Napló, 1972. november (Veszprém, 28. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
Darugémek a Szovjetunióba A Magyar Hajó és Darugyár balatonfüredi gyáregységében 1986 óta gyártanak különböző teherbírású darugémeket a Szovjetunió megrendelésére. Ezideig 465 darabot készítettek el és szállítottak innen a budapesti gyáregységbe, ahol a komplett daruk többi részét készítik. Képünkön összeszerelik a gémeket. (Fotó: Borbás János) Pénzt teremtő, az alaptevékenységet szolgáló melléküzemek Bakonykoppányban Gyenge minőségű földeken gazdálkodik a bakonykoppányi Bakonyalja Termelőszövetkezet. A határ jórésze kavicsos és homokos, kisebb része pedig dombos, nehezen művelhető terület Ráadásul ezen az erdőkoszorúzta vidéken rengeteg kárt okoznak a szarvasok és vaddisznók, melyek csordákban támadják az érésben lévő szántóföldi növényeket. Először faipari üzemet létesítettek, ahol saját ferdejük fáját dolgozták fel. A seprűnyéltől a kőműves állványig szinte mindent készítettek, a rönkfát pedig jó áron eladták Amikor a szomszédos tsz-ekben elszaporodtak a faüzemek a fafeldolgozást megszüntették. Áttértek a mészégetésre. Mészkőben és fában eléggé gazdag a vidék, az ősök is megéltek a mészégetésből egykor. Az utódok tehát feltámasztották a mészégető ipart. Évenként 6—7 kemencével dolgoztak, s mintegy 350—400 vagon meszet égettek. Jelenleg négy kemencében égetnek, az évi mésztermelés 180 vagon. Közel kétmillió forint bevételt jelent a mészégetés évenként a termelőszövetkezetnek. Ezt követően a szövetkezet vezetői — sok tanakodás, tervezgetés és piackutatás után —mozaiklapot készítő üzem létrehozására tettek javaslatot a tagságnak. A mozaiklap gyártást több tényező is indokolta. Elsősorban a nők fogi mostoha tényezők kényszerítették elsősorban a kevés szántójú gazdaságot a mezőgazdasági melléküzemi tevékenység kialakítására. Ipari nyersanyagban eléggé gazdag a határ, vétek lenne kihasználatlanul hagyni. Elsősorban építőipari nyersanyagban „dúskálnak”, tehát erre alapozták a szövetkezet iparát egy évtizeddel ezelőtt.lalkoztatását akarták megvalósítani, másrészt a termelési értéket növelni. Az üzem hamarosan felépült. Jelenleg 80 személyt foglalkoztat, de még negyven főre szükség lenne, hogy teljes kapacitással dolgozhasson. A gyártáshoz szükséges kőzuzalékot és kőport saját kőbányájukból termelik ki, míg a cementet vásárolják. Az üzemben szürke, színes, egy és kétszínű mintás mozaiklapokat készítenek, évenként mintegy kétmillió darabot. A keresett padlóburkoló anyagot a TÜZÉP-en keresztül értékesítik: évenként nyolc millió forint bruttó bevételhez jut ezáltal a termelőszövetkezet. Jó jövedelmet biztosít még a gipsz és samottpor „kiszerelő” üzem is: évi forgalma 4,5 millió forint. Itt saját készítésű műanyagzacskókba csomagolják a nagytételű gipsz és samottpor készleteket, hogy a lakosság kis tételben is hozzájuthasson az ország minden részében, műtrágyaszórót, fűkaszákat és ekéket vásároltak. Az utóbbi néhány évben többek között még takarmánykeverő üzemet, fürdőt és brigádszállást létesítettek. Amióta a melléküzemágak jövedelmezőkké váltak, egyre több pénz jut a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére a 2300 holdas nagyüzemben. A szarvasmarha állományt az utóbbi években 520-ra növelték, jövőre újabb 50-nel gyarapítják. Elsősorban a tenyészállományt fejlesztik, jól tejelő, jó kondíciójú egyedeket állítanak be saját nevelésből és vásárlásból. Jövőre is — akárcsak az idén — 220—250 hízott marhát értékesítenek az állatforgalmi és húsipari vállalaton keresztül. A takarmánytermesztést is az állattartás szolgálatába állítják: elsősorban szálas- és silótakarmányokat, s kukoricát termelnek. A seprűnyéltől a mozaiklapig Milliók a termelésfejlesztésre Az ipari melléküzemekben termelt milliók jórésze viszszakerül a mezőgazdasági termelésbe, s a bővített újratermelést szolgálja. Nem kis pénzről van szó: évenként mintegy 15 millió forintról. (A mezőgazdasági termelés tízmillió forint árbevételt biztosít évenként.) A melléküzemek haszna három csatornán át szolgálja a közösség érdekeit. Először: a tagok rendszeres fizetést kapnak. Az üzemek létrejötte előtt 6 ezer, ma 24 ezer forint az egy tagra jutó, évi jövedelem. Másodszor: ebből a pénzből vásárolják meg a mezőgazdasági termeléshez szükséges gépeket, növényvédőszereket és műtrágyát. Az alakulást követő években mindössze két kormos traktora volt a tsz-nek, most teljesen gépesített. Évenként 800—900 ezer forint értékű műtrágyát használnak fel s jelentős összeget fordítanak növényvédőszerekre is , végül a beruházások javát a melléküzemek millióiból finanszírozzák. Korábban korszerűtlen, szűk istállókkal és gazdasági épületekkel rendelkeztek, jelenleg elegendő és megfelelő állatférőhelyet tudnak magukénak. Minden évben kisebb-nagyobb létesítményekkel gyarapodnak. Tavaly például 2 300 000 forintot fordítottak a közös vagyon fejlesztésére: bővítették a tehén- és hízómarha istállókat, ötven köbméteres víztornyot építettek és egy 165 vagonos kukoricatároló építésébe kezdtek. Az idén üzemanyagtárolót létesítettek, szervizberendezést. „Tartaléksereg” a mezőn Nagyobb mezőgazdasági munkák idején — aratáskor, kukoricaszedéskor és erdőtelepítéskor — részben, vagy teljesen leállnak a melléküzemek. A tsz-tagok és alkalmazottak a határba vonulnak, hogy segítsenek a mezei munkában. Erre a „tartalékseregre” mindig számított és számít ezután is a termelőszövetkezet. A melléküzemági tevékenység minden öncélúságot nélkülöz a bakonyaljai nagyüzemben. Létrejötte a tsz mezőgazdasági alaptevékenységét, a közös vagyon gyarapítását és a tagság életszínvonalának a növelését szolgálja. Nemesbüki András Pártoktatás Első helyen a gazdaságpolitika Hamarosan megkezdődik megyénkben a párt- és tömegszervezeti oktatás. Az országos tananyagot a megyei pártbizottság helyi anyagokkal egészíti ki, ezenkívül önálló megyei tanfolyamokat is indít. Ez utóbbiak célja, hogy a propagandistákat és a tanfolyamok hallgatóit közelebb vigyék a párt politikájának megyei alkalmazásához. A résztvevők ily módon széleskörű ismereteket szereznek a jelenlegi helyzetről, a fejlődés lehetséges és szükséges útjairól. E tanfolyamok számára készített megyei kiadványok történeti fejlődésükben és értékmérő elemzéssel vizsgálják a megye gazdaság- és kultúrpolitikájának különböző részterületeit, összhangba hozva az országos célkitűzésekkel. A konkrét megyei elemzés így lehetőséget ad arra, hogy az egyes tanfolyamok hallgatói és a propagandisták ezekre az anyagokra építve munkahelyeiken eredményesen tevékenykedjenek a párt politikájának megvalósítása érdekében. Koncentrált ipar — szakosodó mezőgazdaság A „Gazdaságpolitikai tanfolyam’’ című kiadvány szerint a legfontosabb feladatok: a gazdaságosság és hatékonyság növelése, a munka- és üzemszervezés javítása, a népgazdasági fegyelem szilárdítása, a munkaverseny ■mozgalom szélesítése, a szocialista brigádmozgalom fejlesztése. Mindezekhez szorosan kapcsolódik a közgazdasági tájékoztatás fokozása, az életszínvonal, az ár- és bérpolitikai kérdések elemzése. A megye legfontosabb népgazdasági ága az ipar, melynek volumene gazdasági fejlettség tekintetében az országban a negyedik helyen áll. Az ipar erősen koncentrált. A tíz legnagyobb vállalat a termelés 80 százalékát adja. A harmadik ötéves terv időszakában az állami ipar termelése átlagosan 5,1 százalékkal nőtt, de jelentősen fejlődött a szövetkezeti ipar is. A fejlődést nagymértékben előmozdította az 1968- ban bevezetett új gazdaságirányítási rendszer. Nem sikerült viszont feloldani a beruházás, a munkaerőgazdálkodás, a munka- és üzemszervezés terén meglévő feszültségeket. A IV. ötéves terv az ipari termelés jelentős emelését irányozta elő. (Szocialista ipar 46 százalék, szövetkezeti 85 százalék). A technológiai, technikai fejlesztés mellett az élőmunka takarékos felhasználása és a munkaerővándorlás csökkentése a cél. A mezőgazdaságban a fő feladat a lakosság élelmiszerszükségletének kielégítése, a gazdaságosság fokozása és a minőség javítása. Ezt elsősorban az üzemek szakosodása szolgálja. A növénytermesztésben a zöldségtermelés, az állattenyésztésben a szarvasmarha- és sertésállomány növelése indokolt. A szolgáltatás továbbfejlesztését csak nagy kapacitású szolgáltatóházak felépítésével lehet megoldani. A lakosság életkörülményei kedvezően alakulnak. A foglalkoztatottság színvonala az országosnál magasabb, jelentősen javult a nők foglalkoztatottsága. Növekedtek a készpénzbevételek, javult a lakosság áruellátása. A szociális beruházások kulturáltabb munkahelyi körülményeket teremtettek. Bár a lakásépítés üteme az országos átlagnál nagyobb, még mindig igen magas a száz lakásra jutó lakosság száma A megyei tanács IV. ötéves terve éppen ezért kiemelten kezeli a lakásépítést. A tanfolyamot végző propagandisták feladata, hogy az elsajátított ismeretek birtokában széleskörű agitációs tevékenységgel segítsék elő e célok megvalósítását. A 8-as főközlekedési útvonal rekonstrukciójával Városlődnél tartanak az építők. Az út szélesítéséhez nagymennyiségű földet kell eltávolítani a magas partoldalról. (Fotó: Borbás János) Vállalati élet üzem- és munkaszervezés ,„A vállalati gazdálkodás és a vállalati élet kérdéses tanfolyam" című füzet utal arra, hogy 1971 december 1-én az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről. A IV. ötéves terv számol a viszonylagos munkaerőhiánynyal, ezért a gazdasági fejlődés intenzív lehetőségeit vizsgálja. A tudományostechnikai forradalom feltételezi a gazdasági racionalitást, amely a már meglévő eszközökben rejlő tartalékokra épít a szervezés folyamatos javításával. Mindez meghatározza a vállalati vezetés és szervezés soron következő feladatait. A technikai, technológiai színvonaltól elmaradt a szervezettség foka. Az anyag részletes útmutatást ad az üzem- és munkaszervezés módszereiről: a munkaerőképzés, munkamegosztás, átcsoportosítás, anyagi érdekeltség egészséges fokozása kapcsolódjon össze a pártszervezetek politikai szervező, felvilágosító tevékenységével, a kommunisták élenjáró, példamutató munkájával. Az új munkamódszer, szervezési formák kialakításában jelentős szerep vár a szocialista brigádokra. Feladatuk, hogy tevékenységükkel elősegítsék a szocialista munkaverseny folyamatosságát, a kampányszerűség megszüntetését. Közoktatás, művelődésügy „A kulturális kérdések tanfolyama” című anyag segítséget nyújt a propagandistáknak a megyeikultúrpolitika időszerű kérdéseinek tanulmányozásához. A szocialista forradalom szerves része a kulturális forradalom. A műveltség magas színvonala teszi lehetővé, hogy dolgozóink közvetlenül és eredményesen vegyenek részt a gazdasági, társadalmi élet irányításában. Csak magasfokú kulturális, ideológiai műveltség birtokában folytathatunk eredményes, meggyőző politikát. A tanfolyamon részletesen foglalkoznak a megye közoktatásának helyzetével, az oktató-nevelő munka anyagi és személyi feltételeivel, az alsófokú oktatástól a középfokúig. Kiemelt kérdésként kezelik a fizikai dolgozók gyermekeinek helyzetét, segítésük lehetőségeit. A nagyüzemi munkásság műveltségi színvonalának emeléséből adódó feladatoknál is feltétlenül szükséges az üzemekben a művelődési feltételek javítása. Mélyrehatóan elemezve a különböző munkásrétegek sajátos igényeit, a művelődésügyi intézmények munkáját a jövőben ennek megfelelően alakítják. Szilágyi Károly Hat megye szakmunkástanulóinak versenye Sikerrel szerepeltek megyénk ipari szövetkezeteinek szakmunkástanulói hat dunántúli megye versenyén, melyet Székesfehérvárott, az 50. Nemzetközi Szövetkezeti Nap és Székesfehérvár millenniuma tiszteletére rendeztek. A kétnapos versenyen — október 28- és 29-én — megyénként és szakmánként két-két tanuló indult. A verseny gyakorlati és elméleti feladatok megoldásából állt, de válaszolniuk kellett a tanulóknak a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos kérdésekre is. A női fodrász szakmában Cseh Gabriella (Bakony Szolgáltató Szövetkezet), a villanyszerelő szakmában Schweinger László (Balatonvidéki Építőipari Szövetkezet) első helyezést ért el. Az asztalos szakmában Vida Károly (Veszprémi Asztalos szövetkezet), a fényképész szakmában Horváth Péter (Veszprémi Szolgáltató és Háziipari Szövetkezet) második lett Az asztalos szakmában Ács István (Keszthelyi Asztalosipari Szövetkezet), a szobafestőkközött Bíró István (Balatonvidéki Építőipari Szövetkezet) a harmadik helyet érdemelte ki. Megyénk két tanulója negyedik, három tanulója ötödik helyen végzett. A legjobbak pénzjutalmat, emlékplaketteket és emléklapokat kaptak. Lakásszövetkezet alakul Városlődön Húsz fiatal házaspárnak biztosít telket nagyon olcsó — négyszögölenként mintegy húsz forintos — áron a városlődi községi tanács. A rendezést, kisajátítást soron kívül elvégzik. A helyi vízmű saját költségén vezeti oda az ivóvizet, a villany és csatornázás is megoldott. A lakásszövetkezetbe tömörülő fiatalokat a MÉSZÖV is segíti szaktanácsadással, olcsó típustervek rendelkezésre bocsátásával. Az esetleges módosítást a tervező vállalat és a szövetkezet közötti közvetítést ugyancsak a MÉSZÖV végzi. NAPLÓ — 1972. november 1. szerda 9