Napló, 1981. december (Veszprém, 37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-30 / 304. szám

Ülésezett az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kedden ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájé­koztatta a testületet Szpirosz Kiprianu, a Cipru­si Köztársaság elnöke hivatalos magyarországi látogatásáról. Az Elnöki Tanács megelégedés­sel állapította meg, hogy a látogatás és a tár­gyalások fontos állomást jelentettek kétoldalú kapcsolatainkban. A felek kinyilvánították azon szándékukat, hogy - különösen a gazdasági lehetőségek jobb kihasználásával - továbbfej­lesszék a két állam együttműködését. Az El­nöki Tanács a tájékoztatást jóváhagyólag tu­domásul vette. Az Elnöki Tanács határozatával megerősítet­te a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársaság között 1981. október 9-én, Budapesten aláírt barátsági és együttműködési szerződést. A mezőgazdasági földek védelme, továbbá az erdőgazdálkodás jogszabályainak korszerű­sítése érdekében az Elnöki Tanács — módosítva a vonatkozó törvényeket — törvényerejű ren­deleteket fogadott el. A kihasználatlan földte­rületeknek a termelésbe visszaállítása érdeké­ben létrehozzák a földvédelmi alapot, kiterjesz­tik az erdőgazdálkodás szabályait a belterületi erdőkre, s szigorúbb feltételekhez kötik az er­dők művelési ágának megváltoztatását. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a Munka Törvénykönyvét. Ezzel összhangban, megfelelően módosította az El­nöki Tanács a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szabadságo­lási rendszerét is. Ezek az új jogszabályok - tvr­ek - 1982. január 1-én lépnek hatályba. Az egyesületi mozgalom széles körű kibonta­kozására figyelemmel, az Elnöki Tanács korsze­rűsítette az egyesületekről szóló korábbi tör­vényerejű rendeletét. Az egyesületekről elfoga­dott új jogszabály 1982. január 1-én lép ha­tályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. Véleményezés, állásfoglalás, döntés Az új feladatokról tanácskoztak a Veszprémi Szénbányák bizalmi küldöttei Jövőre 3 millió 742 ezer tonna szenet kell kitermelni A Veszprémi Szénbányák vállalati szakszervezeti bizottsága - a vezérigazgatósággal egyetértésben - december 29-én délután rendezte meg a bizalmi küldöttek vállalati testületének tanácsko­zását Várpalotán, a Jó Szerencsét Művelődési Központban. Az üzemi demokrácia fórumainak ezen a fontos eseményén a vszb tagjain és a bizalmi küldötteken kívül részt vettek az illetékes politikai, társadalmi, gazdasági szervezetek és testületek képvi­selői is. A küldöttek megelégedéssel vették tudomásul azt a be­jelentést, hogy a Veszprémi Szénbányák dolgozói határidő előtt teljesítették 1981­.évi széntermelési tervüket és túlteljesítették az előválási, vágathajtási­ követelményeket is. A Veszprémi Szénbányák 1982. évi termelési, gazdálko­­­dási tervét dr. Gyuranecz Vin­ce műszaki és Németh Mihály termelési vezérigazgató-helyet­tesek ismertették. A vélemé­nyezésre előterjesztett termelé­si, fejlesztési és gazdálkodási tervből a bizalmi küldöttek tes­tülete megismerhette az új év­re, az 1982-re vonatkozó ten­nivalókat. Ebből elsőként azt emelték ki, hogy az új évben a vállalat dolgozóinak mind fű­tőértékben, , mind mennyiség­ben többet kell termelniök a népgazdaság részére, mint amennyit 1981-ben terveztek. Többek között 3 millió 742 ezer tonna szenet kell felszínre hoz­ni és több mint 35,8 kilométer leltáró vágat elkészítése vár rájuk. Ezek megvalósításához az ideivel megegyező példás erőfeszítésekre van szükség. A bizalmi küldöttek vállalati testülete megvitatta dr. Nyirő Károly gazdasági vezérigazga­tó-helyettes beszámolóját az 1982. évi bérfejlesztési ará­nyokról, a felhasználás főbb irányelveiről. Ebből kiderült, hogy a bértömeg, az 1981. évi létszámot véve alapul, mintegy 4 százalékos alapbéremelést tesz lehetővé az új évben. Az előadó rámutatott, hogy követ­kezetesen érvényesíteni kell a munka szerinti bérezés elveit, és szükség van a teljesítmény­bérben foglalkoztatott dolgo­zók számának a növelésére is. A kiszolgáló feladatokat ellátó dolgozókat az ösztönzők jobb érvényesítésével érdekeltebbé kell tenni a termelő munkahe­lyek segítésében. A gazdasági vezérigazgató-helyettes ismer­tette (ugyancsak állásfoglalás­ra) a vállalat 1982. évi részese­dési, jóléti és kulturális alapja felosztásának tervét is. A tanácskozás résztvevői, a bizalmi küldöttek döntöttek a vállalat 1982. évi termelési és gazdálkodási tevékenységével összefüggő szociálpolitikai ter­véről. Ezt Horváth László sze­mélyzeti és szociális igazgató terjesztette elő. Az összefoglaló részletesen elemezte a munkás­­szállók, a személyszállítás, a munka- és védőruha-ellátás, -juttatás, az öltöző­fürdő, az üzemegészségügy, a rehabili­táció, az üzemi étkeztetés, a gyermekintézmények, az üdül­tetés, a lakásépítések és azok támogatása, a kulturális és sportcélú fejlesztések, az ifjú­ságpolitikai célokkal kapcsola­tos tervek megvalósítása stb. pénzügyi, anyagi lehetőségeit. Sport-munkacsarnok épül Ajkán. Képes tudósítás a lap 3. oldalán. Költségvetés, fejlesztés, új létesítmények Tanácsülést tartottak Pápán és Várpalotán Az év utolsó tanácsülését tar­tották tegnap két városunkban, Pápán és Várpalotán. Mindkét testület a tanács 1982. évi költ­ségvetési és fejlesztési tervét tárgyalta meg. Az alábbiakban erről adunk rövid összegzőt. Megkezdik a művelődési ház építését Pápa város tanácsa dr. Né­meth Zoltán elnök vezetésével tartotta tegnap délelőtt ülését, melyen részt vett István János, a megyei tanács általános el­nökhelyettese. A tanácstagok­­ az 1982. évi költségvetési és fejlesztési tervekről tárgyaltak. A tanácsülésen hangsúlyoz­ták, hogy a költségvetést illle­­tően kiemelt feladat az alapel­­látás javítása, s az intézmény­hálózat lehetőség szerinti fej­lesztése, állagmegóvása. A költségvetési összegből 226 millió forintot fordítanak közki­adásokra, míg a tanácsi válla­latok kiadásaira 21 millió forin­tot biztosítanak. Az egyes ága­­­zatokat illetően: a gazdasági ágazat kiadásai csaknem 20 százalékkal magasabbak, mint 1981-­ben, az egészségügyi ága­zatban pedig 7 százalékkal emelkednek a költségek jövő­re, az idei évhez képest. A többletkiadásokat elsősorban a járóbeteg-ellátás fejlesztésé­re, a gyermekvédelmi felada­tokra és a szociális juttatások növelésére fordítják. Az alapel­látás javítását célozza az a tény is, hogy jelentősebb ösz­­szeget fordítanak az egészség­­ügyi intézmények műszerezett­ségének javítására. A kulturá­lis ágazatot tekintve 9,2 szá­zalékkal terveztek többet a ki­adásokra 1982-ben. A jövő évi fejlesztési alap elosztásánál elsősorban azt vette figyelembe a tanács, hogy tovább javítsák - különösen a lakótelepeken - a kommunális ellátást. A célcsoportos lakás­­beruházásokat illetően a Kislián lakótelepen jövőre megkezdik 60 lakás építését (házgyári technológiával), s az épület földszintjén garázsokat is ki­alakítanak. Ugyancsak a cél­csoportos beruházás keretéből építenek fel négy lakást az Eötvös utcáiban. A jövő évben a városban új hulladéktelep kialakítását is tervezik, a régi téglagyári göd­rök helyén, s erre egymillió 300 ezer forint áll rendelkezésre. A Kislián lakótelepen pedig egy 150 személyes óvoda építését kezdik meg, a 3. számú általá­nos iskolát pedig két tanterem­mel bővítik. A vízgazdálkodást tekintve legjelentősebb jövő évi feladat a Tapolca-patak továb­bi rendezése, s erre 1982-ben 6 millió forintot fordítanak. A helyi közlekedés és hírközlés fejlesztésére 1 millió 700 ezer forint áll rendelkezésre, az energiaellátásra pedig csak­nem 2 millió forintot költenek. A Csokonai utcában jövőre vé­gig kiépítik a gázvezetéket.­­Megkezdik 1982-ben az új, városi művelődési ház építését is. A kivitelezési és a­ belső épí­tési tervek 1981 nove­­berére elkészültek, s a megyei ÁÉV 1982-ben megkezdi a kivitele­zési munkákat. A tanács a jö­vő évi munkákra 15 millió 700 ezer forintot tervezett. A napirendi téma vitájában felszólalt Rostási József, a pá­pai városi-járási pártbizottság első titkára, aki a magánerős lakásépítkezések jelentőségét hangsúlyozta­, valamint a város építőipari vállalatainak össze­hangoltabb tevékenységét szor­galmazta. István János felszóla­lásában azt emelte ki, hogy a megyei tanács vezetése figye­lemmel kíséri az új művelődési ház építését. A tanácstagok kö­zül is többen felszólaltak, így például: Kocsis Kálmán, Né­meth József, Pingitzier József, Korcsmáros József, Gál Ferenc­­né, Bernáth László, dr. Rédei József és Dudás István. A tanácstagok végezetül el­fogadták a jövő évi költségve­tési és fejlesztési tervet, mely­nek összege: a költségvetést il­letően 248 millió forint, a fej­lesztési alap pedig 68,5 millió forint. Elsődleges a lakásépítés A várpalotai tanács Szabó Gáborné elnök vezetésével tar­totta ülését­­tegnap délután, s megtárgyalták - Krasznai Bé­la elnökhelyettes előterjesztése alapján - a tanács jövő évi költségvetési és fejlesztési ter­vét. A költségvetést illetően ki­emelt cél az alapellátást nyúj­tó intézmények anyagi és tár­gyi feltételeinek biztosítása. A jövő évi költségvetés 8,1 száza­lékkal magasabb az ideinél. A költségvetési összegből 129 mil­lió forintot fordítanak közki­adásokra, mintegy 11 millió fo­rintot pedig lakóházak javítá­sára. Az egyes ágazatokat­ tekint­ve: a gazdasági ágazat 1982. évi kiadása 21 millió forint, melynek nagy részét utak fel­újítására, parkfenntartásra és köztisztaságra fordítják. Az egészségügyi ágazat költségve­tése 31 millió forint, míg a kul­turálisé - mely egyben a leg­nagyobb feladatokat ellátó ágazat - 66 millió forint. A fejlesztési terveket illetően kiemelt feladatként kezelik Várpalotán a lakásépítést. 1982-ben a városban 96 új la­kás készül el. A célcsoportos la­kásépítések — a VI. ötéves terv­nek megfelelően — már 1981- ben megkezdődtek, s a­ jövő év­ben tovább folytatódnak. Az említett 96 lakáson kívül a Fel­sővikám területén befejeződik 116 lakás szerelése, a Táncsics utcáiban pedig folytatódik a három darab, 11 szintes épület alapozása és szerelése. Elkez­dődött már az Ady lakótelepen a távfűtési gerincvezeték épí­tése is, mely a jövő évben biz­tosítja az alukohós lakások hő­ellátását. Ezzel egyidőben meg­indul az erőmű hőközpontjának bővítése, valamint a­ felsőviká­­mi lakótelep hőközpontjának kivitelezési munkáit is elkezdik. Tovább folytatódik a városi táv­fűtési vezeték építése is. 1981-ben átadták a Mártírok úti 100 személyes óvodát, mely­hez 1982 első negyedévében 40 személyes bölcsődét építenek, s ezután kialakítják a­ végleges közműrendszert is. Az Ady la­kótelepen 60 személyes bölcső­de építését tervezik, melynek várható átadása­ 1983-­ban lesz majd. A Rózsa­kút utcában óvo­da építését vették tervbe. A kereskedelmi ellátást illetően: vas­műszaki áruház építését ter­vezi a­ tanács, közösen a KOM­FORT Vállalattal. Tovább foly­tatódik 1982-ben a szolgáltató­ház építése is. Jelentős össze­geket fordít a tanács a­ víz- és csatornahálózat bővítésére, va­lamint parkok építésére is. A napirendi téma­ vitájában felszólalt Búcs Ferenc, Kiss László és Nagy József tanács­tag. A tanácsülés végezetül el­fogadta az 1982. évi költségve­tési és fejlesztési tervet­, mely­nek tételei: a költségvetési ösz­­szeg 139 millió forint, a fejlesz­tési alap pedig 145 millió fo­rint. Ezután a tanácsülés elfogad­ta dr. Östör Lórándnénak, a városi tanács egészségügyi osz­tályvezetőjévé való kinevezését. Január 1-től megváltozik a szabadságolás rendszere Szabadságolás rendszerünket az első Munka Törvénykönyve határozta meg, még 1951-ben. Azóta lényegesen megváltoz­tak a társadalmi-gazdasági fel­tételek, a munkavégzés körül­ményei. Éppen ezért az Elnöki Tanács keddi ülésén úgy hatá­rozott, hogy törvényerejű ren­delettel korszerűsíti az alap­­szabadság és a pótszabadság meghatározásának jelenlegi gyakorlatát. A törvényerejű rendelet, melynek fő célja az eddiginél kedvezőbb és igazságosabb szabadság rend­szer bevezetése s ezzel a lakosság életkörülmé­nyeinek további javítása, ki­mondja: az alapszabadság mértéke 1982. január 1-től a jelenlegi 12 munkanapról 15 munkanapra nő. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mostani két héttel szemben — az ötnapos munkahét bevezetésével — há­rom hétig pihenhetnek a dol­gozók. Az alapszabadságot tovább­ra is a munkaviszonyban töl­tött idő alapján járó pótsza­badság egészíti ki, amelynek mértéke - az eddigi két év helyett — háromévenként ,,ug­rik" egy munkanappal, leg­feljebb azonban évi ki­lenc munkanapig terjed­het. Így az alapszabad­ság és a munkaviszony után járó pótszabadság együttesen maximum évi 24 munkanap lesz, ami egy nap híján öt hét pihenési időt jelent az eddigi négy héttel szemben. Az elmúlt évtizedekben ká­rosan elszaporodtak a különfé­le címeken juttatott pót- és rendkívüli szabadságok - álla­pította meg az Elnöki Tanács. Az új szabályozás értelmében ezek egy része megszűnik, más részük csökken, de lesz olyan is, amely változatlan marad. Megszűnik: (általában) az egyes miniszteri rendelkezések alapján eddig kötelezően jut­tatott rendkívüli szabadság, a jutalomszabadság, az építő­iparban dolgozók téli pótsza­badsága, valamint azok pót­szabadsága, akik a nyugdíjjo­gosultság megszerzése után nem fizikai munkakörben dol­goznak tovább. Csökken: a munkaköri, pótszabadság, a fi­zikai dolgozók továbbdolgozási pótszabadsága, a tartós kül­földi szolgálatot teljesítőik pótszabadsága valamint­­ a tanulmányi szabadság és a sportolók rendkívüli sza­badsága. Változatlan ma­rad a fiatalkorú dolgozók, az anyáik, a pedagógusok, a bá­nyászok, a sugárártalmas mun­kakörben dolgozók és a vakok pótszabadsága. Népesedéspoli­tikai meggondolások miatt ugyancsak változatlan marad a szülési, a gyermekgondozási és a gyermekápolási szabad­ság. Az új szabályozás számotte­vő egyszerűsítést és könnyítést hoz a szabadságszámítás ed­digi rendszerébe, ugyanis ja­nuár 1-től megszűnik a heten­kénti szabadnap - oly sok félreértést okozó — beszámítá­sa a szabadság­ba. Egyszerűsí­ti a számítást a pótszabadsá­gokkal kapcsolatos egysége­sebb szabályozás is: a dolgozó az őt megillető pótszabadságo­kat általában korlátozás nél­kül megkapja. Ez alól csak a munkaköri pótszabadság és a tartós külföldi szolgálatot tel­jesítők pótszabadsága a kivé­tel. E két pótszabadság, illet­ve a munkaviszonyban töltött idő alapján juttatott pótsza­badság vagylagosan jár, csak az egyiket, a kedvezőbbet le­het igény­be venni.­­ Néhány átmeneti intézkedést is szükségesnek tartott az El­nöki Tanács elsősorban amiatt, mert a vállalatok nem egysé­gesen vezetik be az ötnapos munkahetet, másrészt azért, mert jó néhány - eddig pót­­sza­badságiban részesült - dol­gozót kedvezőtlenül érintene az új rendelet. Az átmeneti szabályozások al­apelve, hogy a munkavállalókat ne érje hát­rány.

Next