Napló, 1973. szeptember (Veszprém, 29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-15 / 216. szám
Nyugdíjasok — megannyi értékes ember! Augusztusi adatok szerint több mint egymillió „saját jogú” (öregségi, rokkantsági) nyugdíjas él Magyarországon. Tehát csaknem minden tizedik ember. Fél Budapestnyi, a legnagyobb megyék lakosságát meghaladó sokadalom ez, amelynek aránya előreláthatólag növekedni fog. Megyénkben jelenleg 52 ezer nyugdíjast tartanak nyilván. Ez is bizonyító érve a statisztikusoknak: kedvezően emelkedik az átlagos életkor. Érthető tehát, ha valamennyien közügynek tekintjük e nyugdíjas sokadalom gondját-baját. Számítunk rájuk, s az idős, de még aktív lakosság „visszahívását” szolgálja például az úgynevezett ösztönző nyugdíjrendelet. Megalkotói okos koncepcióval kettős eredményt értek el: segítettek a munkaerő-gondon és a termeléstől már elbúcsúzottaknak is jelezték: szükség van minden tapasztalt kézre és koponyára. Aki korábban elköszönt, s akarva-akaratlanul kilépett a munkásközösségből, most fellélegzett: a búcsú korai volt. Bizalmat (s önbizalmat) kapott, és több szabad idejéhez életkönnyítő anyagi kiegészítést. (Jelenleg Veszprém megyében 12 ezer nyugdíjas folytatja munkáját.) A társadalom tehát (több más intézkedés mellett) ezúton is kifejezésre juttatta: kölcsönös érdek a nyugdíjasok reaktivizálása. S természetesen, nem egyszerűen a hiányzó helyek feltöltéséről volt szó, hanem arról is (legalább ugyanolyan mértékben), hogy a munkahelyeken biztosítani lehessen a folytonosságot. Vagyis: nem elegendő a szakmát, hivatást — bizonyos ismeretek törvényszerű elavulásának kényszerére —, újra és újra tanulni. A tapasztalat sohasem avulhat el, és minden új kezdeményezés csak erre épülhet. Jóllehet, e közhelyszerű igazságot mindannyian tudjuk, csak olykor elfelejtjük. Emlékezetfrissítésre is alkalmas tehát az immár jól bevált rendelet. A céltalanul és haszontalanul tengődő idős ember kategóriája megszűnőben van, mert a társadalom igényt tart rá. Ma már a nyugdíjas sem akar úgy élni tovább, hogy ne tudjon mit kezdeni magával, haszontalan álcselekvésekben felőrlődni, vagy valamilyen „dühödt” hobbyhoz menekülve, pótlékot keresve létezni. Az az időtöltés sem elégíti ki az otthonmaradókat, hogy az utánuk jövők kizárólagos szolgálatával üssék el „még hátralevő idejüket”. A fiatalabbaknak persze, örömet okoz a sütő-főző, mosó-felvigyázó-takarító-sétáltató „mindenes”, ám a legönzetlenebb szülőnek, nagyszülőnek is kijár: legyen saját élete, nyugalma és munkája egyaránt. S aki még dolgozni tud, ez előbbi elfoglaltságai mellé (s részben helyette) szívesen vállalja a munkahely többletmegterhelést. Újból egy közösség aktív részese lesz és nyugdíjkiegészítése nívósabb életvitelt jelenthet számára. Ehhez a „felfrissüléshez” persze hozzátartozik a kiegyensúlyozottabb életérzés, és betegségei, fizikai gyöngülése ellenére — valósággal megfiatalodik. S mi a helyzet a második, a rendszeres munkára már nem képes. ..végleges” nyugdíjasokkal? Ők sem maradhatnak magukra. Az idős ember számít minden emberi szóra, arcra, cselekvésre. Mert a figyelem , a rádióhallgatás, tévénézés, az olvasás stb. is aktivitás. S a testi gyengeség még nem jelenti az igények végleges elapadását. Nyugdíjas klubok és családlátogatások jelzik a közösség törekvését Sümegen az öregek napközi otthona. Veszprémben a vasasok klubja, amelyet a Bakony Művek tart fenn, jelzi — hogy csak néhányat említsünk —, a szervezett kapcsolattartást. A szocialista brigádok közül pedig szólhatunk a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat, a VBKM pápai Elekthermax Gyár, a Péti Nitrogénművek, a Várpalotai Szénbánya Vállalat brigádjairól, amelyeknek vállalásaiban mindig ott szerepel a családlátogatás. Megyénk a törődésnek ugyanakkor olyan egyedülálló példáját is adta, mint az épülő szőci öregek városa, a külsőváti szociális otthon, vagy a szociális házigondozás rendszere, amely ma már közel ezer idős emberre terjed ki. A törődés mellett anyagiakban is segítjük a nyugdíjasokat, az öregeket. Tavaly 11 millió forint segélyt fizettek ki részükre megyénkben. Mindezt, s erről sem szabad sohasem megfeledkeznünk, némelyik öregember ágyban fekvő betegként is viszonozza : közölhet tudást és tapasztalatot, sugallhat tartást, bölcsességet és életszeretetet. Aki a nyugdíjba megy, nem érkezett semmiféle elkülönített, öregeket kirekesztő külön világba. Hazánkban az életkortól függetlenül mindenki tevékeny tagja a közösségnek. A mi társadalmunkban az emberek értékmérője nem a születési anyakönyv dátumbejegyzése, hanem a társadalmi hasznosság. Egymillió, javarészt életerős ember pedig még sok hasznot hozhat. Jelenlétük: érték. Az értékre pedig vigyázni kell. És viszonozni egész tevékeny életüket, erkölcsi és anyagi megbecsüléssel, tisztelettel. Nádor Tamás MÉH-tervek : Új telep Péten, Veszprémben Rekonstrukció Pápán Másfél millió forintért vásárolt papírbálázógép, „csomagolja” két megye papírhulladékát, s most fejezték be a fehérvári központ rekonstrukcióját is. A Közép- Dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat két megye, Fejér és Veszprém MÉH felvevőhelyeinek és telepeinek gazdája. Tóth István igazgatót elsősorban a Veszprém megyei újdonságokról kérdeztük. — A svéd papírbálázó gép az egyik újdonság. A begyűjtött papírhulladék jelentős része, naponta mintegy 3—3,5 tonna Veszprém megyéből érkezik. De ez a másfélmilliós beruházás csupán kis hányada volt a vállalat fejlesztési terveinek. A fejlesztés milliói az elkövetkező egy-két évben Veszprém megyébe kerülnek. — Régóta vajúdik a veszprémi telep elhelyezése. — Hangsúlyozom, a „költözködés” nem vállalatunkon múlott. Késve készültek el a tervek, így a költözés ideje is eltolódott. A tervek szerint 1975-ben kezdik meg Veszprémben a házgyár mellett az új telep építését. — Mi lesz a jelenlegi telep sorsa? — Terveink szerint értékesítő részleget nyitunk a régi épületben, természetesen némi átépítés és korszerűsítés után. Székesfehérváron már ismert és kedvelt a MÉH haszonáru értékesítő boltja. — Mit lehet majd a boltban vásárolni? —textíliákat kis hibával, szerszámokat, különböző haszonvasakat, így például kerítéseket, kerítés elemeket is. — Terveznek-e Veszprém megyében máshol is ilyen MÉH-boltot? — Igen. Remélhetőleg már jövő év elején megnyithatjuk pápai haszonáru boltunkat. A pápaiak azonban nemcsak boltot kapnak. 1974 januárjában kezdjük az ottani MÉH-telep mintegy másfél millió forintos rekonstrukcióját. A bolt mellett a telep új utat, szociális épületet és új raktárat is kap. A fizikai munka csökkentésére és a szállítás megkönnyítésére új rakodógéppel is gazdagodik a pápai telep. Több milliós beruházással épül péti új telepünk, melyet már régóta igényelt a fejlődő iparmedence. Péten a korábbinál lényegesen nagyobb raktárterülettel és komolyabb, nagyobb kapacitású gépekkel rendelkezünk majd. Az új gépek közül megemlíteném a vasdarabolót, melynek beszerzési értéke közel félmillió forint. — Érdemes ennyit beruházni a hulladékért? — Elsősorban népgazdasági érdek, de természetesen a vállalatnak is megéri. A MÉH Tröszt nem véletlenül szánt ilyen összegeket Fejér és Veszprém megye fejlesztésére. A különböző hulladékgyűjtő kampányok értékelésekor mindig az elsők között van vállalatunk, s ez elsősorban a két megye lakosságának, s dolgozóinak jó munkájának köszönhető. Az eredményes gyűjtőmunka tette lehetővé 37 Veszprém megyei diák Balaton-parti nyaraltatását is. Az előbb azt kérdezte: érdemes-e beruházni, nos, például a papír és a géptisztító rongy gyűjtésével hosszú ideig az importcsökkentés volt a célunk. Ma már ott tartunk, hogy a felesleget hamarosan exportálni tudjuk. A válasz tehát nyilvánvaló: érdemes. ska 4 — NAPLÓ — 1973. szeptember 15. szombat Mikor lehet költözködni? — Kit vesznek fel a szőci szociális otthonba ? — Bővítés lehetséges szövetkezetek, bányák, vállalatok segítik az építést A témát adta: Kovács Kálmán nyugdíjas 9024 Győr, Felszabadulás u. 6. A levelek e témával kapcsolatban nemcsak szerkesztőségünkhöz, hanem a megyei tanács vezetőihez, a szociálpolitikai előadókhoz és Pogány Zoltánhoz, az épülő szoci szociális otthon gondnokához érkeztek. A feladók az ország különböző tájain laknak, Gyöngyösön, Kecskeméten és Győrben. Mi most Kovács Kálmán nyugdíjas 9024 Győr, Felszabadulás útja 6. szám alatti lakos levelét idézzük. „Tisza kérdéssel kapcsolatban dr. Ditrói József, a megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatott, aki a közelmúltban, Pap Jánossal, az MSZMP KB tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával járt Szőcön és tájékozódott az építkezésről. Ezekben a napokban Szőcön dolgozik a KISZÖV, valamint két megyei vállalat megbízásából a devecseri ipari szövetkezet építő részlege. Három épületet készítenek el kulcsátadásra. Ugyancsak kint dolgoznak a MÉSZÖV szervezésében az általános fogyasztási szövetkezetek szakmunkásai. Az eddigek szerint ők fejezik be elsők között a vállalt pavilonok átépítését. Két megyebeli szociális otthon dolgozói is jelentkeztek az önkéntes munkára. Az ajkai bányák üzemei hozzáfogtak vállalásuk teljesítéséhez, a veszprémi Bakony Művek KISZ bizottsága is szervezi a társadalmi munkát. Itt szeretném megemlíteni, hogy — Az építkezéshez most festő és mázoló szakmunkások kellenének. Bízunk benne, hogy mint eddig, ezután is jelentős támogatást kapunk a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalattól az ablakok és az ajtóketelettel kérem, szíveskedjenek közölni, hogy a szőci szociális otthon építése mikor fejeződik be. Ugyanis, hetenként egy-két ízben is megveszem a Naplót, de a közelmúltban nem olvastam Szőcről. Úgy tudom a szőci munkák előrehaladott állapotban vannak. Esetleg elmennék Veszprémbe és a megyei egészségügyi osztályon megérdeklődném, hogy felvételem lehetséges volna?” a fiatalokat elsősorban a sok munkáskezet igénylő tereprendezéshez várjuk. Az erdészet a sétányokhoz kiszállította a padokat, az asztalokat. Nagy szükség lesz a szociális otthon kapujának és portásfülkéjének a megépítésére. Ez is szerepel a vállalásukban. A lakótelep vízvezetékhálózata teljesen tönkrement, átépítésre szorul. A vizsgálatok során megállapították, hogy naponta több köbméter víz elfolyt a talajban. A sümegi II. számú Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói elvállalták ezt a munkát és a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat biztosítja a Volvo árokásó gépet, amellyel a távfűtési vezeték számára is elkészítik az árkokat. A KPM Közúti Igazgatósága az útépítésnél segít, Uzsabánya halápi üzeme 900 tonna követ termel ki társadalmi munkában. Bizony jó lenne, ha a Volán segítene a kőszállításban, Haláp és Szőc nem esik messze egymástól, festéséhez. Azután a belső berendezés következik. Felvettük a kapcsolatot a zalaegerszegi bútorgyárral, valamint a veszprémi, Szigeti József Faárugyárral. Várjuk és bizonyára kapunk segítséget a VIDEOTON megyebeli gyáregységeitől, a balatonfűzfői Nitrokémia Ipartelepektől és a megye más vállalataitól, intézményeitől is. — Többen, köztük Kovács Kálmán is kérdezte: kik és hogyan kerülhetnek a szőci szociális otthonba? A kérelmet a megyei tanács szociálpoltikai csoportjához kell írásban benyújtani. Valamennyi kérelmet megvizsgáljuk. Elsősorban azt nézzük meg, hogy a jelentkezőnek van-e eltartásra kötelezhető családtagja. Hangsúlyozom, hogy a szőci szociális otthonban, mintegy 60 százalékban a társadalmi munkát végző vállalatok, intézmények, szövetkezetek által javasolt idős embereknek, egykori dolgozóknak biztosítunk helyet. Természetesen itt is vizsgáljuk a jogosultságot. Avatás 1974 közepén . Szeretném hozzátenni, hogy a külsőváti szociális otthon megnyitásával csökkent az elhelyezésre várók száma, hiszen ott 80 idős embernek biztosítottak korszerű elhelyezést. A szoci intézetet úgy alakítjuk ki, hogy később akár a kétszeresére is bővíthető legyen, úgy, hogy egy-egy vállalat, szövetkezet saját idős dolgozói számára felépít majd egy pavilont. Végül a sokakat érdeklő és talán a legfontosabb kérdésre a válasz: a szoci szociális otthont végleges formájában 1974 közepén avatjuk. A társadalmi munkásokon, a most dolgozó és a közeljövőben jelentkező vállalatokon és intézményeken múlik, hogy még ebben az évben néhány pavilon már fogadhassa a pihenésre, nyugalomra vágyó idős embereket. Ehhez várjuk és kérjük a társadalmi munkások további jelentkezését. Gárdonyi Béla Önkéntesek az építkezésen Festés, mázolás, berendezés Partfal építés a Balatonon A Balatonon a jegesedésig folytatják a tavasszal elkezdett szabályozási és építési munkákat. Az idén is több ezer köbméter kőanyagot és betont építettek be a Balaton partszegélyébe. Ezzel a Balaton állandó és ideiglenes partfalainak hossza már meghaladja a 65 kilométert. A partfalak mintegy kétharmada a somogyi oldal hullámveréstől, eróziós károktól leginkább veszélyeztetett részein épült. Keszthely és Vonyarcvashegy között 500 méter hoszszúságú új partvédőművet építettek. Emögött — feltöltéssel —, új építési területet képeztek ki. Partvédőművet építettek Keszthelyen a Halászcsárda előtti partszakaszon, s folytatták a balatonarácsi Kisfaludy üdülőtelep építését és védelmét szolgáló partfal építését. 4 nyárádi „ezermester” Ezermesterként ismerik Nyárádon Paksi Józsefet, az Aranykalász Termelőszövetkezet villanyszerelőjét. A traktorvezetéstől a munkagép készítésig szinte mindenhez ért. A gépészeti szakiskolát eredményesen végezte el, hasznát látja most ennek. Napközben a szövetkezet gépjavító műhelyében dolgozik, csendesen, elmélyültem Csak akkor válik beszédessé, ha munkájáról esik szó. — Életem javát a gépek mellett töltöttem — mondja a munkapadon babrálgatva. — A gépet a földnél is jobban szeretem, pedig a „földben’’ nőttem fel. Somogygesztiből települtem Nyárádra, 20 éves koromban. Azóta újabb 20 év telt el. Paksi József „meggyökeresedett” Nyárádon. Nem meszsze a gépműhelytől lakik szép, kertes családi házban. — Ezt a kertet én varázsoltam ide — mutat a ház felé. — Rögtön betelepítettem gyümölcsfákkal. Az emberek mosolyogtak, azt mondták, nem él meg a gyümölcsfa Nyárádon, mert az éghajlat és a talaj nem alkalmas gyümölcstermesztésre. Sokan, néhány árva gyümölcsfájukat is kivágták annak idején. — És most? — Fellendült a gyümölcstermesztés. Van alma, szilva, körte és barack elegendő. Csak el kellett kezdeni. De van már nemesebb szőlő is a határban. Társai, akik addig szótlanul hallgatták, közbeszólnak. — Csak a kajszi rövidéletű. — Már akinél — mondja a szerelő. — Én őszibarackra szemeztem a kajszit, jó eredménnyel. A kis kitérő után újra a szakmájáról beszél. — Most egy újításon dolgozom — mondja munka közben. A szövetkezet házilagosan készít magának terményszárító berendezést. Ahhoz készítek úszókapcsolót. Lefekteti a vasfűrészt és az úszókapcsoló fontosságát méltatja. — Egy embert helyettesít — magyarázza. — Nem kell őrködni a berendezésre, a kapcsoló állandó vízszintet tart. Üzembiztos, s fillérekbe kerül. Szerelőtársai időnként megnézik, hogy hol tart a munkában, ötleteket adnak, segítenek. — A másik gép mikor készül el? — kérdik. — Melyik? — A tápkocka készítő. Amit kiállításra szántál. — Sajnos, kikéstem az időből. De elkészül az is. Ezt a gépet hozzáértő emberek házilagosan is gyárthatják majd. Szabad idejében sokat lapoz a szakkönyvekben. Az iskola csak alapot adott, a továbbképzésre nagy gondot fordít. — Kis szakkönyvtáram van — említi szerényen. — Sokat okosodik a könyvekből az ember. Két évig az országot járta Paksi József. Művezetői tisztséget töltött be az Iparszerű Sertéstartó Tsz-ek Közös Vállalkozásánál. Sokat látott, sokat tapasztalt. Kibővült szakismeretét most otthon, Nyárádon kamatoztatja. (Nemesbüki) .