Napló, 1994. február ( 50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
1994. február 1.,kedd TÉVÉJEGYZET Visszatéríthető a múlt? A New York kávéházzal Budapesten éppen úgy elbánt a történelem, mint a magyar polgári világgal. A szemkápráztató szecessziós épület ezernyi díszítésével azért teremtődött meg, hogy arisztokraták, üzletemberek és művészek, bohémek jól érezzék benne magukat. Egy kis mikrovilág jött itt létre, ahol mindig pezsgett az élet, ahol volt, aki ezreket költött el ételre, italra és kártyára, és volt, aki egy kávé mellett töltötte az éjszakát. Volt kasztrendszer és mégsem volt. Nagy Lajos, aki mélységesen gyűlölte a gazdagok világát, mégiscsak itt ücsörgött, itt írta „kutyanyelvre" remek novelláit, innen ostorozta azt a világot, amely itt körülvette. A New York kávéház szimbólum volt, ésannyira, hogy vele egy időben Erdély fővárosában, Kolozsvárott is működött egy New York kávéház a főtéren, természetesen kisebb méretekkel, de ott is volt a mélyvíz, ahol éjjel-nappal vitatkoztak az írók, színészek, festőművészek és a művészekhez csapódott bohémek. Ma Continentalnak hívják, és már rég nem hasonlít hajdani önmagára, a benne ülőkről nem is beszélve. A kávéházi életnek, mit is oly sok nosztalgiával emlegetnek régi írók, egyszer s mindenkorra befellegzett. Az élet ritmusa sem kedvez neki. Inkább kedvez a MacDonald-féle gyorsbüféknek, a hangos éjjel-nappal bároknak. Szombaton este a vállalkozók tiszteletére rendezett gálaestet nézve az forgott a fejemben, hogy ugyan biza ezek a csokornyakkendős urak amolyan új békebeli polgári világot teremtenek-e majd ebben az országban? Olyat, amilyen a New York kávéház fénykorában volt? Kétségeimet a hemzsegő korrupciós ügyek erősítik. kvázi Hangyaborral illik koccintani Kínában Csodálkozzon, de semmiképpen se ijedjen meg vagy háborodjon fel, ha kínai utazása alkalmával netán hangyát talál például levesében vagy italában. Nyugodjon meg, mert meg kell ennie. Ráadásul egészséges. Kínában immár oly kelendő a hangya, hogy Nanking városában hangyagasztroközpontot hoztak létre, ahol legkevesebb 40 féle hangyasüteményt, több tucat hangyabort és -teát lehet rendelni. Nem tudni, milyen íze is van a hangyának, de tudományosan bizonyított, hogy tele van fehérjékkel, aminosavakkal és cinkkel. Hivatalos kínai jelentés szerint a hangyaétkek segítenek a betegségek megelőzésében, az öregedés folyamatának lassításában és a gyermekek növekedésében. Az Új Kína hírügynökség például arról írt, hogy igen sok, a 100 évet is megélt idős ember hosszú életét mindenképpen összefüggésbe lehet hozni a hangyadiétával. Egyébként Nankingban a hangyafogások egyelőre még ínyencségnek számítanak, de semmiképp sem kuriózumnak. A kínai orvoslás már háromezer éve használja a hangyákat gyógyszerként. A kínai konyha az európai íny számára sokszor furcsábbnál furcsább ízekkel rukkol elő, a szokatlannál is szokatlanabb alapanyagok miatt: skorpiók, földigiliszták, csirkelábak, tengericsigák, fecskefészek, cápauszony... Alig néhány napja számoltak be kínai tudósok arról, hogy tápanyagokban igen gazdag kivonatot sikerült előállítaniuk az egyszerű, konyhai légy petéjéből. Igyál mértékletesen, tovább élsz Mérsékelt ivás meghosszabbíthatja az életet - jelentették dán kutatók. A jelentés, amelyet a koppenhágai egyetem és a koppenhágai városi kórház orvosai készítettek, megerősítette azokat a korábbi megállapításokat, hogy kis mennyiségű alkohol jótékony hatást gyakorol a szervezetre. Az orvosok 13 ezer 30 és 79 év közötti férfit és nőt vizsgáltak. A 10 éves vizsgálati időszak alatt kétezren haltak meg közülük. A legkisebb kockázatot azok viselték, akik hetenként 12óitalt fogyasztottak - írták a kutatók a British Medical Journalban. Az antialkoholisták viszonylagos kockázata 1,37 volt, ami azt jelenti, hogy közel másfélszeres esélyük volt arra, hogy meghaljanak, a mértékletes ivókkal összehasonlítva. Azoknál a személyeknél, akik hetente több mint 70 italt fogyasztottak, 2,29-szeres kockázat volt kimutatható. A kockázat jelentősen növekedett azoknál, akik több mint 42-szer néztek a pohár fenekére hetenként. Nem, életkor, testsúly és dohányzás nem játszott szerepet a vizsgálat eredményében. Júniusban egy franciaországi konferencián részt vevő orvosok is azt közölték, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztók között kevesebb a szívroham, mint a megrögzött iszákosoknál vagy azoknál, akik teljesen tartózkodnak az alkoholtól. Napi két pohár bor ugyanis csökkenti a vér koleszterinszintjét. (MTI) TÜKÖR Fegyelmezetten megelőzhető Újra támad a tbc A tuberkulózis, tbc, magyar nevén: gümőkór nem új keletű betegség, szinte egyidős az emberiséggel. Azonban csak a múlt század végén sikerült Robert Kochnak felfedeznie a kórokozóját, sőt fertőző voltát is csak röviddel előtte ismerték föl. Pedig a betegséget előidéző baktérium fölöttébb ellenálló, fertőzőképességét hosszú időn keresztül megőrzi, különösen sötét, hűvös és nedves helyeken sokáig életképes marad. A két háború között hazánkban nagy pusztítást vitt végbe a tbc, nem véletlenül nevezték morbus hungaricusnak, azaz magyar betegségnek. 1920 és '30 között 17-25 ezer ember esett évente áldozatául, és ezzel Európában szomorú listavezetők lettünk. Az utóbbi évtizedekben - főleg a hetvenes évektől - hazánkban is visszaszorult ez a betegség. Most több riasztó jelzés szól arról, hogy ismét növekszik a fertőzések száma. Ajkay Zoltánt, a neves tüdőgyógyászt, az Országos Korányi TBC- és Pulmonológiai Intézet vezető főorvosát kérdeztük: valóban újra népbetegséggé válhat a tbc? Keleten terjed a kór Már csaknem két éve szomorú szenzációként jelent meg a sajtóban, hogy emelkedőben van a tuberkulotikus megbetegedések száma -kezdi ismertetését Ajkay főorvos. -Mostanában a külföldi sajtóban is hasonló hírekkel találkozunk. Sajnálatos tény, hogy világjelenség a nagyvárosok fokozódó fertőzöttsége. München vagy Bécs bizonyos kerületei Budapesthez hasonlóan emelkedő mutatókkal rendelkeznek. Áttekintve az utóbbi húsz év gümőkóros megbetegedéseit, azt láthatjuk, hogy míg 1970 és '80 között gyors csökkenés mellett csaknem fejeződés következett be a betegek számában, addig a '80-as években ez a folyamat lelassult, majd megállt. Most úgy látszik, ellenkező irányú változás indult meg, nem nagymérvű, de tendenciaszerű emelkedés észlelhető. Míg 1991-ben 3658 új megbetegedést regisztráltak — hetvennel többet, mint az előző évben -addig 1992-ben közel 4000-re emelkedett az új betegek száma, ami háromszázzal több az előző évinél. Nőtt a tbc következtében elhunytak aránya mintegy 35 százalékkal. Különbségek itthon -Milyen jellegzetességek tapasztalhatók a tbc előretörésében? - A hazai tuberkulózishelyzet legfőbb jellegzetessége a rendkívüli területi eltérés, igen komoly különbségek vannak a megyék és régiók megbetegedési arányait illetően. Jellemző magyar sajátosság a keleti és nyugati régiók szembetűnő eltérése, a keleti országrész hátrányára. Például Csongrád megye és Szabolcs megye lakosságának fertőzöttségi arányai között kétszeres a különbség ez utóbbi terhére. Az is feltűnő, hogy menynyire kedvezőtlen Pest megye és a főváros helyzete: a pesti oldal nagyobb aránnyal szerepel. A másik jellegzetesség a korcsoportokkal kapcsolatos: míg a gyermekbetegek aránya változatlanul elenyésző és nem emelkedett a fiatal felnőttek között sem e kór, addig aggasztóan magas lett a középkorosztálynál, ezen belül a férfiaknál. - A területi és korcsoportbeli eltérésekből levonhatók-e következtetések a betegség növekedésének okaira nézve? Kiváltó okok a háttérben -Ezek valóban összefüggenek a háttérben meghúzódó okokkal. Első helyen a szociális tényezők állanak. Amint említettem, a középkorú férfiak a legveszélyeztetettebbek. Magyarázat, hogy ez a legegészségtelenebbül élő réteg. A vizsgálatok szerint az új betegek 60 százaléka nagyivó, sok a krónikus alkoholista. Az életmód, életvitel eltérései, az életszínvonal különbségei is közrejátszanak abban, hogy nagy az eltérés a keleti és nyugati országrész, illetve a pesti és budai oldalon lakók között. A kedvezőtlen szociális helyzetre utal, hogy az új betegek jórészt munkanélküliek, létminimum alatt élők és sok az egyedülálló egyén. -Lehet-e tenni valamit a tuberkulózis tovaterjedése ellen? - Mindenekelőtt azt hangsúlyozom, hogy a gümőkór gyógyítható, gyógyszerekkel jól befolyásolható, fél-egy év alatt a beteg meggyógyul, természetesen, ha szedi a gyógyszereket és betartja az orvos előírásait. Nagyon fontos megelőzés a szűrővizsgálatok rendjének a betartása. Az utóbbi időkben ez fellazult, és sokan -éppen a veszélyeztetettek - maradnak el. Alapvető egészségpolitikai kérdés: szabad-e kötelezni társadalmunkban az állampolgárokat arra, hogy a szűrővizsgálatokon részt vegyenek? A kérdés úgy is föltehető: szabad-e bárkinek is veszélyeztetni embertársai egészségét? Aki a szűrővizsgálatokat elmulasztja nemcsak önmagának árt, hanem mások egészségét, életét veszélyezteti, akadályozza, hogy időben gyógykezelésben részesüljön, hasonlóan jár el az is, aki nem szedi a gyógyszert, nem működik együtt az orvosokkal, vagyis gátlástalanul fertőzi környezetét. Fontos szerepe van a betegség terjedésének megakadályozásában a BCG-oltásoknak, e tekintetben is lazaság tapasztalható. Az egészséges életmód, kulturáltság, ésszerű táplálkozás, a dohányzás mellőzése, az alkoholfogyasztás mérséklése, a kiegyensúlyozott életvitel megannyi tényező a tbc megelőzésére, terjedésének megakadályozására. (MTI-Press) Takács Ilona NAPLÓ-7 Hadtörténeti jubileumok Kétféle jubileum adta az alkalmat, hogy nagyszabású és mind ez ideig ritkán vagy sohasem látott tárgyakból, emlékekből kiállítást rendezzen a Hadtörténeti Múzeum. Az évforduló a magyar királyi honvédség létrejöttéhez és a Hadilevéltár és a Hadimúzeum megalapításához kapcsolódik. Az előbbinek ugyanis 125., az utóbbiaknak 75. évfordulójára emlékezünk. A két évfordulós kiállítás tárgyában, dokumentumanyagában is kapcsolódva egymáshoz közös címmel látható a Hadtörténeti Múzeumban. A Híretek együtt él velünk című tárlat szeptember végéig tart nyitva, módot adva, hogy sokan meglátogathassák. Katonai viseletek, felszerelések, csodálatosan hímzett zászlók, zászlószalagok, kitüntetések, emléktárgyak idézik a katonaéletet. Még több az írásos dokumentum: levelek, behívók, kinevezések, obsitos levelek sorakoznak a vitrinekben. Kuriózum a Monarchia valamennyi nyelvén olvasható honvédeskü, merthogy minden katona a saját anyanyelvén esküdhetett föl annak idején a katonaságra. A tárgyak és az iratok 1914- ig szólnak. A kezdetek pedig 1868. december 5-e, amikor is I. Ferenc József szentesítette a véderőtörvényt, a népfelkelésről, illetve a magyar királyi honvédségről szóló törvényt. Amely bevezette az általános hadkötelezettséget, a honvédségnél a magyar (horvát-szlavón alakulatoknál a horvát) vezényleti nyelvet. Az állandó magyar hadsereg létrejöttével a régi nemzeti követelés valósult meg. Hasonlóan a régi vágya volt a múzeumalapító igyekezetnek, hogy tudományos intézmény, múzeum őrizze, gyűjtse, kutassa és a nagyközönség számára hozzáférhetővé tegye a magyar hadtörténelem emlékeit. Az alapításra 1918-ban került sor, de a monarchia öszszeomlása az intézmény működésének megkezdését nem tette aktuálissá. Csak 1919-ben kezdte meg tevékenységét a hadimúzeum és a levéltár. Már ekkor gazdag anyag volt birtokában. De később, a szakszerű gyarapításnak köszönhetően tovább bővült a múzeumi kollekció. A bécsi Heeres múzeum felszámolásából eredő, kétezernél is több nagy értékű, magyar vonatkozású nemzeti kincs került a budapesti intézménybe. Neves személyiségek ereklyetárgyait is sikerült időközben megszerezni (I. Ferenc József, Rudolf és Ferenc Ferdinánd trónörökös hercegek, Görgey Artúr fővezér, Damjanich János, Lenkey János tábornokok, Türr István altábornagy, Guyon Richárd tábornok emléktárgyait). Csapattestek, honvédgyalogezredek, huszárezredek ereklyegyűjteményei is a múzeumba kerültek, csakúgy, mint több nagyobb szakgyűjtemény, például egész sor 1848^19-es kép, fegyver, egyenruha, nyomtatvány és kéziratanyag. Különböző fegyver-, jelvény-, metszetkollekciók, szobrok, festmények, fotók, térképek, könyvek kéziratok gazdagították a múzeumot. Jelentős helyet szentel a megemlékező tárlat a múzeum első igazgatójának és megteremtőjének, Vitéz Agházy Kamill ezredes személyének és munkásságának. A múzeum- és levéltártörténet elvezet napjainkig, amikor is a Hadtörténeti Múzeum több mint ötszázezres relikviagyűjteménnyel rendelkezik, a levéltár pedig hat és fél ezernyi iratfolyóméternyi anyagot őriz. (MTI-Press) (Kádár) 1848-49-es Magyar Katonai Érdemrend I. osztályú csillaga Vaszary János: Sebesültek szállítása a Borgo-szoroson (1915)