Katolikus gimnázium, Veszprém, 1908
. Egyik szép költeményében, melyet otthonjártában irt, mondja: »Be csillagos őszi este vagyon ma, Mintha csak az én kedvemért ragyogna, Talán ez a legünneplőbb ruhája, Hogy itt járok, azért vette magára. Itt szült engem édesanyám, az áldott, Itt láttam én először napvilágot. Azért is oly ragyogó tán az este. Örömömnek színével van kifestve.« Bögöte abban az időben jelentéktelen kis fészek, amelynek lakosai jobbára Erdődy gróf alkalmazottai és cselédei voltak. Erdődy grófnak Vasmegyében nagy terjedelmű uradalmai voltak. Egyik ilyen uradalomban szolgált költőnk atyja, József, egy teljesen magyarrá lett horvát család sarja, mint számadó juhász. Az egész család juhász nemzetség volt. Tagjai Erdődy gróf több uradalmában szolgáltak, így a többek közt Nagykölkeden is a Csácsinovics-család tagjaiból kerültek ki a juhászemberek. Az apa egyszerű, tiszta erkölcsű, jó magyar érzésű ember volt. Becsületességével, józan életével, vallásosságával mintául szolgált. Igénytelensége és szerénysége közmondásossá vált. A derék apa mindezen tulajdonságait átörökölte költőnk is, aki egész életén át a szerénység példás mintaképe volt. Édesanyja, Renner Mária, egyszerű, magyarérzésü asszony, kiben rendkívül érzékeny szív, igazi keresztény szeretet és mély vallásos érzelem lakott. A jó édesanyáról több ízben emlékszik meg a költő. »Szülőért« című költeményében írja: »Teremtő Isten! Szivek Istene! Mi nagyot és mi szépet alkotál, Midőn kezedben megdobbant először Az anyasziv ez uj mennyég a földön!« És alább: »Oh! Mert kit ajkam e néven nevez, Neved után áll szerető szivemben.« Kemenesalján.