Napló, 1969. június (Veszprém, 25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-24 / 143. szám
Megalakult az új francia kormány Rockefeller befejezte viharos útját Magyar felszólalások a béke-világtalálkozón Megalakult iáz új francia kormány, amely — mint közölték — a jövőben nem ugyanabban a szobában tartja majd Elyséepalotabeli üléseit, mint De Gaulle idején, hanem az úgynevezet Murat-szaronban, ahol eddig az államfő diszenédeire került sor. Ennél a külsőséges változásnál sokkal nagyobb izgalommal várják a megfigyelők, milyen tartalmi változások észlelhetők majd az új kabánet magatartásában. Ha erre a nagy, az egész világot komolyan foglalkoztató kérdésre Chaban-Delmas kormányának személyi összetételéből keressük a feleletet, meglehetősen csalóka képet kapunk. 1. Michel Debité távozott a külügyminisztérium éléről és a tábornok-elnök ratalmi embere tulajdonképpen előre lépett: elnökhelyettes lett. 2. Az új kabinetben a független köztársaságiak és a centristák tíz, a gaulleista UDR képviselői pedig csaknem háromszor ennyi, 29 helyet kaptak. Ezekből az arányokból az következnék, hogy nem várható komolyabb változás. Csakhogy a különböző tárcák távolról sem jelentenek egyforma befolyást a politikai porondon és ilyen nézőpontból a helyzet már nem olyan egyértelmű. Külügyminiszter ugyanis Maurice Schumann, pénzügyminiszter Giscard d’Estaing és mezőgazdasági miniszter Jacques Duhamel lett. Vagyis egyszerre három kulcsfontosságú tárca élére került olyan politikus, aki korábban nem csinált titkot abból, hogy véleménye fontos kérdésekben eltér De Gaulle tábornokétól. Az igazság az, hogy a nemzetközi vonatkozásban legfontosabb szektor, a francia külpolitika vonatkozásában, csak találgatni lehet. Ezen egy jottányit nem változtat az a tény, hogy Schumann, az új külügyiminiszter — a nemzetközi orvosgyűlés megnyitó ülésén — megtartotta első beszédét és ezen kijelentette, hogy kormánya de Gaulle külpolitikáját folytatja majd. Ugyanakkor a megfigyelők felhívják a figyelmet Schumann személyére, ami önmagában valószínűtlenné tesz egy töretlen folytatást. A francia diplomácia új közvetlen irányítója ugyanis esztendőkön át sokkal többet törődött a nyugat-európai integrációval, mint Franciaország független arculatának kialakításával és 1962-ben ez vezetett nyílt szakadásra közte és a tábornok-elnök között. A francia főváros nemcsak az új kabinet miatt áll a nemzetközi érdeklődés homlokterében, hanem a vietnami konferencia miatt is. A közvélemény kíváncsian várja, lesz-e valamilyen változás az amerikai delegáció eddig egyértelműen negatív magatartásában Nixon legutóbbi ígéretei nyomán. A beavatottak óva intenek a túlzott optimizmustól. Emlékeztetnek arra, hogy az amerikai elnök valójában még nem lépte át azt a mesgyét, amely a szavakat a tettektől elválasztja. Ken beismerte, hogy a 9 évi- vel ezelőtt meghirdetett „szőj vétség a haladásért”-program kudarcot vallott. A sajtóértekezlet tartama alatt montevideói szabadságharcosok behatoltak a montevideói rádió épületébe, és a személyzetet egy előre elkészített nyilatkozat leadására kényszerítették, amelyben elítélték Rockefeller látogatását. A rendőrség kény,telen volt kikapcsolni a villányt az uruguay főváros jelentős részében, hogy ilymódén megakadályozza a szabadságharcosok Rockefellerellenes nyilatkozatának ismételt elhangzását, amely az „imperializmus megbízottjának” nevezte Nixon képviselőjét. Kik mennek haza Vietnámból Kivonták a harcokból és átszervezik azt az amerikai gyalogos zászlóaljat, amelyet Nixon utasításai alapján elsőnek vonnak ki Dél-Vietnamból. A katonák azonban mérgesek — írja az APN, mert csak papíron van szó ennek abizonyos zászlóaljnak a kivonásáról, az oda beosztottak nagy részét más egységekbe irányítják, és azok tovább szolgálnak Dél- Vietnamban. Azok, akik hazatérnek különböző zászlóaljakból kiválasztott 900 főből tevődik össze. Azokat, akik még csak néhány hónapja teljesítenek szolgálatot a délvietnami harctereken más zászlóaljakba osztják tie és azok mennek haza, akik már letöltötték a 12 hónapot. Japán demokraták követelése Japán demokratikus erői június 23-át „a japán-ame- írikai biztonsági szerződés elleni harc napjává” nyilvánították. A szerződés idén jár le. A kommunista és szocialista párt, a szakszervezetek főtanácsa (Sohyo) és más , demokratikus szervezetek követelik, hogy érvénytelenítsék ezt a szerződést, amely a Japán és az Egyesült Államok katonai szövetségének az alapja, és amely Japánt veszélyesen bevonja az amerikai imperializmus ázsiai és távol-keleti háborús kalandjaiba. Munkában a béke- világtalálkozó A berlini béke-világtalálkozón 70 szervezet, több mint 800 képviselője szombat óta a konferencia öt főbizottságának különböző albizottságaiban találkozik. A magyar küldöttek felszólalásaikban és beszélgetéseik során érdemi határozatok meghozatalát és konkrét akciók megindítását szorgalmazzák. Javaslataik az európai biztonsági, a vietnami és a többi bizottságokban jelentősen elősegítik a világtalálkozó munkájának eredményességét. A vietnami főbizottság, nemzetközi jogi problémákkal és az amerikaiak háborús bűncselekményeivel foglalkozó albizottságában dr. Réczey László egyetemi tanár, az albizottság társelnöke, felszólalásában a Dél- Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának nemzetközi jogilag megalapozott törvényességéről beszélt. A kettes számú albizottságban Máté György újságíró konkrét javaslatokat terjesztett elő a vietnami szolidaritási mozgalom fokozottabb koordinálására, a Vietnamnak nyújtott társadalmi segítség hatásfokának növelésére, s nemzetközi együttműködés kialakítására. Az egyes fő- és albizottságokban hétfőn délután is szorgos munka folyt, hogy végső formába öntsék a keddi plenáris ülés elé terjesztendő dokumentumokat. A bizottsági munkákkal párhuzamosan a béke-világtalálkozó sok kiemelkedő résztvevője sajtókonferencián találkozott az akkreditált újságírókkal. Iszaibadon* bocsátott csangti kajsekisták Az Új Kína hírügynökség közölte, hogy a kínai népi felszabadító hadsereg a közelmúltban szabadon bocsátott kilenc foglyul ejtett zsangkajsekista tengerészt. A szabadonbocsátottak sor sáról az Új -Kína a következőket mondta el: ..A foglyokat a népi felszabadító hadsereg nagylelkű elbánásban részesítette. Kettejüknek pénzt adtak, hogy kívánságuknak megfelelően hazautazhassanak a kontinensen élő családjukhoz. Két másik tengerésznek óhajukkal összhangban álló foglalkozást biztosítottak. A további öt tengerészt akiknek Tajvanon és Kuemojon él a családja, szabadon bocsátották. A fogság során — írja az Új Kína — a csangkajsekista tengerészek ellátogattak a nagy haza fővárosába, Pekingbe, valamint Sanghaiba, Kuangcsouba, és Vuhanba. Útjük befejeztével a tengerészek elmondották: Mao Ce-tung elnök bölcs és helyes vezetése eredményeképpen a kínai nép már emelt fővel járhat.’5 El Saabit lemondatták ? Rahtan El-Saabi lemondása és az új dél-jemeni elnöki tanács megalakítása a kairói sajtó érdeklődésének középpontjában áll. Dél-Jemen kairói nagykövetsége az Akhbarnak adott tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy a fordulat oka az FLN parancsnokságában támadt ellentét volt. Ez megnyilvánult legutóbb a belügyminiszter eltávolítása ügyében. Az elnöknek ezt az elhatározását a parancsnokság többsége elutasította. Az FLN parancsnoksága a legfelső törvényes szerv. Rockefeller és a szabadság harcosok Nelson Rockefeller New York-i kormányzó, Nixon elnök különmegbízottja 24 órás uruguay látogatása befejeztével vasárnap hazautazott az Egyesült Államokba. A tanácskozás ideje alatt tüntetők nagyobb csoportja helyi bankokat és több amerikai vállalatot támadott meg.. Rockefeller és Areco tárgyalásainak befejeztével Nixon személyes megbízottja, aki egyúttal New York-i kormányzó is, sajtóértekezletet tartott, amelyen lényege Miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa vitát folytat a rhodésiai helyzetről és a felszólalók túlnyomó többsége elítéli, hogy a Smith rendszer a fehér telepesekkel „népszavazás” útján véglegesítse kisebbségi uralmát. Salisburyban a június 20-i szavazással betetőzték azt a folyamatot, amely 1965 novemberében, a függetlenség egyoldalú kikiáltásával kezdődött ezen az Afrika déli részén elterülő egykori brit gyarmaton. Az idén májusban előterjesztett referendum ugyanis , amelyre Smith az „igent”-t kérte, azt tartalmazza, hogy az alkotmány értelmében Dél-Rhodésia köztársasággá válik és ezzel elszakítja az utolsó köteléket is, amely ma még a brit koronához fűzi. Még sincs szó valódi függetlenségről, arról, hogy Dél-Rhodésia népe megszabadulna a szarmatosítás örökségétől. Hiszen — amint azt a pénteki szavazásban résztvevők aránya is mutatja — a fehér telepesek afrikai paradicsoma a jövőben még inkább azzá válik. A népszavazás célja ugyanis az volt, hogy törvényesen is kizárja immár annak lehetőségét, hogy az ország óriási többségét kitevő néger és más színesbőrű lakosság megkaphassa legelemibb jogait. A megfőző’ítő'e', 25000 fehér rhodésiaiból alig több, mint 90 ezer szavazópolgár dönt 45 millió négy- 'ofiatoal, akik közül mindössze hatezren vehetnek részt a szavazáson. Az igen szavazatok ig azt jelentik — a Frankfurter Allgameine Zeitung című nyugatnémet lap szavaival, hogy „a fehér kisebbség megteremti azt a Rhodésiai Köztársaságot, amelyben a fekete többséget hallgatásra ítélték”. Ezen természetesen az sem változtat, hogy az igen korlátozott jókörű és köztudottan a fehér telepes kormány fizetett alkalmazottainak tekinthető törzsfőnökök tanácsa ígéretet kapott arra, hogy a jövőben helyt kap a szenátusban. A parlamentnek ebben a házában nem hoznak döntéseket s az eléjük terjesztett törvényjavaslatokat legfeljebb csak elodázhatják. Ott viszont, ahol a törvényeket hozzák, a képviselőházban, a 65 mandátumból tizenötöt mondhatnak magukénak a színesbőrűek, noha számuk — legalábbis hússzorosa a rhodésiai fehéreknek. Minden feltétel adott tehát ahhoz, hogy — miként Ian Smith miniszterelnök fogalmazott: — „az országban örök időkre megbízható kezekben maradjon a hatalom”. Túlbecsülnénk viszont a miniszterelnököt és híveit, ha feltételeznénk, hogy a Londontól való elszakadás „művének” megkoronázása kizárólag az ő érdemük. Bármilyen furcsának is tűnhet, a legnagyobb ösztönzést éppen a brit kormánytól kapták. Az Afrikai Egység Szervezetben tömörült afrikai államok, sőt a nemzetközösség néhány színes tagállama jónéhányszor követelte London fegyveres beavatkozását Dél-Rhodésiában. S miközben Wilsonék nem haboztak erőszakot alkalmazni a karib-tengeri Anguilla szigetén, vagy fegyveres katonaságot küldeni az észak-írországi kormány támogatására, a legmerevebben elzárkóztak attól, hogy az „erőszakos megoldás” szándékával gyanúsíthassák őket Dél-Rhodesiával kapcsolatban. A népszavazás azonban nem változtat azon: alig akadhat olyan ország, amely — a diplomáciai elismeréssel — nyilvánosan is deklarálná, hogy egyetért azzal az anakronisztikus tervvel, amellyel Smith-ék meg akarják állítani az órát Afrikában. Vértes Éva Fajgyűlölők „népszavazása“ NAPLÓ nemzetközi béketalálkozó Berlinben flanz Jochen Bothe, a mexikói olimpia aranyérmes evezőbajnoka átadja Isabelle Blum asszonynak, a Berlini Nemzetközi Béketalálkozó elnöksége koordináló elnökének azt a ládikát, amely a balti országoknak a békére és az európai biztonságra vonatkozó üzenetét tartalmazza. A ládikát staféta hozta, amely Helsinkiből indult és a Szovjetunió és Lengyelország területén át érkezett az NDK-fővárosba. Középen, fekete szemüveggel Günther Drefahl professzor, az NDK Béketanácsának elnöke (Telefoto: ZB—MTI—KS) Fulbright szenátor tv nyilatkozata Fulbright szenátor, az USA szenátusa külügyi bizottságának elnöke TV nyilatkozatában kijelentette: egyetért Clifford volt hadügyminiszter javaslatával az amerikai csapatok Vietnamból történő kivonásáról (Telefoto: AP—MTI—KS) ? II*. Kedd, 1919. június 24. Chaban-Delmas az Elysée-palotában Chaban-Delmas, az új francia miniszterelnök látogatást tett Pompidou elnöknél, az Elysée-palotában. Képünkön: a mimiszterelnök a látogatás után újságíróknak nyilatkozik (Telefoto: AP—MTI—RS) ESEMÉNYEK sorokban TOKIÓ Indira Gandhi indiai miniszterelnök hétfőn ötnapos hivatalos látogatásra Tokióba érkezett. Gandhi aszszonyt a repülőtéren Szato japán miniszterelnök és Aicsi külügyminiszter fogadta. MIAMI Vasárnap éjszaka visszaérkezett Miamiba az a DC—8 típusú amerikai utasszállító repülőgép, amelynek pilótáját vasárnap egy késes ,,hijacker” a kubai főváros repülőterén való leszállásra kényszerített. A „hijacker-család”, apa, anya és lányuk — Havannában maradt. LIVERPOOL Nyolc liverpooli anglikán lelkész vasárnap közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentik, hogy a rhodesiai helyzet „isten szemében tűrhetetlen igazságtalanság és az emberi jogok megcsúfolása". A brit katonai beavatkozás — írják a lelkészek — igazságos és szent háború volna. LIMA Az ayacuchói véres zavargások után hétfőn arról érkezett hír, hogy Peru egy újabb városában — Huantéban — került sor összetűzésre a rendőrség, valamint farmerek és diákok között. Rádióközlések szerint a lövöldözés során mintegy 100 személy sérült meg. SANTIAGO A chilei kommunista ifjúsági szövetség minap véget ért VI. kongresszusa megállapította, hogy a chilei nép elmaradottságának és nyomorának fő oka az amerikai imperializmus. A kongreszszuson egyhangúlag elfogadott felhívás sürgeti, hogy az ifjúság fokozza harcát az Egyesült Államok chilei gazdasági és politikai uralma ellen, az amerikai kézen levő rézbányák államosításáért. WASHINGTON Hétfőn Nixon elnök jelenlétében iktatták be hivatalába Warren Burgert, az Egyesült Államok legfelső bíróságának új főbíráját. Nixon beszédet mondott a beiktatás alkalmáról. Az ünnepségen búcsúztatták el Burger elődjét, Earl Warrent, aki 16 éven át töltötte be ezt a tisztet. ALGÍR Todor Zsivkov, a bolgár minisztertanács elnöke hétfőn délben, hivatalos látogatásra Algírba érkezett. A repülőtéren Bumedien algériai elnök fogadta a vendégeket Zsivkov hat napot tölt Algériában. BUENOS AIRES Több argentin városban a dolgozók újabb tömegtüntetéseket rendeztek a katonai rendszer elleni tiltakozó képpen. Rosario városában a rendőrség és a tüntetői közötti összecsapásokban többen megsebesültek a rendőrség sok tüntetőt Letartóztatott, HANOI Dél-Vietnam sok tartományában és járásában megtartották a népképviselők kongresszusait, amelyeken megválasztották a tartományi és járási bizottságokat és a népi tanácsokat. RÓMA A CGIL országos kongreszszusával csaknem egyidőben — június 19—22 között — tartotta Tokióban országos kongresszusát az ACLI az olasz dolgozók katolikus szövetsége.