Napló, 1970. március (Veszprém, 26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

Vkefeeep, mozetas L —■ Télben, a nyárról Idegenforgalmi „előrejelzés“ Temperá­ns az Annabellában Épül az Auróra strand Balatonért Volvó ? Megvettek egy csárdát Indul a Marina-tanfolyam .Az idegenforgalmi „időjósok” a tavaly ki­alakult idegenforgalmi konjunktúra továb­bi fokozódását ígérik 1970-re. S mert e jóslásoknak már a rendelések, szobafogla­lások,­ egyéni jelentkezések adnak alapot a Balaton parton, Parti Jánostól, a Hungar­­hotels balatonfüredi igazgatójától kértünk tájékoztatást a nyár várható forgalmáról, s a felkészülésről az északi part legexpo­náltabb részein: Füreden Tihanyban és Al­mádiban. Mint a tájékoztatóból ki­derült a három nagy szálloda, az Auróra, az Annabella és a Marina főszezonban már egy szabad szobával sem rendelkezik.. Forgalmi szempontból a leg­fontosabb feladatnak a sze­zon meghosszabbítását, a ta­vaszi és őszi forgalom növe­lését tartják a Hungarhotels vezetői. Többek között ezt cé­lozta az­ a másfél millió fo­rintos beruházás is, melynek eredményeként az Annabella szálló 200 szobájába elektro­mos fűtőtesteket vásároltak, míg a halinak és az étterem­nek a fűtését egy új hőlég­fúvó berendezéssel kívánják megoldani. A temperálás se­gítségével húsvétra csaknem az ösz­­szes szobát sikerült „elad­ni­” osztrák utazási irodák­nak. Ugyancsak osztrákok lesz­­nek májusban az első ven­dégei a Hotel Marinának. Az osztrák motorcsónak szövet­ség rendezi itt motorcsónak­versenyekkel egybekötött nagyszabású találkozóját. Míg az Auróra és Annabella szál­lók szobáinak 80—85 száza­léit már előre lekötötte az IBUSZ, a Marina „szabad préda” volt január elejéig. Csak addig, mert addigra el­fogytak a szobák! A Magyar Autóclub az úgy­nevezett „package tour”-ok, azaz csomag-túrák résztvevői számára száz szobát kötött már le előre a nyári hóna­pokra. A csomag-túrák lé­nyege az, hogy a német és osztrák autóklub tagok egy bizonyos összeg lefizetésével kéthetes programot vásá­rolnak maguknak a ma­gyarországi idegenforgal­mi szervektől. A tizennégy nap alatt megte­kintik az ország nevezetessé­geit, majd az utolsó öt-hat napot a Balaton mellett töl­tik. Ugyancsak száz szobát fog­lalt magának az IBUSZ és csaknem százat a MALÉV. Érdekes megállapodást kö­tött ugyanis a Magyar Légi­közlekedési Vállalat a svéd Volvó autógyárral, a gyár MALÉV gépekkel utaztatja, s a Balaton part­ján üdülteti dolgozóit, s ezért Volvó gépkocsikkal fizet. A kezdeti tárgyalások után kiderült, hogy az idei 80— 100 szoba többszöröse is le­het a későbbiekben. A Mari­na szobafoglalói közé tarto­zik még a COOPTURIST szövetkezeti utazási és utaz­tatási iroda is. A szállodák nyitásáig még több mint tíz hét van hátra A szállodaipari szakemberek néha mégis túl közelinek ér­zik a várva-várt szezont. Ad­dig sok feladatot kell még el­végezni. Két és félmillió forintért épül, s reméljük a szezon­ra elkészül az Auróra híd­ja, mely a szállodát és a most kialakítandó saját strandot köti majd össze, az Annabel­lában még dolgoznak a hall és az étterem fűtésén, épül a borozó és a játékterem. A Marina új­ bejáratot kap, ugyanis az eddigi túl huza­tos, gyenge volt. Ugyancsak a Marinában, a legfelső szin­ten is komoly munka folyik: épül a tető­bár. Építőipari kapacitáson múlik a presszó és a gyermekmegőrző felépí­tése a Marina strandján. Miután a Hungarhotelshez nemcsak szállodák tartoznak, a vállalat vezetői azon igye­keznek, hogy a hozzájuk tar­tozó egyéb vendéglátóipari egységekben is biztosítani tud­ják a színvonalat. Almádiban új konyhát kap a Tulipán szálló, Füreden még ebben az évben befe­jezik a „Kedves”­ átépíté­sét. A 8 millió forintot igénylő beruházás révén egy kétszin­tes, kívül változatlanul mű­emlék jellegű, de belül hi­permodern vendéglátó egy­séget adhatnak át, sajnos csak a szezon vége felé a kö­zönségnek. Az átalakítás után az első szinten kibőví­tett presszó, míg az emele­ten non-stop, tehát éjjel-nap­pal nyitvatartó snack bár várja majd grill ételeivel italaival a vendégeket. A bár kulcsát az átadáskor a Bala­tonba dobják. Jelenleg csupán két fala áll a Baricska csárdának. Átalakításával hangulatosab­bá teszik, s végre jutott pénz és lehetőség a szociális helyi­ségek felépítésére is. Az ed­dig tsz-tulajdonban levő Hor­dó-csárda is a Hungáriához tartozik már ebben az évben, a vállalat megvette a terme­lőszövetkezettől. Az Arany Csillag szálló konyhájának átalakítása 300 ezer forintot igényelt, s ugyancsak komoly összeget fordít a vállalat a Balaton étterem átalakítására. A hodályszerű éttermet ki­sebb részekre osztják, s a veszprémi V­adásztanyához hasonló berendezéssel és konyhával „Vadásztermet” avatnak az étteremben. Tihanyban és Füreden új munkásszállók épülnek. Az utóbbi átadását májusra, a nyitásra tervezik. A munka­erőhelyzet javítására előnyös szerződést kötött a vállalat a nyíregyházi és mátészalkai vendéglátóipari vállalatok­kal. Mindkét helyen ugyanis az év végére új szálloda épül. A megállapodás szerint az új szállók jövendő sze­mélyzete a parti szállókban szerzi meg a szükséges gya­korlatot. Ebben az évben is számít a vállalat a végzős vendéglátó­ipari főiskolásokra, s hogy szobaszemélyzete is megfele­lő legyen, a Hungária szobaasszonyi tanfolyamot hirdetett fizetett munka­időben a nyári munkára­­je­lentkezőknek. A tanfolyam hallgatói német alapszavakkal, szállodai is­meretekkel készülnek majd fel a nyárra. Megkezdték a hídépítéshez szükséges fa- és vasanyagok szállítását, s a földmunkák után most már munkák­ sz látnak az ácsok, vasbetonszerelők is. A 72 méter hosszú, három és fél méter széles „szerelmesek hídja” az ígéretek szerint a balatoni szezon elejére elkészül NAPLÓ Fejlődő Berhida Öregek napközi otthona épül a községben. A háromszori étkezést, pihenést és közös­ségi életet biztosító létesít­ményt már régóta szerette volna megvalósítani a község elnökasszonya. Ez az év erre is meghozta a lehetőséget­ .4 községfejlesztésből készült épület berendezésre vár. TV rádió, barátságos meleg ott­hon várja az öregeket az áp­rilis 4-i nyitás napján. 1958-ban épült a­ berhidai kultúrház — klubhelyiség nélkül. Most, a kultúrház bő­­ítése során az épület új tárnyában kap helyet az uletfronton a posta, mögötte lábszobák. KISZ helyiség és önyvtár, az emeleten olva­­jterem, presszó létesül Az­lajtüzelésű központi fűtéses­pületet az ÁFÉSZ, vertikális Iszloge építi Az átadást­­.0- ■mber 7-re tervezik (Balra) „Parkírozás” az egészségház előtt A közelmúltban adták át Berhidán a szolgá­lati lakással egybeépített gyógyszertárt. A központi fűtésen új létesítmény 1 millió fo­rintba került, kivitelező a várpalotai Építő KI«* «I (Jobbra) 3 - Tétlenért demokrácia K­ét-két tábla fogadja a belépőket a Pápai Textilgyár üzemei­ben. Az egyikre a legutóbbi termelési tanácskozáson el­hangzott véleményeket, ja­vaslatokat, kérdéseket füg­gesztik ki, a másikon pedig a gazdasági vezetők e kérdé­sekre adott válaszai szere­pelnek. Az újfajta kezdemé­nyezés a korábbi „javasla­tok könyvét” teszi így még nyilvánosabbá és demokra­­tikusabbá. De ez csak egy példája annak a számtalan „tettenérésnek”, amely az üzemi demokrácia erősödé­séről, fejlődéséről tanúsko­dik. Az utóbbi két esztendő­ben, mint mindenütt az or­szágban, megyénkben is a gazdasági önállóság fejlődé­sével párhuzamosan mind­inkább szóhoz jutnak az egyes vállalati dolgozók is. Első benyomásra ellentmon­dás tapasztalható a centrali­zált önállóság és az üzemi demokrácia erősödése kö­zött, de ez valójában csak­látszat, hiszen a vállalatok gazdasági vezetői önállóan és megalapozottan csak úgy tudnak dönteni, ha meg­hallgatják az érintett, válla­lati dolgozók véleményét is. Ehhez nagy segítséget nyújt­hat a szakszervezeti munka, amelyben ma már egyre in­kább az üzemi demokrácia fórumai dominálnak. Egész kollektívák vitatják meg a kollektív szerződés terveze­tet, a nyereségrészesedés fel­osztását, a jóléti alap fel­­használását, a csökkentett munkaidő bevezetését, a rendkívüli túlórák engedé­lyezését. Sőt, egy-egy­­ kér­dés alapos és körültekintő megoldásához külön bizott­ságokat is hoznak létre, a Pápai Állami Gazdaságnál, vagy a Pápai Elekthermax­­nál. A szakszervezeti taná­csok, szb-k e bizottságok vé­leménye alapján döntenek. Sőt akadnak olyan vállala­tok is, amelyek egy-egy fon­tos döntés meghozatalában, mint az ipari robbanó, a tégla- és cserépipari válla­lat, még a szakszervezeti bi­zalmiak véleményét is kiké­rik.. Persze az is előfordul, s ez egyáltalán nem szolgálja az üzemi demokráciát, hogy mindent maga az szb titkár akar intézni, mint a Fűzfői Papírgyárnál, a VIDEO­TON ajkai gyáregységénél, a kisebb alapszervezeteknél. Az üzemi demokrácia leg­jelentősebb fórumának a már említett termelési ta­nácskozásoknak a megszer­vezésében is tapasztalhatók változások. Nagyon sok vál­lalatnál, így a megyei épí­tőknél, a Péti Nitrogénmű­veknél, az Ajkai Timföld­­gyárnál szakítottak azzal a mechanikus szemlélettel, hogy csak negyedévenként szerveznek termelési ta­nácskozást. Ha szükséges, — vallják e vállalatok gazda­sági és szakszervezeti veze­tői, — például egy tervle­maradás behozása, vagy egy minőségi javulást szolgáló rendkívüli intézkedés érde­kében negyedév közben is összehívják a vállalat dol­gozóit, azok képviselőit, a törzsgárda tagokat, hogy se­gítséget, véleményt kap­janak. Akadnak persze vál­lalatok, ahol nem fordíta­nak ilyen gondot a termelé­si tanácskozásokra. S ezért többek között a Bakony Mű­veknél, a 22-es Állami Épí­tőipari Vállalatnál, a Veszp­rém megyei Gabonafelvá­sárló Vállalatnál a gazdasá­gi és szakszervezeti vezetők egyaránt hibáztathatók. Az üzemi demokrácia ki­alakult és rendszeres for­máin túl nagy jelentősége van egyes képviseleti szer­vek tevékenységének, mint a vállalati munkaügyi dön­tőbizottságoknak és a társa­dalmi bíróságoknak. 1969- ben megyénkben az elmúlt esztendőhöz viszonyítva 400 üggyel kevesbbet tárgyaltak a döntőbizottságok, ami azt bizonyítja, hogy a vállala­tok egyre inkább törekednek a Munka Törvénykönyv és a vállalati kollektív szerző­dések rendelkezéseinek be­tartására. A társadalmi bí­róság elé kerülő ügyek szá­ma is csökkent, ami viszont a dolgozók fokozottabb fele­lősségérzetéről, a társadalmi tulajdon hatékonyabb meg­becsüléséről tanúskodik. A­z MSZMP IX. kong­resszusa többek kö­zött kimondta, hogy a szakszervezetek, mint a demokrácia fontos szervei, alkalmasak arra, hogy nagy tömegeket vonjanak be az őket érintő legfontosabb kérdések meghozatalába. Az elmúlt két esztendő megyei tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nemcsak alkalmasak e szerepre, de élnek is e le­hetőségekkel. Andrássy Antal

Next