Napló, 1970. április (Veszprém, 26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-01 / 76. szám

1970. á nrilis 1. Milyen elismerést, kitüntetést kaphatnak? Válasz­­ a szocialista brigádoknak A MAGYAR FORRADAL­­MI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNY és a SZOT az 1001/1970-es határozatá­val megváltoztatta a szocia­lista munkaversenyről szóló, 1031/1967-es rendelkezés III/D fejezet 1. és 2., valamint a IV/D fejezet 1. és 2. pontját. Annak ellenére, hogy a határozat már több mint két hónapja megjelent, a ren­delkezéseket részletesen még ma sem ismerik eléggé az érdekeltek. A napokban a dudari, ajkai, pápai, várpa­lotai és veszprémi üzemek szocialista brigádjai érdek­­edtek, mikortól érvényes r­endelkezés, mennyiben vál­tozott a régi és milyen fel­kelők teljesítése szükséges különféle elismerések, ki­­ünzetések elnyeréséhez. A­jékoztatást főként azért anyolják, mert a megye állalatainál, üzemeinél, in­tézményeinél éppen a na­pokban értékelik a brigádok 969-ben végzett munkáját, ennek alapján az arra ér­­emeseknek átadják a szo­­calista címet és az egyéb lismeréseket, kitüntetése­­it. Az új, 1001/1970-es határo­k­ január 1-én lépett élet­­bi, tehát rendelkezései első­­ben csak az idén végzett unkára alkalmazhatók v­égrehajtásában a SZOT el­­ökség irányelvei a mérv­­­ek. A miniszterek, illetve számos hatáskörű szervek­­zetei és a szakszervezetek­özponti vezetőségei, az ága­­izi, szakmai sajátosságok nagyobb érvényesítése végett külön szabályozást adhatnak ki, de ezeknek összhangban kell lenniök a kormány ha­tározatával és a SZOT el­nöksége irányelveivel. A ta­valyi eredmények elbírálásá­nál tehát még az 1031/1967­ határozatot kell figyelem­be venni. MILYEN ELISMERÉSE­KET KAPHATNAK a felté­teleket teljesítő brigádok? A határozat III/D fejezetének 1. pontja szerint szocialista brigád címet és vele okleve­let, továbbá brigádzászlót, illetve bronz-, ezüst- és arany brigádérmet. Hogyan és­z­ől? A szocialista bri­gád­om adományozásáról, illetve ha már megszerezték, annak megvédéséről, általá­ban legalább egyéves tevé­kenység alapján — a brigád önértékelése és az illetékes gazdasági és társadalmi szer­vek javaslatának­ figyelembe vételével — a termelési ta­nácskozás (munkaértekezlet) kollektívája dönt. Ha a brigád első ízben ér­demelte ki a címet, akkor oklevelet kap. Ez egyben a szocialista cím folyamatos elnyerésének, valamint az elismerések és kitüntetések adományozásának nyilván­tartási okmánya is. Másod­szori elnyerés esetén szo­cialista brigádzászlót kell adományozni. A szocialista cím harmadszori megszerzé­sekor a brigádoknak — egyé­ni elbírálás alapján — te­vékenységük eredményeit és színvonalát kifejező és azzal arányban álló bronz-, ezüst­vagy arany brigádérmek bár­melyike, többször is, ismé­telten is adományozható, az alsóbb fokozatok birtoklása nélkül is. Előfordulhat te­hát, hogy egy-egy brigád többször is megkapja az ezüst vagy az arany­érmet, anélkül, hogy előbb bronzot szerzett volna, ha tevékeny­ségének eredményét a kol­lektíva és a gazdasági és tár­sadalmi vezetőség úgy ítéli meg. SOKAN ÚGY VÉLIK, hogy a különféle elismeré­seket a termelési tanácsko­zás kollektívája adományoz­za. A rendelkezés világosan kimondja, hogy a tanácsko­zás dönt ugyan a cím oda­ítéléséről, de az oklevelet, zászlót, az érmeket, éppen a tanácskozás kollektívájának javaslata alapján az igazga­tó, a szakszervezeti és a KISZ-bizottság, illetve az arra felhatalmazott egysé­gek gazdasági és társadalmi szervezetei együttesen ado­mányozzák. De mi történik, ha a kol­lektíva nem ítéli meg a szo­cialista címet? Ilyen eset­ben azok a brigádok, ame­lyeket a termelési tanácsko­zás elutasít megtarthatják ugyan a brigádérmek és jel­vények korábban elnyert fo­kozatait, de bármely elis­merési, illetve kitüntetési fokozatot csak a szocialista cím újólagos, ismételt elnye­résétől számított két év után kaphatnak. A határozat szerint azok a brigádok, amelyek legalább öt, tíz, illetve tizenöt alka­lommal elnyerték vagy meg­tartották a szocialista címet, „A vállalat kiváló brigádja”, vagy „A szakma (ágazat) kiváló brigádja’’, illetve „A Magyar Népköztársaság ki­váló brigádja” címet és a ki­tüntetést tanúsító oklevelet nyerhetik el. „A vállalat ki­váló brigádja” cím és ki­tüntetés adományozásának feltétele az arany brigád­érem birtoklása, a másik két kitüntetést viszont csak azok­­kaphatják, akik előzőleg „A vállalat kiváló brigádja” cí­met már megszerezték. E KITÜNTETÉS ADO­­MÁNYOZÁSÁra csakis a vállalat igazgatója, szakszer­vezeti és KISZ-bizottsága jogosult; gyáregységek gaz­dasági és társadalmi szerve­zeteinek hatáskörébe nem adhatják át e jogot. „A szak­ma (ágazat) kiváló brigádja” kitüntetés adományozásának joga az ágazati minisztert illeti meg. „A Magyar Nép­­köztársaság kiváló brigádja” kitüntetést a Minisztertanács és a SZOT elnöksége együt­tesen adományozza. Több szocialista brigád az­iránt is érdeklődött, vajon az elismerésekkel, kitünteté­sekkel együtt kaphatnak-e valamiféle jutalmat, a ren­delkezés pontosan meghatá­rozza ezt is. Kimondja, hogy a bronz-, az ezüst-, az arany brigádéremmel jutal­mazott kollektívákat az egyes fokozatokkal arányban álló pénz- vagy egyéb juta­lomban kell részesíteni. Ezek mértékét és formáit a kol­lektív szerződésekben kell szabályozni, és vállalati for­rásokból fedezni. A szakma (ágazat), valamint a Magyar Népköztársaság kiváló bri­gádja kitüntetések adomá­nyozása esetén a brigádokat — a felsorolás sorrendjé­ben — az éves átlagos dol­gozó létszámuknak megfe­lelően, egy dolgozóra szá­mítva 1500, 2000, illetve 3000 forint pénzjutalomban kell részesíteni. Ezeket az ösz­­szegeket az adományozó szervek biztosítják. A KORMÁNY határo­zata tehát mind az erköl­csi, mind az anyagi elisme­rés mértékét növeli, s érde­keltebbé teszi a szocialista brigádokat a nagyobb ered­mények elérésében, a hatá­rozat a szocialista brigád­mozgalom fellendítésének, további kibontakozásának forrása, s a népgazdaság előtt álló feladatok teljesí­tésére, a jobb munkavégzés­re ösztönöz. S. Nagy Sándor — Itt menjenek a pallón, mert különben nyakig süly­­­ednek a sárba. Böröcz Sándor munkave­­ő a keskeny „járdára” üt. Felettünk a balaton­­li vasútállomás, éppen ehervonat szuszog be­­. Lassan halad, hiszen állomásépület építése­iben cserélik a vá­gányokat is A MÁV celldö­­mölki építési főnökség VII. építésvezetőségének munká­sai pedig lent, a „szakadék­ban” vagy öt méterre a sínek alatt dolgoznak. Betonpogácsák, cölöpök, zsaluk, vasak. Szakaszonként készül a zsalu. Záborszk­y József kő­műves felnéz: Készül az állomás alapja NAPLÓ Kritikus időszak: a nyár A második félévben termelni kezd az új üzem Peremartonban A Peremartoni Ipari Rob­banóanyaggyárban a megnö­vekedett rendelések, igények kielégítése sok gondot okoz. Különösen szuperfoszfátból kellene jóval többet adni. A gyár dolgozói mindent elkö­vetnek, hogy a vevők kíván­ságát teljesítsék, de tervük kivitelezését akadályozza, hogy nincs elegendő szállító­­eszköz. Már előre tartanak a nyártól, ez ugyanis a kri­tikus időszak, a tapasztala­tok szerint ilyenkor a leg­nagyobb a vagonhiány. Az értékesítési osztály dol­gozói ezért már most igény­be veszik a 15-ös AKÖV se­gítségét és a műtrágya egy részét gépkocsikkal szállítják a megrendelőhöz. Akad azon­ban olyan vevő is, aki sem a MÁV, sem az AKÖV szol­gáltatására nem vár, hanem saját maga viszi el a gyár­ból a műtrágyát. A közúti szállítás ütemének fokozását azonban gátolja, hogy a mérlegelés ma még nehézkes. A gyár vezetősége ezért, számítva az új NPK üzem június—júliusi megin­dulására, a termelés nagy­fokú növekedésére, az új üzem mellett egy nagy, bun­­keres műtrágyasilót építtet. Innen a műtrágyát automa­ta surrantós adagoló rakja a vagonba, gépkocsiba. A sur­­rantó alatt helyezik el a mér­­­­leget, amely azonnal méri mind a szállítóeszköz önsú­lyát, mind pedig a raksúlyt, a műtrágya mennyiségét. Ez­zel a módszerrel meggyorsít­ják a rakodás és a szállítás ütemét, s jobban kihasznál­ják a szállítóeszközöket . Cölöpökön épül a füredi állomás — Akkor jöjjenek, ha majd magasan leszünk. Most még nem látnak semmit. — Mióta dolgoznak itt? — Tavaly augusztusban kezdtünk hozzá. De lassan haladtunk, mert a tél meg­állított bennünket. Most ta­lán szikkad egy kicsit, s ke­vesebb lesz a víz. Az a leg­nagyobb ellenségünk. Mert a víz dombnak sohasem folyik. — Szép lesz az új állo­más? — Igazi, komoly épület lesz. 114 méter hosszú és 24 méter széles. Az irányító to­rony öt szintes. A munkavezető tovább so­rolja a születő új állomás jellemző adatait. — Az épület cölöpökön áll majd. Eddig négyszázat ver­tünk a talajba. 2 900 mázsa vas kerül az alapba. Odébb légkalapácsok dö­rögnek. — Nagyon kemény a talaj, s nem tudjuk mélyebbre le­verni a cölöpöket. Ezért a kinnmaradó egyméteres dara­bokat légkalapáccsal vágjuk le. Erre jön majd a beton­fej.— Jv, azért az épület? — Ha az megmozdul, ak­kor már nagy baj lesz nem­csak az épülettel... Naponta hat-hét cölöpöt vernek a földbe. — Előfordul, hogy csak egyet, főleg akkor, ha a cö­löpverőt arrébb kell vinni. Nehéz mozogni ezzel a nagy monstrummal — Mennyien dolgoznak itt? — Huszonketten. Monda­nom sem kell talán, nagyon kevesen vagyunk. Ezért nem is alakíthatunk brigádokat. Mindenki mindent csinál. Mikor mi a legfontosabb. Pe­dig ha brigádokat szervez­hetnénk, jobban haladna a munka. — Lesznek azért többen is? — Talán bejönnek a me­gye többi állomásáról a mun­kások. De kellene ide leg­alább nyolcvan ember. — Mikorra készül el az ál­lomásépület? — Ha minden jól megy, 1972 nyarán. Addig megcsi­náljuk az autóbusz pályaud­vart is, kocsiállásokkal, mely egybeépül az állomással. A „kráterben” dolgoznak az emberek­— Szóval, mondom magá­nak, akkor jöjjön, ha már kijövünk a földből. Nemso­kára úgyis betemetünk mint Négy méter már mázsás cölöpöket­ dent, s akkor kezdjük a nö­vekedést. Mert ilyen ez a munka. Körülöttünk mindenütt anyag magasodik. A százmil­lió forintos beruházás egy ré­sze, mely rövidesen új formát ölt. Szeletelik­ a nyolc­­(Fotó: Borbás János) ­ T­iszteletet és elismerést kiváltó, nagy eredményeket értek el megyénk mezőgazdasági üzemei az elmúlt években. A közvélemény többnyire egy­szerűsít; ha mezőgazdaságról esik szó, jobbára csak a termelőszövetkezetekre gon­dol. A gazdaságok sokaságát — még az is­mételt egyesülések után is — és az áruk nagyobb tömegét valóban ők adják, de ott van mellettük megyénkben hat olyan álla­mi gazdaság, amelyet akárh­ány más megye szívesen vállalna sajátjának. A kis szám — hat gazdaság — azonban senkit ne tévesz­­szen meg. Nagy eredmények jellemzik mun­kájukat.­­ A 66 ezer holdon gazdálkodó állami gaz­daságok tavaly például több mint fél mil­liárd forint értékű árut adtak a közfogyasz­tásnak. Búzából a holdankénti átlag meg­közelíti a 17. kukoricából meghaladja a 24 mázsát. A gyümölcstermés elszállításához 810 vagonra volt szükségük, és jelentős ré­sze exportra ment... Fennállásuk 26. évfor­dulóját kimagasló sikerekkel ünnepelték az állami gazdaságok. Egytől-egyig nyereség­gel zárták az évet, összesen 43 millió forint tiszta hasznot tettek az asztalra. A hat közül is kiemelkedik a maga 16 milliójával a pápai gazdaság. Pedig hosszú éveken át szinte kivétel nél­kül nemhogy nyereséggel gazdálkodtak vol­na, de maguk is kértek­­ súlyos milliókat. Az alapok megteremtésével, az adottságaik­hoz igazodó termelési szerkezet kialakulá­­sával, több tudással, bátor kezdeményezés­sel — ma már a korszerű gazdálkodás pél­dáját szolgáltatják. A magas hozamok is ezt tanúsítják, de a föld sem önmagától ad többet, a jószág tej- és hústermelését is serkenteni kell. Több mint száz mérnök, egyetemet végzett szakember. 185 technikus végzi itt munkáját és a mezőgazdasági szak­mákban is 900 szakmunkás dolgozik me­gyénk állami gazdaságaiban. A szaktudás nem a divattal való lé­péstartás, hanem gazdasági kényszer. Egyet­len példa jól megvilágítja ezt. Tavaly mintegy 3­000 vagon műtrágyát használtak fel. Óriási érték ez. De nem ennyire, ha­nem többre lenne szükség. Éppen ezért nem engedhető meg az a nagyvonalúság, hogy egyszerűen kiszórják a földre, és majd meg­látják, mit ad vissza. Mind a hat állami gazdaságban hosszú évek kutatásával, kí­sérletezésével érték el, hogy a sok növényi fajtából kiválasztották a legtöbbet termől. De a földet is vallatóra fogták. Kikísérle­tezték, hogy a drága műtrágya meddig fizet több terméssel, az adagot csak addig nö­velik Ehhez nagy segítséget ad a mindig kéznél lévő talajtérkép. Az állami gazdasá­gok lépés­előnyben vannak a termelőszövet­kezetek többségéhez képest. Egyre inkább annak példái, hogy a mezőgazdasági terme­lés iparosodik, és ahhoz több ,és korszerűbb tudás kell. A mezőgazdasági termelés természetéből adódik, hogy a 8 órás munkaidő itt nem egykönnyen valósítható meg. Az állami gaz­daságok vezetőinek erőfeszítése azt is szol­gálja, hogy az év végére általánossá váljék a napi 8 órás munkaidő. Tavaly az előző évihez képest havonta már 12 órával csök­kentették a munkaidőt — úgy, hogy közben a termelékenység és a kereslet nőtt. De a munkaszervezés finomításával, gépesítéssel és egyéb módszerekkel további órákat nyer­hetnek. A gazdaságok viszonylag magas színvona­lat értek el. Az újabb előrelépés még na­gyobb erőfeszítést igényel. És tudják jól az állami gazdaságokban, hogy merre vezet az út: a szakosodás, az erők, az eszközök ösz­­szevonása, jobb kihasználása felé. Már ed­dig is jelentős eredményeket értek el: sza­kosított szarvasmarha- juhi- sertés- és baromfitelepeket építettek, de mindez csak kezdet. Még nagyobbakat, még korszerűb­beket terveznek. A Pápai Állami Gazdaság egyik dísze a több mint fél ezer holdas bán­halmai gyümölcsös. Tetemes az exportja, de még több hasznot hozna, ha nem a szüret idején adnák el a kiváló árut, hanem de­cemberben, januárban, vagy még később. A hűtőház építése tehát nem halasztható to­vább. Ha minden jól megy, jövőre már munkába áll egy több mint 300 vagonos tároló. A­z állami gazdaságok nemcsak a má­nak élnek. Távlati terveik szerint öt év múlva holdanként 20 mázsa étkezési búzát, 30 mázsa kukoricát takarí­tanak be. 2 000 hold termő gyümölcsösük lesz, a szakosított tehenészeti telepek jószá­gonként­ 3500 liter tejet adnak. Jobban mint tegnap, holnap gazdaságosabban mint ma — ez a cél serkenti az állami gazdaságok vezetőit és dolgozóit. T. L. Az iparosodó mezőgazdaság példái Adatok megyénk állami gazdaságainak munkájáról

Next