Napló, 1994. február ( 50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

1994. február 1.,kedd TÉVÉ­JEGYZET Visszatéríthető a múlt? A New York kávéházzal Budapesten éppen úgy elbánt a történelem, mint a magyar polgári világgal. A szemkáprázta­tó szecessziós épület ezernyi díszítésével azért teremtődött meg, hogy arisztokraták, üzletemberek és művészek, bohémek jól érezzék benne magukat. Egy kis mikrovilág jött itt létre, ahol mindig pezsgett az élet, ahol volt, aki ezreket költött el ételre, italra és kártyára, és volt, aki egy kávé mellett töltötte az éjszakát. Volt kasztrendszer és mégsem volt. Nagy Lajos, aki mély­ségesen gyűlölte a gazdagok világát, mégiscsak itt ücsörgött, itt írta „kutyanyelvre" remek novelláit, innen ostorozta azt a világot, amely itt körülvette. A New York kávéház szimbólum volt, ésannyira, hogy vele egy időben Erdély fővárosában, Kolozsvárott is működött egy New York kávéház a főtéren, természetesen kisebb méretek­kel, de ott is volt a mélyvíz, ahol éjjel-nappal vitatkoztak az írók, színészek, festőművészek és a művészekhez csapódott bohémek. Ma Continentalnak hívják, és már rég nem hasonlít hajdani önmagára, a benne ülőkről nem is beszélve. A kávéházi életnek, mit is oly sok nosztalgiával emlegetnek régi írók, egyszer s mindenkorra befellegzett. Az élet ritmusa sem kedvez neki. Inkább kedvez a Mac­Donald-féle gyors­büféknek, a hangos éjjel-nappal bároknak. Szombaton este a vállalkozók tiszteletére rendezett gálaes­tet nézve az forgott a fejemben, hogy ugyan biza ezek a cso­kornyakkendős urak amolyan új békebeli polgári világot te­remtenek-e majd ebben az országban? Olyat, amilyen a New York kávéház fénykorában volt? Kétségeimet a hemzsegő korrupciós ügyek erősítik. kvázi Hangyaborral illik koccintani Kínában Csodálkozzon, de semmi­képpen se ijedjen meg vagy há­borodjon fel, ha kínai utazása alkalmával netán hangyát talál például levesében vagy ita­lában. Nyugodjon meg, mert meg kell ennie. Ráadásul egész­séges. Kínában immár oly kelendő a hangya, hogy Nanking váro­sában hangyagasztroközpontot hoztak létre, ahol legkevesebb 40 féle hangyasü­teményt, több tucat hangyabort és -teát lehet rendelni. Nem tudni, milyen íze is van a hangyának, de tudomá­nyosan bizonyított, hogy tele van fehérjékkel, aminosavakkal és cinkkel. Hivatalos kínai jelentés sze­rint a hangyaétkek segítenek a betegségek megelőzésében, az öregedés folyamatának lassítá­sában és a gyermekek növeke­désében. Az Új Kína hírügy­nökség például arról írt, hogy igen sok, a 100 évet is megélt idős ember hosszú életét min­denképpen összefüggésbe lehet hozni a hangyadiétával. Egyébként Nankingban a hangyafogások egyelőre még ínyencségnek számítanak, de semmiképp sem kuriózumnak. A kínai orvoslás már háromezer éve használja a hangyákat gyógyszerként. A kínai konyha az európai íny számára sokszor furcsább­nál furcsább ízekkel rukkol elő, a szokatlannál is szokatlanabb alapanyagok miatt: skorpiók, földigiliszták, csirkelábak, ten­gericsigák, fecskefészek, cá­pauszony... Alig néhány napja számoltak be kínai tudósok ar­ról, hogy tápanyagokban igen gazdag kivonatot sikerült előál­lítaniuk az egyszerű, konyhai légy petéjéből. Igyál mértékletesen, tovább élsz Mérsékelt ivás meg­hosszabbíthatja az életet - jelentették dán kutatók. A jelentés, amelyet a kop­penhágai egyetem és a koppenhágai városi kór­ház orvosai készítettek, megerősítette azokat a korábbi megállapításokat, hogy kis mennyiségű alko­hol jótékony hatást gyako­rol a szervezetre. Az orvosok 13 ezer 30 és 79 év közötti férfit és nőt vizsgál­tak. A 10 éves vizsgálati idő­szak alatt kétezren haltak meg közülük. A legkisebb kockázatot azok viselték, akik hetenként 12óitalt fogyasztottak - írták a kutatók a British Medical Journalban.­­ Az antialkoholisták viszonyla­gos kockázata 1,37 volt, ami azt jelenti, hogy közel másfélszeres esélyük volt arra, hogy meghal­janak, a mértékletes ivókkal összehasonlítva. Azoknál a személyeknél, akik hetente több mint 70 italt fogyasztottak, 2,29-szeres koc­kázat volt kimutatható. A koc­kázat jelentősen növekedett azoknál, akik több mint 42-szer néztek a pohár fenekére heten­ként. Nem, életkor, testsúly és do­hányzás nem játszott szerepet a vizsgálat eredményében. Júniusban egy franciaországi konferencián részt vevő orvo­sok is azt közölték, hogy a mér­sékelt alkoholfogyasztók között kevesebb a szívroham, mint a megrögzött iszákosoknál vagy azoknál, akik teljesen tartóz­kodnak az alkoholtól. Napi két pohár bor ugyanis csökkenti a vér koleszterinszintjét. (MTI) TÜKÖR Fegyelmezetten megelőzhető Újra támad a tbc A tuberkulózis, tbc, magyar nevén: gümőkór nem új ke­letű betegség, szinte egyidős az emberiséggel. Azonban csak a múlt század végén sikerült Robert Kochnak felfe­deznie a kórokozóját, sőt fertőző voltát is csak röviddel előtte ismerték föl. Pedig a betegséget előidéző baktérium fölöttébb ellenálló, fertőzőképességét hosszú időn keresz­tül megőrzi, különösen sötét, hűvös és nedves helyeken sokáig életképes marad. A két háború között hazánkban nagy pusztítást vitt végbe a tbc, nem véletlenül nevezték morbus hungaricusnak, azaz magyar betegségnek. 1920 és '30 között 17-25 ezer ember esett évente áldozatául, és ezzel Európában szomorú listavezetők lettünk. Az utóbbi évtizedekben - főleg a hetvenes évektől - hazánkban is visszaszorult ez a betegség. Most több riasztó jelzés szól arról, hogy ismét növekszik a fertőzések száma. Ajkay Zoltánt, a neves tüdő­­gyógyászt, az Országos Korányi TBC- és Pulmonológiai Intézet vezető főorvosát kérdeztük: va­lóban újra népbetegséggé válhat a tbc? Keleten terjed a kór­ ­Már csaknem két éve szo­morú szenzációként jelent meg a sajtóban, hogy emelkedőben van a tuberkulotikus megbete­gedések száma -kezdi ismerte­tését Ajkay főorvos. -Mostaná­ban a külföldi sajtóban is hason­ló hírekkel találkozunk. Sajná­latos tény, hogy világjelenség a nagyvárosok fokozódó fertő­­zöttsége. München vagy Bécs bizonyos kerületei Budapesthez hasonlóan emelkedő mutatók­kal rendelkeznek. Áttekintve az utóbbi húsz év gümőkóros meg­betegedéseit, azt láthatjuk, hogy míg 1970 és '80 között gyors csökkenés mellett csaknem feje­­ződés következett be a betegek számában, addig a '80-as évek­ben ez a folyamat lelassult, majd megállt. Most úgy látszik, ellen­kező irányú változás indult meg, nem nagymérvű, de tendencia­­szerű emelkedés észlelhető. Míg 1991-ben 3658 új megbetege­dést regisztráltak — hetvennel többet, mint az előző évben -ad­dig 1992-ben közel 4000-re emelkedett az új betegek száma, ami háromszázzal több az előző évinél. Nőtt a tbc következtében elhunytak aránya mintegy 35 százalékkal. Különbségek itthon -Milyen jellegzetességek ta­pasztalhatók a tbc előretöré­sében? - A hazai tuberkulózishely­zet legfőbb jellegzetessége a rendkívüli területi eltérés, igen komoly különbségek vannak a megyék és régiók megbetegedé­si arányait illetően. Jellemző magyar sajátosság a keleti és nyugati régiók szembetűnő elté­rése, a keleti országrész hátrány­ára. Például Csongrád megye és Szabolcs megye lakosságának fertőzöttségi arányai között két­szeres a különbség ez utóbbi ter­hére. Az is feltűnő, hogy meny­nyire kedvezőtlen Pest megye és a főváros helyzete: a pesti oldal nagyobb aránnyal szerepel. A másik jellegzetesség a korcso­portokkal kapcsolatos: míg a gyermek­betegek aránya válto­zatlanul elenyésző és nem emel­kedett a fiatal felnőttek között sem e kór, addig aggasztóan ma­gas lett a középkorosztálynál, ezen belül a férfiaknál. - A területi és korcsoportbeli eltérésekből levonhatók-e kö­vetkeztetések a betegség növe­kedésének okaira nézve? Kiváltó okok a háttérben -Ezek valóban összefügge­nek a háttérben meghúzódó okokkal. Első helyen a szociális tényezők állanak. Amint emlí­tettem, a középkorú férfiak a legveszélyeztetettebbek. Ma­gyarázat, hogy ez a legegészség­­telenebbül élő réteg. A vizsgála­tok szerint az új betegek 60 százaléka nagyivó, sok a króni­kus alkoholista. Az életmód, életvitel eltérései, az életszín­vonal különbségei is közre­játszanak abban, hogy nagy az eltérés a keleti és nyugati or­szágrész, illetve a pesti és budai oldalon lakók között. A kedve­zőtlen szociális helyzetre utal, hogy az új betegek jórészt munkanélküliek, létminimum alatt élők és sok az egyedülálló egyén. -Lehet-e tenni valamit a tu­berkulózis tovaterjedése ellen? - Mindenekelőtt azt hangsú­lyozom, hogy a gümőkór gyógyítható, gyógyszerekkel jól befolyásolható, fél-egy év alatt a beteg meggyógyul, természete­sen, ha szedi a gyógyszereket és betartja az orvos előírásait. Na­gyon fontos megelőzés a szűrő­­vizsgálatok rendjének a betartá­sa. Az utóbbi időkben ez fella­zult, és sokan -éppen a veszé­lyeztetettek - maradnak el. Alapvető egészségpolitikai kér­dés: szabad-e kötelezni társadal­munkban az állampolgárokat ar­ra, hogy a szűrővizsgálatokon részt vegyenek? A kérdés úgy is föltehető: szabad-e bárkinek is veszélyeztetni embertársai egészségét? Aki a szűrővizsgá­latokat elmulasztja nemcsak ön­magának árt, hanem mások egészségét, életét veszélyezteti, akadályozza, hogy időben gyógykezelésben részesüljön, hasonlóan jár el az is, aki nem szedi a gyógyszert, nem műkö­dik együtt az orvosokkal, vagyis gátlástalanul fertőzi környeze­tét. Fontos szerepe van a beteg­ség terjedésének megakadályo­zásában a BCG-oltásoknak, e te­kintetben is lazaság tapasztalha­tó. Az egészséges életmód, kulturáltság, ésszerű táplálkozás, a dohányzás mellőzése, az alko­holfogyasztás mérséklése, a ki­egyensúlyozott életvitel meg­annyi tényező a tbc megelőzésé­re, terjedésének megakadályozá­sára. (MTI-Press) Takács Ilona NAPLÓ-7 Hadtörténeti jubileumok Kétféle jubileum adta az alkalmat, hogy nagyszabá­sú és mind ez ideig ritkán vagy sohasem látott tár­gyakból, emlékekből kiállí­tást rendezzen a Hadtörté­neti Múzeum. Az évforduló a magyar királyi honvéd­ség létrejöttéhez és a Hadi­levéltár és a Hadimúzeum megalapításához kapcso­lódik. Az előbbinek ugyan­is 125., az utóbbiaknak 75. évfordulójára emlékezünk. A két évfordulós kiállítás­­ tárgyában, dokumentumanya­gában is kapcsolódva egymás­hoz­­ közös címmel látható a Hadtörténeti Múzeumban. A Híretek együtt él velünk című tárlat szeptember végéig tart nyitva, módot adva, hogy sokan meglátogathassák. Katonai viseletek, felszerelé­sek, csodálatosan hímzett zász­lók, zászlószalagok, kitünteté­sek, emléktárgyak idézik a kato­naéletet. Még több az írásos do­kumentum: levelek, behívók, kinevezések, obsitos levelek so­rakoznak a vitrinekben. Kurió­zum a Monarchia valamennyi nyelvén olvasható honvédeskü, merthogy minden katona a saját anyanyelvén esküdhetett föl an­nak idején a katonaságra. A tárgyak és az iratok 1914- ig szólnak. A kezdetek pedig 1868. december 5-e, amikor is I. Ferenc József szentesítette a vé­derőtörvényt, a népfelkelésről, illetve a magyar királyi honvéd­ségről szóló törvényt. Amely bevezette az általános hadköte­lezettséget, a honvédségnél a magyar (horvát-szlavón alaku­latoknál a horvát) vezényleti nyelvet. Az állandó magyar had­sereg létrejöttével a régi nemzeti követelés valósult meg. Hasonlóan a régi vágya volt a múzeumalapító igyekezetnek, hogy tudományos intézmény, múzeum őrizze, gyűjtse, kut­assa és a nagykö­zönség számára hozzáférhetővé te­gye a magyar had­történelem emlé­keit. Az alapításra 1918-ban került sor, de a monarchia ösz­­szeomlása az intéz­mény működésének megkezdését nem tette aktuálissá. Csak 1919-ben kezdte meg tevé­kenységét a hadi­múzeum és a levél­tár. Már ekkor gaz­dag anyag volt bir­tokában. De később, a szakszerű gyarapí­tásnak köszönhetően tovább bő­vült a múzeumi kollekció. A bécsi Heeres múzeum felszámo­lásából eredő, kétezernél is több nagy­ értékű, magyar vonatkozá­sú nemzeti kincs került a buda­pesti intézménybe. Neves sze­mélyiségek ereklyetárgyait is si­került időközben megszerezni (I. Ferenc József, Rudolf és Fe­renc Ferdinánd trónörökös her­cegek, Görgey Artúr fővezér, Damjanich János, Lenkey János tábornokok, Türr István altábor­nagy, Guyon Richárd tábornok emléktárgyait). Csapattestek, honvédgyalogezredek, huszá­rezredek ereklyegyűjteményei is a múzeumba kerültek, csak­úgy, mint több nagyobb szak­gyűjtemény, például egész sor 1848^19-es kép, fegyver, egyen­ruha, nyomtatvány és kézirat­­anyag. Különböző fegyver-, jel­vény-, metszetkollekciók, szob­rok, festmények, fotók, térké­pek, könyvek kéziratok gazda­gították a múzeumot. Jelentős helyet szentel a meg­emlékező tárlat a múzeum első igazgatójának és megteremtőjé­nek, Vitéz Agházy Kamill ezre­des személyének és munkássá­gának. A múzeum- és levéltártörté­net elvezet napjainkig, amikor is a Hadtörténeti Múzeum több mint ötszázezres relikviagyűjte­ménnyel rendelkezik, a levéltár pedig hat és fél ezernyi irat­­folyóméternyi anyagot őriz. (MTI-Press) (Kádár) 1848-49-es Magyar Katonai Érdemrend I. osztályú csillaga Vaszary János: Sebesültek szállítása a Borgo-szoroson (1915)

Next