Napló, 1990. március (Veszprém, 46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) nők gyakorlásával kapcsolatos indítványról. A testület határozata értelmében az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 2. paragrafus (4) bekezdésének az a része, amely szerint: a szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, alkotmányellenes. Ezért ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Horváth Lajos felkérte a jogi bizottságot, foglaljon állást, hogy e határozat milyen kötelezettséget ró a parlamentre, s erről az ülésszak végéig tájékoztassa a plénumot. Elvetették az oktatási törvény módosítását Ezt követően folytatódott az oktatási törvény módosításáról szóló javaslat vitája. A vitában felszólalt Kákas Rudolf (Jász-Nagykun-Szolnok m., 15. vk.), dr. Kiscelli László (Győr- Sopron m., 3. vk.), Török Sándor (Jász-Nagykun-Szolnok m., 13. vk.), Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.), Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.), Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.), Szilágyi Tibor (Nógrád m., 2. vk.), Boros László (Budapest, 26. vk.). A vita lezárását követően Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszolt az elhangzottakra. Kifejtette: a hozzászólások sorozata megerősítette abban, hogy a társadalom várja az egész oktatási rendszer radikális átalakítását. Az oktatás egész irányításának átgondolását, a tanácsok és az iskolák viszonyának újragondolását, a felvételi rendszer egységesítését és egyszerűsítését, a különböző iskolarendszerek egymás mellett létezését már tartalmazza egy koncepció. Ezt a koncepciót tavaly novemberben a kulturális bizottság megismerhette, de új oktatási törvény formájában azért nem hozta a tárca a parlament elé, mert a népszavazás után kialakult helyzetben nem lehetett elég idő annak megvitatására a pedagógusokkal, az érdekképviseleti szervekkel, az irányításban részt vevő intézményekkel. Glatz Ferenc szerint a hozzászólók joggal ostorozzák az elmúlt 40 év politikai rendszeA képviselők ezután áttértek az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának önálló indítványaként előterjesztett, a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A benyújtott jogszabálytervezethez a bizottság elnöke, Szirtesné Tomsits Erika fűzött szóbeli kiegészítést. Elöljáróban rámutatott, hogy a ma hazánkban működő társadalombiztosítás messze áll klasszikus biztosítási rendszerétől. A Társadalombiztosítási Alap önállósága formális, mostani helyzet tarthatatlanságát jelzi, hogy a járulékfizetéssel szerzett ellenszolgáltatásnak az inflációhoz való igazítására — például a nyugdíjak emelésére — önkormányzat hiányában csak a kormányzat dolgozhat ki javaslatot, vagy részleteiben kidolgozott, számokkal alátámasztott képviselői indítvánnyal kellene előállni. A törvényjavaslat a jelenleg érvényes jogszabályok adta lehetőséget kihasználva a lehető legnagyobb mozgásteret kívánja biztosítani a létrehozandó önkormányzat számára. Mint mondta: a bizottság tisztában van azzal, hogy kikristályosodott irányítási szabályokat akkor lehetne hozni, ha a különböző biztosítási világosan különválnának, s ágak a biztosítottak fogalma tisztázott volna. Az is bizonyos, hogy a majdani önkormányzati és érdekvédelmi törvény hatással lesz a társadalombiztosítás önkormányzatára, de a bizottság szerint a társadalombiztosítási alap felügyeletének azok elkövetkező napirendként a deregulációs törvényjavaslat került a T. Ház elé. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésében a következőket mondotta: “ A Minisztertanács határozata alapján, 1989-ben széles körű közigazgatási, illetve gazdasági deregulációs munka virének megfelelően kialakult oktatási rendszert. E rendszerből fakad az is: a társadalom hozzászokott ahhoz, hogy a törvények elrendelik, kimondják, mit tegyenek az állampolgárok. Az oktatási törvény módosítása viszont elsősorban lehetőségeket biztosít. Lehetőséget például a 4+8, vagy a 6+6 osztályos iskolarendszer bevezetésére, magániskolák, magánegyetemek alapítására, arra, hogy az állami és magániskolák azonos feltételek mellett működhessenek. E törvényjavaslat elfogadása teszi törvényessé a miskolci bölcsész magánegyetem alapítását-működését is. Ezután a határozathozatal következett, az elnöklő Horváth Lajos elsőként a módosító indítványokat szavaztatta meg, ezeket körülbelül fele-fele arányban fogadták, illetve vetették el a képviselők. Az elnök a törvénymódosító javaslat alkotmányerejű jellegére tekintettel a határozathozatalhoz létszámellenőrzést rendelt el, az elfogadáshoz ugyanis kétharmados minősített többség szükségeltetik. A teremben összesen 290-en voltak jelen, tehát jóval kevesebben az Országgyűlés létszámánál, de ezért elegendően ahhoz, hogy a többségi szavazáshoz határozatképes legyen a Tisztelt Ház. A szavazásnál végül is nem jött össze a minimálisan szükséges 252 igenlő szavazat, összesen 229-en támogatták a törvénymódosító javaslatot, 34- en ellene voltak, 35-en pedig tartózkodtak, így az oktatási törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlés elvetette, fogadásáig is működnie kellene. A társadalombiztosítási ellátások rendszerének korszerűsítését is meggyorsíthatná az önkormányzat létrejötte. A bizottság elnöke a továbbiakban hangsúlyozta: a bizottság a társadalombiztosítás önkormányzatának mielőbbi létrejöttét feltétlenül fontosnak ítéli, s azzal az érdekvédelmi szervezetek döntő többsége is egyetért, a beterjesztő bizottság nevében mégis azt indítványozta, hogy a törvényjavaslat részletes vitáját most ne folytassa le a parlament. Véleményük szerint ugyanis most idő hiányában nem lennének képesek arra, hogy megváltoztassák az alkotmány és a jogalkotásról szóló törvény azon paragrafusait, amelyek jelenleg még akadályozzák az önkormányzat érdemi tevékenységét. Ezért a bizottság elnöke a törvényjavaslat részletes vitája helyett országgyűlési határozattervezet elfogadását kérte. A határozattervezet szerint az Országgyűlés javasolja a törvénytervezet társadalmi vitáját, majd azt követően a parlament számára mielőbbi napirendre tűzését. A társadalombiztosítási törvényjavaslathoz sem az illetékes miniszter asszony, sem képviselők nem kívántak hozzászólni, így következett a határozathozatal. Mivel az előterjesztő bizottság azt kérte, hogy magáról a törvényjavaslatról ezúttal ne szülessék döntés, az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozat tervezetéről szavaztak a képviselők. Ezt 211 egyetértő, 11 ellenző és 39 tartózkodó szavazattal elfogadták. hult meg, mind a két területen kormánybiztosok vezetésével. A dereguláció mérlege ez ideig kedvező, hiszen a Közigazgatási Deregulációs Tanács, illetve a Gazdasági Deregulációs Tanács rövid működése alatt ezernél több rendeletet, határozatot, illetve normatív utasítást helyezett hatályon kívül. Egyidejűleg mind a közigazgatási, mind a gazdasági jogalkotásban nagyszámú korszerűsítő módosítást hajtottak végre. Ugyanakkor két területen gátolják a deregulációt olyan törvények, illetve törvényerejű rendeletek, amelyek ma már elavultak, hatályon kívül helyezésük, vagy módosításuk nélkül az alacsonyabb szintű jogalkotás modernizálása elképzelhetetlen - mondotta a miniszter. Ezek végleges kiiktatása a magyar jogrendszerből és helyettük olyan nagy jelentőségű új törvények, mint például az államigazgatásban a helyi, illetve területi önkormányzatokról szóló törvény megalkotása az új Országgyűlésre vár. Addig is szükség van azonban arra, hogy a régi törvények legkirívóbb, korszerűsítést gátló rendelkezéseit hatályon kívül helyezzék. A Tisztelt Ház elé most kerülő törvényjavaslat alapvetően ezt a célt kívánja szolgálni. A miniszter kitért arra, hogy országgyűlési képviselők már több ízben jelezték: megoldatlan a nagyvállalatok belső gazdasági egységeinek leválasztása. A gazdasági verseny szabadságát korlátozza, ha létrejöhetnek és fennmaradhatnak a gazdasági erőfölényt megvalósító vállalati szervezetek. E témakör szabályozása a versenytörvénybe kívánkozna, de annak elfogadásáig, a verseny- (kartell-) hivatal létrejöttéig is szükséges e szervezeti torzulások megszüntetése. A javaslat ezért átmenetileg az alapító szervnek adja meg a jogot arra, hogy a nagyvállalatot felbontsa, ha a nagy szervezet léte a gazdasági verseny szabadságát veszélyezteti. Ezután a képviselők rátértek a földről szóló 1987. évi I. törvény módosító javaslatának tárgyalására. A mezőgazdasági bizottság erre vonatkozó önálló indítványát Solymosi József, a bizottság tagja terjesztette elő. Leszögezte: a bizottság továbbra is kitart az Országgyűlés elmúlt ülésszakán megfogalmazott véleménye mellett, s ma is azt tartja, hogy a földdel kapcsolatos valamennyi probléma megoldása már a következő parlamentre maradjon. Az utóbbi időben azonban tapasztalható volt, hogy néhány gazdasági nagyüzemben mezőfelgyorsult a földek értékesítésének folyamata, s ezzel sem a közvélemény, sem a kormány, sőt, még a nagyüzemek egy része sem ért egyet. Ez a jelenség, bár nem törvénytelen, de megzavarhatja a várható általános tulajdonreformot. Ezzel kapcsolatban az előadó kijelentette, hogy a azon az állásponton bizottság van: a föld tulajdonrendezését nem szabad kiemelni az egységes általános tulajdonrendezés keretéből. Vallja azt is: előbbutóbb el kell jutni abba a helyzetbe, hogy a föld ne lehessen spekuláció tárgya: a föld azé legyen, aki megműveli. A mezőgazdasági bizottság a beterjesztett módosító indítvánnyal szeretné elejét venni a nagyobb mértékű földetilletve tartós piackorlátozást, gazdasági erőfölényt okoz. Emellett módot ad a javaslat nagyvállalati gyáregységek kiválására is bírósági jogvédelem mellett. Végezetül a miniszter arról szólt, hogy a végleges megoldást egy új vállalati, illetve csődtörvény megalkotása jelenti majd, de addig is a deregulációs törvény előrelépést jelenthet. Az elnök bejelentette, hogy mivel módosító javaslatot nyújtottak be, általános és részletes vitára bocsátja a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat feletti vitában felszólalt Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), Cselőtei László (Pest megye, 2. vk.). A három képviselő felvetésére válaszoló Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter Tallóssy Frigyes és Horváth Jenő javaslatával egyetértett, hozzáfűzve,hogy már eddig is ezer jogszabályt helyeztek hatályon kívül, ezekhez ugyanis nem kellett parlamenti döntés. Jelenleg újabb ezres nagyságrendű, hatályon kívül helyezendő jogszabálygyűjtemény összeállításán dolgoznak, ezt a kormány által előírt határidőre elvégzik. A miniszter és Cselőtei László között vita bontakozott ki a törvény hatályba lépésének idejéről. Ezt a vitát az elnöklő Horváth Lajos azzal zárta le, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ismét tárgyalja a témát. A plénum közfelkiáltással úgy döntött, hogy a törvényjavaslatról csütörtökön szavaznak adósoknak, anélkül, hogy a földforgalmazást befagyasztaná. Ez utóbbival egyébként a bizottság soha nem értett egyet, mert az ilyen intézkedés a gazdaság normális működését zavarná meg. Az új törvénymódosító javaslat értelmében a szövetkezetek tulajdonában álló földterületeknek évente legfeljebb egy százalékát lehetne elidegeníteni. Ez nagyüzemenként átlagosan 27 hektárnyi termőföldet jelent. Ez a területnagyság a bizottság megítélése szerint elegendő ahhoz, hogy szükség esetén építési telkeket, hobbikerteket alakítsanak ki, zártkerteket bővítsenek. Ugyanakkor nem zavarja meg az általános tulajdonrendezés földalapját sem. Az előadó kérte az Országgyűlést, hogy az írásban beterjesztett törvénymódosító javaslatot fogadja el. Egyúttal felhívta a képviselők figyelmét egy aggodalomra okot adó jelenségre. Az utóbbi időben, a választási küzdelem hevében a földtulajdonlás kérdése politikai csatározások tárgyává vált. Kialakulóban van egy általános nagyüzem-ellenesség, fokozódik a vidék megosztottsága, a bizonytalanság érzése. A földről szóló általános vitában felszólalt Vassné Nyéki Ilona Pest megye 1. vk., Marx Gyula Zala megye 2. vk., Fodor Sándor Fejér megye 5. vk., Lakos László Pest megye 9. vk. Ezután Sebők János (Veszprém m. 12. vk.) önálló indítványa következett: a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazott kijelöléséről szóló határozattervezet országgyűlési megtárgyalása. Az előterjesztő képviselő — nyugalmazott tábornok szerint az államélet egyes területein a jogszabályok helyett a szokásjog érvényesül. Ilyen a Varsói Szerződés, illetve annak politikai tanácskozó testülete is, ahol - ugyancsak a szokásjog alapján - korábban a párt első, illetve főtitkára képviselte Magyarországot, holott erre semmilyen jogszabály nem hatalmazta fel őt. Sebők János azt javasolta, hogy a parlament a köztársaság elnökét - aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka - hatalmazza fel hazánk képviseletére e testületben. HelyetA képviselők ezután a vagyonpolitikai irányelveket vitatták meg. Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes szeptember végéig szólóan, tehát ideiglenes jelleggel terjesztette elő azokat, mégpedig az Országgyűlés egy korábbi határozata alapján. Miután a téma már szakmai és politikai fórumon napirendre került, a miniszterhelyettes néhány módszertani összefüggésre hívta fel a T. Ház figyelmét, kihangsúlyozva, hogy az irányelvek mindenképpen ideiglenes jellegűek, a létrejövő vagyonügynökség a gazdaság egészét érintő lépéseket nem kíván tenni addig az időpontig. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) a terv- és költségvetési bizottság nevében támogatásáról biztosította az irányelvek parlamenti jóváhagyását. A vagyonpolitikai irányelvek vitájában egyedül Marx Gyula (Zala megye, 2. vk.) kért szót. Hozzászólása után határozathozatal következett. A képviselők az 1990. évi vagyonpolitikai irányelveket elfogadták. zetl Ezt követően a Magyar NemBank elnökének, Bartha Ferenc államtitkárnak a beszámolóját hallgatta meg az Országgyűlés a pénzügyi helyzetről. Egyebek között arról szólt: az elmúlt év közepén indult meg az a kiigazító folyamat, amelynek eredményeiképpen ez év elejére sikerült eljutni oda, hogy 1990-re egy megbízható, teljesíthető, s a nemzetközi pénzvilág bizalmát élvező program állt össze. Ebben nagy szerepe volt a nép megértésének és a politikai pártok nyílt és burkolt támogatásának - hangoztatta az államtitkár. Ez a program képezi az alapját a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodásnak, amelyet az igazgatótanács március 14-én fog jóváhagyni. A szünet után határozatot fogadtak el a pártok, társadalmi szervezetek és egyesületek ez évi devizaellátásáról. A terv- és költségvetési bizottság előterjesztéséről senki nem kívánt véleményt mondani, így rögtön a határozathozatal következett: 120 igenlő, 43 nemleges szavazattal, 53 tartózkodás mellett elfogadták azt. A határozat értelmében az idén szétosztható devizakeret összege megegyezik a tavalyival. A pártok részére megállapított költségvetési támogatás négy százalékát devizában kell biztosítani részükre, fesének pedig a Minisztertanács elnökét jelölje ki. Mint mondotta, e javaslatát decemberben terjesztette elő, javasolva, hogy a megbízott a VSZ PTT-ben a szervezet átalakítását szorgalmazza, katonai szervezet helyett politikai szervezetként működjék. A környező országokban azóta bekövetkezett eseményekre tekintettel azonban ma már azt javasolja: hazánk képviselője - az Országgyűlés megbízásából - azon munkálkodjék, hogy a Varsói Szerződés még az idén szűnjék meg. Az önálló indítványt támogatta a honvédelmi és a külügyi bizottság is. Mivel hozzászólásra nem jelentkezett senki, a szavazás következett; a plénum a köztársasági elnököt bízta meg Magyarország képviseletével a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületében. Az irányelvek szeptemberig terjedő időszakra határozzák meg a vagyonügynökség feladatát. A legfontosabb teendője a szervezetnek, hogy gondoskodjon az állami vagyon privatizálása során a nyilvánosság, a versenyeztetés érvényesítéséről és a reális vagyonértékelésről. Ezután az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának megválasztásáról szóló javaslatot tárgyalták meg a képviselők. Szabó Kálmán, a jelölőbizottság elnöke elmondta, hogybizottság hosszas vizsgálat után végül is két személyt javasol erre a posztra: Martonyi János privatizálási kormánybiztost, és Tömpe István pénzügyminiszter-helyettest. Az ügyvezető igazgatót az Országgyűlés elfogadta, a választásra titkos szavazással csütörtökön kerül sor. Ezt követően határozatot hoztak az Állami Vagyonügynökség 1990. évi ideiglenes költségvetéséről - ami az elfogadott javaslat alapján 68 millió forint lesz -, és az ügyvezető igazgató illetményéről is. A kiigazítás három pilléren nyugszik — folytatta az államtitkár —, így a keresletszabályozáson, a kínálatot bővítő intézkedéseken, valamint a reformintézkedéseken. Mindezeknek zöme fájdalmas hatásokkal jár, ennek ellenére következetesen ki kell tartani az elhatározott irányvonal mellett. Amíg 1989- bem 96 milliárd forint jutott finanszírozásként az állami szférának, addig az idén program szerint csupán 10 milliárd forint ez az összeg. A témához Fekete János (Békés m., 11. vk) és Kasó József (Baranya m., 13., vk.) szólt hozzá. A felvetésekre Bartha Ferenc válaszolt. A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót a képviselők tudomásul vették. nem A parlament ezután ideiglevizsgálóbizottságai jelentésével folytatta munkáját. Elsőként az egyes vezetők vagyonnyilatkozatát elbíráló bizottság elnöke, Eke Károly összegezte eddigi működésük eredményét, s a testület munkamódszerét. Mint mondotta, a szükséges négyszázból már több mint háromszáz vagyonnyilatkozat megérkezett a bizottsághoz. Ezeket az APEH szakemberei ellenőrzik, s a bizottság a jövőben csak azokkal foglalkozik, amelyek esetében gyanú merült fel a hitelességet illetően. A társadalombiztosítási bizottság indítványa Törvényjavaslat a jogszabályok csökkentésére Vita a földről A témában szót kért volna még Tallóssy Frigyes, Marx Gyula és Tamás Gáspár Miklós, de ezt az Országgyűlés nem adta meg, mint ahogy a módosító javaslat részletes vitára bocsátását is leszavazta, így a földtörvény módosítása lekerült a napirendről. Az ebédszünet után az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy az átalakulási törvény módosítások feletti vitával folytatják a munkájukat. Ezt követően a képviselők rátértek az általános forgalmi adóról szóló törvénymódosító javaslat tárgyalására. Sebők János Veszprém megyei képviselő önálló indítványa Vagyonpolitikai irányelvek Beszámoló a pénzügyi helyzetről Társadalmi szervezetek támogatása 2 - NAPLÓ - 1990. március 1., csütörtök