Napló, 1970. október (Veszprém, 26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

2 Hajtóvadászat Kanadában a szeparatista emberrablók ellen Napi külpolitikai kommentárunk Kanada, a világ területileg egyik leghatalmasabb or­szága ritka kivételektől eltekintve a hírek perifériáján szerepel. Ilyen ritka kivétel volt, amikor a kormányfői székbe került „Kanada Kennedyje”, Pierre Elliot Trudeau, aki nem is annyira politikai koncepciója, mint személyi érdekessége miatt került a világsajtó első oldalára. Az ország következő szenzációja Charles de Gaulle­ tábornok emlékezetes québeci látogatása volt. A Francia Köztársaság akkori elnöke a diplomácia történetében meg­lehetősen szokatlan módon nem közvetett gesztusokkal, hanem a lehető legnyíltabb beszédekben támogatta a fran­cia nyelvű tartomány elszakadási törekvéseit. Lépésének visszhangja érthető módon rendkívül vegyes volt — annyi bizonyos, hogy hónapokra volt szükség, amíg a kanadai körút viharai valamelyest lecsendesedtek. Mint emlékezetes, ez a legújabb kanadai ügy úgy kezdődött, hogy a québeci szeparatisták, akik már koráb­ban is kacérkodtak bizonyos anarchista módszerekkel , t­ikolgépes robbantásokat követtek el, megfenyegettek politikai személyiségeket — most egy nagy lépéssel to­vább léptek az egyéni terror útján. Először Cross brit dip­lomatát rabolták el, majd miután mind a tartományi, mind a központi kormány­ megtagadta anyagi természetű, va­lamint bebörtönzött társaik kiszabadítására irányult kö­veteléseiket, kertjében rajtaütöttek Lapor­en, a tartomány munkaügyi miniszterén. Trudeau szövetségi és Robert Bourassa québeci kormányfő ezután is nemet mondott, illetve csak a követe­lések egy részét volt hajlandó teljesíteni. A szeparatisták erre megölték laportet — vagyis más körülmények kö­zött, de megismétlődött a guatemalai Spreti-ügy. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy körülbelül ugyanazzal a tanulsággal. * Ezt a tanulságot az angol kommunisták lapja példa­mutatóan elemzi. Kimutatja, hogy a québecieknek való­ban ok­uik van az elkeseredésre és a francia kisebbség háttérbe szorítása még a brit imperializmus öröksége. A gyilkosságot ugyanakkor „megdöbbentő fejlemények” ne­vezi a Morning Star, amelyet ,,a leghatározottabban el kell ítélni”. „Nem beszélve a cselekmény embertelen voltáról — írja a lap — politikailag is értelmetlen volt, mert sem­mit sem oldott meg, ami történt. A tömegtámogatásra számító haladó mozgalmak nemcsak azért ítélik el az egyéni terrort, mert zsákutcába vezet. teröm azért is, mert rendszerint éppen azoknak az erőknek a kezére játszik,­ amelyek ellen irányul... hajnali órákban találkozik Péter János magyar külügy­miniszterrel. A tegnapi napon a jubi­leumi közgyűlésen Kaunda, a Zambiai Köztársaság elnöke, Ceausescu, a román állam­tanács elnöke, valamint más országok képviselői szólaltak fel. Lemondott Atasszi szíriai elnök Jelentések szerint Nured­­din Atasszi szíriai államel­nök és kormányfő benyújtot­ta lemondását az uralkodó Baath-párt vezetőségén be­lül támadt nézeteltérések mi­att A szíriai Baath-párt októ­ber 30-án országos kong­resszuson vitatja meg az Atasszi lemondásával kap­csolatos kérdéseket. A Baath párt főtitkári tisztségét Atasszi megtartotta. Mohamied Hasszán el Hei­kel, az Egyesült Arab Köz­társaság tájékoztatásügyi mi­nisztere, aki egyébként az Al Ahram című lap főszerkesz­tője is­ lemondott miniszteri tárcájáról. Anvar Szadat köztársasági elnök a lemon­dást elfogadta. Hírek a világpolitikából (Moszkva, TASZSZ) A KGST végrehajtó Bizottságinak 11. ülésszakára Moszkvába érkez­tek a tagállamok: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és Románia kormány­­elnökhelyettesei. Magyarorszá­got az ülésszakon Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese kép­viseli. (Új-Delhi, TASZSZ) A Béke­világtanács elnökségének ülés­szakán határozatot hoztak a jelenlegi nemeztközi helyzet n­eszerű kérdéseiről: az euró­pai biztonságról, az indokínai és a közelkeleti helyzetről. Az ülésszak vasárnap befejezte munkáját­£ (Washington, TASZSZ) A. G. Nyikolajev és V. I. Szevaszty­­janov szovjet űrhajósok, akik a NASA, az amerikai országos űrhajózási hivatal meghívására érkeztek Washingtonba, hétfőn sajtóértekezleten találkoztak amerikai és külföldi újság­írókkal. ifj. (Phnom Penh, TJPT) A kam­bodzsai szabadságharcosok hét­főn heves támadást indítottak a kormánycsapatok ellen a fő­várostól 200 kilométerrel észak­nyugatra, ahol nagy kiterjedé­sű rissültetvények vannak. Tíz- és tízezrek gyűltek össze vasárnap délelőtt Mag­­deburgban, a Hotel Interna­­zional szállóval szemben és az épület környékén, hogy szemtanúi legyenek a Fegy­­verb­arátság fedőnevű had­gyakorlat befejezése, alkal­mából rendezett katonai díszszemlének. Nem sokkal 11 óra előtt ér­keztek az ünnepi esemény színhelyére és foglalták el helyüket a főtribün mellvéd­jén a testvéri országokat kép­viselő katonai küldöttségek, a honvédelmi miniszterek ve­zetésével. A díszszemlén jelen volt Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK államtaná­csának elnöke, aki beszédé­ben a hadgyakorlatot a szo­cialista közösség meggyőző katonai ereje bizonyítéká­nak minősítette. Walter Ulb­richt kijelentette: „A törhe­tetlen barátság szellemében, amely marxista-leninista pártjainkat, államainkat és hadseregeinket egyesíti. — Európa szívében, ott, ahol a szocializmus és az állammo­nopolista kapitalizmus vilá­ga szemben áll egymással — láthattuk akcióban a Varsói Szerződés egy darabját.” Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek f­őparancsr­oka köszönetet mondott az NSZEP Közpon­ti Bizottságának, az állam­tanácsnak, a kormánynál?,, .­ az NDK dolgozóinak és katonái­nak azért a figyelemért, gondoskodásért és vendégsze­retetért, amelyben a szövet­séges csapatokat részesítet­ték. A szocialista országok népeinek és hadseregeinek egysége — hangoztatta Ja­kubovszkij marsall — ii bé­ke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának elenged­hetetlen feltétele. A Varsói Szerződés egyesített fegyve­res erői nem fenyegetnek senkit és senkit sem akar­nak megtámadni. A beszédek után megkez­dődött a hét testvéri orszá­got képviselő alakulatok lát­ványos díszszemléje, a szá­razföldi erők felvonulásával. Az élen egy páncélozott jár­mű haladt, vörös zászlóval, utána gördültek a Varsói Szerződé® tagállamainak nemzeti lobogóit vivő harc­kocsik. Ezek nyomában ér­keztek a bolgár néphadsereg ejtőernyősei, gépkocsizó lö­vészei és más alegységei. Nagy tapssal köszöntötte a hatalmas nézősereg a ma­gyar néphadsereg felvonuló alegységeit, amelyek között ott voltak a gyakorlaton is kitűnően szerepelt páncélo­zott szállító harci járművek, de láthatták a nézők tüzére­inket páncéltörő ágyúkkal, tarackokkal, sorozatvetőkkel, továbbá korszerűen felsze­relt csapatlégvédelmi alegy­ségünket is. Gyakran fel­csattanó taps jelezte, hogy az NDK nem­zeti néphadseregének díszel­gő alakulatai vonulnak el a tribün előtt, őket követték a lengyel néphadsereg, majd a Román Szocialista Köztársa­ság fegyveres erőinek díszel­gői. Utánuk érkeztek a szovjet hadsereg különböző alegysé­gei, s mialatt ezek vonultak, megjelentek a levegőben a helikopterek, a gyakorlaton részt vett hadsereg országai­nak nemzeti zászlóival. Majd a csehszlovák nép­hadsereg szárazföldi alegysé­geit köszöntötték a díszszem­lére egybegyűlt tízezrek. Végül a felvonuló harci eszközök sorát különféle tí­pusú és hatósugarú rakéták zárták, mintegy bizonyítva, hogy az egyesített fegyveres erők rendelkeznek mindazok­kal az eszközökkel, amelyek­kel megfelelő választ tudnak adni, ha támadás érné a Var­sói Szerződésben tömörült baráti országok bármelyikét. A Varsói Szerződés egyesí­tett­­fegyveres erői parancs­noksága a Fegyverbarátság hadgyakorlatról közleményt adott k­i, amelyben megálla­pítja, hogy a hadgyakorlat eredményei a parancsnoksá­gok és vezérkarok fokozott képzettségéről, a szárazföldi csapatok, a légierők és a flottakötelékek magasfokú harckészültségéről és ma­gasfokú képzettségéről,­­ a hadmozdulatok összehangolt­ságáról és a korszerű hadvi­selésben alkalmazott vala­mennyi fegyverfajta alapos ismeretéről tanúskodtak. Katonai parádé Hlagdeburgba is Mint közöttük banditák kényszerítették Törökországba a Batumi-Suhumi szovjet légijárat egyik repülőgépét és agyonlőtték a stewardesst. Képünkön: Szuliko Shavidze, a gép másodpilótája, valamint néhány utas a Batumiba való visszatérés után. (A Napló képtávírója) Példátlanul szígor­ú biztonsági intézkedések Montrealban Montrealban és környékén példátlanul szigorú biztonsá­gi intézkedéseket foganato­sítottak. Hétfőn úttorlasztókat emel­tek a montreali szigetet, a Szent Lőrinc folyó déli part­jával összekötő összes hidak feljáratánál — a megerősített rendőrségi alakulatok immá­ron 15 napja szüntelenül el­lenőrzik az Ontarioba, a ten­gerparti megyékbe és az Egyesült Államokba vezető főútvonalakat. A­ Bel-Del-i és a St. Hu­bert-i polgári repülőtér vál­tozatlanul zárva van Korlá­tozták a magánrepülőgépek forgalmát. Montreal légiteré­­ben szünet nélkül cirkálnak a rendőrség és a fegyveres erők helikopterei. Hírügynökségi jelentések­­ szerint hétfő reggelig 326 sze­­­­mélyt vettek őrizet­­be, a sze­paratista québeci felszabadí­­tási front ellen fokozódik a hajsza. A cél: kézrekeríteni a kettős emberrablás tetteseit, és Pierre Laporte québeci munkaügyi miniszter gyilko­sait. A kanadai alsóház hétfőn­ 190 szavazattal 16 ellenében elfogadta a Trideau minisz­terelnök által múlt pénteken előterjesztett indítványt, amely 1971 április 30-ig ter­jeszti ki a háborús szükség­állapot-törvény és a kapcso­lódó rendeletek hatályát Ma hajnalban: Gromiko—Rogers eszmecsere Az ENSZ hétfői program­ján szerepel Gromiko szov­jet és Rogers amerikai kül­ügyminiszter második esz­mecseréje is, amire magyar idő szerint már csak kedden hajnali 1 óra tájban kerül sor. A hírügynökségi tudósí­tók úgy tudják, hogy a két külügyminiszter ez alkalom­mal ,szinte kizárólag a kö­zel-keleti helyzetről fog ta­nácskozni. Hétfőn délelőtt Péter Já­nos Ne­we Yorkban találko­zott Rogers amerikai külügy­miniszterrel. A két külügy­miniszter foglalkozott néhány kérdéssel, amelyek érintik a két ország kapcsolatait és a jelenlegi nemzetközi hely­zetet. Péter János délben Nicolae Ceausescu­val, a Román Szo­cialista Köztársaság állam­tanácsának elnökével ebé­delt. U Thant, az ENSZ fő­titkára helyi idő szerint hét­főn este fél 9 órakor, ma­gyar idő szerint kedden a­ ­ kanadai rendőrség országos körözést adott ki Cross brit diplomata és — az időközben megölt — Laporte québeci munkaügyi miniszter feltételezett elrablói ellen. Málról jobbra: a 27 éves Paul Rose és a 37 éves Marc Carfeonnean. Chile harc a baloldali győzelem megvédéséért Az a Chilében lejátszódó forradal­mi folyamat, amelynek mélységét és tömeghatását az Unidad Popular (Né­pi Egységfront) jelöltjeire nemrégiben leadott bizalmi szavazatok mutatták meg, előre nem sejthető mértékben megmozgatta a demokrácia és a hala­dás erőit. A chilei­ tömegeket az a büszke érzés tölti el, hogy az egész földrészre kiterjedő jelentőségű törté­nelmi győzelmet arattak, s a bel- és külföldi reakcióra döntő vereséget mértek. Miközben a munkások, a parasztok és az értelmiség i­s velük együtt az Andok országának ifjúsága is h ébe­ren figyel, s kész arra, hogy a válasz­tók akaratának figyelembevételét ki­kényszerítve, miközben a kispolgárság és a nemzeti burzsoázia képviselőit is egyre nagyobb számban vonzza ma­gához a­ győzt­es Triidad Popular és annak dinamikus programja, addig a­­ vesztes reakció sötét terveket forral Az osztályharc erősödik Törvényszerű következetességgel kiélesedett Chilében az osztályban. Az oligarchák — mindenekelőtt a nagy­­­­birtokosok és a külföldi tőkével szoro­­­­san összefonódott komprádor burzso­­­­ázia — érdekeinek és privilégiumainak , védelmezői mindent egy lapra tesznek fel akkor, amikor a nép által már bekerített pozícióik védelméért har­colnak. Azok, akik eddig állandóan a leghisztérikusabban vonták kétségbe azt, hogy a forradalmi baloldal képes arra, hogy polgári-demokratikus vá­lasztásokon győzedelm­eskedjék, most azzal válaszolnak az Unidad Popular kétségbe nem vonható győzelmére, hogy a Rojas belügyminiszter által hivatalosan már elismert választási eredmény utólagos semmissé nyilvání­tását követeljék. A jobboldal vereséget szenvedett je­löltje, a chilei föld kincseit fosztogató amerikai rézkonszernek embere. Ales­­sandri körül csoportosuló reakció egyik manővert a másik után eszeli ki azért, hogy a néptől el­vehesse győzel­me gyümölcseit. Emellett ellenforra­dalmi taktikájuk repertoárja a fasiszta randalírozás botrányos jeleneteitől, az államosítással számoló konszernek tő­kemenekítésének megszervezésén át, egészen a hivatalos kommunistaelle­­nesség szörnymeséiig és suttogó propa­gandájáig terjed. Alessandri mesterkedései különösen kétségbesett próbálkozá­sokat tesznek Alessandri emberei azért, hogy Eduardo Frei, az eddigi elnök keresztény­demokrata pártját (PDC) az egyesült ellenforradalom zászlajának megnyerjék. Hiszen annak ellenére, hogy Radomiro Tomié, a PDC jelöltje, Santiago egykori Egye­sült Államokban állomásozó nagykö­vete, a választásokon csak a harmadik helyet, szerezte meg, mégis, a parla­mentben jelenleg legerősebb párt kép­viselőinek és szenátorainak szavazata nagy jelentőségű lesz az október 14-i kongresszusi döntéskor, amikor az új chilei elnököt megválasztják. Miután a szeptemberi 4-i választások eredményei ismertté váltak, Alessandri több mint harminc párthívét küldte a PDC székházába azzal a megbízatással, hogy a kereszténydemokratákat a győztes Allende szenátor elleni szava­zásra bírják. Majd nyílt kártyákkal kezdett játszani: kijelentette, hogy amennyiben a PDC parlamenti kép­viselői rá szavaznának, ő az­onnal visz­szalépne, ezzel megteremtené a lehe­tőséget az új választásokra, amelyben aztán Eduardo Frei, a jobboldal egyet­len jelöltjeként, párthívei egész töme­gének támogatását élvezné. De ez a számítás sem vált be: a ke­reszténydemokrata párt központja a chilei tömegek hangulatát figyelembe véve, reális, józan döntést hozott. Meg­vonta támogatását Alessandritól, s biz­tosítékot adott afelől, hogy október 24-én dr. Salvador Allende mellett fost állni. Ugyanekkor — mint ahogy ezt Prado, a kereszténydemokrata párt el­nöke rádióbeszédében közzétette — tárgyalásokat folytattak az Unidad Popularral a jövőbeni együttműködés módozatairól. A belső reakció első, frontális poli­tikai támadása ezzel zátonyra futott. Chile ellenségei azonban továbbra is lesben állnak: az Alessandri körül tömörülő körök szükség esetén argen­tin csapatokat is behívnának az or­szágba, a kommunisták különösen fa­natikus ellenségei tehát nyíltan pol­gárháborúra készülődnek. Ebben a helyzetben a legnagobb forradalmi éberség kívánatos. Santi­­agoban szeptemben 20-án férfiak, as­­­szonyok és fiatalok százezrei de­monstrálták az Unidad Popular tö­meggyűlésén azt, horn a nehezen meg­szerzett ’’'■őzeimet védelmezni akart­’­. A napokban összeült a­ Chilei Kom­munista Párt Központi Bizottsága is — a teltegységesebb erő az Tmn,'3rd p,i_ pinar-on belül — hogy megtárgyalja a helyzetet. Megrendíthetetten biztonság ,,A győzelem, olyan realitás, amelyet nem­ lehet elrabolni a néptől , írta az ,,El Siegle” óva intve reakciól attól, hogy a tűzzel játsszék. Louis Corvalen, a kommunista párt főtitkára pedig an­nak a megrendíthetetlen biztonságnak adott kifejezést, hogy Chile népének ma elég ereje van ahhoz, hogy a reak­ciót visszaszorítsa, a forradalom foly­­tonosságát biztosítsa, s a többpártrend­szer elvén álló demokratikus néni kor­mányzat létrehozásával az ország éle­tében mélyreható ván'v,,?sakat vezes­sen be. (Volksstimme) n A­P­L­C Kedd, I8T®., október 21-

Next