Napló, 1961. szeptember (Veszprém, 17. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-03 / 208. szám
IO Az Egyetértés Termelőszövetkezet közgyűléséről Az Egyetértés Tsz szerdán délelőtt tartotta közgyűlését a járási tanács nagytermében. A vezetőségi beszámoló előtt Szili Ferenc eltárs, a városi párt-végrehajtó bizottság tagja tájékoztatta a tagságot az időszerű politikai eseményekről. Benke József elvtárs, a szövetkezet elnöke, minden részletre kiterjedő beszámolót tartott az első félév eredményeiről, ő tájékoztatta a tagságot a feladatokról. A beszámoló sok érdekes adatot közölt. Különösen figyelemre méltó az első félévi bevételek alakulása, mely összességében túlhaladta az előirányzatot. Szántóföldi és virágkertészetük például 55 ezer forinttal hozott többet a fél év alatt a tervezettnél. Hízómarha eladásból a tervezett 240 ezer forint helyett 314 ezer forint volt a bevétel. Baromfi eladásból 14 ezer, a tej értékesítéséből pedig 26 ezer forinttal nagyobb a bevétel, mint az előirányzat volt A félévi jó eredmény azonban nem lehet ok az elbizakodottságra. Az elemi károk ugyanis csak a második félévi tervteljesítéseknél mutatkoznak meg. A vihar és a szárazság miatt egyes növényféleségeknél terméskiesés mutatkozik. A vezetőség részletesen foglalkozott azokkal a lehetőségekkel, melyek kihasználása ellensúlyozhatja a károkat. A tagság feladata most az, hogy az őszi betakarítási munkákat időben elvégezzék. Ezzel párhuzamosan lelkiismeretes munkát követel az őszi gabona időbeni,jó elvetése. A tagság egyet értett a beszámolóval. Pápához csatolják Mátyusházát Régóta húzódik már a mátyusházi dolgozók kérelmének az elintézése. Mátyusháza-puszta városunk közelében van, s az ott lakók egy része a pápai tsz tagja, más részük pedig pápai üzemekben dolgozik. Eddig Mezőlakhoz tartozott ez a település. Sok nehézséget jelentett ez a lakóknak, például orvosi ellátás végett a Pápától jóval messzebb levő Mezőlakra kellett, hogy menjenek. Kérelmük az volt, hogy a pusztát csatolják Pápához. Kérelmük jogosságát a Mezőlaki Községi Tanács is elismerte, ehhez hozzájárult. Legutóbb, a szükséges előkészítő munka elvégzése után a városi tanács is hozzájárult a kérelemhez. Most már tehát csak a felsőbb szervek jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy Mátyásháza Pápához tartozzék. Pápai jegyzet Hosszabb ideig nem voltam itthon. Belém idegződött, hogy ha bemegyek egy üzletbe, és vásárolok valamit, azt megköszönöm. S ez a köszönet legtöbbször egyszerre hangzik el az én számról, és az eladóéról. Mintha versenyeznénk... Nos, mi történt itthon? Elmondhatom, hogy, hogy nem, kínos helyzetbe kerültem. Bementem az egyik üzletbe. — Kérek egy dobos cukorkát! — Megkaptam, odaadtam a pénzt, és mondtam, hogy köszönöm. Néma csend volt a „válasz.” Ejnye, gondoltam magamban, véletlen volt az egész. Egy másik Köszönöm... alkalommal ugyanott, s egy harmadik alkalommal egy másik üzletben jártam meg hasonlóan. Nem érdekes, hogy melyik boltokban történtek meg ezek az esetek Értelme sem lenne megírni, ezt közölni, mert mondhatnák, hogy nem kötelességük az előzékenység. Na, de mégis. Kinek illene megköszönni a vásárlást? Nekem, a vevőnek, akiért vannak az üzletek, vagy az eladónak? Nem akarom a vevők jogait túlértékelni, egyezzünk meg egy kölcsönös „köszönöm”-ben. Ezek után talán szólni sem kellene arról, hogy egyes pénztárosnők úgy adják vissza a „blokkot?” fizetés után, hogy egyszerűen olyan érzésem támad, bűn az, hogy bementem vásárolni. Porszemnél is kisebbnek érzem magam, pedig megnőttem százegy valahány centiméterre. Sokat írunk az utóbbi időben kereskedelmünk jó munkájáról. Nem is általánosíthatók az előbb említettek. De tény, hogy szép számmal találkozunk üzleteinkben hasonló esetekkel. Kár, hogy vannak. Egyszerű lenne a megszüntetésük: meg kellene tanulni ezt a szót, köszönöm, és használni kellene. Senki sem lenne szegényebb ezáltal. TAX NAP-n KAPt. Városunk a képzőművészetben — kiállítás előtt Biró Károly festőművésznél — R Városunk dolgozói közismertek tudomány- és művészetszeretetükről. S mégis, eltelt a nyár anélkül, hogy valamilyen kulturális — képzőművészeti — eseményről számolhattunk volna be. S hiányoltak egy, a városról és környékéről szóló képkiállítást az ide látogató vendégek is. Akik hosszabb időt szántak Pápa megtekintésére, szívesen megnéztek volna egy ilyen kiállítást is. Felvetődik a kérdés: talán nem dolgoztak városunk festőművészei? Bíró Kátonyt látogattuk meg. Munka közben találtuk, „Esti Kossuth utca’’ című kisméretű olajképén dolgozott. — Újabban sokat foglalkoztat a város esti képe. Valami csodálatos látvány a neonfényes Kossuth utca, vagy a Fő tér esti világításban. Érdekes és szép a kontraszt, napjaink életét, szellemét fejezik ki: a régi, ódon házak és az új fények. Beszélgetünk. Elmondja, hogy sokat dolgozott a nyáron. Eredményről is beszámol. Sikerrel vett részt a pedagógus képzőművészek budapesti országos tárlatán „Est a Dunaparton” című képével. Képeket mutat. Kora tavasztól kezdve járta a várost, környékét. Kora tavasszal a Kertváros virágzó tájai vonzották leginkább. Ekkor készültek a Kertváros tavasszal, Kertünk napsütésben, Liget-kertek, Utcarészlet című képei. A nyár folyamán a Várkert újabb és újabb szépségeit fedezte fel, festette vászonra: Jegenyesor, Fenyves, Külső Várkert, Facsoport, és lehetne sorolni tovább. Kellemes hatást nyújtanak festményei. Színei derűsebbek, vidámabbak talán, mint eddigi képein. Feltűnik, hogy az előző évekkel szemben az idén csak pápai részleteket festett meg. Észreveszi tűnődésünket. — Az előző évekhez képest, mikor a Balaton, Dunakanyar, Váci, Visegrád kaptak helyet vásznaimon, ez évben teljesen szülővárosom megörökítése volt a célom, — mondja. — Ez a törekvése és tevékenysége tulajdonképpen a festészeti értékek mellett Pápa és környéke tájképi képességeinek felismerésére és értékelésére vezeti rá az embereket, — vetjük közbe. — Ez volt a célkitűzésem. — Majd folytatja. — Hazánk nagy részét bejártam, sok tájat megfestettem, de nekem a leghálásabb és legszebb szülővárosomat festem. Be akarom mutatni városunk dolgozóinak városuk szépségeit mindig új oldalról... Biztosított a város téli zöldségellátása A szakemberek szerint az idei nyár az utóbbi tíz év egyik legszárazabb nyara volt. Ennek ellenére a város zöldségboltjai kisebb zökkenőkkel ugyan, de ellátták a vásárlókat friss zöldség- és gyümölcsfélékkel. S ez elsősorban termelőszövetkezeteink, a pápai MÉK kirendeltség, és a Pápa és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozóinak az érdeme. A MÉK kirendeltség vezetőjét kértük meg, hogy tájékoztasson a kirendeltség munkájáról és a téli ellátásiról. — Most vagyunk a termésbetakarítás kellős közepén. Napi áruforgalmunk 10—12 vagon. Valószínű, nem fog előfordulni, hogy ne lehessen kapni burgonyát, megkezdték a tsz-ek a szedését, szállítását. Legnagyobb tételekben paradicsom, paprika és burgonya érkezik. A város téli zöldségellátásáról nyilatkozik a továbbiakban — Százkét vagonos tárolási tervet készítettünk a télre. Ebből nyolcvan vagon a burgonya, a többi vegyes zöldáru. Ezt természetesen nem fogyasztja el mind Pápa, s így tudunk majd juttatni a társkirendeltségeknek is. Gyümölcsben sem lesz hiány. Almából például tíz vagonnyit teszünk el a télre. B. S. Sikere volt a Prága cirkusznak Három napig szerepelt városunkban a Prága cirkusz. Az előzetes érdeklődést igazolta a műsor. A színvonalas, változatos műsorból különösen kiemelkedtek az állatidomító számok. Feszült figyelemmel követte a közönség a légtornászok bátor, ügyes mozdulatait, a bohócok pedig általános derültséget, jókedvet loptak a nézők közé. A három nap alatt öt és fél ezer ember nézte meg az előadásokat. 1981. sseptember 5. Célunknál vagyunk. Mondja ut. — Néhány nap múlva elkészülök új képkiállításom, anyagával. Mintegy huszonöt kis- és nagyméretű olajképemet szeretném bemutatni, egy év, de legfőképpen a nyár termését. Tehát Biró Károly festőművész az idén is megrendezi tárlatát. Nem szakítja meg immár évenkénti nyárvégi kiállítás-sorozatát, örülünk neki! És az előzetes után nagy érdeklődéssel várjuk. Várnagy—Deregán Nemzetközi találkozók a dohányboltban Városunkban a legtöbb vendég általában a Fő téren fordul meg. S ezek közül is kevesen kerülik el a dohányboltot. S ha valaki azt hinné, hogy csak cigarettát venni jönnek be, az téved. A bolt két dolgozójának, Makray Mihálynénak és Bauer Gyulánénak értenie kell szinte minden, városunkkal összefüggő kérdéshez. Már valóságos idegenvezető szakemberek, Pápa és műemlékeinek történetét már szinte jobban ismerik, mint a szakember, s mint nyelvészek, tolmácsok sem utolsók a sorban. Mit mondanak hát ők az újságírónak, a zömében már elmúlt nyári forgalomról? Hogyan tudták az idegenek, a bel- és külföldiek igényeit kielégíteni? Készségesen adnak választ. Elmondják, hogy az idén a tavalyihoz képest jobban felkészültek áruféleségekkel. Dohányárukban, helyi képeslapokban, tetszetős emléktárgyakban újabban kielégítő az ellátás. Boltforgalmuk az idén harminc százalékos emelkedést mutat. — Gyakran fárasztó helytállni, ha hirtelen nagy a forgalom, — mondja Bauer Gyula boltvezető. De, örömmel sorolja, hogy honnan jöttek már eddig hozzá vásárolni az ország részeiből, és Európa országaiból: Győrből, Sopronból, Pécsről, Budapestről, Békéscsabáról,, Ceglédről. Voltak csehszlovákok, németek, osztrákok, lengyelek, franciák. Nevetve meséli, hogy a Balatonról hazafelé tartó külföldiek megmaradt magyar pénzüket általában náluk szokták elvásárolni. S ebből, ezekből a vásárlásokból sok vidám helyzet adódott már a nyelvi elértések miatt. Ilyenkor csaknem minden külföldi felad két-három képeslevelezőlapot, s mindjárt be is dobják a bolt ajtaja melletti postaládába. S tréfálkoznak a közvetlen a postaláda mellett levő hulladékgyűjtőn . . . — Néha a boltban valóságos nemzetközi találkozó van — mondja. — Ilyenkor aztán mintha kitágulna a szűk bolt négy fala... A Budapest Filmstúdió egyik stábja látogatta meg a napokban városunkat. Rövidfilmet készítenek az ország műemlék malmairól, és e film keretében bemutatják a tapolcafői, és Pápán a volt Baráth-malmot is. Ez utóbbi a XVIII. században, barokk stílusban épült, műemlék, Az udvarias, előzékeny kiszol- városunkét is. S ez nem közömgálás nemcsak a bolt ,jó hírét no-ből az idegenforgalom szempontveli. Talán furcsán hangzik, de íjából sem. V. M. 65 ezer strandoló Vasárnap köszöntött ránk az idei ötödik hőhullám. S ha ez nem is érte el az előzőt, azért ez is megizzasztott bennünket. Akik tehették, a strand hűsítő vizében kerestek menedéket. Az idei nyáron nagyon népszerű volt a pápai strandfürdő. A mai napig június elejétől mintegy 63 ezren keresték fel. Volt olyan nap a nagy kánikula idején, amikor egy napon 3500-an fürödtek meg a nem is olyan nagyon hűs vízben, mert a hőmérséklete bizony néhányszor elérte a 26 C fokot. Még két hétig tart nyitva a fürdő. S minden az időtől függ. Ha tartanak a melegek, akkor a nyár igazi végén ritka, hetvenezres rekordforgalom után csukhat be. Major Ferencné, az Eötvös utca 1. szám alatti ház tulajdonosát 200 forintra bírságolták köztisztasági szabálysértés miatt. Régóta húzódó ügy volt ez. Több panasz merült fel amiatt, hogy az Eötvös utca 1. számú házból a szennyvizet az utcára öntik. A szennyvíz azután kifolyt a Kossuth utcára, s ez egészségügyi szempontból sem volt tűrhető. Az eljárás során a háztulajdonos mulasztása bebizonyosodott, amiért a kiszabott bírságot megállapították. Pfeiffer Miklósné bazárárus, Körös utca 8. szám alatti lakos szakmai üzletkör túllépést követett el, ezért indult ellene szabálysértési eljárás. Pfeifferné búcsúkon és vásárokon „zsákbamacskát" árult, s a papírzacskóból kihúzott számokra, melyekért egy forintot kért, kis értékű hasárárukat adott. Ez a tevékenység tiltott, 200 forint bírságot kapott az elkövető. Kolompár Józsefné, Balogh Györgyné, és Lendvai Borbála Pápa, Kinizsi utcai kóbor személyek a kéttorngalaki dögtemetőből egy orbáncban elpusztult sertés hulláját kiásták, és megsütve, saját maguk akarták elfogyasztani. Közegészségügyi szabálysértés miatt indult ellenük eljárás, mindegyikük 150—150 forint bírságot fizetett. Nyári Ferenc Petőfi utca 21. szám alatti kóbor személy élettársával, Nyári Máriával Veszprémben az egyik büfében ebédelt. A szomszéd asztalnál helyet foglaló személyek fizetni mentek, s ott felejtették pénztárcájukat, melyet Nyáriék „magukkal vittek”. Azzal védekeztek, hogy a pénztárcát, s a benne levő hatvan forintot az asztal alatt találták. Nyári Ferencet 200, Nyári Máriát 100 forintra bírságolták. ---------— Zsákbamacskát árult — megbüntették