Napló, 1987. augusztus (Veszprém, 43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-01 / 180. szám
Félidejéhez közelít a búza aratása Súlyos vihar- és jégkár tizenkét nagyüzemben Kiváló a repce termése — Jelentős területen másodvetés Is mezőgazdasági szervezési bizottság ülése A természet kétarcúsága újra és újra megmutatkozik. Az utóbbi napokban lehullott számottevő mennyiségű csapadék — 40-60 millimétert mértek - a végszóra érte a kapásnövényeket. Az újra jelentkező aszály káros hatása lényegesen oldódott a jótékony eső nyomán. És a természet kétarcúsága: az időszerű mezőgazdasági munkákat összehangoló szervezési bizottság tegnapi ülésén dr. Csillagh Ferenc, a megyei tanács osztályvezető-helyettese súlyos természeti csapásról is beszámolt. Az eső ugyanis viharral, jéggel érkezett. Megyénk 19 nagyüzemét érte kár. Egyenként több millió forint értékű terméskiesést szenvedett az ajkai, a kertai, a csöglei, a nagyalásonyi, a noszlopi, a devecseri, a veszprémi, a zirci és a szentgáli termelőszövetkezet, továbbá a Devecseri, a Pápai és a Városlődi Állami Gazdaság. Az előzőeknél kisebb károsodás ért további hét gazdaságot. Az okozott kár nagyságára utal, hogy a természeti csapás 9 ezer hektárnyi területet érintett. Az esős napok visszafogták a betakarítás lendületét, így a gazdaságok újabb időbeli késedelme csak tetézi a gondokat. Az őszi árpa betakarítását követően már csak néhány száz hektár repce és borsó vár a kombájnosokra. Az olajos növényről, gazdaságaink az eddigi leggazdagabb termést takarítják be. Ugyanaz a borsóról nem mondható el. A búza aratása a félidejéhez közelít: több mint 18 ezer hektár termését tudhatjuk biztonságban. Eddig - egy-egy minősítés körüli vitát leszámítva — a minőség megfelel az előzetes várakozásoknak, kifogástalan kenyér süthető az idei termésből. A megjegyzések az eddigi betakarításhoz kapcsolódnak. Nem tudni ugyanis, hogy az időjárás a későbbiekben hogyan alakul. A bizottság ülésén elhangzott: eddig alig kellett szárítani a terményeket, a továbbiakban azonban elkerülhetetlenül munkába lépnek a szárítóüzemek. Nagyon fontos hát, hogy a szárítók a lehetséges leggondosabban végezzék munkájukat. A túlszárítás ugyanis tönkreteheti a búza beltartalmi értékeit. A betakarítás kényszerszüneteit kihasználják a gazdaságok. Jól haladnak az aratás utómunkálataival. A szalma lehúzása, bálázása éppen úgy lendületes, mint ahogy a tarlószántás is. Az is jó hír, hogy az esővel elégtételt kaptak a vállalkozók. A 3200 hektárnyi másodvetésre a lehető legjobbkor jött a csapadék. Remélhető, hogy számottevő módon bővül is az újrahasznosított terület. Különösen azokban a gazdaságokban, amelyek érzékeny veszteséget szenvedtek a vihar, a jégverés után. A gabonafelvásárlás zökkenőmentes. A nagyüzemek eddig 31 ezer 500 tonna terményt - zömmel jó minőségű étkezési búzát — értékesítettek. Ma már augusztust írunk — és a kalászosok több mint fele lábon áll. A munkák öszszetorlódására jellemző, hogy a búzával egyszerre vágható a tavaszi árpa és a zab — az aratandó terület jóval meghaladja a 30 ezer hektárt. Az idő sürgetését azonban talán az jelzi legérzékletesebb módon, hogy augusztus utolsó harmadában már itt a repce vetésének ideje. Régen tornyosult annyi munka augusztus elején a gazdaságok előtt, mint most. Egyetlen lehetőség: a munkára alkalmas idő maximális kihasználása, az üzemek ésszerű együttműködése. Különösen annak ismeretében, hogy az aratást lassítja az erőteljes gyomosodás és az, hogy a vihar nyomán sokfelé megdőlt, összekuszálódott a gabona. Mai számunk tartalmából: „Osztrák” cipők Pápáról (3. oldal) Badacsonyi felügyelők (4. oldal) állatkerti fintorok (4. oldal) Dicséret a végeknek (5. oldal) Háztűznézőben Balatonedericsen (5. oldal) Megkezdte a húscsirke-nevelést a vaszari Hunyadi Termelőszövetkezet. Az első istállókat Kéttornyúlakon és Pápán, a Hódoskamajorban már be is telepítették. r ^ l p ? ff 9 ír Világ proletárjai, egyesüljetek ! ? * ^ y C $ K b- ~ -L ujjy 1987. augusztus 1., szombat ARA: 2,20 FORINT XLIII. évfolyam, 180. szám Autóáradat a Balaton körül A kánikulát megszakító esős, hűvösebb időjárás nem szegte kedvét a Balaton rajongóinak. Tegnap is tömegesen érkeztek a tó partjára az előre bejelentett vendégcsoportok, de nem csökken azoknak a száma sem, akik a nagy nemzetközi tranzitútvonalakon néhány napot időznek a Balatonnál. A nagyobb kempingekben már 20—30 ország zászlaja került fel az árbocokra. Hirtelen megsokszorozódott az NSZK-ból érkező vendégek száma, ami jelzi például, hogy a bajor tartományban most kezdődtek meg a nyári nagy szabadságolások. Hasonlóan megnőtt a skandináv és a Benelux országokból érkező turisták száma is. (Folytatás a 2. oldalon) ’Forgalmi dugó a Skála-parkoló előtt Veszprémben. Gyalogosan egyszerűbb Fiatalos lendülettel Új-Ferencen címmel képriport a várpalotai bányaüzemről a 3. oldalon. t az útépítés első félévi mérlege Az év első felében csak alig néhány jelentős útépítésre futotta a szűkös keretekből. Ezen belül az egyik legnagyobb munka az M0-ás autópálya építésének előkészítése volt. Megkezdődtek a földmunkáik a pálya nyomvonalán, de kissé hátráltatja a terv szerinti előrehaladást, hogy több értékes régészeti leletre bukkantak a területen. Megindult az autópálya-szakaszhoz tartozó két Duna-híd pilléreinek építése is, ám a magas vízállás miatt itt sem haladnak egyelőre a tervezett ütemben. A 4,3 milliárd forintos beruházásból az idén várhatóan 940 millió forint értékű munkát végeznek el. Folytatódott az M5-ös autópálya építése Kecskemét irányába, s a befejező munkálatok végzése az M1-es autópálya Budapest és Tatabánya közötti szakaszán. Elkezdődhetett a polgári Tisza-híd átépítése, ezt a munkát a tervek szerint 1990-ben fejezik be. Hozzáfogtak a 82-es és a 83- as út közös győri bevezető szakaszának építéséhez, ez várhatóan ugyancsak az évtized végére készül el. Több összekötő- és bekötőút építését is folytatták, erre a célra 133 millió forintot fordítanak az idén. A terveknek megfelelően épültek a kerékpárutak, az év végéig a meglévők mellé újabb 50-60 kilométeres szakaszt adnak át, többnyire Pest, Békés és Csongrád megyében. Az országos közúthálózaton június végéig befejezték a téli útburkolatkárok helyreálítását. A tanácsi utakon egyelőre még nem végeztek ezekkel a munkákkal. Mint ismeretes, a téli zord időjárás mintegy 4 milliárd forintos kárt okozott az utakon. A közúti igazgatóságok belső erőforrásaik átcsoportosításávaligyekeztek megteremteni a helyreállításhoz szükséges anyagi fedezetet. Az elmúlt hetekben a jelzőtáblák, korlátok, burkolatjelek festése, helyreállítása adta a legtöbb munkát az utakon. Nagy figyelmet fordítanak erre, hiszen a jelzések állapota szorosan összefügg a biztonsággal. A munka nagyságát jellemzi: az országos — tehát nem tanácsi felügyelet alatt lévő — közutakon 170 ezer jelzőtábla van, ezekből évente 30 ezret kell kicserélni, s a többit is rendszeresen mosni, tisztítani. A forgalmas utak mellett 480 ezer úgynevezett vezetőoszlop álll, ezekből 80 ezret cserélnek minden évben. Az 1100 kilométer hosszú vezetőkorlátból legalább 100 kilométernyi szorul cserére, festeni 1,1 millió négyzetméternyi felületet kell. A jelzések felfestéséhez minden évben ezer tonnányi festéket használnak fel. Mindezeken túl rendszeresen tisztítják az utak melletti árkokat, padkákat, s gondozzák a mintegy másfél millió fát és 20 ezer hektáros zöldterületet. Folytatódik a kistelepülési bolthálózat rekonstrukciója Tervszerűen halad a kistelepülések és a peremkerületek bolthálózatának rekonstrukciója. Az idén 300 üzletet újítanak fel, ezek mintegy háromnegyede a fogyasztási szövetkezetek kezelésében lévő falusi, tanyasi bolt. A fejlesztés időarányos részét az első félévben teljesítették. Az idén mintegy 50 ezer négyzetméter alapterületen kell megújítani a boltokat és a raktárakat, korszerű pultokkal, hűtőgépekkel és más felszereléssel ellátni a kiskereskedelmi hálózat elavult üzleteinek egy részét. E tennivalókra mintegy 265 millió forintot költhetnek a kereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek. A tavaly meghirdetett pályázat alapján a belkereskedelmi tárca - megtoldva a helyi erőforrásokat - mintegy 100 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt az érintett kereskedelmi szervezeteknek. A szövetkezetek és a vállalatok csaknem 120 millió forintot költenek saját alapjukból a felújításokra, a tanácsok további 30 millió forinttal járulnak hozzá a kivitelezésekhez. A fogyasztási szövetkezetek megyei érdekképviseleti szervei, a MESZÖV-ök 11 millió forintot adnak e célra. Az üzlethálózat korszerűsítését a tapasztalatok szerint jelentős társadalmi összefogás segíti. A renoválásokat az áfészek ipari és szolgáltatórészlegeinek szocialista brigádjai sok helyen gyorsítják. Az építési, tatarozási munkák egy részét a szövetkezetek saját részlegeikkel végzik el, ezzel a kiadások csökkentésére törekszenek, hogy a rendelkezésre álló összegből így többet fordíthassanak a belső berendezések, bolti eszközök beszerzésére. Több településen a helyi mezőgazdasági nagyüzemek adnak járművet a szükséges építőanyagok helyszínre szállításához.