Napló, 1970. április (Veszprém, 26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-01 / 76. szám
1970. á nrilis 1. Milyen elismerést, kitüntetést kaphatnak? Válasz a szocialista brigádoknak A MAGYAR FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNY és a SZOT az 1001/1970-es határozatával megváltoztatta a szocialista munkaversenyről szóló, 1031/1967-es rendelkezés III/D fejezet 1. és 2., valamint a IV/D fejezet 1. és 2. pontját. Annak ellenére, hogy a határozat már több mint két hónapja megjelent, a rendelkezéseket részletesen még ma sem ismerik eléggé az érdekeltek. A napokban a dudari, ajkai, pápai, várpalotai és veszprémi üzemek szocialista brigádjai érdekedtek, mikortól érvényes rendelkezés, mennyiben változott a régi és milyen felkelők teljesítése szükséges különféle elismerések, kiünzetések elnyeréséhez. Ajékoztatást főként azért anyolják, mert a megye állalatainál, üzemeinél, intézményeinél éppen a napokban értékelik a brigádok 969-ben végzett munkáját, ennek alapján az arra éremeseknek átadják a szocalista címet és az egyéb lismeréseket, kitüntetéseit. Az új, 1001/1970-es határok január 1-én lépett életbi, tehát rendelkezései elsőben csak az idén végzett unkára alkalmazhatók végrehajtásában a SZOT elökség irányelvei a mérvek. A miniszterek, illetve számos hatáskörű szervekzetei és a szakszervezeteközponti vezetőségei, az ágaizi, szakmai sajátosságok nagyobb érvényesítése végett külön szabályozást adhatnak ki, de ezeknek összhangban kell lenniök a kormány határozatával és a SZOT elnöksége irányelveivel. A tavalyi eredmények elbírálásánál tehát még az 1031/1967 határozatot kell figyelembe venni. MILYEN ELISMERÉSEKET KAPHATNAK a feltételeket teljesítő brigádok? A határozat III/D fejezetének 1. pontja szerint szocialista brigád címet és vele oklevelet, továbbá brigádzászlót, illetve bronz-, ezüst- és arany brigádérmet. Hogyan észől? A szocialista brigádom adományozásáról, illetve ha már megszerezték, annak megvédéséről, általában legalább egyéves tevékenység alapján — a brigád önértékelése és az illetékes gazdasági és társadalmi szervek javaslatának figyelembe vételével — a termelési tanácskozás (munkaértekezlet) kollektívája dönt. Ha a brigád első ízben érdemelte ki a címet, akkor oklevelet kap. Ez egyben a szocialista cím folyamatos elnyerésének, valamint az elismerések és kitüntetések adományozásának nyilvántartási okmánya is. Másodszori elnyerés esetén szocialista brigádzászlót kell adományozni. A szocialista cím harmadszori megszerzésekor a brigádoknak — egyéni elbírálás alapján — tevékenységük eredményeit és színvonalát kifejező és azzal arányban álló bronz-, ezüstvagy arany brigádérmek bármelyike, többször is, ismételten is adományozható, az alsóbb fokozatok birtoklása nélkül is. Előfordulhat tehát, hogy egy-egy brigád többször is megkapja az ezüst vagy az aranyérmet, anélkül, hogy előbb bronzot szerzett volna, ha tevékenységének eredményét a kollektíva és a gazdasági és társadalmi vezetőség úgy ítéli meg. SOKAN ÚGY VÉLIK, hogy a különféle elismeréseket a termelési tanácskozás kollektívája adományozza. A rendelkezés világosan kimondja, hogy a tanácskozás dönt ugyan a cím odaítéléséről, de az oklevelet, zászlót, az érmeket, éppen a tanácskozás kollektívájának javaslata alapján az igazgató, a szakszervezeti és a KISZ-bizottság, illetve az arra felhatalmazott egységek gazdasági és társadalmi szervezetei együttesen adományozzák. De mi történik, ha a kollektíva nem ítéli meg a szocialista címet? Ilyen esetben azok a brigádok, amelyeket a termelési tanácskozás elutasít megtarthatják ugyan a brigádérmek és jelvények korábban elnyert fokozatait, de bármely elismerési, illetve kitüntetési fokozatot csak a szocialista cím újólagos, ismételt elnyerésétől számított két év után kaphatnak. A határozat szerint azok a brigádok, amelyek legalább öt, tíz, illetve tizenöt alkalommal elnyerték vagy megtartották a szocialista címet, „A vállalat kiváló brigádja”, vagy „A szakma (ágazat) kiváló brigádja’’, illetve „A Magyar Népköztársaság kiváló brigádja” címet és a kitüntetést tanúsító oklevelet nyerhetik el. „A vállalat kiváló brigádja” cím és kitüntetés adományozásának feltétele az arany brigádérem birtoklása, a másik két kitüntetést viszont csak azokkaphatják, akik előzőleg „A vállalat kiváló brigádja” címet már megszerezték. E KITÜNTETÉS ADOMÁNYOZÁSÁra csakis a vállalat igazgatója, szakszervezeti és KISZ-bizottsága jogosult; gyáregységek gazdasági és társadalmi szervezeteinek hatáskörébe nem adhatják át e jogot. „A szakma (ágazat) kiváló brigádja” kitüntetés adományozásának joga az ágazati minisztert illeti meg. „A Magyar Népköztársaság kiváló brigádja” kitüntetést a Minisztertanács és a SZOT elnöksége együttesen adományozza. Több szocialista brigád aziránt is érdeklődött, vajon az elismerésekkel, kitüntetésekkel együtt kaphatnak-e valamiféle jutalmat, a rendelkezés pontosan meghatározza ezt is. Kimondja, hogy a bronz-, az ezüst-, az arany brigádéremmel jutalmazott kollektívákat az egyes fokozatokkal arányban álló pénz- vagy egyéb jutalomban kell részesíteni. Ezek mértékét és formáit a kollektív szerződésekben kell szabályozni, és vállalati forrásokból fedezni. A szakma (ágazat), valamint a Magyar Népköztársaság kiváló brigádja kitüntetések adományozása esetén a brigádokat — a felsorolás sorrendjében — az éves átlagos dolgozó létszámuknak megfelelően, egy dolgozóra számítva 1500, 2000, illetve 3000 forint pénzjutalomban kell részesíteni. Ezeket az öszszegeket az adományozó szervek biztosítják. A KORMÁNY határozata tehát mind az erkölcsi, mind az anyagi elismerés mértékét növeli, s érdekeltebbé teszi a szocialista brigádokat a nagyobb eredmények elérésében, a határozat a szocialista brigádmozgalom fellendítésének, további kibontakozásának forrása, s a népgazdaság előtt álló feladatok teljesítésére, a jobb munkavégzésre ösztönöz. S. Nagy Sándor — Itt menjenek a pallón, mert különben nyakig sülyednek a sárba. Böröcz Sándor munkaveő a keskeny „járdára” üt. Felettünk a balatonli vasútállomás, éppen ehervonat szuszog be. Lassan halad, hiszen állomásépület építéseiben cserélik a vágányokat is A MÁV celldömölki építési főnökség VII. építésvezetőségének munkásai pedig lent, a „szakadékban” vagy öt méterre a sínek alatt dolgoznak. Betonpogácsák, cölöpök, zsaluk, vasak. Szakaszonként készül a zsalu. Záborszky József kőműves felnéz: Készül az állomás alapja NAPLÓ Kritikus időszak: a nyár A második félévben termelni kezd az új üzem Peremartonban A Peremartoni Ipari Robbanóanyaggyárban a megnövekedett rendelések, igények kielégítése sok gondot okoz. Különösen szuperfoszfátból kellene jóval többet adni. A gyár dolgozói mindent elkövetnek, hogy a vevők kívánságát teljesítsék, de tervük kivitelezését akadályozza, hogy nincs elegendő szállítóeszköz. Már előre tartanak a nyártól, ez ugyanis a kritikus időszak, a tapasztalatok szerint ilyenkor a legnagyobb a vagonhiány. Az értékesítési osztály dolgozói ezért már most igénybe veszik a 15-ös AKÖV segítségét és a műtrágya egy részét gépkocsikkal szállítják a megrendelőhöz. Akad azonban olyan vevő is, aki sem a MÁV, sem az AKÖV szolgáltatására nem vár, hanem saját maga viszi el a gyárból a műtrágyát. A közúti szállítás ütemének fokozását azonban gátolja, hogy a mérlegelés ma még nehézkes. A gyár vezetősége ezért, számítva az új NPK üzem június—júliusi megindulására, a termelés nagyfokú növekedésére, az új üzem mellett egy nagy, bunkeres műtrágyasilót építtet. Innen a műtrágyát automata surrantós adagoló rakja a vagonba, gépkocsiba. A surrantó alatt helyezik el a mérleget, amely azonnal méri mind a szállítóeszköz önsúlyát, mind pedig a raksúlyt, a műtrágya mennyiségét. Ezzel a módszerrel meggyorsítják a rakodás és a szállítás ütemét, s jobban kihasználják a szállítóeszközöket . Cölöpökön épül a füredi állomás — Akkor jöjjenek, ha majd magasan leszünk. Most még nem látnak semmit. — Mióta dolgoznak itt? — Tavaly augusztusban kezdtünk hozzá. De lassan haladtunk, mert a tél megállított bennünket. Most talán szikkad egy kicsit, s kevesebb lesz a víz. Az a legnagyobb ellenségünk. Mert a víz dombnak sohasem folyik. — Szép lesz az új állomás? — Igazi, komoly épület lesz. 114 méter hosszú és 24 méter széles. Az irányító torony öt szintes. A munkavezető tovább sorolja a születő új állomás jellemző adatait. — Az épület cölöpökön áll majd. Eddig négyszázat vertünk a talajba. 2 900 mázsa vas kerül az alapba. Odébb légkalapácsok dörögnek. — Nagyon kemény a talaj, s nem tudjuk mélyebbre leverni a cölöpöket. Ezért a kinnmaradó egyméteres darabokat légkalapáccsal vágjuk le. Erre jön majd a betonfej.— Jv, azért az épület? — Ha az megmozdul, akkor már nagy baj lesz nemcsak az épülettel... Naponta hat-hét cölöpöt vernek a földbe. — Előfordul, hogy csak egyet, főleg akkor, ha a cölöpverőt arrébb kell vinni. Nehéz mozogni ezzel a nagy monstrummal — Mennyien dolgoznak itt? — Huszonketten. Mondanom sem kell talán, nagyon kevesen vagyunk. Ezért nem is alakíthatunk brigádokat. Mindenki mindent csinál. Mikor mi a legfontosabb. Pedig ha brigádokat szervezhetnénk, jobban haladna a munka. — Lesznek azért többen is? — Talán bejönnek a megye többi állomásáról a munkások. De kellene ide legalább nyolcvan ember. — Mikorra készül el az állomásépület? — Ha minden jól megy, 1972 nyarán. Addig megcsináljuk az autóbusz pályaudvart is, kocsiállásokkal, mely egybeépül az állomással. A „kráterben” dolgoznak az emberek— Szóval, mondom magának, akkor jöjjön, ha már kijövünk a földből. Nemsokára úgyis betemetünk mint Négy méter már mázsás cölöpöket dent, s akkor kezdjük a növekedést. Mert ilyen ez a munka. Körülöttünk mindenütt anyag magasodik. A százmillió forintos beruházás egy része, mely rövidesen új formát ölt. Szeletelik a nyolc(Fotó: Borbás János) Tiszteletet és elismerést kiváltó, nagy eredményeket értek el megyénk mezőgazdasági üzemei az elmúlt években. A közvélemény többnyire egyszerűsít; ha mezőgazdaságról esik szó, jobbára csak a termelőszövetkezetekre gondol. A gazdaságok sokaságát — még az ismételt egyesülések után is — és az áruk nagyobb tömegét valóban ők adják, de ott van mellettük megyénkben hat olyan állami gazdaság, amelyet akárhány más megye szívesen vállalna sajátjának. A kis szám — hat gazdaság — azonban senkit ne téveszszen meg. Nagy eredmények jellemzik munkájukat. A 66 ezer holdon gazdálkodó állami gazdaságok tavaly például több mint fél milliárd forint értékű árut adtak a közfogyasztásnak. Búzából a holdankénti átlag megközelíti a 17. kukoricából meghaladja a 24 mázsát. A gyümölcstermés elszállításához 810 vagonra volt szükségük, és jelentős része exportra ment... Fennállásuk 26. évfordulóját kimagasló sikerekkel ünnepelték az állami gazdaságok. Egytől-egyig nyereséggel zárták az évet, összesen 43 millió forint tiszta hasznot tettek az asztalra. A hat közül is kiemelkedik a maga 16 milliójával a pápai gazdaság. Pedig hosszú éveken át szinte kivétel nélkül nemhogy nyereséggel gazdálkodtak volna, de maguk is kértek súlyos milliókat. Az alapok megteremtésével, az adottságaikhoz igazodó termelési szerkezet kialakulásával, több tudással, bátor kezdeményezéssel — ma már a korszerű gazdálkodás példáját szolgáltatják. A magas hozamok is ezt tanúsítják, de a föld sem önmagától ad többet, a jószág tej- és hústermelését is serkenteni kell. Több mint száz mérnök, egyetemet végzett szakember. 185 technikus végzi itt munkáját és a mezőgazdasági szakmákban is 900 szakmunkás dolgozik megyénk állami gazdaságaiban. A szaktudás nem a divattal való lépéstartás, hanem gazdasági kényszer. Egyetlen példa jól megvilágítja ezt. Tavaly mintegy 3000 vagon műtrágyát használtak fel. Óriási érték ez. De nem ennyire, hanem többre lenne szükség. Éppen ezért nem engedhető meg az a nagyvonalúság, hogy egyszerűen kiszórják a földre, és majd meglátják, mit ad vissza. Mind a hat állami gazdaságban hosszú évek kutatásával, kísérletezésével érték el, hogy a sok növényi fajtából kiválasztották a legtöbbet termől. De a földet is vallatóra fogták. Kikísérletezték, hogy a drága műtrágya meddig fizet több terméssel, az adagot csak addig növelik Ehhez nagy segítséget ad a mindig kéznél lévő talajtérkép. Az állami gazdaságok lépéselőnyben vannak a termelőszövetkezetek többségéhez képest. Egyre inkább annak példái, hogy a mezőgazdasági termelés iparosodik, és ahhoz több ,és korszerűbb tudás kell. A mezőgazdasági termelés természetéből adódik, hogy a 8 órás munkaidő itt nem egykönnyen valósítható meg. Az állami gazdaságok vezetőinek erőfeszítése azt is szolgálja, hogy az év végére általánossá váljék a napi 8 órás munkaidő. Tavaly az előző évihez képest havonta már 12 órával csökkentették a munkaidőt — úgy, hogy közben a termelékenység és a kereslet nőtt. De a munkaszervezés finomításával, gépesítéssel és egyéb módszerekkel további órákat nyerhetnek. A gazdaságok viszonylag magas színvonalat értek el. Az újabb előrelépés még nagyobb erőfeszítést igényel. És tudják jól az állami gazdaságokban, hogy merre vezet az út: a szakosodás, az erők, az eszközök öszszevonása, jobb kihasználása felé. Már eddig is jelentős eredményeket értek el: szakosított szarvasmarha- juhi- sertés- és baromfitelepeket építettek, de mindez csak kezdet. Még nagyobbakat, még korszerűbbeket terveznek. A Pápai Állami Gazdaság egyik dísze a több mint fél ezer holdas bánhalmai gyümölcsös. Tetemes az exportja, de még több hasznot hozna, ha nem a szüret idején adnák el a kiváló árut, hanem decemberben, januárban, vagy még később. A hűtőház építése tehát nem halasztható tovább. Ha minden jól megy, jövőre már munkába áll egy több mint 300 vagonos tároló. Az állami gazdaságok nemcsak a mának élnek. Távlati terveik szerint öt év múlva holdanként 20 mázsa étkezési búzát, 30 mázsa kukoricát takarítanak be. 2 000 hold termő gyümölcsösük lesz, a szakosított tehenészeti telepek jószágonként 3500 liter tejet adnak. Jobban mint tegnap, holnap gazdaságosabban mint ma — ez a cél serkenti az állami gazdaságok vezetőit és dolgozóit. T. L. Az iparosodó mezőgazdaság példái Adatok megyénk állami gazdaságainak munkájáról