Napló, 1971. október (Veszprém, 27. évfolyam, 230-257. szám)

1971-10-28 / 252. szám

Lombhullás, napsugaras ősz a pápai kastélyparkban . Fotó: Péterfay Ténycslozna­i a fogyasztási szö­ve­tkez­etek megyei kö­ltöttet írta: Levitusz Károly, a MÉSZÖV elnöke A m­ai napon tanácskozik Veszprémben a fogyasz­tási szövetkezetek VII. kongresszusát előkészítő megyei küldöttértekezlet. A 224 küldött mai esz­mecseréje egyik fontos állomása annak a sokoldalú, tartal­milag gazdag tevékenységnek, amely szerte az országban megelőzi az országos tanácskozást. A szövetkezeti demok­rácia, a tagság aktivitásának erősödése tapasztalható me­gyénkben is. A fogyasztási és értékesítő, a takarék, és la­kásszövetkezetek megtartották küldöttgyűléseiket. E ta­nácskozásokon nagyon nyílt és őszinte légkörben a küldöt­tek megvitatták, hogyan munkálkodtak a tagság érdeké­ben, milyen segítséget adtak a háztáji termeléshez, mit tettek a Párt Központi Bizottsága nőpolitikai határozatá­nak végrehajtása érdekében, hogyan gondoskodtak tagsá­guk ellátásáról, állandóan fejlődő szolgáltatási igényeinek kielégítéséről. (És itt nem is csak a tagságról van szó, ha­nem az egyéb fogyasztókról is a megye lakosságának leg­­­alább feléről!) Mindezek mellett felmérték azt is miként szolgálták társadalmi, politikai és kulturális kérdésekben a tagok érdekét, a munka tartalmi gazdagodását. A takarékszövetkezeti küldöttgyűlések is betöltötték szerepüket, a szűken vett gazdasági kérdések mellett itt is gazdaságpolitikai problémákat elemeztek. Így például a beszámolókban, a kialakult vitákban a betétgyűjtés köré­nek bővítéséről, a pénzügyi szolgáltatások növeléséről a háztáji termelés fokozottabb pénzügyi támogatásáról, a biztosítások körének szélesítéséről váltottak szót a küldöt­tek. Igen aktívak és tartalmasak voltak a lakásszövetke­zetek gyűlései is. Keresték sajátos gondjaik megoldásá­nak lehetséges módját és formáját igényelve ehhez a ta­nácsok közvetlen segítségét és támogatását. A következő időszak legfontosabb feladatait a fogyasz­tási szövetkezetek VII. kongresszusának irányelvei alapján határozták meg a szövetkezetek. Minden kongresszus munkáját a társadalom legszéle­sebb rétegeinek figyelme kíséri, hiszen ezeken a tanácsko­zásokon nagy jelentőségű kérdésekről döntenek, széles tö­megeket érintő feladatokat dolgoznak ki. Vonatkozik ez a fogyasztási szövetkezetek közelgő VII. kongresszusára is Jelentőségét külön is emeli, hogy olyan időszakban ül ösz­­sze, amikor pártunk X. kongresszusának határozata nyo­mán, a korszerű szövetkezetpolitikai elveket tükröző az országgyűlés által elfogadott egységes szövetkezeti törvény elindul a gyakorlati megvalósulás útján A szövetkezetek tagsága mind fokozottabb érdeklődést tanúsít a mozga­lom állandóan szélesedő gazdasági, társadalmi tevékeny­sége iránt, személyes közreműködéssel segíti megvalósítani a kongresszus tiszteletére készített akcióprogramokat. A fogyasztási szövetkezeteknél megtartott tanácskozá­sok és a kongresszust előkészítő mai küldöttgyűlés szerves része a december 14-én összeülő kongresszusnak. A kong­resszusi küldöttekkel együtt itt választják meg azokat akik a következő ciklusban Veszprém megye fogyasztási szö­vetkezeteit képviselik az Általános Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsában és a különböző ágaza­i választ­mányokban. Feladata még a mai tanácskozásnak, hogy megvitassa a kongresszus elé terjesztendő javaslatokat. Minden bizonnyal a mai küldöttgyűlés is elősegíti a szö­vetkezetek tevékenységének továbbfejlesztését vállalati gazdálkodásuk erősödését, a szövetkezeti demokrácia szé­lesítését, a mozgalmat létrehozó és alkotó tagság érdekei­nek szolgálatát. A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusát előké­szítő megyei küldöttértekezlet alkalmából tisztelettel kö­szöntjük megyénk fogyasztási szövetkezeti mozgalmának több mint százezres tagságát és kérjük segítsék továbbra is a mozgalom fellendülését. Ez a közös munka teremti meg az alapját annak, hogy sikeresen teljesíthessük Is ötéves tervünk célkitűzéseit, az eddiginél is hatékonyab­ban szolgálhassuk tagságunk és a lakosság egyre növekvő igényeit. Baráti találkozó a párt veteránjaival A veszprémi városi párt­­bizottság és a városi tanács elvtársi beszélgetésre hívta össze tegnap az 1945 előtti párttagokat. Szabó Lászlóné, a városi pártbizottság első titkára és dr. Bodogán Já­nos, a városi tanács elnöke, a megyei párt-végre­haj­tó bi­zottság tagjai, adtak tájékoz­tatást párt­politikai és gaz­dasági építő munkánkról. Arra kérték pártunk vete­ránjait, hogy — sajátos le­hetőségeiken belül — segít­sék a városi pártbizottság és a tanács munkáját. Az elv­társi beszélgetés után a vá­ros párt- és tanácsi vezetői a veteránokkal felkeresték a megyeszékhely legfontosabb építkezéseit. Kissnift psidtá, 27GBQS feladatok Kilenc dunántúli megye építőipari pártbizottsága titkárainak tapasztalatcserébe Füreden Tegnap délelőtt 9 órakor Balatonfüreden, az építők üdülőjének tanácstermében, a veszprémi építők kezde­ményezésére, tapasztalat­­csere tanácskozást, baráti eszmecserét rendezett kilenc dunántúli — Baranya-, Fe­jér-, Győr-Sopron-, Komá­rom-, Somogy-, Tolna-, Vas-, Veszprém- és Zala — megye építőipari pártbizottságának titkára. A résztvevőket, köztük Tóth Imrét, az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisz­térium pártbizottságának titkárát, Vajday Lajosnét, a minisztérium személyzeti és oktatási főosztályának he­lyettes vezetőjét, dr. Spilák Antalt, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osz­tályvezetőjét, Gattyán Feren­cet, a Veszprém megyei Ál­lami Építőipari Vállalat igazgatóját, a kilenc megye pártbizottsága gazdaságpo­litikai osztályainak építő­ipari referenseit, a tanács­kozás vendégeit Szálkai Jó­zsef, a Veszprém megyei építőipari vállalat pártbi­zottságának titkára üdvözöl­te, majd vitaindító előadá­sában elmondotta, hogy a tanácskozáshoz az alapötle­tet a vállalatok igazgatói és személyzeti vezetői részére szervezett táj­értekezlet adta. A tavaly felvetett gondo­lat azért talált általános he­lyeslésre, mert az építőipari vállalatok pártbizottságai „egyforma cipőben” járnak, azaz: a profil és a hasonló körülmények miatt a poli­tikai feladatok elvégzése is hasonló nehézségek, akadá­lyok tömegébe ütközik, a tennivalók is megközelítőleg egyformák. A részvevők nagy elége­dettséggel nyugtázták a tar­talmas, érdekes tapasztalat­­cserét, amely jól szolgálta a célt, a vezetési gondok meg­oldása módszereinek kiala­kítását. Javasolták, hogy a mostanihoz hasonló eszme­cseréket a jövőben is ren­dezzenek a pártmunka kü­lönféle kérdéseiről, sőt, azt is elképzelhetőnek tartották, hogy koordinálva a munkát, több megye együttes vállal­kozásában egy központi he­lyen megvalósítanák a szak­munkások továbbképzését, valamint a középvezetők tanulását is. Csongrádi tsz-vezetők Keszthelyen Tegnap Csongrád megye tsz vezetőinek 30 tagú cso­portja látogatott a Keszthe­lyi Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézeté­be. Az intézet széleskörű üzemfejlesztő, korszerű ter­melési módokat terjesztő te­vékenységének egyre na­gyobb hatása érezhető nem­csak a Dunántúlon, hanem az Alföldöm is. A Csongrád megyei tsz­elnökök, tsz-szövetségek ve­zetői most behatóbban meg akarnak ismerkedni a ter­melésfejlesztési intézet tevé­kenységével, hogy a jövőben még több hasznos szolgálta­tását vehessék igénybe. Világ proletárjai egyesüljetek! N­APLÓ m MSZMP VfSZPRÍM MKVB M£IM) §S I MfG*M­ítiftS­zBFJft Csütörtök, 1971 október 28. Ára: SO fillér XXVII. évfolyam—252. szám Munkásnagygyűlés Dudaron A megyei párt vb két tagjának látogatása a bányában Tegnap délelőtt a Közép­dunántúli Szénbánya Válla­lat dudari üzemébe látogat­tak Slamovics Zoltán rend­őrezredes, megyei rendőrfő­kapitány és Hidasi István, a Középdunántúli Szénbánya Vállalat igazgatója, a megyei párt-vb tagjai, valamint Vin­­cze Farkas, a veszprémi já­rási pártbizottság első titká­ra. A vendégeket Tihanyi Alajos üzemvezető tájékoz­tatta a dudari bánya helyze­téről, termelési sikereiről, gondjairól, majd az üzem párt- és szakszervezeti veze­tőinek társaságában felkeres­ték Dudar legnagyobb front­ját, az A/7-es munkahelyet. A gépi jövesztésű széngyalus frontról napi 70—80 vagon szén kerül felszínre, de nem ritka, hogy elérik a 100 va­­gonos teljesítményt is. Z. Papp Sándor frontmester, or­szággyűlési képviselő mutat­ta be a vendégeknek a fron­ton dolgozó szocialista bri­gád tagjait. A beszélgetés során szó esett a gépkihasz­nálásról, a bányabiztonság­ról, a munkafegyelemről. A képviselő frontmester a szo­cialista munkaverseny ered­ményeiről is beszámolt. A vendégek ezután megte­kintették a dudari üzem szo­ciális létesítményeit, a súly­fürdőt, az elektrotherápiát, valamint azt az új központi diszpécser-berendezést, me­lyet egy hónappal ezelőtt ál­lítottak munkába, és amelyet a Bányászati Kutató Intézet készített el. A 3 millió forin­tos költségű automatizált ve­zérlő-berendezéssel fokozni lehet a szállítás hatékonysá­gát és műszakonként mint­egy 10 munkaerőt takaríta­nak meg. Az ipari televízió lehetővé teszi, hogy az auto­mata diszpécser-berendezé­sen keresztül hiba esetén azonnal közbeavatkozzanak a termelés irányítói. A látogatás befejeztével a vendégek szabad pártnapon, munkásgyűlésen találkoztak az üzem dolgozóival. Itt Sla­movics Zoltán részletes be­számolót tartott az aktuális kül- és belpolitikai helyzet­ről, gazdasági életünk leg­sürgetőbb tennivalóiról, a konkrét megyei feladatokról. Nagyobb igénybevétel fokozottabb társadalmi elismerés Czinege Lajos sajtótájékoztatója A hivatásos tisztek, tiszt­­helyettesek helyzetéről, élet­körülményeik javításáról tá­jékoztatta az újságírókat szerda délelőtt a magyar néphadsereg központi klub­jában Czinege Lajos vezér­­ezredes, honvédelmi minisz­ter. A miniszter elöljáróban el­mondotta, hogy a tiszti, tiszthelyettesi hivatást vá­lasztóknak állandóan növek­vő követelményeknek kell megfelelniük, a hivatásos ál­lománytól mind magasabb fokú képzettséget, felkészü­lést követel meg a fejlődő haditechnika, hadtudomány. A katonai pálya egy életre szóló politikai és társadalmi elkötelezettség a haza, a dol­gozó nép elért vívmányai, békés alkotómunkája védel­mében. Egész embert igény­lő nehéz hivatás, s akik ezt választják, azt is vállalják, hogy egyéni érdeküket, ma­gánéletüket alárendelik a szolgálati érdekeknek, köve­telményeknek. A katonának is­ vannak „civil” gondjai — húzta alá a miniszter — la­kásra van szüksége, gondos­kodnia kell családjáról, gyer­mekei neveléséről, iskolázta­tásáról. Sok esetben nehéz szolgálati körülmények kö­zött, gyakran nagyobb vára­(Folytatás a 2. oldalon) A keszthelyi egyetem tudományos központtá vált A városi pártvégrehaj­tó­ bizottság megtárgyalta az oktatási intézmény tevékenységét A városi párt-vb Keszthe­lyen tegnap megvizsgálta az Agrártudományi Egyetem­nek az MSZMP KB tudo­mánypolitikai irányelvei megvalósítása érdekében folytatott tevékenységét. A téma időszerűségét az okta­tási intézmény közelmúltban bekövetkezett szervezeti vál­tozásai (keszthelyi székhely­­lyel egyesítették a mosonm­a­gyaróvári, körmendi és keszthelyi agrároktatási in­tézményeket) is fokozták. Részt vett az ülésen megtár­gyalásánál dr. Bélák Sándor, az egyetem rektora és Imre Miklós, a megyei pártbizott­ság munkatársa.­­ Az egyetemi pártszervezet csúcsvezetősége által készí­tett beszámoló hangsúlyozta hogy az intézmény állami és pártvezet­ősége az irányelvek szellemében olyan oktatási és kutatási programot dol­gozott ki, amelynek megva­lósítása a keszthelyi egyete­met egyre inkább vidéki tu­dományos központtá teszi. Az egyetem oktatói és kuta­tói bekapcsolódtak a mező­­gazdasági kutatás országos célprogramjainak megvaló­sításába, és nemzetközileg is elismert tudományos ered­ményeket értek el az utóbbi években. Eredményesen fo­lyik az oktatók és kutatók szakmai, ideológiai képzése. Az egyetem párt vezetői szerint központi támogatás­sal tovább kell még javítani az alapkutatások tárgyi és személyi feltételeit, mert az oktatómunka ezt igen nagy mértékben igényli. A szerző­déses munkák esetében jó volna javítani a kutatók anyagi érdekeltségét, erősíte­ni kellene az együttműkö­dést más, hasonló profilú ok­tatási intézményekkel és ku­tatóhelyekkel. A végrehajtó bizottság tagjai megállapították, hogy a keszthelyi egyetem igen hasznos tevékenységet fejt ki a mezőgazdaság korsze­rűsítése érdekében. Különö­sen jónak ítélték, hogy az oktatóknak kutató, a kuta­tóknak pedig az oktatómun­kát is biztosítanak. A keszt­helyi egyetem az utóbbi években jelentős tudományos és oktatási központtá vált. Felhívták azonban az egye­tem vezetőinek a figyelmét, hogy többet kell foglalkozni a fiatal munkatársak gond­jaival, jobban kell segíteni pályakezdésüket. Ülésük második részében Keszthely város párt-végre­hajtó bizottságának tagjai áttekintették a városban fo­lyó beruházások helyzetét, meghatározták az időszerű feladatokat.

Next