Napló, 1990. március (Veszprém, 46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) nők gyakorlásával kapcsolatos indítványról. A testület határo­zata értelmében az országgyű­lési képviselők választásáról szóló törvény 2. paragrafus (4) bekezdésének az a része, amely szerint: a szavazásban akadályozott az, aki a szava­zás napján külföldön tartózko­dik, alkotmányellenes. Ezért ezt a rendelkezést az Alkot­mánybíróság megsemmisítette. Horváth Lajos felkérte a jo­gi bizottságot, foglaljon állást, hogy e határozat milyen köte­lezettséget ró a parlamentre, s erről az ülésszak végéig tá­jékoztassa a plénumot. Elvetették az oktatási törvény módosítását Ezt követően folytatódott az oktatási törvény módosításáról szóló javaslat vitája. A vitá­ban felszólalt Kákas Rudolf (Jász-Nagykun-Szolno­k m., 15. vk.), dr. Kiscell­i László (Győr- Sopron m., 3. vk.), Török Sán­dor (Jász-Nagykun-Szolnok m., 13. vk.), Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.), Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), Tamás Gáspár Miklós (Buda­pest, 14. vk.), Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.), Szilágyi Tibor (Nógrád m., 2. vk.), Boros László (Budapest, 26. vk.). A vita lezárását követően Glatz Ferenc művelődési mi­niszter válaszolt az elhangzot­­takra. Kifejtette: a hozzászó­lások sorozata megerősítette abban, hogy a társadalom vár­ja az egész oktatási rendszer radikális átalakítását. Az okta­tás egész irányításának átgon­dolását, a tanácsok és az is­kolák viszonyának újragondo­­lását, a felvételi rendszer egy­ségesítését és egyszerűsítését, a különböző iskolarendszerek egymás mellett létezését már tartalmazza egy koncepció. Ezt a koncepciót tavaly novem­berben a kulturális bizottság megismerhette, de új oktatási törvény formájában azért nem hozta a tárca a parlament elé, mert a népszavazás után ki­alakult helyzetben nem lehe­tett elég idő annak megvita­tására a pedagógusokkal, az érdekképviseleti szervekkel, az irányításban részt vevő intéz­ményekkel. Glatz Ferenc szerint a hoz­zászólók joggal ostorozzák az elmúlt 40 év politikai rendsze­A képviselők ezután áttér­tek az Országgyűlés társada­lombiztosítási bizottságának önálló indítványaként előter­jesztett, a társadalombizto­sítás irányításáról és szerve­zetéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A benyújtott jogszabályter­vezethez a bizottság elnöke, Szirtesné Tomsits Erika fűzött szóbeli kiegészítést. Elöljáró­ban rámutatott, hogy a ma hazánkban működő társada­lombiztosítás messze áll klasszikus biztosítási rendszer­é­től. A Társadalombiztosítási Alap önállósága formális, mostani helyzet tarthatatlansá­­­gát jelzi, hogy a járulékfize­téssel szerzett ellenszolgálta­tásnak az inflációhoz való iga­zítására — például a nyugdí­jak emelésére — önkormányzat hiányában csak a kormányzat dolgozhat ki javaslatot, vagy részleteiben kidolgozott, szá­mokkal alátámasztott képvise­lői indítvánnyal kellene előáll­ni. A törvényjavaslat a jelenleg érvényes jogszabályok adta le­hetőséget kihasználva a lehe­tő legnagyobb mozgásteret kívánja biztosítani a létreho­zandó önkormányzat számára. Mint mondta: a bizottság tisz­tában van azzal, hogy kikris­tályosodott irányítási szabályo­kat akkor lehetne hozni, ha a különböző biztosítási világosan különválnának, s ágak a biztosítottak fogalma tisztázott volna. Az is bizonyos, hogy a majdani önkormányzati és ér­dekvédelmi törvény hatással lesz a társadalombiztosítás ön­­kormányzatára, de a bizottság szerint a társadalombiztosítá­si alap felügyeletének azok el­következő napirendként a deregulációs törvényjavaslat került a T. Ház elé. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésében a következő­ket mondotta: “ A Minisztertanács határo­zata alapján, 1989-ben széles körű közigazgatási, illetve gaz­dasági deregulációs munka vi­rének megfelelően kialakult oktatási rendszert. E rendszer­ből fakad az is: a társadalom hozzászokott ahhoz, hogy a törvények elrendelik, kimond­ják, mit tegyenek az állampol­gárok. Az oktatási törvény módosítása viszont elsősorban lehetőségeket biztosít. Lehe­tőséget például a 4+8, vagy a 6+6 osztályos iskola­­rendszer bevezetésére, magán­iskolák, magánegyetemek ala­pítására, arra, hogy az állami és magániskolák azonos fel­tételek mellett működhesse­nek. E törvényjavaslat elfoga­dása teszi törvényessé a mis­kolci bölcsész magánegyetem alapítását-működését is. Ezután a határozathozatal következett, az elnöklő Horváth Lajos elsőként a módosító in­dítványokat szavaztatta meg, ezeket körülbelül fele-fele arányban fogadták, illetve ve­tették el a képviselők. Az el­nök a törvénymódosító javas­lat alkotmányerejű jellegére tekintettel a határozathozatal­hoz létszámellenőrzést rendelt el, az elfogadáshoz ugyanis kétharmados minősített több­ség szükségeltetik. A teremben összesen 290-en voltak jelen, tehát jóval kevesebben az Or­szággyűlés létszámánál, de ezért elegendően ahhoz, hogy a többségi szavazáshoz határo­zatképes legyen a Tisztelt Ház. A szavazásnál végül is nem jött össze a minimálisan szük­séges 252 igenlő szavazat, összesen 229-en támogatták a törvénymódosító javaslatot, 34- en ellene voltak, 35-en pedig tartózkodtak, így az oktatási törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlés el­vetette, fogadásáig is működnie kelle­ne. A társadalombiztosítási el­látások rendszerének korszerű­sítését is meggyorsíthatná az önkormányzat létrejötte. A bizottság elnöke a továb­biakban hangsúlyozta: a bi­zottság a társadalombiztosítás önkormányzatának mielőbbi létrejöttét feltétlenül fontosnak ítéli, s azzal az érdekvédelmi szervezetek döntő többsége is egyetért, a beterjesztő bizott­ság nevében mégis azt indít­ványozta, hogy a törvényjavas­lat részletes vitáját most ne folytassa le a parlament. Vé­leményük szerint ugyanis most idő hiányában nem lennének képesek arra, hogy megváltoz­tassák az alkotmány és a jogalkotásról szóló törvény azon paragrafusait, amelyek jelenleg még akadályozzák az önkormányzat érdemi tevé­kenységét. Ezért a bizottság elnöke a törvényjavaslat rész­letes vitája helyett országgyű­lési határozattervezet elfoga­dását kérte. A határozatterve­zet szerint az Országgyűlés ja­vasolja a törvénytervezet tár­sadalmi vitáját, majd azt kö­vetően a parlament számára mielőbbi napirendre tűzését. A társadalombiztosítási tör­vényjavaslathoz sem az illeté­kes miniszter asszony, sem képviselők nem kívántak hoz­­­zászólni, így következett a ha­tározathozatal. Mivel az elő­terjesztő bizottság azt kérte, hogy magáról a törvényjavas­latról ezúttal ne szülessék dön­tés, az ahhoz kapcsolódó or­szággyűlési határozat terveze­téről szavaztak a képviselők. Ezt 211 egyetértő, 11 ellenző és 39 tartózkodó szavazattal elfogadták. hult meg, mind a két területen kormánybiztosok vezetésével. A dereguláció mérlege ez ideig kedvező, hiszen a Közigazgatá­si Deregulációs Tanács, illet­ve a Gazdasági Deregulációs Tanács rövid működése alatt ezernél több rendeletet, hatá­rozatot, illetve normatív utasí­tást helyezett hatályon kívül. Egyidejűleg mind a közigazga­tási, mind a gazdasági jogal­kotásban nagyszámú korszerű­sítő módosítást hajtottak végre. Ugyanakkor két területen gá­tolják a deregulációt olyan törvények, illetve törvényerejű rendeletek, amelyek ma már elavultak, hatályon kívül he­lyezésük, vagy módosításuk nélkül az alacsonyabb szintű jogalkotás modernizálása el­képzelhetetlen - mondotta a miniszter. Ezek végleges kiik­tatása a magyar jogrendszer­ből és helyettük olyan nagy jelentőségű új törvények, mint például az államigazgatásban a helyi, illetve területi önkor­mányzatokról szóló törvény megalkotása az új Országgyű­lésre vár. Addig is szükség van azonban arra, hogy a ré­gi törvények legkirívóbb, kor­szerűsítést gátló rendelkezéseit hatályon kívül helyezzék. A Tisztelt Ház elé most kerülő törvényjavaslat alapvetően ezt a célt kívánja szolgálni. A miniszter kitért arra, hogy országgyűlési képviselők már több ízben jelezték: megoldat­lan a nagyvállalatok belső gazdasági egységeinek levá­lasztása. A gazdasági verseny szabadságát korlátozza, ha lét­rejöhetnek és fennmaradhat­nak a gazdasági erőfölényt megvalósító vállalati szerveze­tek. E témakör szabályozása a versenytörvénybe kívánkozna, de annak elfogadásáig, a ver­seny- (kartell-) hivatal létre­jöttéig­­ is szükséges e szerve­zeti torzulások megszüntetése. A javaslat ezért átmenetileg az alapító szervnek adja meg a jogot arra, hogy a nagyválla­latot felbontsa, ha a nagy szer­vezet léte a gazdasági ver­seny szabadságát veszélyezteti. Ezután a képviselők rátér­tek a földről szóló 1987. évi I. törvény módosító javaslatának tárgyalására. A mezőgazdasá­gi bizottság erre vonatkozó önálló indítványát Solymosi József, a bizottság tagja ter­jesztette elő. Leszögezte: a bi­zottság továbbra is kitart az Országgyűlés elmúlt üléssza­kán megfogalmazott vélemé­nye mellett, s ma is azt tart­ja, hogy a földdel kapcsolatos valamennyi probléma megol­dása már a következő parla­mentre maradjon. Az utóbbi időben azonban tapasztalha­tó volt, hogy néhány gazdasági nagyüzemben mező­­fel­gyorsult a földek értékesítésé­nek folyamata, s ezzel sem a közvélemény, sem a kormány, sőt, még a nagyüzemek egy része sem ért egyet. Ez a je­lenség, bár nem törvénytelen, de megzavarhatja a várható általános tulajdonreformot. Ez­zel kapcsolatban az előadó ki­jelentette, hogy a azon az állásponton bizottság van: a föld tulajdonrendezését nem szabad kiemelni az egységes általános tulajdonrendezés ke­retéből. Vallja azt is: előbb­­utóbb el kell jutni abba a helyzetbe, hogy a föld ne le­hessen spekuláció tárgya: a föld azé legyen, aki megmű­veli. A mezőgazdasági bizottság a beterjesztett módosító indít­vánnyal szeretné elejét venni a nagyobb mértékű földet­illetve tartós piackorlátozást, gazdasági erőfölényt okoz. Emellett módot ad a javaslat nagyvállalati gyáregységek ki­válására is bírósági jogvéde­lem mellett. Végezetül a miniszter arról szólt, hogy a végleges meg­oldást egy új vállalati, illetve csődtörvény megalkotása jelen­ti majd, de addig is a dere­gulációs törvény előrelépést jelenthet. Az elnök bejelentette, hogy mivel módosító javaslatot nyúj­tottak be, általános és részle­tes vitára bocsátja a törvény­­javaslatot. A törvényjavaslat feletti vi­tában felszólalt Tallóssy Fri­gyes (Budapest, 24. vk.), Hor­váth Jenő (Budapest, 1. vk.), Cselőtei László (Pest megye, 2. vk.). A három képviselő felveté­sére válaszoló Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter Tallóssy Frigyes és Horváth Jenő ja­vaslatával egyetértett, hozzá­fűzve,­­hogy már eddig is ezer jogszabályt helyeztek hatályon kívül, ezekhez ugyanis nem kellett parlamenti döntés. Je­lenleg újabb ezres nagyság­­rendű, hatályon kívül helye­zendő jogszabálygyűjtemény összeállításán dolgoznak, ezt a kormány által előírt ha­­­táridőre elvégzik. A miniszter és Cselőtei Lász­ló között vita bontakozott ki a törvény hatályba lépésének idejéről. Ezt a vitát az elnök­lő Horváth Lajos azzal zárta le, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ismét tárgyalja a témát. A plénum közfelkiáltással úgy döntött, hogy a törvény­­javaslatról csütörtökön szavaz­nak­ adósoknak, anélkül, hogy a földforgalmazást befagyaszta­ná. Ez utóbbival egyébként a bizottság soha nem értett egyet, mert az ilyen intézkedés a gazdaság normális működé­sét zavarná meg. Az új tör­vénymódosító javaslat értel­mében a szövetkezetek tulaj­donában álló földterületeknek évente­­ legfeljebb egy százalé­kát lehetne elidegeníteni. Ez nagyüzemenként átlagosan 27 hektárnyi termőföldet jelent. Ez a területnagyság a bizottság megítélése szerint elegendő ahhoz, hogy szükség esetén építési telkeket, hobbikerteket alakítsanak ki, zártkerteket bő­vítsenek. Ugyanakkor nem za­varja meg az általános tulaj­donrendezés földalapját sem. Az előadó kérte az Ország­­gyűlést, hogy az írásban be­terjesztett törvénymódosító ja­vaslatot fogadja el. Egyúttal felhívta a képviselők figyelmét egy aggodalomra okot adó je­lenségre. Az utóbbi időben, a választási küzdelem hevében a földtulajdonlás kérdése po­litikai csatározások tárgyává vált. Kialakulóban van egy ál­talános nagyüzem-ellenesség, fokozódik a vidék megosztott­sága, a bizonytalanság érzése. A földről szóló általános vi­tában felszólalt Vassné Nyéki Ilona Pest megye 1. vk., Marx Gyula Zala megye 2. vk., Fo­dor Sándor Fejér megye 5. vk., Lakos László Pest megye 9. vk. Ezután Sebők János (Veszp­rém m. 12. vk.) önálló indítvá­nya következett: a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Tes­tületébe meghatalmazott kije­löléséről szóló határozattervezet országgyűlési megtárgya­lása. Az előterjesztő képviselő — nyugalmazott tábornok szerint az államélet egyes terü­­­letein a jogszabályok helyett a szokásjog érvényesül. Ilyen a Varsói Szerződés, illetve an­nak politikai tanácskozó testü­lete is, ahol - ugyancsak a szokásjog alapján - korábban a párt első, illetve főtitkára képviselte Magyarországot, holott erre semmilyen jogsza­bály nem hatalmazta fel őt. Sebők János azt javasolta, hogy a parlament a köztársa­ság elnökét - aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka - hatalmazza fel hazánk képvi­seletére e testületben. Helyet­A képviselők ezután a va­gyonpolitikai irányelveket vi­tatták meg. Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes szeptember végéig szólóan, te­hát ideiglenes jelleggel ter­jesztette elő azokat, mégpe­dig az Országgyűlés egy ko­rábbi határozata alapján. Mi­után a téma már szakmai és politikai fórumon napirendre került, a miniszterhelyettes né­hány módszertani összefüggés­re hívta fel a T. Ház figyel­mét, kihangsúlyozva, hogy az irányelvek mindenképpen ideig­lenes jellegűek, a létrejövő vagyonügynökség a gazdaság egészét érintő lépéseket nem kíván tenni addig az időpon­tig. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) a terv- és költségve­tési bizottság nevében támo­gatásáról biztosította az irány­elvek parlamenti jóváhagyását. A vagyonpolitikai irányelvek vitájában egyedül Marx Gyu­la (Zala megye, 2. vk.) kért szót. Hozzászólása után hatá­rozathozatal következett. A képviselők az 1990. évi va­gyonpolitikai irányelveket el­fogadták. zetl Ezt követően a Magyar Nem­Bank elnökének, Bartha Ferenc államtitkárnak a be­számolóját hallgatta meg az Országgyűlés a pénzügyi hely­zetről. Egyebek között arról szólt: az elmúlt év közepén in­dult meg az a kiigazító fo­lyamat, amelynek eredménye­iképpen ez év elejére sikerült eljutni oda, hogy 1990-re egy megbízható, teljesíthető, s a nemzetközi pénzvilág bizalmát élvező program állt össze. Eb­ben nagy szerepe volt a nép megértésének és a politikai pártok nyílt és burkolt támo­gatásának - hangoztatta az államtitkár. Ez a program ké­pezi az alapját a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megál­lapodásnak, amelyet az igaz­gatótanács március 14-­én fog jóváhagyni. A szünet után határozatot fogadtak el a pártok, társadal­mi szervezetek és egyesületek ez évi devizaellátásáról. A terv- és költségvetési bizott­ság előterjesztéséről senki nem kívánt véleményt monda­ni, így rögtön a határozatho­zatal következett: 120 igenlő, 43 nemleges szavazattal, 53 tartózkodás mellett elfogadták azt. A határozat értelmében az idén szétosztható devizakeret összege megegyezik a tavalyi­val. A pártok részére megálla­pított költségvetési támogatás négy százalékát devizában kell biztosítani részükre, fesének pedig a Miniszterta­nács elnökét jelölje ki. Mint mondotta, e javaslatát decemberben terjesztette elő, javasolva, hogy a megbízott a VSZ PTT-ben a szervezet át­alakítását szorgalmazza, kato­nai szervezet helyett politikai szervezetként működjék. A kör­nyező országokban azóta be­következett eseményekre tekin­tettel azonban ma már azt ja­vasolja: hazánk képviselője - az Országgyűlés megbízásából - azon munkálkodjék, hogy a Varsói Szerződés még az idén szűnjék meg. Az önálló indítványt támo­gatta a honvédelmi és a kül­ügyi bizottság is. Mivel hozzászólásra nem je­lentkezett senki, a szavazás következett; a plénum a köz­­társasági elnököt bízta meg Magyarország képviseletével a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületében. Az irányelvek szeptemberig terjedő időszakra határozzák meg a vagyonügynökség fel­adatát. A legfontosabb teen­dője a szervezetnek, hogy gondoskodjon az állami va­gyon privatizálása során a nyilvánosság, a versenyeztetés érvényesítéséről és a reális va­gyonértékelésről. Ezután az Állami Vagyon­ügynökség ügyvezető igazga­tójának megválasztásáról szó­ló javaslatot tárgyalták meg a képviselők. Szabó Kálmán, a jelölőbi­­­zottság elnöke elmondta, hogy­­bizottság hosszas vizsgálat után végül is két személyt ja­vasol erre a posztra: Marto­­nyi János privatizálási kor­mánybiztost, és Tömpe István pénzügyminiszter-helyettest. Az ügyvezető igazgatót az Or­szággyűlés elfogadta, a vá­lasztásra titkos szavazással csütörtökön kerül sor. Ezt követően határozatot hoztak az Állami Vagyonügy­nökség 1990. évi ideiglenes költségvetéséről - ami az el­fogadott javaslat alapján 68 millió forint lesz -, és az ügy­vezető igazgató illetményéről is.­­ A kiigazítás három pilléren nyugszik — folytatta az állam­titkár —, így a keresletszabályo­záson, a kínálatot bővítő intéz­kedéseken, valamint a reform­­intézkedéseken. Mindezeknek zöme fájdalmas hatásokkal jár, ennek ellenére következetesen ki kell tartani az elhatározott irányvonal mellett. Amíg 1989- bem 96 milliárd forint jutott finanszírozásként az állami szférának, addig az idén program szerint csupán 10 mil­­­liárd forint ez az összeg. A témához Fekete János (Békés m., 11. vk) és Kasó József (Baranya m., 13., vk.) szólt hozzá. A felvetésekre Bartha Ferenc válaszolt. A Magyar Nemzeti Bank pénz­ügyi helyzetéről szóló beszámo­lót a képviselők tudomásul vet­ték. nem A parlament ezután ideigle­vizsgálóbizottságai jelen­tésével folytatta munkáját. El­sőként az egyes vezetők va­gyonnyilatkozatát elbíráló bi­zottság elnöke, Eke Károly ös­­­szegezte eddigi működésük eredményét, s a testület mun­kamódszerét. Mint mondotta, a szükséges négyszázból már több mint háromszáz vagyon­nyilatkozat megérkezett a bi­zottsághoz. Ezeket az APEH szakemberei ellenőrzik, s a bi­zottság a jövőben csak azok­kal foglalkozik, amelyek ese­tében gyanú merült fel a hi­telességet illetően. A társadalombiztosítási bizottság indítványa Törvényjavaslat a jogszabályok csökkentésére Vita a földről A témában szót kért volna még Tallóssy Frigyes, Marx Gyula és Tamás Gáspár Mik­lós, de ezt az Országgyűlés nem adta meg, mint ahogy a módosító javaslat részletes vi­tára bocsátását is leszavazta, így a földtörvény módosítása lekerült a napirendről. Az ebédszünet után az el­nöklő Fodor István bejelentet­te, hogy az átalakulási törvény módosítások feletti vitával foly­tatják a munkájukat. Ezt köve­tően a képviselők rátértek az általános forgalmi adóról szó­ló törvénymódosító javaslat tárgyalására. Sebők János Veszprém megyei képviselő önálló indítványa Vagyonpolitikai irányelvek Beszámoló a pénzügyi helyzetről Társadalmi szervezetek támogatása 2 - NAPLÓ - 1990. március 1., csütörtök

Next