Napló, 1980. december (Veszprém, 36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

H­­enne!a faj ereje Három-négy évtizeddel ez­előtt a növényed, tápanyag­­utánpótlása /óformán csak szer­vestrágyázássá­ történt. A­ mű­trágyák használata csak a me­zőgazdaság szocio-­o átszer­vezése után vált általánossá. Növénytermesztésünkc /csensegi intenzív szoctoszónak; egyik fon­tos jellemző/e a műtrágyád nagymértékű használata. Mű­trágyák nélkül nem érhettük volna el a j esenlegi nagy ter­mésátlagokat. Mégis, most, amikor a nö­vény/ tápanyagok mintegy 80 százalékát műtrágyában ad­­juk, a szervestrágyák hasznosí­tása talán még nagyobb je­­lentőségű, mint bármikor ko­rábban volt. Nemcsak azért, mert drágáll a műtrágya, s valószínűleg továbbra is drá­gálni­ fog. A szervestrágyák, el­­sősorban az /széllótrágya hasz­­nálatát a műtrágyák hatásfo­kának /obb érvényesülése kö­vetel/ meg. Műtrágyává/ csak nitrogént, foszfort, káliumot, s még néhány egyéb elemet vi­szünk a tafa/­ba. Az istállótró­­gyában viszont megtalálható minden, a növények számára nélkülözhetetlen elem. Az egy­­oldalú NPK-trágyázással a ta­­fa/ban lévő növényi tápelemek aránya megváltozik. A növé­nyek táplálkozása szempontjá­­ból viszont lényeges, hogy a különféle tápelemek megfelelő arányban, hozzáférhető álla­­potban legyenek a taia/'ban. Rendszeres istenlűtrágyával el­­kerülhető, hogy valamely fon­tos elem, különösen az ún. mikroelemek hiányozzanak a taia/'ból. A nagy adagé NPK- műtrágyának kedvezőtlen ha­tásaként jelentkezhet a taia/ elsavanyodása. Az istállótrágya rendszeres használata meggá­­tolj­a ezt a folyamatot. Minden­képpen célszerű tehát a kétfé­­le trágyát együtt alkalmazni mindenütt, ahol csak mód van rá. Az istállótrágya a benne lévő, a taia/ termőerejét nö­­velő tápanyagok miatt nagy ér­téket jerent. Az üzemek álta­­jában 100 forinttá/ számolják tonnánkénti értékét. A sok la­boratóriumi vizsgálat szerint azonban rendkívül változatos képet mutat az istállótrágyák tápanyagtarfalma. A mói kezeit trágyák tonnán­kénti értéke — műtrágyaárakon számolva — 200 forintnál is több lehet. Sajnos, sok helyen előfordul az is, hogy a trágya beltartalmi értéke — a hanyag kezelés miatt­­ kevesebb, mint az elszámoló ár. Arra intenek ezek a vizsgá­­latok, hogy érdemes j abban, gondosabban kezelni az istel­­lótrágyát, úgy, hogy ne men­­jen kórba értékes tápanyag­­tartalma. Annál is inkább szük­ség van erre, mert a rosszas kezett trágya rendszerint a környezetet is szennyezi, s kü­lönösen a felszíni és a talpj­­víz szennyezése okoz nem egy helyütt közegészségügyi prob­­lémákat. Jól ismert azonban, hogy az istállótrágya nemcsak táp­­anyagtartalma miatt hasznos melléktermék, igen kedvezően hat a tafa/ fizikai alfapofára, s így vízgazdálkodási tulajdon­­ságaira. Különösen az ún. „szélsőséges" tafa/okon. A tö­mött agyagtafa/okat lazábbá, porhanyóbbá teszi, s így ezek a csapadékot könnyebben be­­fogadják, könnyebben is mű­­velhetők. A kevés szerves anya­got tartalmazó homokfalasok víztartó képessége javul a rendszeres szervestrágyázás ha­tására. Az idő/órás az idén sok he­­lyütt hátráltatja a szervestrá­­gyázási terv tel­esítését is. Nagy szükség van tehát a fe­­maradás pótlására. Az üzemek egy részében az igényekhez­­ képest viszont kevés a szerves- , trágyaszóró. Összefogással­­ azonban ezen is lehet segíte­­­­ni. Ahol nincs annyi erő, hogy­­ egy-egy fáblán néhány napon belül végezzenek a munkával, célszerű erre az alkalomra né­­­­hány gazdaságnak társulni, így­­ a trágyázás elhúzódása nem­­ késlesteti a fala­munkát. A szervestrágyákat szinte bár- ' mely növény alá adhatjuk. S­­ ha az időjárás miatt tőbb gaz-­­ daságnak módosítani kellett a­­ vetéstervet, a szervestrágyázás­­ terve sem tekinthető változlat- ; halafiannak, így a lényeg:­­ minden arra alkalmas szerves-­­ trágyát érdemes összegyűjteni , és mielőbb a toja/bo­­uffanni. [ dr. Ábrahám Lajos ] MÉM Növényvédelmi és­­ Agrokémiai Központ ! Ham­arr csak a hó­zb­an Késnek a MÍV és a VOLáK járatai — Zavarok a távbeszélű szolgáltatásban Folytatódik az utak takarítása, a fák áthárítása Rendkívüli erőfeszítéseket, gyors döntéseiket, fegyelmezett helytállást követel országszerte, s különösen Veszprém megyé­ben (itt is elsősorban a hófúvá­sokka­ veszélyeztetett helyeken) az utóbbi napok hóesése. A lát­ványnak ugyan szép és a spor­tolóknak, gyermekeiknek örömet okozó időjárás hallatlanul nagy nehézségeket támaszt a vasúti és az országúti közleke­désben, az áruellátásban, az üzemek, a vállalatok, az intéz­mények munkájában, a víz- és hóellátásban, a városgazdálko­dási vállalatok, köztisztasági dolgozók, ingatlankezelő válla­­­latok tevékenységében. ÉDÁSZ: folytatják a zavarelhárítást Az Észak-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat veszprémi üzemigazgatóságának tájékoz­tatása szerint hétfőn délig sú­lyosabb üzemzavarról­­nem­ ér­kezett hír. A hideg és a hó ter­mészetesen gátolja a munkát, kisebb zavarokat is okoz, ezek elhárítását folyamatosan vég­zik. Balatonfüreddel nem tud­tak kapcsolatot teremteni, meg­szakadt a rádió-összeköttetés is. A tihanyi vízműtől kaptak jelen­tést, hogy nincs villany, s ennek elhárításáról is azonnal intéz­kedtek. Veszprémben és a me­gyeszékhely városkörnyéki köz­ségeiben különösebb, jelentő­sebb elektromos üzemzavar a jelentés adásáig nem volt. Jók a hetykezi vonatok A Posta Veszprém megyei Távközlési Üzem arról tájékoz­tatta szerkesztőségünket, hogy hétfőn több községgel is meg­szakadt a telefonkapcsolat. A hibákat igyekeztek azonnal megszüntetni, de Zirc környékén 80 centiméteres hó akadályozta a feladat elvégzését, Pápa tér­ségében pedig Csőr, Vanyola, Lovászpatona, Béb, Fenyőfő, Nagydém, valamint Vigántpe­­tend telefon nélkül maradt. Saj­nos, az oda vezető utak járha­tatlanok voltak, ezért hétfőn dél­ben még nem tudták a zavart elhárítani. A néphadseregtől kértek ehhez segítséget, jármű­vet, hogy a szeretők eljussanak a községekbe. Egyébként a me­gyeszékhelyen és a többi tele­pülésen a helyközi (távolsági) és a helyi távbeszélő-forgalom a hó és a hideg ellenére is zavar­talan volt. Elsősorban a koráb­ban elvégzett és a tervezettnél jelentősebb kábelesítés eredmé­nyeként. (Kábellel váltották fel például a sok gondot okozó nagyvázsonyi oszlopsor légveze­tékét is.) Igaz, a vonalak túl­terheltek, mert mind a magán, mint a hivatalos hívások száma megnőtt. MÁV: Sok órás késések, kimaradások A rádió a hétfő reggeli adá­sában kérte, hogy a rendkívüli helyzet miatt csak azok utazza­nak, akiknek halaszthatatlanul sürgős. A vonatok átlagosan 300—500 percet késtek, de vált kimaradt járat is. A veszprémi MÁV forgalmi csomópont tájé­koztatása szerint a tehervona­tok indítását lehetőleg elha­lasztják, hogy biztosítsák a sze­mélyforgalom feltételeit. Ennek ellenére a Budapest Déli pá­lyaudvarról este 7 óra után in­duló Göcsej expressz éjjel fél 3- kor érkezett Veszprémbe, míg a vasárnap Budapest Déli pálya­udvarról este 6 órakor induló személy hétfőn délelőtt, fél 10- kor ékezett a megyeszékhelyre. Délelőtt 11 órakor Szombathely felől még sem személy-, sem gyorsvonat­­nem érkezett be. A késések és vonatelmaradá­­sok egyik oka a nagy állomá­sokon, a csomópontokon kelet­kező váltóállítási zavar. A dol­gozók nagy erőfeszítéseket tesz­nek a hó eltakarítására, de az erős szél azonnal telehordja hó­val a váltókat, mind Veszprém­ben, mind Cellldömölkön, Ajkán, Hajmáskéren, Várpalotán, Szé­kesfehérváron. A fővonalakon jelentős hóakadály ugyan nincs, de a mellékvonalakon a kisebb vonatok csak dízelmoz­donyokkal közlekedtethetők. Ha a hóesés — és főként a szél — nem áll meg, akkor a helyzet rosszabbodására számíthatunk. A vasút dolgozói szolgálatukat rendkívül nehéz körülmények között, sok erőfeszítéssel, mun­kával végzik, s igyekeznek leg­alább a személyszállítást bizto­sítani. VOLÁN: e!a!tad! autóbusok Vasárnap estétől hihetetlen nehézségekkel küzdenek a veszprémi 15-ös Volán Vállalat dolgozói. A Buda­pest-Sümeg járat csak este érkezett meg, s nem is engedték tovább. (A Bu­dapest-Zalaszentgrót járat dé­lig még nem futott be.) A Sop­ronból Veszprémbe tartó autó­busz elakadt, utasait Csapod községben szállásolták el. Vala­mennyien biztonságos helyen vannak, ellátásukról gondos­kodnak. A Mór környékére ki­ránduló, tanulókkal zsúfolt autóbusz utasait lésre szállá­solták el. A Pécselynél elakadt járatot daruskocsival mentették ki. A Volán tájékoztatása szerint az utaik a KPIM Veszprémi Köz­úti Igazgatósága dolgozóinak szorgos munkája ellenére nehe­zen, illetve az alsóbbrendű út­vonalak egyáltalán nem járha­tók. A mankósjáratok is csak a­­bányák, üzemek kö­zelébe jutottak el. A várpalo­taiak a 8-as útról Bánta­bá­­nyáig gyalog tették meg a két kilométert. Bakony­bélből, Enyingiről, Dégről, Hárskútról, Iharkútról, Kapolcsról, Mind­­szentkállóról, Nagyvázsonyból, Paláról, Sümegcsehiből. Vá­szolyból és még más községből egyáltalán nem érkezett meg az autóbusz. A 8-as főközlekedési út Bakonygyepestől Székesfe­hérvárig nehezen, a 71-es út Balatonfüredtől Keszthelyig sza­kaszonként csak egy sávon jár­ható. A 82-es út Zirctől a me­gyehatárig igen nehezen, a 83- as út Városlad és Pápa között nehezen, míg a Veszprém—Litér —Fűzfő—Balatonalmádi, illetve a Veszprém-C­so­pak—Ba­laton­fü­red közötti út jól járható. A Veszprém-Tapolca közötti út Nemesvámosig akadálytalan. Dudar térségében teljesen jár­hatatlanok az utak. A helyi já­ratok kis késésekkel ugyan, de folyamatosan közlekednek. A megye élelmiszer-kereske­delmi vállalatának dolgozói ugyancsak nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a lakosságot el­lássák a szükséges cikkekkel: tej és tejtermékekkel, kenyérrel, péksüteménnyel, zöldséggel, gyümölccsel. A hóesés, az utak rossz állapota azonban termé­szetesen az ő munkájukat is akadályozza. S. Nagy Sándor Új élelmiszer­­raktár Tapolcán A tervezett költségszinten be­lül és határidő előtt ez év szeptemberében készült el a Fejér—Veszprém megyei Élel­­miszer és Vegyiáru Nagykeres­­kedelmi Vállalat — közismert nevén a FŐSZERT — tapolcai telepe. A 66 és fél millió fo­rintos beruházás korszerűsíti és könnyebbé teszi a körzethez tartozó 480 üzlet ellátását. A raktárak alapterülete 5100, a szociális épület 4000 négy­zetméteres. Az utóbbit úgy tervezték, hogy a jelenlegi mintegy 100 fős létszám két­szeresét is fogadni tudja. Ugyancsak helyet kapott a te­lepen a vállalat első értékesí­tési mintaterve és az adatfel­­dolgozó is. A raktár teljesen gépesített. A tömbös, a rakodólapos és az állványos tárolást bolgár és szovjet gyártmányú targoncák könnyítik és nagyrészt mente­sítik a dolgozókat a nehéz fi­zikai munkától. Az üzemnek 10 szocialista brigádja volt akik egész év­ben eredményesen dolgoztak a régi helyen, most az új kö­rülmények között készülnek a karácsonyi és újévi forgalom­ra. Targonca fogadja a beérkezett árut, melyet azonnal az állvány­­rendszerre helyez. A szociális épület. Fotó: Péterfay Endre Lo­gó-Reck állványok között könnyedén mozog a daru. Kedvezmény a vevőnek, kedvező a vállalatnak Az elmúlt hetekben, hóna­pokban a KOMFORT Iparcikk­­ Kereskedelmi Vállalat a megye több településén rendezett ked­vezményes áruvásárt. A legkü­lönfélébb árucsoportokban biz­tosított 20-30—50 százalékos kedvezményt érthetően nagy örömmel fogadta a lakosság. Néha ugyan némi kétely is felmerült a vásárlókban. Pon­tosabban nem értették, miként is lehet ilyen mértékű áren­gedményt adni. Erről érdeklőd­tünk Csiszár Józsefnétől, a KOMFORT Vállalat kereskedel­mi igazgatóhelyettesétől. - Mi tette lehetővé ez évben a rendszeres kedvez­ményes áruvásárokat?­­ Mindenekelőtt az a ke­reskedelempolitikai célkitűzés, amely alapvető követelmény­ként írja elő, hogy mindenkor kielégítsük azokat a fogyasztói rétegeket is,­­ például a nyug­díjasok, fiatal házasok, sok­­gyermekes nagycsaládok - amelyeknek jövedelme, illetve az egy főre jutó jövedelme az átlag alatt van, így fogyasztá­suk, vásárlásaik összetétele alacsonyabb szintű, mint azt az országos átlagok mutatják. E követelmény érvényre jutta­tása napjainkban különösen fontos, hiszen eltérően az el­múlt évek gyakorlatától, nem az életszínvonal dinamikus nö­vekedése, hanem — összhang­ban a lehetőségeinkkel — az elért eredmények megtartása a cél. Vagyis, most és a jövő­ben nem számolhatunk sem a reáljövedelem, sem a fogyasz­tás jelentős növekedésével. Ilyen helyzetben nagyon is ,,zsebbevágó" a lakosság dif­ferenciált igényeinek mind tel­jesebb kielégítése. Vagyis az olyan kínálat biztosítása, mely egyaránt tartalmazza a korsze­rű, értékesebb árukat és az olcsó, illetve középárfekvésű termékeket. — E kereskedelempoliti­kai célk­itűzést hogyan való­­sítja meg a KOMFORT? - Középtávú, de különösen az ez évi üzletpolitikai célkitű­zéseinkben központi helyet foglal el a szolid árpolitika. Az ehhez szükséges feltételek, és eszközök megteremtése érdeké­ben szakemberekből álló tár­sadalmi bizottságot is létre­hoztunk vállalatunknál, mely­nek feladata, hogy naprakész információkat biztosítson a piac értékítéletéről, a szállítópartne­rek készségéről, ajánlatairól, az árubeszerzés lehetőségeiről, a társvállalatok árpolitikájáról. E bizottság tulajdonképpen már a múlt évben megkezdte munká­ját, s tevékenységének eredmé­nyeként ez évben az áruválasz­ték szélesítésével egyidejűleg bővültek az olcsó, illetve ked­vezményes áron felajánlható termékek ,,forrásai". - Konkrétan melyek ezek? - A partnereinkkel — az árbizottság tagjain keresztül - kiépített szorosabb kapcsolat eredményeként a korábbiaknál lényegesen hamarabb értesü­lünk az iparvállalatoknál rend­szeresen megismétlődő készlet­­rendezésekről, termékváltások­ról, illetve az ezzel összefüg­gő áreltérítésekről. Ha ezek számunkra, illetve a vásárlók számára kedvezőek, akkor „ter­ven felüli" megrendelőként is jelentkezünk. Hasonló a hely­zet a nagykereskedelmi vállalat esetében is. Ilyenkor rendsze­rint közös érdekeltségi alapon szervezzük meg az árengedmé­nyes vásárt. Előfordul nem is kevésszer, hogy a piaci érték­ítéletnek megfelelően, kizáró­lag saját árkockázati alapon, a készletek átrendezése, opti­malizálása, üzletpolitikai meg­fontolások miatt kezdeménye­zünk egy-egy akciót. Az sem ritkaság, hogy egy-egy áru­cikken szerzett magasabb ha­szon bizonyos részét, összhang­ban az életszínvonal, illetve a szociálpolitikai célok érdeké­vel, visszaadjuk a vásárlóknak. Mint például a napjainkban is tartó veszprémi játékvásáron, ahol is minden egyes cikk 10 százalékos kedvezménnyel jut a fogyasztókhoz. Végül a „források" számát gyarapítja a társvállalatok és a testvérme­gyék kereskedelmi szervezetei­vel egyre szorosabbá váló kap­csolatunk is. A mind széle­sebb körű nemzetközi árucsere­forgalomban például lehetővé válik az eltérő fogyasztói árak kedvező tartalékának hasznosí­tása.­­ E „források" végül is lehetővé teszik, hogy az ár­­kedvezményes vásárokat ne csak egy-egy időszakban rendezzék meg? — Igen. Ez évben már a ko­rábbi tavaszi vagy őszi „ki­árusítások" helyett több alka­lommal, többféle árucikkben szakosodva rendeztünk árked­vezményes vásárokat, így pél­dául a „KOMFORT-napokat", majd az üveg- és porcelánvá­­sárt, az engedményes bútorvá­sárt, a közelmúltban pedig Veszprémben a karácsonyi kis­­vásárt, a már említett játék­vásárt, hogy csak néhány ki­emelkedőbb akcióról szóljak. - E vásárok hogyan ha­tottak a vállalat árbevételi tervének teljesítésére? A busztól ötven százalékig tartó kedvezmények vajon nem teszik-e kétségessé a forgalmi tervek teljesítését?­­ Szó sincs róla! A lakos­ság érdekei mellett e vásárok megrendezése a szorosan vett vállalati érdekkel is találko­zott, hiszen az olcsóbb árufé­leségekből többet tudtunk el­adni, a készleteink kedvezőb­ben alakultak, s a javuló gaz­dálkodási feltételekkel változa­tosabban elégíthetjük ki a differenciált igényeket. Így összességében eddig a tervek­nek megfelelően, a múlt év­hez viszonyítva közel 100 millió forinttal emelkedett forgalmi árbevételünk. Andrássy Antal NAPLÓ - 1960 december 2. kedd -

Next