Napló, 1971. szeptember (Veszprém, 27. évfolyam, 205-229. szám)

1971-09-01 / 204. szám (205. szám)

Szerda, 1971. szeptember 1. Pótalkatrész mezőgazdasági gépekhez Ötezerféle pótalkatrészt gyárt mezőgazdasági erő- és munkagépekhez a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. A szakemberek szerint az idén jobb lesz a pótalkatrész ellátás, mint az elmúlt években. Képünkön ellenőrzik a Zetor fékdobjainak méretét (MTI fotó: Bereth Ferenc felvétele — KS) A vetőmag mecsai Jó minőségű az idei vetőmag Alig fejeztük be az aratást, már itt vannak a jövő évi kenyér gondjai. Ki mint vet, úgy arat, tartja a közmondás, s ez ma talán még igazabb, mint régen. A gondos magágykészítésmellett a bőtermés elengedhetetlen feltétele a jó minőségű, kellő csírázási százalékkal és erélylyel rendelkező vetőmag. A vetőmag tisztaságának, csírázóképességének jelentősége elsősorban a holdanként tőszám beállításánál, az egy holdra jutó vetőmag menynyiségénél mutatkozik meg. Egy kis gondatlanság a vetésnél egy év múlva a zsákoknál több mázsa kieséstjelenthet. Elkerülésére az Állami Vetőmagfelügyelőség három éve teljesen díjtalanul végzi a saját termesztésű vetőmagok hatósági ellenőrzését. A felügyelőség agrármérnökiei ezekben a hetekben Veszprém megye jövő évi gabonatermésének alapozását segítik. Naponta 60—75 olyan mintát vizsgálnak át, melyet a termelőszövetkezetek,állami gazdaságok beküldenek. Tavaly mintegy 120 mezőgazdasági nagyüzem végeztette velük ezeket a rendkívül fontos döntő vizsgálatokat. Ez körülbelül 400 minta ellenőrzését jelentette számukra. Az első idei minták már két hete megérkeztek, de nem olyan ütemben, ahogy azt várni lehetne. Félő, hogy majd csak közvetlenül a vetés előtt, szeptemberben, októberben küldik be a mintákat a gazdaságok, s ezek vizsgálatainak eredményéről a torlódás miatt esetleg csak vetés után értesülhetnek. Tavaly is voltak olyan termelőszövetkezetek, melyek csak vetés után küldték be mintáikat. Ezeken természetesen, ha gyenge minőségű volt a vetőmag, már nem sokat segíthettek a felügyelőség szakemberei. Páli Lajos, az Állami Vetőmagfelügyelőség Veszprém megyei kirendeltségének vezetője elmondta, az idén az előző évi gyakorlatokkal ellentétben egyre több gazdaság tiszta, vizsgálatra kellően előkészített mintát küld hozzájuk. Kellemes meglepetés ez: könnyíti munkájukat, s ami még fontosabb, kevesebb időt kell fordítaniuk egy-egy vizsgálat elvégzésére. Az eddig beérkezett minták alapján, az idei gabonák vetés szempontjából jónak mondhatók. Egy-egy tétel gyenge csírázóképességgel érkezett, ezek „vetésre nem alkalmas” bírálatot kaptak. A vetőmag csírázási és tisztasági százalékának vizsgálataival egyidejűleg a „vetőmag meósai” végzik a más megyékbe szállítandó vetőmagok fémzárolását is. Az árpát befejezték, már a búzának is mintegy 60,százalékát leplombálták, mindöszsze 215 vagon van még hátra. A szaporításra szánt hibridkukorica és burgonya Utolsó szántóföldi szemléi szintén hátra vannak még. Mindez felelősségteljes munkát kíván. A vetőmagfelügyelőség munkatársai kezükben tartják a jövő évi termést, de hogy munkájuk eredményes lesz-e, nemcsak rajtuk múlik, ők tanácsot adnak. Viszont a tanács csak akkor lesz eredményes, ha időben kérik, és be is tartják. Gy. A. Évente 18 ezer gépkocsit javítanak Elkészült a keszthelyi nagycsarnok A Keszthelyi Vas és Fém KTSZ autószervizének hírneve már túlszállt a megye határain. A Dunántúl különböző vidékeiről, Pécsről, Zalaegerszegről, Nagykanizsáról sokszáz vállalat, illetve magánember hozza be gépkocsiját javíttatni, szervizeim. Évente 18 ezer gépkocsi fordul meg itt. A szövetkezet dolgozói tavaly a szovjet gyártmányú autók garanciális javításának országos versenyében az első helyet szerezték meg De amíg idáig eljutottak hosszú volt az út. A húszesztendős szövetkezet tagsága az ötvenes években még nem gondolt sem versenyekre, sem nagy beruházásokra örültek, ha az igényeket kielégítették. Ám ezek — s gépjárműpark és a balatoni idegenforgalom növekedésével — fokozatosan emelkedtek. Emiatt, nagy vita után, több mint 10 milliós korszerűsítéshez láttak hozzá. Ez ugyan meghaladta a szövetkezet anyagi erejét, de az idő bizonyította, hogy a bátraknak kedvez a szerencse, azoknak, akik a hiteligényléstől sem riadtak vissza. A szövetkezet 1967 nyarán az új telephelyre költözött, amely Keszthely határában, az észak-balatoni út mellett épült. Ez a réginél ötszörte tágasabb telephely alkalmat nyújtott a további korszerűsítésre. A második lépcsőben 7,7 millió forintos beruházást valósítottak meg. Az 1970 nyarán kezdett korszerűsítés ez év végére a karosszéria részleg csarnokának építésével befejeződik. A 650 négyzetméteres nagycsarnok elkészült, a szerelők a kis műhelyből rövidesen átköltözhetnek. NAt*La Több az újítás a Bakony Művekben A veszprémi Bakony Művekben 1971 első félévében 46 újítási javaslatot nyújtottak be. Ebből 37-et fogadtak el és 32 újítást meg is valósítottak. Ezek összesen 2 millió 830 ezer forint megtakarítást jelentenek. A javaslattevőknek összesen 162 ezer forint újítási díjat fizettek ki. A vállalat dolgozói közül 450 a rendszeresen újítással foglalkozók száma, akik között a megvalósított, de nem kalkulálható újítások után 51 ezer forintot osztottak ki. Nyolcféle Videoton televízió A székesfehérvári Videoton televízió gyáregységében az év első nyolc hónapjában nyolcféle televíziót szereltek. A mennyiséget tekintve a sorrend: Intersztár, Interfavorit, Olympia, Szuper- Olimpia, Record és a TA 1250 jelű készülék, amelybe kombinált varia tunert építettek be. Ezzel mindkét sáv, az UHF és a VHF sáv egyaránt vehető. Exportra kétféle minivizor, külön csöves és külön tranzisztoros minivizor készült. 3 Mire jó a társulás? A veszprémi tsz tapasztalatai a termelői együttműködésről A megyeszékhely termelői szövetkezete a maga 2300 holdjával nem tartozik a nagyobb gazdaságok közé. Leh Ihetőségei adottak, meglevő keretein belül kell gazdálkodnia. Egy-egy üzem eredményes vagy eredménytelen .tevékenységét ugyan nem a terület nagysága határozza meg, de kétségtelen, hogy a fejlődés mind tágabb határokat (szellemi horizontot is!) követel. A veszprémi Dózsa Tsz a gépellátó kereskedelemtől a tejiparig tucatnyi vállalattal áll szinte mindennapi kapcsolatban. Ez a viszony többnyire adok-veszek alapon történik. Egyszerű a dolog: a tsz megvásárolja a termeléshez szükséges eszközöket és eladja megtermelt javait. Az esetek többségében mindez fix, előre tudott árakon történik. A termelés szférájában éppen ez adja a gazdálkodást terhelő költségek csökkentésének jelentőségét. Egy másik vonatkozása a termelő és a vele kapcsolatban álló partner kapcsolatának: a „felek” tartós együttműködésre törekszenek. Az utóbbi évek figyelemre méltó kísérője a szakosodás előretörése. Az, hogy a gazdaságok nem sokféle árut termelnek, hanem egyre-egyre koncentrálnak, és abból adnak el nagy tömeget. A raktárral kezdték... Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Varga Zoltánnal, a Dózsa Tsz elnökével. (Már az is sokat mond, a mezőgazdaság minőségileg újfajta igényére utal, hogy az elnök, aki alig valamivel több, mint egy évtizede végezte felsőfokútanulmányait, a közelmúltban, A mezőgazdasági üzemek vezetése című tanulmányával doktori rangot kapott.) A veszprémi tsz jónéhány esztendeje még a megye leggyengébb üzemei közé tartozott. Amolyan nagyüzemi szatócskodást folytatott — „mindent” termelt, mindenből keveset és drágán. — A helyzet megváltoztatásának útja nyilvánvaló volt — idézi fel az akkori időket Varga Zoltán. — Eszközeink olyan koncentrálására volt szükség, amely lehetővé tette a főbb munkafolyamatok gépesítését, azt, hogy egy-egy áruból nagy tömeget értékesítsünk. . Azt említi, hogy a szakosodás eredményesnek bizonyult, de egy-egy magaslat „megmászása” után a szélesedő látóhatár új akadályokat is megvilágított. Olyan felismeréshez jutottak, hogy amit egyedül — hiába, kevés a 2300 hold! — nem képesek megoldani, azt megoldhatják, ha társat keresnek. Nagy tehertételt jelentett a gazdaságnak, hogy a megtermelt gabona, a vásárolt műtrágya, meg más egyéb anyag tetemes része veszendőbe ment, mert nem volt megfelelő raktározási lehetőségük Építeni? Nincs kivel és nincs miből. (.Elméleti" kérdés: mekkorát építsenek, olyant, amilyenre ma van szükség, de az 5 vagy 10 év szükségletének megfelel-e?) ( A vörösberényi tsz-szel közös vállalkozásba kezdtek: együtt vásároltak és alakítottak át egy épületet értékeik raktározására. A vállalkozással járó kiadás tulajdonképpen a veszteségek elhárításával megtérült, az meg már nyereséget jelent, hogy a raktár szabad részét bérbeadják. A Cement- és Mészművek selypmgyárában 200 millió forintos beruházással azbesztcement (eternit) nyomócső gyárat létesítettek. Építését 1968 őszén kezeték meg, próbaüzeme 1971 június 8-án indult, augusztus 20-án pedig már teljes üzemmel dolgoztak. Olasz gyártmányú gépsorral 5 méter hosszú, víz és egyéb folyadékok, valamint gáz vezetésére alkalmas csöveket gyártanak. Képünkön dolgozik a csőgyár (MTI fotó — Kunkovács László felv. — KS) Fillérekből 100 ezer forint Az összefogás hasznát és saját lehetőségeik szűkösségét a tapasztalat újból és újból megerősítette. Jelentős a gazdaságban a csirkehús„gyártás”. Kaptak is ajánlatot az alapanyagot, a naposcsibét „előállító” Bábolnai Állami Gazdaságtól: ha hosszabb távon és évente legalább 200 ezer csibét vásárolnak, akkor kedvezményt kapnak. Jó lett volna a kedvezmény, de a Dózsának akkoriban a kért menynyiségnél kevesebbre volt lehetősége. Társult hát a gazdaság a szomszéddal, a gyulafirátóti tsz-szel. A két üzem már megfelelt a követelményeknek. Varga Zoltán tanulságként említi, hogy a volumen, a mennyiség egyre nagyobb ár lesz. Az idén a csibevásárlási kedvezmény — darabonként 30 fillér — tekintve, hogy már mintegy félmilliót vásárolnak, 150 ezer forint tiszta pénzt jelent a gazdaságnak. Más haszna is van a társulásnak. Nagy vásárlók és nagy eladók a kész termék értékesítésénél. A kistermelők jócskán megfizették a baromfi-„felfutás” árát, a nagy kínálat idején az ipar nem győzte a feldolgozást, átmeneti nehézségek támadtak az átvételnél — a Dózsa Tsz és a társult gazdaság, mint nagy szállító, minden gond nélkül átvészelte ezt az időszakot. A társulás javára írható az is, hogy a két gazdaság barátságát az anyagi érdekeltség is erősíti. A legnagyobb közös vállalkozás Még egy társulásnak tagja a Dózsa Tsz. a MÉK-nek, a korszerűsített szövetkezeti zöldség-gyümölcs kereskede-e lemnek. Nem is társulás ez Valójában, hanem 30 termelőszövetkezet és 22 ÁFÉSZ közös vállalata. A tsz pénzben megváltott részjegye mellett évente 1 millió tojással és kertészete teljes termésével érdekelt a vállalkozásban. A fogyasztó napról napra tapasztalhatja, hogy az új vállalat nem egyszerűen névtáblacserét jelent: körülményes k közvetítők kiiktatásával megyorsult az áru útja, terhek nem rakódnak rá, minőségét megóvják. Bár a veszprémi tsz részjegyet váltott a Zalában építendő tsz-közi baromfifeldolgozó tulajdonos-tagságához , de nem gyűjti a részvényeket. Varga Zoltán maga is azt tartja, hogy újabb társulás ugyan egyfajta lehetőséget jelenthet, de a meglevő keretek bővítése még kézenfekvőbb. Itt van például a MÉK. Az alapító okirat széleskörű tevékenységet körvonalaz, de véleménye szerint lehetőségeit nem használják ki eléggé. Néhány tagszövetkezet, tsz is, ÁFÉSZ is például saját használatra és részben „szektoron kívüli” eladásra különböző építőanyagot gyárt — a közös vállalat védnökségével érdemes lenne megkeresni annak lehetőségét, hogy miként lehetne az érdekeltek anyagi hozzájárulásával a legkedvezőbb adottságú üzemeket úgy fejleszteni, hogy az építőanyag elsősorban a temérdek gonddal küzdő mezőgazdaság áramkörében maradjon. Az anyagbeszerzés, a pótalkatrész-gyártás közös megoldása ugyancsak nagy nyereséget jelentene. A termeléssel szemben támasztott újabb és újabb követelmények ismételten próba elé állítják a gazdasági vezetőket. Dönteniük kell szinte mindennap kis és nagy dolgokban egyaránt A döntéshez viszont a jelen szükségleténél előbbre kell látni, az ösztönösséggel szemben egyre inkább a tudatosság követel helyet magának. A veszprémi tsz tapasztalata is igazolja: a közös érdekeken alapuló összefogás lényeges emelője a társultak gazdaságos termelésének. Túras Lajos Pótszabadság, gyógycipő, kedvezményes fuvar A kollektív szerződések tapasztalatai az ÁhÉSZ-eknél Most első ízben kötöttek öt évre szóló kollektív szerződést a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. A tapasztalatokról tárgyalt tegnapi ülésén a MÉSZÖV elnöksége. Megállapították, hogy több helyes kezdeményezést tűztek célul a szövetkezetek. A devecseri és keszthelyi ÁFÉSZ például a dolgozó nők munkájának megkönynyítésére a vasárnapi napon túl még egy fél nap szabadidő biztosítását rögzítette a szerződésben. Több szövetkezetnél az egyedülálló és többgyermekes anyák részére 3—12 napos pótszabadságot adnak. A pápatestékek a kereskedelemben dolgozó nők részére gyógycipőt vásárolnak. A törzsgárda szabályzata hosszú idő óta a mozgalomban dolgozóknak nyújt fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülést. A lakásépítést segíti a dolgozók részére biztosított kedvezményes fuvareszközök igénybevételének lehetősége. Napirenden szerepelt még a személyzeti és oktatási munka, különösen a szakember-utánpótlás helyzetének vizsgálata, valamint a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusának előkészítése.