­­der- és édesgyökér-kivonatot tartalmaz, s mint a többi ilyen szer, kellemetlen tünetek nél­kül megszünteti a nikotinéhsé­get. A hasonló egyéb készítmé­nyekkel szemben azonban elő­nye, hogy meggyorsítja a fel­halmozódott nikotin eltávozá­sát a szervezetből. Ez egyéb­ként két-három hónapig is el­tart a dohányzás abbahagyása után. (MTI) Magyar gyógytapasz Rövidesen állatokon próbál­ják ki az első magyar, bőrfe­lületen keresztül ható gyógy­szerkészítményt, az ún. transzdenmális tapaszt. A fej­lett országokban is csak egy­két éve alkalmazott új gyó­gyászati eszközt teljes egé­szében saját erőből, hazai la­boratóriumi kísérletekkel fej­lesztették ki. A tapasz tö­bb rétegből áll. Bőrfelületre erő­sítve akár egy hétig is hord­ható és ezalatt a bőrön ke­resztül előre meghatározott adagokban folyamatosan jut­tatja a szervezetbe a kívánt gyógyszert. A készítmény be­vezetését várhatóan két-há­rom év múlva kezdhetik meg. Fiatal alkotók a Székesfehérvári Könnyűfémműben MÁJUS 4-TŐL egy héten át tekinthették meg az érdeklő­dők vállalatunknál az „Alko­tó ifjúság-pályázat” legsikere­sebb pályamunkáit bemutató kiállítást. A pályázatok kö­zül azok kerültek bemutatásra, amelyeket a fiatalok 1983. áp­rilisa és 1984 áprilisa között nyújtottak be értékelésre. A kiállítás ünnepélyes meg­nyitóján az Alkotó ifjúság-bi­zottság elnöke, dr. Szabó La­jos, a vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese értékelte az elmúlt mozgalmi év eredmé­nyeit. Igazgatói rendelkezés sza­bályozza a szervezés és érté­kelés rendszerét az aktuális feladatokat tartalmazó fel­adatterv kiadását 1982 óta vállalatunknál. A pályázato­kat egész évben folyamatosan lehet beadni. Az értékelések negyedévente történnek. A vállalat számára hasznosítha­­tónak ítélt pályamunkák szer­zői és értékelést követően a munkák kidolgozottsági és hasznossági színvonalával ará­nyos jutalomban részesülnek. Az elfogadott munkák beve­zetését vállalatvezetői utasí­tások biztosítják a megvaló­sításhoz szükséges fejlesztési eszközök rendell­ke­zésre bo­csátásával. A FELGYORSÍTOTT ELBÍ­RÁLÁS, az elfogadott pálya­munkák gyorsabb bevezetése az elmúlt két évbe­n növelte a fiatalok alkotókedvét. Míg 1981-­ben 3, 1982-ben 13, 1983- ban már 23 beadott pályázat, 1984 első negyedévében pedig 7 pályamű kerülhetett elbírá­lásra. Az elismerési rendszer új formálja, hogy a negyed­évente történő értékelés után sor kerül jutalmazásra, majd a mozgalmi év zárása után a pályadíjak odaítélésével együtt is jár jutalom a legsikeresebb pályázóknak, jó hatással volt a fiatalok kezdeményezőked­vének és alkotó munkájának erősödésére. A felsőfokú végzettségű 35 év alatti fiatalok egynegyede vett részt az elmúlt évben a pályázaton. Többségében, mintegy 80%-ban a műszaki területről érkeztek munkáik, de a készletgazdálkodás, a szervezés, az oktatás és neve­lés kérdéseivel foglalkozó mű­vek is szerepeltek a beadott és elfogadott munkák között. Tekintettel arra, hogy a benyújtott pályamunkák nagy részének hasznosítása már megtörtént, az 1983-ban be­nyújtott 23 közül 15, az 1984- ben benyújtott 7 közül 5, 1983- ban közel 50 ezer Ft, 1984- ben több mint 20 ezer Ft került kifizetésre a fiatal al­kotók részére? jutalomként. Az importhelyettesítő pá­lyázat 1983. évi meghirdetése — a mozgalom keretein be­lül — több mint negyedmillió forint anyag és alkatrész ki­váltását eredményezte nap­jainkig. A FIATALOK KÖZÜL a kiállítás ünnepélyes megnyitó­ján kilencen vették át a leg­sikeresebb pályázatokért oda­ítélt díjakat. További 19 fia­tal részesült Elismerő Okle­vélben és jutalomban a pá­lyázaton való részvételért. A vállalati Alkotó ifjúság­ bizott­ság olyan munkákért adomá­nyozta a pályadíjakat, ame­lyek hasznosítása és alkalma­zása a vállalatunknál már megtörtént és a gyakorlat iga­zolta eredményességüket. Így III. díjban részesült Horváth József „Hasítósori gépek olló­állványaihoz különböző vas­tagságú hézagolólemezek im­portkiváltása”, Bogár Judit „Készletgazdálkodási tevé­kenység szabályozó-irányító rendszerének fejlődése 1978— 83 között. A továbbfejlesztés lehetőségei”, Kiss Károly a „III. számú hideghengeráll­­vány kezelési utasítása” cí­mű pályamunkája. II. díjat nyert Nagyváthy Lászlóné, Maárné Kishonthy Éva „Fólia­­porozitás-csökkentés” című pályaműve. Az első díjat Nyeviike Ár­pád—Maár Gyula „Hengeráll­vány központozó mechanizmu­sának vizsgálata” című pályá­zata kapta. Az elmúlt év sikerei közé tartozik az is, hogy az orszá­gos iparági Alkotó ifjúság-ki­állításon benevezett két pá­lyamű közül az egyik, Kiss Károly—Katona László „Ener­giatakarékosság a Gautschi kemencéknél” című munkája alkotói díjban, míg Farkas László oktató- és vizsgáztató­készüléke biztonságtechnikai célokra. Elismerő oklevélben részesült a 250 bemutatott pá­lyamunka között. Az ez évben átadott állami nagyberuházás után fokozot­tan előtérbe kerül a belső szellemi tartalékok erőtelje­sebb hasznosításának szüksé­gessége. Az eddig elért ered­mények a mozgalomban az alapját képezhetik a fejlődés­nek. A fiatalok alkotókedvének növekedése, a vállalati Alko­tó ifjúság-bizottság támogató munkája, bizonyára jó lehe­tőséget teremt ahhoz a tevé­kenységhez is, hogy a mozga­lom újabb eredményes és hasznosítható pályamunkákkal járuljon hozzá a műszaki és technológiai továbbfejlődés­hez. Parádi Sándorné Egy kiállítás margójára Mértéktartó büszkeséggel r Tizedik alkalommal rende­­zik meg a Tétény—Pro­­montor kulturális napokat a XXII. kerületben. Kezdetben a híres budatétényi rózsaki­állításhoz kapcsolódtak a ren­dezvények, majd az évek so­rán fokozatosan önálló arcot öltött a program. Zenei, pró­zai és szórakoztató előadások, vetélkedők, autós és gyermek, valamint sportrendezvények váltják egymást. Az utóbbi években hagyománnyá vált, hogy egy-egy nagyobb üzem bemutatkozik a közönségnek. Ez évben a Chinoin Nagytété­nyi Gyára kapta ezt a megbí­zást. Május 21-én 10 órakor a kerületi tanács dísztermében dr. Soós Rudolf igazgató nyi­totta meg a kiállítást, mint­egy száztíz vendég jelenlété­ben. "impozáns kép fogadja a belépőt, a gyár 15 négy­zetméteres színes távlati fotó­ja. Szembetűnő az a robbanás­­szerű fejlődés, amely a régi és az új üzemcsarnokok, a végtelenül kígyózó vezetékek láttán megragadja a nézőt. A kiállítás tervezői és készí­tői jó érzékkel ragadták meg a színek és termékek variálásá­val a gyár történetét, múltjá­tól a jövőjéig. A hagyományos bányagyutacsok, más robba­nóipari termékek mellett dön­tővé váltak a gyógyszerkon­fekcionálás, majd a növényvé­dőszer-intermedierek, majd a 80-as évekre a késztermékek gyártásának kialakítását. Az új termékek kínálata láttán nem kell különösebb tehetség ahhoz, hogy megjósoljuk a nagyüzemek mellett mind a hazai, mind az exportpiaco­kon sikerre számíthatnak a kiskertek művelői között s nem utolsósorban lakások, nyaralók, üdülők, boltok, rak­tárak rovarmentesítésére szol­gáló kis kiszerelésű terméke­ikkel. A kiállítás mértéktartó büsz­keséggel mutatja be a szociál­politikai eredményeket, azokat a lehetőségeket, amelyeket a dolgozók közérzetének javítá­sa, a szabadidő hasznos eltöl­tése érdekében biztosítottak az elmúlt években. A kiállítás sikerének egyik AJ fokmérőjeként érzékel­hettük, hogy mindjárt a nyi­tás napján kérték két műve­lődési házból és a törzsgyárból a kiállítás anyagának újabb, más helyszíneken történő be­mutatását. Kőolajkitermelési eljárások Nagy-Britannia északi-ten­geri kőolajmezői 1983-ban 103 millió tonnát adtak. Kiterme­lésük 1985-ben és 86-ban te­tőzik, s az évtized végére annyira csökken, hogy az or­szágnak már behozatalra lesz szüksége. A mai kitermelési eljárásokkal a 8,2 milliárd tonnára becsült északi-tenge­ri kőolajvagyonmak 42%-a, vagyis megközelítőleg 3,4 mil­liárd­­ hozható felszínre. Ért­hető ezért az a törekvés, hogy további eljárásokkal igyekez­nek a készleteknek legalább a felét kitermelni. E végett a Shell és az Es­so kőolajtársa­ságok közös, nagyszabású, fo­kozott kőolaj-kitermelési kí­sérletbe kezdtek. Energiakorszerűsítés A vízigényes műtrágyázáshoz az ötvenes években naponta mintegy 80 ezer köbmétert fo­gyasztottak az akkoriban még bő hozamú Pét-patak vizéből a pétiek. Az idestova évtizede működő új műtrágyagyár óriá­si mértékben megnövelte a víz­igényt- Ennek ellenére ma a technológiák korszerűsítése ré­vén sikerült elérni, hogy tizen­ötödére csökkenjék az egy ton­na ammónia előállításához kí­vánatos vízmennyiség.

Next