Napló, 1994. február ( 50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-21 / 43. szám
8 -NAPLÓ PRO NATURA Az ősnövényvilág bakonyi kutatója volt Horváth Ernő 1929. február 19-én született Aszódon, ott végezte az általános és a középiskolát is. Az ELTE Természettudományi Karán szerzett biológia-földrajz szakos középiskolai tanári diploma birtokában azonban nem iskolához, hanem a Természettudományi Múzeum Növénytárába került, ahol rövidebb ideig segédmuzeológusként dolgozott, majd hamarosan a minisztérium múzeumi főosztályán a természettudományi muzeológia előadói munkakörével bízták meg. A hivatalnoki munka azonban nem elégítette ki az ambícióit, ezért 1953. december 16éval segédmuzeológusként a szombathelyi Savaria Múzeumban helyezkedett el, ahol a vasi múzeumügyet hűen szolgálva élete végéig kitartott. Csaknem kezdettől fogva ő volt az intézmény természettudományi osztályának a vezetője, majd az 1960-as évek közepétől egyben megyei múzeumigazgató-helyettes, közben rövidebb-hoszszabb ideig többször a megbízott megyei múzeumigazgatói teendőket is ellátta. * Horváth Ernőt 1964 őszén, Veszprémben a Bakony-kutatók harmadik értekezletén ismertem meg. Kollegiális kapcsolat, de ezen túlmenően egyúttal jó barátság azonban csak 1970-ben szövődött közöttünk, miután magam is a muzeológuspályára kerültem. Hiányos muzeológiai ismereteim bővítése miatt először éppen a Savaria Múzeumot kerestem fel. A választás szerencsésnek bizonyult. Az ott töltött két nap alatt rendkívül sokat tanultam. Horváth Ernőben egy sokoldalú, polihisztor érdeklődésű, szevedélyes gyűjtőt és egyben gyűjteménycentrikus muzeológust, aktív természetvédőt, az ismeretterjesztés fáradhatatlan művelőjét csodálhattam meg. Egyike volt azoknak, akik személyes jó példáját két évtizedes muzeolóus-pályafutásom során mindvégig követendőnek tekintettem. A biológián belül tudományos téren a növénytan állt hozzá közelebb. Érdeklődését már az egyetemen felkeltették a növénymaradványok. A múzeumban szűkebb szakmai tevékenysége az ősnövénytan (paleobotanika) művelése volt. A harmadkor végi (felső pliocén) és negyedkori (pleisztocén) növénymaradványokkal foglalkozó tudományágban mélyedt el. Különösen érdeklődött a kovásodott fák iránt, ezeknek a Bakonyban is fáradhatatlan gyűjtője és kiváló szakértője volt. Tudományos és közművelődési tevékenysége egyaránt elsősorban Vas megyéhez kapcsolódott, de ősnövénytani kutatásai csaknem az egész országra kiterjedtek. Magasfokú tudományszervező készségének egyik kiemelkedő bizonyítékaként a Bakony-kutatás mintájára 1976-ban létrehozta Az Alpokalja természeti képe programot. A csaknem a teljes Nyugat-magyarországi peremvidéket átfogó kutatás 15 éve alatt mintegy 100 szakember tevékenykedett a területen. A program eredményeképpen ma az Alpokalja hazánk legjobban kutatott tájegységeinek egyike. Horváth Ernő az elsők között kapcsolódott be A Bakony természeti képe programba már annak indulásakor, 1962-ben. Azon kevesek egyike, aki mindvégig résztvevője maradt a hegységben folyó természettudományos feltárómunkának. Még a program „hőskorában” 1964-ben, egyik terepjárásán Kislődön a Vashámori-erdő szomszédságában, a Torna-patakba torkolló vízmosás által kibontott negyedkori ősnövénylelőhelyet fedezett fel. A lelőhelyen 1969-ben végzett ásatás során előkerült nagy mennyiségű ősnövényanyag feldolgozása évekig eltartott. A munka eredményeiről a 10. Bakony-kutató Ankéton számolt be 1987-ben. Elkezdte egy az értékes és sok tekintetben az ősnövénytan szempontjából is meglepő eredményeket összefoglaló tudományos tanulmány megírását, melynek befejezésére sajnos már nem maradt ideje, 1990. május 24-én rövid betegség után váratlanul elhunyt. Halálával nemcsak Vas megye múzeumügye és az ősnövénytan tudománya lett szegényebb, hanem a Bakony-kutatás is elveszítette egyik, a programban mindvégig fáradhatatlanul tevékenykedő alapító tagját. Dr. Tóth Sándor Egy őspáfrány lenyomata A Bakony-kutató Horváth Ernő Környezetvédelmi traffipax Környezetvédelmi traffipaxot helyeznek üzembe Magyarországon - jelentette be Szommer Ferenc, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kabinetfőnöke, a csütörtökön Budapesten megtartott szakmai bemutatón. Egyelőre csak három hónapra bérlik majd a berendezést az Ysselbach Umwelttechnik cégtől, a megvételről később döntenek. Az ötletes amerikai berendezés bemutatása során elhangzott: a műszert, illetve az adatokat feldolgozó számítógépet az út mentén helyezik el. A monitoron egyenként nyomon követhető a műszer előtt elhaladó gépkocsik szénhidrogén-, szénmonoxid- és más szennyezőanyag-kibocsátása. Az intézkedés, illetve a későbbi visszakereshetőség érdekében rendszámonként vagy a meghatározott szennyezési határértékek túllépése szerint is készít összesítéseket a készülék. A monitor jelzésére, rádióértesítésre, néhány száz méterrel arrébb kiállíthatók a forgalomból a levegőt erősen szenynyező autósok. A kiállított gépkocsikat már alaposabb ellenőrzésnek vethetik alá a kipufogócsőben mért szennyezés alapján, így jóval hatékonyabban szűrhetők ki azok az autósok, akik még a zöld kártyát sem váltották ki, vagy az abban előírt határértékeket túllépik. A türelmi időt követően a gépkocsi használata is megtiltható, mert a járművek csak érvényes zöld kártyával vehetnek részt a forgalomban. A bemutatón a KHVM szakembere a finanszírozási háttérről elmondta: a környezetvédelmi tárcától - az üzemanyagok termékdíjából - csak 2 millió forintot sikerült elnyerni a bérleti díjhoz, azt is csak idei kifizetéssel. Pályázatot adtak be az OMFB-hez is, ahonnan már a múlt évben megkaptak 2 millió forintot, s további 2 millió forintra számíthatnak, ha a berendezés megfelel az elvárásoknak. A három hónapos bérlet 50 ezer dollárba, tehát 5-6 millió forintba kerül. A berendezés üzemeltetéséhez ezen felül még további néhány millió forint szükséges. Amennyiben a berendezés megvételéről döntenének, ez 200 ezer dollárt, azaz körülbelül 20 millió forintot jelentene. Szeméttenger Kisszőlős határában örökítette meg Andrányi András kollégánk a fotón látható szeméttengert. A tényen semmit sem változtat a napokban hullott hótakaró, mert az rövidesen elolvad... Törvényre várva Az erdők, a madarak és az ember Az ENSZ Fejlődés konferenciájának nyilatkozata fogalmazta meg az alábbi gondolatot: „A szennyező anyagok kibocsátását ellenőrizni kell, különösen a légszennyező anyagokat, beleértve a savas ülepedésért felelősöket, amelyek károsak az ökoszisztémák helyi, regionális és globális szintű egészségére.” Az élettani környezeti tényezők közül a szárazföldi élőlényekre a napból eredő sugárzások (ultraibolya, infravörös stb.), a hőmérséklet-ingadozás, a talaj és a levegő hatnak. A vízi élővilágra az oxigénellátás, oldott sók mennyisége, hőmérséklet vannak hatással. A bioszféra környezeti rendszerében azonban minden tényező közvetlenül vagy közvetve öszszefügg egymással. A legveszélyesebb tényezők közé tartoznak a levegőben található szennyező anyagok, mérgek, mert ezek közvetlenül a légutakon keresztül jutnak be az emberi és állati szervezetbe. A szennyező források nagy része olyan anyagokat juttat a levegőbe, amelyek vízzel savképző természetűek, így savas eső formájában a növényzetre és a talajra hullanak. Fő forrásai az ipari és energetikai bázisok, pl. Ajka, Balatonfűzfő. Ehhez jócskán hozzájárul a járműközlekedés, amely még rákos daganatokat okozó szénhidrogéneket és ólmot is juttat a levegőbe. Dicséretes az a növekvő szándék, amely mindinkább a kőolaj alapanyagú üzemanyagok kiszorítását tűzte maga elé. Ilyen például a „biokipufogást” reklámozó Opel cég, amely repceolajból és metilalkoholból készít alig toxikus, nem gyúlékony, biológiailag könnyen lebomló üzemanyagot. Sajnos egyelőre csak dízelmotorok számára. A légszennyezettség komoly fokmérői az erdők fái. Megfigyelték, hogy ilyen helyeken az erdők pusztulásának jele a levélvesztés mellett a levélelszíneződés. Hazánkban eddig csak a konkrét szennyezőforrások közelében lehetett tapasztalni e jelenségeket. Az állatok közül leginkább a madarak szenvedik meg a szennyezést. Főleg az üledékport, valamint a gyom- és rovarirtó szereket. A tojásokra hulló por és méreg eltörni a pórusokat, megmérgezi a fiókákat. A táplálékkal ugyancsak mérgeződnek. Fontos részfeladat tehát: a mesterséges fészekodvak minél nagyobb számú telepítése. Az ember-egészségügyi vizsgálatok hazánk területén kimutatták, hogy az összmegbetegedések számának 30%-át a légszennyezés okozza. A légzőrendszeri megbetegedések állnak az első helyen (31%), a daganatos megbetegedések viszont a másodikon (25%), ha a legszennyezettebb települések statisztikáját vesszük alapul. Az új környezetvédelmi törvény nemsokára a parlament elé kerül. Merjük remélni, hogy elfogadásával majd alkalmazásával, valóban javulni fog hazai környezetünk állapota. Egészségesebbek lesznek az erdők fái, a madarak fiókái és nem utolsósorban mi, emberek. Dr. Ábrahám Sándor Fotó: Kovácsi Miklós A madárodú fészkelőhely, amelybe nem kell eleséget - sem vizet tenni Minden kedden bálásruha-vásár a veszprémi Séd mozi alagsori kamaratermében A következő: február 22-én, kedden, 7-16 óráig Olasz puhák, lakástextíliák 550 Ft/kg KARAVÁN (76399/10) Szépet, divatosat, jót OLCSÓM CIPŐVÁSÁR február 24-én, csütörtökön a Balatonalmádi Közösségi Házban Nyitva: 10-17 óráig (76204/10) 1994. február 21., hétfő SZINFLEX PLUSZ GYŐRBEN ÉPFU, Fehérvári u. 80. Kedvező áron kínál: - műanyag és fém pántolószalagokat, - meszes-, gombás- és műanyag zsákokat pántológépeket - és- és sarokvédő elemeket - sík-, zsugor és stretch-fóliákat - ragasztószalagokat - zsugorsapkákat - Salgó típusú színes olasz polcrendszereket Nyitva: hétfőtől péntekig, 7-15 óráig . Telefon: 06/96/317-722/119-es mellék. Fax:06/96/319-696 ^ ^ (75580/19) mm