Napló, 1981. november (Veszprém, 37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat Halimida 111 -as aknájánál befejezték a sűrített levegőt „gyártó” üzem, a kompresszorcsarnok bővítését, és a berendezések beszerelését. A 800 millió forintos állami, egyedi nagyberuházás részeként elvégezett bővítés eredményeként a percenként előállított sűrített levegő mennyisége az eddiginek több mint a duplájára emelkedik. Erre szükség is van, hiszen amélyben dolgozó rakodógépek, a CAVO-k a jövőben többen lesznek, és így sokkal több sűrített levegőt - azaz: energiát - fogyasztanak majd. De feladatuk is nagyobb lesz, mert Halimba III. bányától 1983-ban a mostani 800—860 ezer tonna helyett egy év alatt 1,2 millió tonna bauxitot kér a népgazdaság. Ezt a nagy mennyiségű ércet az új, 1580 méter hoszszú lejtősaknában beszerelt, és sikeresen végtelenített japán 1000 milliméteres gumiszalag, valamint a hazai és a külföldi gép, berendezés stb. szállítja majd a felszínre. Mindezek az utóbbi napokban a próbaüzemi idő alatt sikeresen vizsgáztak. Ezért a régi Halimballas szállítóaknát más feladattal látják el. (Eddig itt hozták felszínre a bauxitot, de az akna kapacitása alig fele a jövőbeni követelményeknek.) A következő hetektől kezdve a régi szállítóaknán bonyolítják le az anyagbeadást, amely így zavartalanabb lesz. Az új lejtősaknánál viszont a termék kiszállítását teszik zavartalanná, szinte teljesen automatikus irányításúvá. Evégből a bányában, az aknában, a külszínen stb. ipari televíziós kamerákat helyeztek el, s a külszíni irányítóközpontban a diszpécser folyamatosan, állandóan ellenőrizheti aműködést. Ugyancsak automata érzékelők jelzik a diszpécserszoba műszereinek, ha valami akadály támadna a folyamatos szállításban. Ennek eredményeként az irányítási feladatokat kevesebb létszámmal oldjákmeg. Fotó: Péterfay Endre Ennek a csőhídnak a belsejében gumiszalag szálítja a bauxitot a fogadó, osztályozó és töltőállomásra A monitoron megjelennek az egyes munkahelyek képei A diszpécserközpontban Gyarmati Béla, Malimba ittas akna villamos csoportvezetője ellenőrzi a kamerák működését. A Minisztertanács tárgyalta kevesebb és olcsóbb üzemeltetésű közületi gépkocsik .Tizenöt százalékkal csökkent a közületi szervek személygépkocsi-állománya, a minisztériumoknál, az országos hatáskörű szerveknél, s a vállalatoknál általánossá vált a középkategóriájú, szocialista gyártmányú gépkocsik használata. A közüléti személygépkocsi -használat korszerűsítésére a múlt évben hozott határozatot az érintett szervek maradéktalanul végrehajtották, állapította meg a Gazdasági Bizottság a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium erről szóló előterjesztése alapján, amelyet csütörtöki ülésén a Minisztertanács is megerősített. Az intézkedések, amelyekmindenekelőtt a nyugati gyártmányú, költséges üzemeltetésű gépkocsik számának csökkentését szolgálták, kedvező társadalmi, politikai visszhangot váltottak ki. Emellett jelentős gazdasági megtakarítást is eredményeztek, a leadott gépkocsik főként külföldi értékesítése, s ezzel párhuzamosan az olcsóbb üzemeltetésű géppark megteremtése több mint 300 millió forintos egyszeri, s a továbbiakban évente mintegy 330 millió forintos megtakarítással jár. Az eddigi intézkedések megteremtették a közületi szerveknél a gépkocsipark gazdaságosabb, olcsóbb üzemeltetésének alapját, az ebből adódó lehetőségeket azonban még korántsem merítették ki. Ezért a Gazdasági Bizottság állásfoglalása alapján a Közlekedés-és Postaügyi Miisztérium javasolta egyebek közt például a gépkocsik számának létszámarányos megállapítását. Az erre való áttérés a minisztériumoknál, az országos főhatóságok központjainál a gépkocsiállomány 20 százalékos csökkenését eredményezi. Egyéb intézkedésekkel ennél még többel, további 500-zal csökkenthető a gépkocsik száma. A határozat végrehajtása során mintegy kétezer vezető beosztású dolgozó számára szüntették meg a személygépkocsik magáncélú igénybevételét, s új, korszerűbb gépkocsihasználati formát vezettek be, a taxirendszert. Ezáltal — bár nem a lehetséges és a kívánt mértékben — csökkent a főállású gépkocsivezetők száma is. A taxirendszer bevezetésének tapasztalatait értékelve megállapították, a hogy a módszer csak ott vált be, ahol nagyobb számú gépkocsipark állt rendelkezésre, így például a minisztériumoknál, országos hatáskörű szervek központjainál. Másutt viszont általában továbbra is személyhez, szervezeti egységhez , például osztályhoz, főosztályhoz kötötten veszik igénybe az autókat. A vállalatok többsége nem is jelölte meg azt a felelőst, aki a bejelentett igények alapján engedélyezi a gépkocsi használatát, s ha van is erre kijelölt személy, az esetek többségében nem kellően mérlegeli, hogy a feladatok elvégzésére milyen közlekedési eszköz igénybevétele lenne a leggazdaságosabb. Nem terjedt még el az a gyakorlat sem, hogy több kisebb vállalat személyautóit taxis rendszerben, közösen üzemeltetné. A Minisztertanács ülésén megerősítették, hogy a jövőben a kisebb, egy-két gépkocsival rendelkező szervezeteknél is meg kell szüntetni a személyhez, vagy szervezeti egységhez kötött gépkocsihasználat gyakorlatát. Ennek érdekében egyidejűleg szükséges a taxirendszerű üzemeltetésre hozott határozatok végrehajtásának következetesebb ellenőrzése. A kormány egyetértett a Gazdasági Bizottságnak azzal a megállapításával is, hogy a jelenleg érvényben lévő rendeletek nem kellően ösztönzik a saját személygépkocsik hivatalos célú használatát. Ezért , indokoltnak tartják az ösztönzés fokozását, ugyanakkor szigorítani kell a saját személygépkocsik használatának engedélyezését. Ezzel ugyanis egyebek között visszaszorítható az a sok helyütt kialakult helytelen gyakorlat, hogy a gépkocsik után járó térítési díjakat mintegy fizetéskiegészítésként folyósítják. Irányelvként fogadták el, hogy a közületi személygépkocsik és kisebb áru- és személyszállító gépjárművek 20 százalékának üzemeltetéséhez ne főállású gépkocsivezetőt alkalmazzanak, hanem lehetőség szerint ezeket a kocsikat az vezesse, aki rendszeresen használja. Kommunistáink mindenütt helytállnak, példát mutatnak Beszélgetés Zlati Istvánnal, a várpalotai városi pártbizottság első titkárával Várpalota megyénk legnagyobb ipari városa. Az itt élő és dolgozó 13 ezer munkás Veszprém megye ipari termelésének 47-48 százalékát állítja elő, melyből jelentős hányad jut exportra. Mint mindenütt az országban, itt is meghatározó a kommunisták, a pártszervezetek és -bizottságok tevékenysége. Az év elején új első titkár, Zlati István került a városi pártbizottság élére. Vele beszélgettünk az azóta eltelt tíz hónap tapasztalatairól, érintve több, a város lakosságát érdeklő kérdést. - Röviddel ezelőtt együtt néztük meg a város üzemeinek, szövetkezeteinek, termékkiállítását. ön megindította a kutatófúró vállalat egyik makettjét. Az éppen ottlevő inotai iskola egyik osztályának tanulói nyomban odasereglettek, nézték a kis gépet, kérdezgettek. Mi volt a célja a kiállítás megrendezésének? -A kiállítás része a városban végzett gazdaságpolitikai agitációnak. Célunk volt bemutatni a város lakosságának a szocialista ipar fejlődését. Ismerjék meg, milyen termékeket állítanak elő üzemeinkben. Úgy érezzük, minden várpalotai büszke lehet arra, hogy az üzemeinkben gyártott termékek mind a szocialista, mind a tőkés piacon keresettek. A külkereskedelmi munka magas színvonalát fémjelzi például a Péti Nitrogénműveknek adományozott „Arany Merkur" díj is. A kiállított termékek megismerése segíti a fiatalok pályaválasztását, a munka megbecsülését, a város iránti szeretet erősödését. És végeredményben ezzel a kiállítással emlékeztünk meg a város három évtizedes fejlődéséről. A köztudottan nehezebb gazdasági körülmények között, a helyi sajátosságok megismerése közepette nem okoz gondot a feladatok megvalósítása? - Nem. A munka folyamatosságát sikerült biztosítani, hiszen képzett, nagy gyakorlattal és helyi ismeretekkel, jó emberi tulajdonságokkal bíró testület irányítja a város politikai, társadalmi életét. Ennek a kollektív testületnek a tagjaként - úgy érzem - megfelelő kapcsolat alakult ki valamennyi társadalmi, tömegszervezeti és gazdasági vezetővel és munkatársaikkal. Hadd tegyem hozzá, mindebben erősít 20 éves mozgalmi munkám sok tapasztalata. A KISZ-alapszervezeti titkárságtól kezdve több, az irányítással kapcsolatos tisztséget töltöttem be, s közben elvégeztem a Politikai Főiskolát. Bár az ismerkedés a várossal, az itt élő és dolgozó emberekkel még természetesen tart, az említettek segítettek és segítenek feladataim megoldásában. - A várpalotai munkások mindig helytálltak a termelésben. Ebben nagy a szerepük a pártbizottságoknak, az alapszervezeteknek, s a kommunisták példamutatásának. Hogyan látja ezt, milyenek az eddigi tapasztalatok? - Az 1981-es gazdasági eredmények is bizonyítják a termelésben való helytállást, háromnegyed éves tervét mindegyik üzemünk teljesítette. E tevékenység jó koordinálói, ösztönzői és ellenőrzői a pártbizottságok, alapszervezetek. Egy-két példát is mondanék erre. A pártszervezeteknél bevált módszer az éves gazdasági tervek megvitatása, jóváhagyása. Ezáltal a kommunisták az elsők között ismerték meg a termelési feladatokat, az eredményesebb, hatékonyabb gazdálkodás tennivalóit. Ismereteiket jól fel tudják használni az agitációs és propagandamunkában, annak a közgazdasági szemléletnek a tudatosításában, hogy életünknek egyetlen olyan területe sincs, melynek fejlődése ne függene a gazdasági, termelési eredményektől. Sikerült megértetni a dolgozókkal, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk, s ha most nehezebbek a gazdasági feltételek, ahhoz alkalmazkodva kell dolgozni. Ez mutatkozik meg abban is például, hogy a bányászok szabad szombati, vagy vasárnapi munkával is biztosították a szükséges mennyiségű szenet. Ezt érzékeltük a nitrogénműveknél a nagyjavítások idején. S hozzáteszem: a kommunisták minden üzemben példát mutatnak a munkában, szakmai felkészültségben, fegyelemben. - A lakosság, nem látványosan, de sokat tesz a városért. Miben mutatkozik ez meg? - Azért vannak látványos dolgok is. A vállalatok, üzemek, kollektívák társadalmi munkája ezekben is megtestesül. Ilyen például az inotai kerületben a fedett uszoda, amely a hőerőmű és az alumíniumkohó dolgozóinak összefogásával létesült. A várpalotai sportliget a bányászok társadalmi munkáját dicséri. A péti kerületben a műjégpálya létesítését a nitrogénművek dolgozói segítették. Jelentős a lakosság társadalmi munkája is, ideértve a tavaszi nagytakarítást, a parkrendezést, az iskolák, óvodák, bölcsődék patronálását. Tavaly például 11,6 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a város lakossága. Továbbra is számítunk erre a cselekvő részvételre, sőt tervezzük. A kommunista műszakok a város fejlesztése, gyarapítása mellett az egységes várpalotai szemlélet erősödését is szolgálják. A kedvező tapasztalatok mellett megemlítek egy negatív példát is. Az idén tavasszal 12 ezer facsemetét ültettünk el társadalmi munkában, de részben a talajadottságok, részben a gondozás hiányosságai miatt kevés maradt meg belőlük. Jobban figyelni kell arra, hogy ilyen máskor ne forduljon elő. Várpalota munkásváros. Ennek megfelelő-e a lakosság élet- és munkakörülményeiről való gondoskodás? - A munkásváros megnevezés jogos, hiszen a 19 ezer foglalkoztatottból 13 ezer az iparban dolgozik. Az ötödik és a hatodik ötéves tervidőszakban emiatt kiemelt fejlesztési programot valósíthattunk és valósíthatunk meg. Erről a Napló már korábban részletesen írt. Javult a lakáshelyzet, bár még tapasztalható feszültség. A kereskedelmi hálózat jelentős bővítése, korszerűsítése, az áruellátás mennyiségi és minőségi javulása kedvező hatással volt a dolgozók életkörülményeire. További javulást hoz az 1600 négyzetméter alapterületű szolgáltatóközpont, amely 1982- ben készül el. A város komfortosítása szempontjából nagy jelentőségű a 320 millió forint költséggel 1982 októberére megépülő hőtávvezeték. A munkakörülmények is sokat javultak. Valamennyi gazdasági egységnél komoly erőfeszítéseket tettek, ez jelentős anyagi ráfordítással is járt, a nehéz fizikai munka arányának további csökkentésére, a gépesítés, a korszerű termelőberendezések munkába állítása révén. Korábban az erre utazók már messziről megérezték a jellegzetes palotai szagot. Ez már a múlté, így igaz. Erőfeszítéseink eredménnyel jártak. Jelentős központi anyagi és szellemi segítséggel lényegesen csökkent a környezeti szennyezettség. Az abydráló más technológiával dolgozik, a kohó füstgázmosója is sokat javított a helyzeten, de még sok tennivalónk van e téren. Ha már itt tartunk, hadd mondjam el, hogy a korábban sokat bírált egészségügy területén is van fejlődés, örvendetesen javult és korszerűsödött az üzemegészségügyi hálózat. Különösen sokat tett a bánya és az alumíniumkohó. Rövidesen átadják a városközpontban a kétmunkahelyes orvosi rendelőt, ez sokat enyhít a kórház zsúfoltságán. Tervezzük a rendelőintézet felújítását, bővítését is. Az eredményesebb egészségügyi munkát azonban továbbra is nehezíti az orvoshiány. Mivel a városban főleg nehézipari üzemek vannak, megoldott-e a nők foglalkoztatása?A statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a dolgozni akaró nők találnak munkahelyet. A keresőképes nők 75 százaléka dolgozik, ők teszik ki az aktív keresők 42 százalékát. Ez ugyan 2-3 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál, a magyarázata az, hogy egyes családoknál viszonylag magas az egy személyre jutó jövedelem, nem szorulnak rá az asszony keresetére. Az iparban a nőknek több mint fele, ezen belül a vegyiparban mintegy 28 százalékuk dolgozik. Vannak elnőiesedett szakmák, a kereskedelemben, a szolgáltatásban, a kulturális és egészségügyi ágazatban a dolgozók több mint 70 százaléka nő. Az ipari üzemekben, a Bakony Művek, a Vörös Október Ruhagyár gyáregységeiben most is állandó felvétel van egy- és kétműszakos munkára, betanított és szakmunkás helyekre. Kizárólag az adminisztratív munkakörbe nehéz az elhelyezkedés. - A párt mindig nagy súlyt helyezett a közoktatásra, közművelődésre. Milyenek ezeknek a személyi és tárgyi feltételei, milyen feladatokat kell sürgősen megoldaniuk? - örvendetes, hogy városunkra is jellemző az utóbbi években a gyermekek számának növekedése. Ez azonban bizonyos létesítménygondokat hozott felszínre. Ezeket az idén sikerült megszüntetni. Egy 100 személyes óvoda, s az Ady-lakótelepen 12 tantermes általános iskola készült el a tanév kezdetére. Ez azt eredményezte, hogy az óvodás korú gyermekek közül minden arra jogosultat el tudunk helyezni. A kilenc általános iskolában 3660 gyermek tanul. Bár a feltételek javultak, de a város sajátossága, széttagoltsága miatt például a péti és a Tési-dombi iskolában zsúfoltság van. Lényegesen jobb a korábbinál az iskolák felszereltsége, eszközellátottsága. Az új tantervi követelmények azonban új eszközök, berendezések beszerzését teszik szükségessé. A gimnáziumban, amelyben 317 diák tanul, biztosítani tudjuk a szaktanárokat, az általános iskolában is jó a szakos tanárok aránya, majdnem 90 százalék. Gondjaink vannak az óvodáknál, kevés a szakképzett óvónő. Végezetül a szakmunkásképzőről szólnék, amelyben 749 fiatalt oktatnak 13 szakmára, itt tanévenként 120—140 felnőtt is tanul, szerez szakmát. Ez sajnos kevés, a szakmunkásigényeknek csak mintegy 50 százalékát fedezi. Ebben a vonatkozásban sokat kell tennünk, hogy a gyerekek pályaválasztását a népgazdasági igényeknek megfelelően irányítsuk. A közművelődés tárgyi feltételei ugyancsak a területi széttagoltság miatt ellentmondásosak. Az inotai körzetben két művelődési ház is van, a péti viszont életveszélyes állapota miatt évek óta zárva. A városközpontban levő Jó Szerencsét Művelődési Házban lehetőség van színházi előadások, hangversenyek szervezésére is. A tanácsi és szakszervezeti könyvtárak biztosítják az olvasói igények kielégítését. Gondot jelent, hogy a művelődési intézmények személyi feltételei évek óta nem javultak, ennek megoldását szorgalmazzuk. - Végezetül, hadd kérdezzem meg: hogy érzi magát Várpalotán? - Eddigi munkásságom legszebb, de egyben legnehezebb feladatával birkózom. Jó érzéssel dolgozom az itteni emberek nyílt szívű, őszinteséget, kritikusságot, segítőkészséget sugárzó légkörében. Sok üzemet, intézményt, s embert megismertem már. Egyre többen köszönnek rám az utcán. Szeretném, ha az idő múlásával én tudnék előre köszönni mind több várpalotai embernek, barátomnak. Akkor leszek igazán itthon. Horváth József NAPLÓ - 1981. november 1. vasárnap -3