Napló, 1989. március (Veszprém, 45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

Tanácskozott az MSZMP Politikai Bizottsága Március 7-én ülést tart a Központi Bizottság Február 28-án, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­ga. A testület március 7-re összehívta a Központi Bizott­ság ülését. A Politikai Bizottság meg­vitatta az MSZMP cselekvési programjának tervezetét. Meg­állapította, hogy hazánk tör­ténelmi fordulóponthoz érke­zett. A felemelkedés és a vál­ságból való kitörés érdekében társadalmunkban megegyezé­sen alapuló új nemzeti össze­fogásra van szükség. Az MSZMP az emberi lét kitelje­sedését, az esélyek egyenlősé­gét, a nemzet gazdagodását kívánja elérni. A Politikai Bizottság a ter­vezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igaz­ságosság, a szolidaritás értéke­it képviselő program pártként készüljön a soron következő választásokra. A párt, jellegé­nek megfelelően, jövőjét a re­formkommunista és az erősö­dő szociáldemokrata szellemi­ség ötvözése határozza meg. Célja a demokratikus szocia­lizmus megvalósítása. A testü­let úgy döntött, hogy a prog­ramtervezetet a Központi Bi­zottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság meg­tárgyalta a Magyar Néphad­sereg helyzetéről és hosszú tá­vú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi­politikai kérdésekben állást foglalt és javasolja a Közpon­ti Bizottságnak, hogy 1989 második felében tűzze napi­rendjére a párt honvédelmi politikáját. A testület előtt szerepelt a határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú felada­tairól készített előterjesztés is. Megállapította, hogy a határ­őrség személyi állománya fe­lelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság meg­hallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatását a febru­ár 15-ei prágai munkalátoga­tásáról. Megállapította, hogy az MSZMP főtitkárának Milos Jakessel, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult pártjaink közötti bizalom erő­­­sítéséhez, egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. A testület ugyancsak jóvá­hagyólag tudomásul vette az MSZMP főtitkárának tájékoz­tatását Stipe Suvarral, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége KB elnöksége elnökével febru­ár 27-én tartott határ menti baráti munkatalálkozóról. A tárgyalás megmutatta, hogy az MSZMP és a JKSZ következete­sen folytatja a megkezdett re­formokat, kölcsönös az érdek­lődés egymás tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság megelé­gedéssel szólt arról, hogy mindkét testvérpárt vezetőivel konstruktív szellemben vitattuk meg az országainkban élő nemzetiségiek helyzetét. Kész­séget tapasztaltunk a korszerű nemzetiségi politika továbbfej­lesztésére, a Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magya­rok nemzetiségi arculata meg­őrzésének és kulturális fejlő­désének elősegítésére. A Politikai Bizottság - egye­bek között - hatáskörébe tar­tozó személyi kérdésekben dön­tött, illetve foglalt állást. Újabb kötvényt bocsát ki Japánban a Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank újabb kötvényt úgynevezett szamuráj­bocsát ki Japán­ban - tájékoztatták az MTI-t a Magyar Nemzeti Bankban. Sikeresen befejeződtek az előkészítő tárgyalások, s így várhatóan a jövő hónap köze­pén megkezdik a 35 milliárd jen értékű, 10 éves lejáratú szamuráj-kötvény forgalomba hozását a tokiói értékpapír­­piacon. A Magyar Nemzeti Bank arra törekszik, hogy az adósságállomány átalakítása keretében a következő évek­ben növelje a kötvénykibocsá­tásból származó kölcsönök ará­nyát. Ez azért előnyös, mert az ilyen hitelek lejárata általá­ban hosszabb a banki kölcsö­nöknél. A szamuráj-kötvények esetében a lejárat tíz eszten­dő, míg a kereskedelmi ban­kok nem szívesen folyósítanak kölcsönöket öt évnél hosszabb futamidőre. A kötvényeknek másik előnye, hogy kamatozá­suk fix, s így lényegesen pon­tosabban tervezhető a vissza­fizetési kötelezettség, mint a változó kamatozású hiteleknél. Japánban az MNB eddig négy szamuráj-kötvényt bocsá­tott ki, amelyek egyenként 20 —40 milliárd jen értékűek vol­tak. Japán mellett a bank az NSZK-ban és Svájcban bocsá­tott már ki kötvényeket. Az NSZK-ban 1985-ben hozták forgalomba az első magyar nemzeti banki értékpapírt.­ Az­óta összesen több mint másfél milliárd márka értékű kötvény került forgalomba. Legutóbb januárban bocsátott ki köt­vényt a Magyar Nemzeti Bank 200 millió márka értékben. Svájcban az MNB eddig egyet­len kötvényt bocsátott ki, ame­lyet 1988-ban 75 millió svájci frank értékben hoztak forga­lomba. Mindezek eredményeként a középlejáratú hiteleket tartal­mazó bruttó adósságállomány­ban az elmúlt években meg­nőtt a kötvényekből származó kölcsönök aránya, s jelenleg meghaladja a 14 százalékot. Lőszer gyerekeknél A Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatója Győrött az utóbbi napokban elterjedt a hír, hogy általános skálás gyermekek szovjet sor­­katonáktól vásárolt gyalogsági lőszerekkel rendelkeznek. Az ügyben a katonai ügyészség is a rendőrség közös vizsgála­tot indított. A vizsgálat ered­ményéről kedden a Győr-Sop­­on Megyei Rendőr-főkapitány­­ságon elmondták az MTI mun­­katársának, hogy a sajnos gaznak bizonyult ügyben idő­­közben a szovjet magasabb katonai egység illetékes szervei s széles körű vizsgálatot vé­­geztek. A történtek miatt saj­nálatukat fejezték ki és meg­tették a szükséges intézkedése­ket annak érdekében, hogy a jövőben hasonló esetek ne forduljanak elő. A Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság a szovjet katonai szervek tájékoztatóját azzal egészítette ki: a megye területén eddig egyetlen eset­ben sem jutott a rendőri szer­vek birtokába olyan adat, hogy a lőszeren kívül fegyvereladá­sok, illetve vásárlások is tör­téntek volna. A lakosság köré­ben ugyanis ilyen hírek is el­terjedtek. £ - NAPLÓ - 1989. március 1. , szerda Megalakult a Magyar-Finn Társaság A hazánkban működő ma­gyar-finn baráti körök szövet­ségeként megalakult a Ma­gyar-Finn Társaság. A délután, Kalevala napján tartott ala­kuló ülésnek kedden a fővá­rosban a Budai Vigadó adott otthont. A társaságot 28 magyar­finn baráti kör hozta létre -a két nép közös nyelvi öröksé­gére és hagyományos barát­ságára alapozva, az országok közötti kapcsolatok ápolása és erősítése érdekében. A jelen­leg háromezer tagot számláló országos szervezet a magyar és a finn társadalmi és kultu­rális együttműködés fejleszté­sét, a finn történelem, társa­dalmi és szellemi élet megis­mertetését, továbbá az ezzel kapcsolatos ismeretek terjesz­tését tűzte céljául. A társaság választmánya Pozsgay Imre államminisztert, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját választotta elnökül; az alel­­nök Hajdú Péter akadémikus és Gáti Tamás, az MSZMP KB társadalompolitikai osztályá­nak munkatársa, a titkár pe­dig Révay Valéria lett. A társaság testvérszervezete a Finnországban 1950 óta te­vékenykedő Finn-Magyar Tár­saság, amelynek jelenleg 35 szervezetében mintegy 8 ezer tagja van. Elnöke Heikki Kos­ki, a finn kormány volt minisz­tere. Nem lesz párt a Münnich Ferenc Társaságból Berényi Ferenc nyilatkozata A többpártrendszer önmagá­ban nem old meg semmit, az a kérdés, hogy ezek a pártok mit tudnak tenni a gazdasági fellendülés érdekében - mond­ta az MTI munkatársának Be­rényi Ferenc, a Münnich Fe­renc Társaság (MFT) ügyveze­tő titkára. Hozzátette: ,,az ala­kuló pártok már bejelentették, hogy igényt tartanak állami tá­mogatásra, csak azt nem tud­juk, hogy a dolgozók vagy a nyugdíjasok rovására kíván­nak-e pénzhez jutni.” Ja, Az ügyvezető titkár elmond­hogy az MFT a február 10-11-ei KB-ülés után sem kí­ván párttá alakulni, mert ugyanazon az ideológiai ala­pon áll, mint az MSZMP, még akkor is, ha bizonyos kérdések­ben - elsősorban a vezetési munkastílust illetően - kritikai észrevételeket tesz. A társaság a jövőben is mozgalomként küzd a marxi ideológiai alapo­kon nyugvó szocializmus meg­teremtéséért, illetve fellép a jobboldali, polgári restaurációs törekvések ellen. Az MFT munkájával azt sze­retné elérni, hogy visszanyerjék hitüket azok a tömegek, ame­lyek a szocializmus hívei, de az utóbbi tizenöt esztendőben elvesztették bizalmukat. Beré­nyi Ferenc szerint a mai prob­lémák gazdasági alapokon nyugszanak. Az ebből kiindult társadalmi vita nem viszi előre az ügyet, mert a gazdasági irányítás is a napi politikával kénytelen foglalkozni. Pedig a tömegek számára csak a jól szervezett, gazdaságos, érték­­többletet teremtő termelés biz­tosíthatná a megélhetés alap­ját. Az ügyvezető titkár arról is szólt, hogy szerinte még túl ko­rai 1956 értékelése, hiszen az ekkori események szereplői kö­zül nagyon sokan élnek. Azt a véleményét azonban leszögez­te, hogy 1956-ot egyértelműen népfelkelésnek nevezni meg­­gyalázása 1848-nak, s azt mondta: az események jobbító szándékú tüntetéssel kezdőd­tek, de fokozatosan véres el­lenforradalomba torkollottak. Az 1988 novemberében ala­kult Münnich Ferenc Társaság­nak ma már több mint tízezer tagja van. Szinte valamennyi megyében és sok városban he­lyi csoportok működnek. A tag­ság mintegy 65—70 százaléka tagja az MSZMP-nek. Az MFT szoros együttműködést alakí­tott ki a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségével, és keresik a kapcsolatot más szer­vezetekkel, így például SZOT-tal is. A társaság a kö­­­zeljövőben megtárgyalja a mű­ködési szabályzatát és megtart­ja alakuló közgyűlését. A ter­vek között lapalapítás is sze­repel — mondta befejezésül Berényi Ferenc. Nyilatkozatok a televízió jelképes lefoglalásáról Változatlanul élni akarnak „törvény adta jogukkal­­ azok a független szervezetek és csoportok, amelyek március 15- én a Szabadság térre kíván­nak vonulni, hogy „jelképesen lefoglalják" a Magyar Televí­ziót — tűnik ki abból az újabb nyilatkozatból, amelyet 21 füg­getlen szervezet képviselői jut­tattak el a Magyar Távirati Irodához. Mint írják: semmifé­le erőszakra nem szólítanak fel, a Magyar Televízió épüle­tébe nem kívánnak behatolni, az intézmény munkáját nem akarják zavarni. Elvárják vi­szont, hogy a televízióban ezen a napon hangozzék el a füg­getlen demokratikus szerveze­tek „Mit kíván a magyar nem­zet?” című 12 pontja. Szándékukkal vitatkozik egy — ugyancsak hírügynökségi to­vábbításra bízott — másik nyi­latkozat, amelyben a Hazafias Népfront több budapesti, kör­zeti bizottsága tiltakozik az el­len, hogy a független demok­ratikus szervezetek képviselői a társadalom nevében kívánják lefoglalni a Magyar Televíziót. Rámutatnak: a társadalom megkérdezése nélkül, a társa­dalom nevében még jelképesen sem foglalhatják le az MTV-t. Felhívásukat is csak saját ne­vükben adhatják ki. Szemtanúk jelentkezését kéri a rendőrség Január 30-án, hétfőn 21.30- kor az M7-es autópályán, a 17-es kilométer közelében a Budapest irányába közlekedő DL 53-08-as forgalmi rendszá­mú, kék színű Dacia személy­­gépkocsi az úttestet elválasz­tó zöld sávon felborult és a szemközti útárokba borult. A baleset következtében az autó­ból egy személy kiesett, és meghalt. A rendőrség kéri, hogy je­lentkezzenek azok, akik a bal­esetet látták, vagy az elsőse­gélynyújtásban részt vettek. Jelentkezni lehet személyesen a budai rendőrkapitányságon (Budapest, VI., Székely Berta­lan utca 21.), vagy a 121-600- as telefonon. Száznegyvenhét vállalat közül az első A VÁÉV-Bramac Kft. működési tapasztalatai SZVT-tagoknak a vegyes vállalati gyakorlatról Ma nemcsak divat, de lét­­szükségletnek is tűnik népgaz­daságunkban a vegyes vállala­tok létesítése. Az elmúlt esz­tendőkben néhány külföldi tő­két is felhasználó vállalat már létesült, az alakulásukkal és működésükkel kapcsolatosan azonban még nem kellően tá­jékozottak a gyakorló gazda­sági és szervezési szakembe­­­rek. Ezért is tartotta fontosnak Szervezési és Vezetéstudo­mányi Társaság Veszprém vá­rosi szervezete, hogy a vegyes vállalatok alakításának és mű­ködésének eddigi tapasztala­tairól tájékoztassa tagságát. Tegnap késő délután a VE­­AB székházában dr. Szekeres Imre, a városi szervezet tit­kára üdvözölhette az előadó Csabai Bélát, a VÁÉV-Bramac Kft. ügyvezető igazgatóját, aki vitaindító előadást tartott külföldi működőtőke hasznosí­a­tásának eredményeiről és gondjairól. Bevezetőjében örömét fejez­te ki, hogy érdeklődésre tart számot e téma, hiszen a Veszprémben ötödik éve mű­ködő vegyes vállalat gazdál­kodási módszereire a gyakorló vállalati szakemberek sokáig nem túl nagy érdeklődést ta­núsítottak. A gyakorlati ta­pasztalatokról szólva elsősor­ban azt emelte ki, hogy a kft. eredményes tevékenységének egyértelmű alapja a költség­­érzékenység, a dolgozók ér­dekeltsége és az állandó, elő­relátó marketingmunka. Külön kiemelte azt is, hogy mind­ezek megvalósításával és külföldi tőkével párosulva „be­a áramló” piaci módszerekkel itt, Magyarországon is jó ered­ményeket lehet elérni. Példa erre a VÁÉV-Bramac Kft. mű­ködése is, hiszen rövid idő alatt a Bramac anyavállalat­nak a világ minden táján mű­ködő 147 gyára közül tavaly már az első helyre került ter­melésben s gazdaságosság­ban. Ez mindennél jobban bi­zonyítja, hogy a piacorientált gazdálkodás hazánkban is si­kerre számíthat, természetesen akkor, ha az egész népgazda­ság piacgazdasággá alakul. Megszűnik, mégis marad Pét (Folytatás az 1. oldalról) kében, mégis csak megegyez­nek. A napokban aláírt meg­állapodástervezet szerint ugyanis a két legnagyobb hi­telező, az Állami Fejlesztési Intézet, a Magyar Hitelbank, valamint a Borsodi Vegyikom­binát megállapodott abban, hogy a Péti megszüntetésével Nitrogénművek egy időben, annak dolgozó kollektíváját és vagyonát, termelőeszközpark­­ját egyben tartva „Nitrogén" elnevezéssel részvénytársaságot alapít, a péti üzemek és a Borsodi Vegyikombinát mű­trágyagyártó gyárainak egyesí­tésével. Az új részvénytársaság tagjai lényegében tehát át­vállalják a Péti Nitrogénmű­vek jelentős, több mint 6 mil­liárd forint értékű adósságál­lományát, jórészt részvényekre váltva. Vállalják a péti vál­lalat fizetési kötelezettségeit, így biztosítva, hogy a csökke­nő állami támogatás mellett immár gazdaságosan, a gyár­óriás az idén mintegy 80 mil­lió dollár értékben exportál­hasson műtrágyát a konverti­bilis piacokra és teljesíthesse a korábbinál reálisabb köz­­gazdasági feltételek mellett belföldi vevőinek rendeléseit. A megállapodás, mondotta az ipari miniszterhelyettes, akkor válhat érvényessé, ha a pénz­ügyi kormányzat hozzájárul an­nak a két nyitott kérdésnek tervezett megoldásához, mely szerint több évre szóló átüte­mezéssel teljesítik az adósság kamatkötelezettségeit, vala­mint, hogy garanciát biztosít a kormányzat a hitelező bank­nak, a termelés folyamatos működtetéséhez szükséges anyagi fedezet folyósításához.­­ Az ipari"miniszterhelyettes a sajtótájékoztatón a továbbiak­ban elmondta még, hogy Péti Nitrogénművek vezérigaz­a­gatója január közepén kez­deményezte korkedvezményes nyugdíjazását, amelyet az ipa­ri miniszter jóváhagyólag to­vábbított az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalhoz. Az ÁBMH vezetője ezt elfogadta a tegnapi nappal, így Kisger­­gely Lajost 1989. április else­jével az ipari miniszter fel­mentette vezérigazgatói tiszt­sége alól. S tekintve, hogy várhatóan részvénytársasággá alakul a vállalat, az új veze­tő személyének kiválasztása az rt. igazgatótanácsának felada­ta lesz. Addig is a felmen­tést követően az átalakítás teendőit — mondotta az ipari miniszterhelyettes —, a szaná­ló szervezet, illetve annak megbízottja irányítja. Sajtótájékoztató a megyei rendőr-főkapitányságon (Folytatás az 1. oldalról) felszólítás és igazoltatás nél­kül bántalmazták a lengyele­ket. Az akciót a várpalotai rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője irányítot­­ta, aki indulás előtt nem tar­tott részletes eligazítást, de utasítást sem adott a kény­szerítő eszköz használatára. A helyszínen megfordult tíz rend­őr és két katonai rendész kö­zül egy rendőr elismerte, hogy használta a gumibotját. Mint azt a vizsgálat során elmondta, ő társát védte meg, akit bán­talmazot lábon rúgtak és ös­­­szeesett. A rendőr alezredes hangsú­lyozta, hogy a lengyelek enge­dély nélküli árusítása bünte­tendő cselekmény,­­ a magya­rok a devizatörvényt szegik meg, amikor forintért vásárol­nak külfölditől­­, de ez még nem ok a durva fellépésre. Nem ért egyet az ilyen erőde­monstráló akcióval, a módszert mindenképpen indokolatlannak tartja, amely a szolgálati sza­bályzat rendelkezéseivel ellen­tétes. Mivel a februári ese­ményekről eléggé ellentmon­dásos a kép, további részletek­kel nem szolgálhatott annál is inkább, mert az eljárás tovább folytatódik. A vizsgálat eddigi megállapításai alapján hiva­talos eljárásban történő bán­talmazás vétségének alapos gyanúja miatt feljelentést tet­tek a Győri Katonai ügyész­ségnél, így a további vizsgá­latot már ők végzik, s az álta­luk is megállapított szabály­szegéseket, jogsértéseket ők fogják minősíteni. Arra a kérdésre, hogy az emlékezetes pénteki nap után az egyik rendőrt bántalmaz­­ták-e , úgy hírlik betegállo­mányban van - az alezredes azt felelte, hogy nincs róla tu­domása, nekik nem jelentették. Ezt a kósza hírt ugyancsak cá­folta dr. Balogh Imre, a vár­palotai­zetője is.rendőrkapitányság ve­

Next