Napló, 1975. július (Veszprém, 31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

Az erdő nemcsak pihenőhely Kenyérkereset: favágással — Papíralapanyag Monostorapátiból Ausztriába, Olaszországba — Csak a gépesítés segít Harmincegy község hatá­rának erdeiben gazdálkodik az ajkai, a tapolcai és a veszprémi járásban a Bala­­tonfelvidéki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság 2-es szá­mú monostorapáti erdészete. A mintegy 8241 hektárból 6,5 ezer hektárnyi az erdő, zömében tölgy, cser, bükk és fenyő. Ez évben 20 250 köb­méternyi fát termelnek ki. Ennek nagy része ipari cé­lokat szolgál. Ausztriába, Olaszországba exportálják, illetve a gazdaság zalahalá­­pi üzemébe csaphornyos- és panel-parketta alapanyag­nak. Az ipari feldolgozásra alkalmatlant a TÜZÉP tele­peknek szállítják. A fakitermelést, szállítást, gyérítést, csemetenevelést, ültetést, erdőfelújítást alig 115—120 dolgozóval, főként a gépek segítségével és vegyszerezéssel oldják meg. Az erdőápolási feladatok 40 százalékát például helikop­teres permetezéssel végezték el. Régi törekvése az erdé­szet vezetőségének, hogy nehéz fizikai munkát a mi­­­nimumra csökkentse. Alig néhány napja állt munkába az új csuklós, csehszlovák gyártmányú LKT—75 típusú erőgép, amely nemcsak von­tatásra alkalmas, de tolóla­pátjával télen havat takarít az utakon, nyáron pedig si­mára gyalulja az úttestet, el­tünteti a kátyúkat, az eső­mosta árkokat, gödröket. Három D—<4—KB traktor, DUTRa és Frakk—B—1-es markoló rakodók is szolgálják az embereket. A gépesítés­ben igen jó eredményt értek el: a fadöntést, a darabolást 17 Stihl-motorfűrésszel, vala­mint a szállítást teljes egé­szében, míg a felrakást és a közelítést 60, illetve 80 szá­zalékban gépesítették. Az erdészetnél hét szo­cialista brigád 31 tagja és egy munkacsapat versenyez a jobb eredményekért. A ta­valyi munka alapján Török S. József vezetésével az 1961-ben alakult háromszo­ros aranyjelvényes Úttörő szocialista brigád tagjai vállalat kiváló brigádja cí­­­met szerezték meg. A Béke, az Egyetértés és a Barátság brigád aranyjelvényt szer­zett. (Vezetőik az Úttörő brigádban nevelődtek, onnan kerültek ki.) A szocialista brigádok helytállásának kö­szönhető elsősorban, hogy a gazdaság 16 erdészetének versenyében a monostorapá­ti a harmadik helyet sze­rezte meg. Az erdészet vezetői sokat tesznek azért, hogy a fiata­lok megszeressék az erdőt és folytassák majd a jelen­legi törzsgárdisták mesterségét. Rendszeres szép kapcsolatuk a szakmunkás­ a képzőkkel, az általános is­kolákkal, például a monos­torapátival, melynek tanulói gyakori látogatók az erdőn. (S. Nagy­­ Péteríay) Megjött a „kerék­pár”-ra szerelt kocsi. Gyenge István, az Egyetértés brigádvezetője és Farkas Jenő traktoros depózzák a rakományt Az erdei úton a széles kerekű traktor a legjobb vontató, közelítő- és szállítóeszköz Takács Károly erdész a monostorapáti általános iskolásokkal megbeszéli a teendőket. Felmérik és megjelölik azokat a fákat, amelyeket 1976-ban vágnak ki. A fiúk pontosan tudják, melyik erdőrészen hány köbméternyit vágnak ki Az asszonybrigád Barát Istvánná vezetésével a sáskái Dül­erdőnél sarlózással távolítja el a csemetéket körülvevő dús füvet, gyomnövényt Több párttag vegyen részt a pártoktatásban A párt­bizottságok és pártalapszerve­­zetek ezekben a hetekben készítik elő a következő, 1975—76-os párt­oktatási évet. Hasznos, ha ilyenkor mindenütt összegezik az elmúlt oktatási év tapasztalatait, és ezek felhasználásával ha­tározzák meg a következő időszak felada­tait. Ez most azért is fontos, mert az 1975— 76-os tanév, az elkövetkező ötéves oktatá­si ciklus első éve, úgy is mondhatnánk alapozó esztendeje lesz. Összegezte a párt- és tömegszervezeti oktatás tapasztalatait a napokban a me­gyei pártbizottság végrehajtó bizottsága is. Ugyanígy kijelölték a következő tanév fel­adatait. A megyei párt-vb tagjai megállapították egyebek között, hogy Veszprém megyében a párt- és tömegpropaganda oktatás terv­szerűen és eredményesen zajlott le a leg­utóbbi oktatási évben. Az oktatás irányí­tóinak, propagandistáinak legfőbb törekvé­se volt, hogy a hallgatók elmélyülten ta­nulmányozzák a XI. pártkongresszus anya­gát, fokozzák az oktatás hatékonyságát. Tervszerűbbé vált a propagandisták köz­vetlen segítése, a városi, járási pártbizott­ságokon javaslatok készültek a propagan­disták képzése és továbbképzése helyi meg­oldására. Jól érzékelhető az is, hogy a különböző tanfolyamok és előadássorozatok hallgatói jobban értik pártunk politikájának alap­elveit, tisztában vannak legfőbb célkitűzé­seinkkel, nagyot léptek előre a szocializmus építése közben jelentkező ellentmondások lényegének, fejlődésünk dialektikájának megértésében. Világosabban látják a párt és a munkásosztály vezető szerepének lé­nyegét, értik a párt rétegpolitikáját, a szo­cialista demokrácia legfontosabb összefüg­géseit, vallják a szocialista társadalom ma­­gasabbrendűségét és az ideológiai harc fon­tosságát. Elítélik a kispolgári életmódot, helyeslik az ellene való következetes küz­delmet. Mindezek olyan kedvező eredmé­nyek és hatások, amelyek további mozga­tói, forrásai lehetnek megyeszerte a szocia­lista tudat és közgondolkodás gyorsabb ütemű terjedésének. A párt- és tömegpropaganda továbbfej­lesztésének legfontosabb teendői közé so­rolták a végrehajtó bizottság tagjai, hogy a különböző tanfolyamok és előadássoro­zatok propagandistái körében növekedjen a marxista—leninista esti egyetemet vég­zettek száma. Vagyis tovább kell fokozni a propagandisták felkészültségét. Szükséges az is — mondták a vb ülésen — hogy növekedjen a pártoktatásban résztvevő párttagok aránya. A jelenlegi 57 százalé­kos párttag arányt mindenképpen maga­sabbra kell emelni, hiszen ez az oktatási forma elsősorban a párttagok politikai kép­zésének fóruma kell, hogy legyen. A pártonkí­­vülieket pedig a tömegszervezeti és tömeg­mozgalmi, politikai oktatásra, a szakszervezet, a KISZ és a Hazafias Népfront előadás­­sorozataira kell irányítani. A pártszerve­zetek tekintsék feladatuknak, hogy ezek az oktatási formák is színvonalasan, jól fel­készült előadókkal működjenek. A következő évben a megyei pártbizott­ság azt várja a párt- és tömegpropagan­dától, hogy segítse tovább a XI. kongres­­­szus határozatainak megértését, nyújtson eszmei, politikai alapokat azok végrehaj­tásához. Ezenkívül erősíteni kell a tanfv­­folyamoknak és előadássorozatoknak kommunista embert formáló, alakító h­­­­tásait. Foglalkozzanak a pártoktatás előadói, eszmecseréi társadalmi viszonyaink to­vábbfejlesztése, valamint a szocialista élet­mód aktuális kérdéseivel. Érintsék szocia­lista gazdálkodásunk továbbfejlesztésének lehetőségeit, az életszínvonal és a szociál­politika eredményeit. Ismertessék meg a résztvevőkkel az ideológiai és művelődési feladatokat, valamint építő munkánk nemzetközi feltételeit. Végezetül megállapították a megyei párt-vb tagjai, hogy a pártoktatás rend­szere az utóbbi években kialakult, stabili­zálódott. Csak az új szükségleteknek meg­felelő módosításokat tegyék meg az alap­szervezetek a bevált tanfolyamok és elő­adássorozatok tematikájának a kialakítá­sánál. A járási és városi pártbizottságok feladata, hogy 1975. július 18-ig eljuttas­sák a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályára a területükön in­duló oktatási formák programját, a beis­kolázott hallgatók létszámát. 3­ó volna, ha az 1975—76-os pártok­tatási év kurzusai az 1975. október 20-án kezdődő héten mindenütt be­indulnának. Természetesen az ok­tatás kezdésének időpontját a járási, városi pártbizottságok módosíthatják a helyi igé­nyeknek megfelelően. Az egyes témakörö­ket 9—10 foglalkozáson dolgozzák fel úgy, hogy 1976. április 10-ig befejezhessék az oktatási évet. A megyei pártbizottság tehát a szocialis­ta tudat és közgondolkodás terjedésének hatékonyabb segítését várja a párt- és tö­megpropagandától a következő esztendőben. Körültekintő szervezéssel, a propagandisták megfelelő felkészítésével tudnak leginkább ennek a követelménynek megfelelni a párt­­bizottságok és alapszervezetek. K. J. Felkészült a gabonaipar a betakarításra A következő napokban megkezdődik országszerte a gabonabetakarítás. Az előké­születi munkákról tartott sajtótájékoztatót hétfőn Ré­kai Gábor, a Gabona Tröszt vezérigazgatója az ÉDOSZ székházában. Mint elmon­dotta, a múlt évi mennyisé­gekhez hasonlóan, eddig 2,8 millió tonna kenyérgabona felvásárlására kötöttek szer­ződést a gabonaipari válla­latok a mezőgazdasági üze­mekkel, s most folyik a pót­szerződések kötése, összesen 630 községben szervezték meg az átvételt. A múlt év­ben rendelkezésre állt tisztí­tógép-kapacitás 90 darabbal növekedett, s így ez évben összesen 666 gép áll majd rendelkezésre, több mint 4600 szállítóberendezés segí­ti majd a munkát. A felké­szülés során 315 ezer tonna gabona elraktározásával nö­vekedett a tárolókapacitás. A termelőszövetkezetekben az utóbbi négy évben örvendetesen csökkent az üzemi balesetek szá­ma. Amíg 1971-ben 1867 baleset történt, tavaly már „csak” 1477. Így a termelésből kiesett munka­napok száma is közel nyolcezerrel csökkent ez idő alatt. A balesetek további csökkentése érdekében szervezték meg és a napokban bo­nyolították le Veszprémben a ter­melőszövetkezeti dolgozók munka­­védelmi vetélkedőjének megyei döntőjét. Az SZMT székházában a járási ve­télkedőn legjobban szerepelt csapatok gyűltek össze június 25-én. Ajkáról, Csótról, Devecserből, Kisgörbőről, Kő­­vágóörsről, Mencshelyről, Nemesgu­­lácsról, Sármellékről, Veszprémből és Zircről érkeztek ide a versenyzők, hogy eldöntsék melyikük a legtájéko­­zottabb a balesetvédelemmel, a bizton­ságtechnikával kapcsolatos szakmai kérdésekben. Egy-egy vezető beosztású dolgozó lehetett csupán a négy-négy tagú csapatokban. A többi három-há­rom fizikai dolgozó volt, akik munká­juk során mindennap kerülhetnek ve­szélyes helyzetbe, ha nem tartják be a munkásvédelmi rendszabályokat, a balesetelhárítási utasításokat. A teremben halk zümmögés jelezte, hogy már készen áll mindenki a kez­désre. A megnyitó után aztán az asz­talokra kerültek a szellemi totó szel­vények, melyekre közösen adhattak választ a csapatok. A rajt a veszprémieknek sikerült legjobban. Csupán a Dózsa Tsz együt­tese töltötte ki hibátlanul a szelvényt. Borbély Árpád, a szövetkezet párttit­kára elégedetten nyugtázta a helyze­tet. — Ez jól indult. A nézők között ugyanis ott volt né­hány téesz elnöke, párttitkára is. Ér­deklődéssel figyelték, hogyan állják meg helyüket tsz-ük tagjai. — A megyei tanács és a szakszerve­zet külön felhívta a vezetők figyelmét, hogy győződjenek meg dolgozóik fel­­készültségéről — magyarázta Borbély Árpád. — Én is azért jöttem el. Újabb feladat következett.­­ Weiland László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfel­ügyelője kezében jókora paksamétával járkált az asztalok között. Sorban, egymás amelyekre után tette fel a kérdéseket, gondolkodási idő nélkül kellett válaszolni. — Mi a tömeges baleset? A mester­séges lélegeztetésnek milyen módjait ismeri? — A rövid kérdésekre pattog­tak a válaszok, bár volt egy-két „be­ugrató” kérdés is: — Szükséges-e fiatalkorú dolgozók­nál az előzetes orvosi vizsgálat, ha mérgező anyaggal akarják foglalkoz­tatni őket? — Igen, szükséges. — A válasz gyors volt, de nem jó, mert fiatalkorút nem lehet mérgező növényvédőszerrel dol­goztatni. Ezt valószínűleg a versenyző is tud­ta, csak nem gondolta meg eléggé. Ahogy telt az idő, egyre nehezebb kérdéseket kaptak a versenyzők. Már három percig is válaszolhattak. Szóba kerültek olyan kérdések is, amelyek már inkább a vezetők mindennapi munkájánál fontosak, de jó, ha a dol­gozók is tudják. Az ő érdekük is, hogy tudják. — Mikor kell a dolgozókat munkás­­védelmi oktatásban részesíteni? — A felkészültségre jellemző, hogy akadt olyan versenyző is, aki a paragrafusok számát is betéve tudta. Összesen nyolcvan villámkérdés, hatvan hosszabb kérdés hangzott el és két szellemi fotót töltöttek ki a játéko­sok. Ha értékelést akarnánk mondani, igazán kimerítő volt a kérdezz—fele­lek játék. Minden területről tájékoz­tatást kért a versenyzőktől. A végleges eredményhirdetés előtti szünetben már nyilvánvaló volt az eredmény: a vesz­prémi Dózsa Tsz csapata nyert. Borbély Árpád bemutatta a téesz versenyzőit: — Tatay Lajos főmérnök. Ő készí­tette fel a többieket is, övé az igazi érdem, vagy legalább is a legnagyobb része. Epinger Lőrinc hét éve dolgozik nálunk. Szerelő és kombájnos is egy­­személyben. Kovács János autószerelő a kádártai üzemegységünkben és Sza­lai Árpád, a csapat legfiatalabb tagja, ő tehenész szakmunkás. A versenyzők egyértelmű véleménye az volt, hogy mindannyiuk számára hasznos dolog volt ez a játék. Az len­ne az igazi, ha minden dolgozó részt vett volna benne. Már csak a díjak átadása volt hátra. Külön jutalomban részesültek a csapa­tok felkészítői is. A második az ajkai tsz csapata lett, így valószínűleg ők mennek a veszprémiekkel együtt augusztusban az országos versenyre. Benedikty László Önmagukért versenyeztek Tsz dolgozók munkásvédelmi vetélkedőjének megyei döntője NAPLÓ — 1975. július 1. kedd 3

Next