Napló, 1981. december (Veszprém, 37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-30 / 304. szám
Ülésezett az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kedden ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke hivatalos magyarországi látogatásáról. Az Elnöki Tanács megelégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a tárgyalások fontos állomást jelentettek kétoldalú kapcsolatainkban. A felek kinyilvánították azon szándékukat, hogy - különösen a gazdasági lehetőségek jobb kihasználásával - továbbfejlesszék a két állam együttműködését. Az Elnöki Tanács a tájékoztatást jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács határozatával megerősítette a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársaság között 1981. október 9-én, Budapesten aláírt barátsági és együttműködési szerződést. A mezőgazdasági földek védelme, továbbá az erdőgazdálkodás jogszabályainak korszerűsítése érdekében az Elnöki Tanács — módosítva a vonatkozó törvényeket — törvényerejű rendeleteket fogadott el. A kihasználatlan földterületeknek a termelésbe visszaállítása érdekében létrehozzák a földvédelmi alapot, kiterjesztik az erdőgazdálkodás szabályait a belterületi erdőkre, s szigorúbb feltételekhez kötik az erdők művelési ágának megváltoztatását. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a Munka Törvénykönyvét. Ezzel összhangban, megfelelően módosította az Elnöki Tanács a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szabadságolási rendszerét is. Ezek az új jogszabályok - tvrek - 1982. január 1-én lépnek hatályba. Az egyesületi mozgalom széles körű kibontakozására figyelemmel, az Elnöki Tanács korszerűsítette az egyesületekről szóló korábbi törvényerejű rendeletét. Az egyesületekről elfogadott új jogszabály 1982. január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. Véleményezés, állásfoglalás, döntés Az új feladatokról tanácskoztak a Veszprémi Szénbányák bizalmi küldöttei Jövőre 3 millió 742 ezer tonna szenet kell kitermelni A Veszprémi Szénbányák vállalati szakszervezeti bizottsága - a vezérigazgatósággal egyetértésben - december 29-én délután rendezte meg a bizalmi küldöttek vállalati testületének tanácskozását Várpalotán, a Jó Szerencsét Művelődési Központban. Az üzemi demokrácia fórumainak ezen a fontos eseményén a vszb tagjain és a bizalmi küldötteken kívül részt vettek az illetékes politikai, társadalmi, gazdasági szervezetek és testületek képviselői is. A küldöttek megelégedéssel vették tudomásul azt a bejelentést, hogy a Veszprémi Szénbányák dolgozói határidő előtt teljesítették 1981.évi széntermelési tervüket és túlteljesítették az előválási, vágathajtási követelményeket is. A Veszprémi Szénbányák 1982. évi termelési, gazdálkodási tervét dr. Gyuranecz Vince műszaki és Németh Mihály termelési vezérigazgató-helyettesek ismertették. A véleményezésre előterjesztett termelési, fejlesztési és gazdálkodási tervből a bizalmi küldöttek testülete megismerhette az új évre, az 1982-re vonatkozó tennivalókat. Ebből elsőként azt emelték ki, hogy az új évben a vállalat dolgozóinak mind fűtőértékben, , mind mennyiségben többet kell termelniök a népgazdaság részére, mint amennyit 1981-ben terveztek. Többek között 3 millió 742 ezer tonna szenet kell felszínre hozni és több mint 35,8 kilométer leltáró vágat elkészítése vár rájuk. Ezek megvalósításához az ideivel megegyező példás erőfeszítésekre van szükség. A bizalmi küldöttek vállalati testülete megvitatta dr. Nyirő Károly gazdasági vezérigazgató-helyettes beszámolóját az 1982. évi bérfejlesztési arányokról, a felhasználás főbb irányelveiről. Ebből kiderült, hogy a bértömeg, az 1981. évi létszámot véve alapul, mintegy 4 százalékos alapbéremelést tesz lehetővé az új évben. Az előadó rámutatott, hogy következetesen érvényesíteni kell a munka szerinti bérezés elveit, és szükség van a teljesítménybérben foglalkoztatott dolgozók számának a növelésére is. A kiszolgáló feladatokat ellátó dolgozókat az ösztönzők jobb érvényesítésével érdekeltebbé kell tenni a termelő munkahelyek segítésében. A gazdasági vezérigazgató-helyettes ismertette (ugyancsak állásfoglalásra) a vállalat 1982. évi részesedési, jóléti és kulturális alapja felosztásának tervét is. A tanácskozás résztvevői, a bizalmi küldöttek döntöttek a vállalat 1982. évi termelési és gazdálkodási tevékenységével összefüggő szociálpolitikai tervéről. Ezt Horváth László személyzeti és szociális igazgató terjesztette elő. Az összefoglaló részletesen elemezte a munkásszállók, a személyszállítás, a munka- és védőruha-ellátás, -juttatás, az öltözőfürdő, az üzemegészségügy, a rehabilitáció, az üzemi étkeztetés, a gyermekintézmények, az üdültetés, a lakásépítések és azok támogatása, a kulturális és sportcélú fejlesztések, az ifjúságpolitikai célokkal kapcsolatos tervek megvalósítása stb. pénzügyi, anyagi lehetőségeit. Sport-munkacsarnok épül Ajkán. Képes tudósítás a lap 3. oldalán. Költségvetés, fejlesztés, új létesítmények Tanácsülést tartottak Pápán és Várpalotán Az év utolsó tanácsülését tartották tegnap két városunkban, Pápán és Várpalotán. Mindkét testület a tanács 1982. évi költségvetési és fejlesztési tervét tárgyalta meg. Az alábbiakban erről adunk rövid összegzőt. Megkezdik a művelődési ház építését Pápa város tanácsa dr. Németh Zoltán elnök vezetésével tartotta tegnap délelőtt ülését, melyen részt vett István János, a megyei tanács általános elnökhelyettese. A tanácstagok az 1982. évi költségvetési és fejlesztési tervekről tárgyaltak. A tanácsülésen hangsúlyozták, hogy a költségvetést illletően kiemelt feladat az alapellátás javítása, s az intézményhálózat lehetőség szerinti fejlesztése, állagmegóvása. A költségvetési összegből 226 millió forintot fordítanak közkiadásokra, míg a tanácsi vállalatok kiadásaira 21 millió forintot biztosítanak. Az egyes ágazatokat illetően: a gazdasági ágazat kiadásai csaknem 20 százalékkal magasabbak, mint 1981-ben, az egészségügyi ágazatban pedig 7 százalékkal emelkednek a költségek jövőre, az idei évhez képest. A többletkiadásokat elsősorban a járóbeteg-ellátás fejlesztésére, a gyermekvédelmi feladatokra és a szociális juttatások növelésére fordítják. Az alapellátás javítását célozza az a tény is, hogy jelentősebb öszszeget fordítanak az egészségügyi intézmények műszerezettségének javítására. A kulturális ágazatot tekintve 9,2 százalékkal terveztek többet a kiadásokra 1982-ben. A jövő évi fejlesztési alap elosztásánál elsősorban azt vette figyelembe a tanács, hogy tovább javítsák - különösen a lakótelepeken - a kommunális ellátást. A célcsoportos lakásberuházásokat illetően a Kislián lakótelepen jövőre megkezdik 60 lakás építését (házgyári technológiával), s az épület földszintjén garázsokat is kialakítanak. Ugyancsak a célcsoportos beruházás keretéből építenek fel négy lakást az Eötvös utcáiban. A jövő évben a városban új hulladéktelep kialakítását is tervezik, a régi téglagyári gödrök helyén, s erre egymillió 300 ezer forint áll rendelkezésre. A Kislián lakótelepen pedig egy 150 személyes óvoda építését kezdik meg, a 3. számú általános iskolát pedig két tanteremmel bővítik. A vízgazdálkodást tekintve legjelentősebb jövő évi feladat a Tapolca-patak további rendezése, s erre 1982-ben 6 millió forintot fordítanak. A helyi közlekedés és hírközlés fejlesztésére 1 millió 700 ezer forint áll rendelkezésre, az energiaellátásra pedig csaknem 2 millió forintot költenek. A Csokonai utcában jövőre végig kiépítik a gázvezetéket.Megkezdik 1982-ben az új, városi művelődési ház építését is. A kivitelezési és a belső építési tervek 1981 noveberére elkészültek, s a megyei ÁÉV 1982-ben megkezdi a kivitelezési munkákat. A tanács a jövő évi munkákra 15 millió 700 ezer forintot tervezett. A napirendi téma vitájában felszólalt Rostási József, a pápai városi-járási pártbizottság első titkára, aki a magánerős lakásépítkezések jelentőségét hangsúlyozta, valamint a város építőipari vállalatainak összehangoltabb tevékenységét szorgalmazta. István János felszólalásában azt emelte ki, hogy a megyei tanács vezetése figyelemmel kíséri az új művelődési ház építését. A tanácstagok közül is többen felszólaltak, így például: Kocsis Kálmán, Németh József, Pingitzier József, Korcsmáros József, Gál Ferencné, Bernáth László, dr. Rédei József és Dudás István. A tanácstagok végezetül elfogadták a jövő évi költségvetési és fejlesztési tervet, melynek összege: a költségvetést illetően 248 millió forint, a fejlesztési alap pedig 68,5 millió forint. Elsődleges a lakásépítés A várpalotai tanács Szabó Gáborné elnök vezetésével tartotta üléséttegnap délután, s megtárgyalták - Krasznai Béla elnökhelyettes előterjesztése alapján - a tanács jövő évi költségvetési és fejlesztési tervét. A költségvetést illetően kiemelt cél az alapellátást nyújtó intézmények anyagi és tárgyi feltételeinek biztosítása. A jövő évi költségvetés 8,1 százalékkal magasabb az ideinél. A költségvetési összegből 129 millió forintot fordítanak közkiadásokra, mintegy 11 millió forintot pedig lakóházak javítására. Az egyes ágazatokat tekintve: a gazdasági ágazat 1982. évi kiadása 21 millió forint, melynek nagy részét utak felújítására, parkfenntartásra és köztisztaságra fordítják. Az egészségügyi ágazat költségvetése 31 millió forint, míg a kulturálisé - mely egyben a legnagyobb feladatokat ellátó ágazat - 66 millió forint. A fejlesztési terveket illetően kiemelt feladatként kezelik Várpalotán a lakásépítést. 1982-ben a városban 96 új lakás készül el. A célcsoportos lakásépítések — a VI. ötéves tervnek megfelelően — már 1981- ben megkezdődtek, s a jövő évben tovább folytatódnak. Az említett 96 lakáson kívül a Felsővikám területén befejeződik 116 lakás szerelése, a Táncsics utcáiban pedig folytatódik a három darab, 11 szintes épület alapozása és szerelése. Elkezdődött már az Ady lakótelepen a távfűtési gerincvezeték építése is, mely a jövő évben biztosítja az alukohós lakások hőellátását. Ezzel egyidőben megindul az erőmű hőközpontjának bővítése, valamint a felsővikámi lakótelep hőközpontjának kivitelezési munkáit is elkezdik. Tovább folytatódik a városi távfűtési vezeték építése is. 1981-ben átadták a Mártírok úti 100 személyes óvodát, melyhez 1982 első negyedévében 40 személyes bölcsődét építenek, s ezután kialakítják a végleges közműrendszert is. Az Ady lakótelepen 60 személyes bölcsőde építését tervezik, melynek várható átadása 1983-ban lesz majd. A Rózsakút utcában óvoda építését vették tervbe. A kereskedelmi ellátást illetően: vasműszaki áruház építését tervezi a tanács, közösen a KOMFORT Vállalattal. Tovább folytatódik 1982-ben a szolgáltatóház építése is. Jelentős összegeket fordít a tanács a víz- és csatornahálózat bővítésére, valamint parkok építésére is. A napirendi téma vitájában felszólalt Búcs Ferenc, Kiss László és Nagy József tanácstag. A tanácsülés végezetül elfogadta az 1982. évi költségvetési és fejlesztési tervet, melynek tételei: a költségvetési öszszeg 139 millió forint, a fejlesztési alap pedig 145 millió forint. Ezután a tanácsülés elfogadta dr. Östör Lórándnénak, a városi tanács egészségügyi osztályvezetőjévé való kinevezését. Január 1-től megváltozik a szabadságolás rendszere Szabadságolás rendszerünket az első Munka Törvénykönyve határozta meg, még 1951-ben. Azóta lényegesen megváltoztak a társadalmi-gazdasági feltételek, a munkavégzés körülményei. Éppen ezért az Elnöki Tanács keddi ülésén úgy határozott, hogy törvényerejű rendelettel korszerűsíti az alapszabadság és a pótszabadság meghatározásának jelenlegi gyakorlatát. A törvényerejű rendelet, melynek fő célja az eddiginél kedvezőbb és igazságosabb szabadság rendszer bevezetése s ezzel a lakosság életkörülményeinek további javítása, kimondja: az alapszabadság mértéke 1982. január 1-től a jelenlegi 12 munkanapról 15 munkanapra nő. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mostani két héttel szemben — az ötnapos munkahét bevezetésével — három hétig pihenhetnek a dolgozók. Az alapszabadságot továbbra is a munkaviszonyban töltött idő alapján járó pótszabadság egészíti ki, amelynek mértéke - az eddigi két év helyett — háromévenként ,,ugrik" egy munkanappal, legfeljebb azonban évi kilenc munkanapig terjedhet. Így az alapszabadság és a munkaviszony után járó pótszabadság együttesen maximum évi 24 munkanap lesz, ami egy nap híján öt hét pihenési időt jelent az eddigi négy héttel szemben. Az elmúlt évtizedekben károsan elszaporodtak a különféle címeken juttatott pót- és rendkívüli szabadságok - állapította meg az Elnöki Tanács. Az új szabályozás értelmében ezek egy része megszűnik, más részük csökken, de lesz olyan is, amely változatlan marad. Megszűnik: (általában) az egyes miniszteri rendelkezések alapján eddig kötelezően juttatott rendkívüli szabadság, a jutalomszabadság, az építőiparban dolgozók téli pótszabadsága, valamint azok pótszabadsága, akik a nyugdíjjogosultság megszerzése után nem fizikai munkakörben dolgoznak tovább. Csökken: a munkaköri, pótszabadság, a fizikai dolgozók továbbdolgozási pótszabadsága, a tartós külföldi szolgálatot teljesítőik pótszabadsága valamint a tanulmányi szabadság és a sportolók rendkívüli szabadsága. Változatlan marad a fiatalkorú dolgozók, az anyáik, a pedagógusok, a bányászok, a sugárártalmas munkakörben dolgozók és a vakok pótszabadsága. Népesedéspolitikai meggondolások miatt ugyancsak változatlan marad a szülési, a gyermekgondozási és a gyermekápolási szabadság. Az új szabályozás számottevő egyszerűsítést és könnyítést hoz a szabadságszámítás eddigi rendszerébe, ugyanis január 1-től megszűnik a hetenkénti szabadnap - oly sok félreértést okozó — beszámítása a szabadságba. Egyszerűsíti a számítást a pótszabadságokkal kapcsolatos egységesebb szabályozás is: a dolgozó az őt megillető pótszabadságokat általában korlátozás nélkül megkapja. Ez alól csak a munkaköri pótszabadság és a tartós külföldi szolgálatot teljesítők pótszabadsága a kivétel. E két pótszabadság, illetve a munkaviszonyban töltött idő alapján juttatott pótszabadság vagylagosan jár, csak az egyiket, a kedvezőbbet lehet igénybe venni. Néhány átmeneti intézkedést is szükségesnek tartott az Elnöki Tanács elsősorban amiatt, mert a vállalatok nem egységesen vezetik be az ötnapos munkahetet, másrészt azért, mert jó néhány - eddig pótszabadságiban részesült - dolgozót kedvezőtlenül érintene az új rendelet. Az átmeneti szabályozások alapelve, hogy a munkavállalókat ne érje hátrány.