Napló, 1995. július ( 51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-03 / 154. szám
4 NAPLÓ KÖRKÉP Botrány helyett új szerződés Előkészítetlen volt a veszprémi parkolóügy - állítják a kereskedők Enyhén szólva nem túl hízelgő képet fest Veszprém város polgármesteri hivataláról a parkolóügy. Mivel az illetékesek nem néztek rendesen a dolgok után, hétvégére a botrány ott lógott a levegőben. Az előzményekről tudni kell, hogy az önkormányzat versenytárgyalás útján meghirdette a belvárosi parkolókat. Többek között pénzt szedtek szombattól kezdve a Centrum Áruház és a húszemeletes toronyház mögötti területen, amelyről kiderült, csak részben az önkormányzaté. - Az elmúlt két hétben számtalanszor jártam eredménytelenül a polgármesteri hivatalban, hogy meggyőzzem az illetékeseket, a szolgáltatóház mögötti földterület egy részét immár egyszer megvettük, az a mienk. - tájékoztatott a Szignet Kft. vezetője, Németh Zoltán, a 18 kereskedő képviselője szombat délelőtt, amikor várható volt, hogy összetűzésbe kerülnek a parkolási díjat szedővel. Az utolsó pillanatban, pénteken délután megszületett az egyezség, ugyanis Németh úr előtte vette magának a fáradságot, s bement a földhivatalba, ahol a tulajdoni lapokról kiderült, jogos a kereskedők tiltakozása. A hivatalban ezek után már nem a különböző érveket lövöldözték felé, hanem igyekeztek megegyezni vele. Ennek értelmében az üzletház kap tíz ingyenparkolót. Az már az ő gondjuk, hogy egymás közt - mivel 18-an vannak - hogyan osztják el a helyeket. Mindenesetre valószínű, hogy hamarabb megegyeznek egymással, mint az önkormányzattal, amely akkor is bakot lőtt, amikor az úgynevezett emelt parkolót is kiadta. Tudniillik utólag az is kiderült a már említett földhivatalban, hogy az a terület a Nemzeti Banké és az OTP-é. Tehát itt sem szedik jogosan a parkolási díjat! Várható, hogy rövidesen a két intézmény le fogja zárni mások elől ezt a mintegy 50 gépkocsinak helyet adó parkolót, amelyet, jegyezzük meg, már eddig is megtehetett volna jogosan. Tehát a 150 parkolóhely mintegy egyharmadát elveszítette a bérlő, az önkormányzat köthet vele új szerződést. Ez a történet, ugye, önmagáért beszél. M. A. A konok vállalkozás példája Balatonfüreden mintaszerűen újították fel a Dőry-villát Adjunk hálát a sorsnak, hogy a privatizációkor Túri József vállalkozó tulajdonába került a város méltatlanul elhanyagolt műemlék épülete, a Dőry-villa, melyet a helybeliek Astoria Szállóként ismernek - mondta Szalay László balatonfüredi polgármester szombaton este a felújított épület avatásán. A polgármester alapos áttekintést adott a patinás Dőry-villa építésének körülményeiről. Az 1860-as években a tihanyi apátsághoz tartozó területen még üres telkek feküdtek, ám az apátság később elhatározta, hogy királyi engedélyt kér a terület beépítésére. A villát Dőry Lajos Tolna megyei földbirtokos és alispán 1869-ben emeltette. Az épület már a XX. században, egészen az államosításig szállodaként üzemelt, majd irodaház lett, de igazi gazdára soha nem talált, elkezdődött fokozatos pusztulása. Túri József füredi vállalkozó 1993-ban vásárolta meg az omladozó ingatlant. A műemlék felújítása rengeteg kötöttséggel járt, de az irigység és a hivatali gáncsoskodás kíséretében következetes, konok munkával rendbe hozta az épületet, és Astoria néven magas kultúrájú és igényes, színvonalas vendéglátóegységet alakított ki benne. Az avatóünnepségen megjelent Mádai Péter országgyűlési képviselő, aki parlamenti interpellációjával jelentősen hozzájárult a felújítás engedélyezéséhez, a tulajdonviszonyok rendezéséhez. Nagy Jenő, a választókörzet országgyűlési képviselője modern korunk hősének nevezte Túri Józsefet, aki a rendszerváltást megelőzve rájött arra, hogy sikeres jövőnk a vállalkozásban rejlik. - Keller - Túri József füredi vállalkozó 1993-ban vásárolta meg az omladozó Dőryvillát Fotó: Áfrány Gábor Grafikus Révfülöpön Egyre patinásabban cseng a Balaton-part kulturális életében a révfülöpi Tóparti Galéria neve. A móló melletti kiállítóteremben több közismert művész után szombaton egy induló grafikusnak, Ágh Editnek adtak lehetőséget a bemutatkozásra. A két éve felfedezett amatőr művészt a közeli barát, a művészet világában bevallottan laikus dr. Németh Csaba háziorvos ajánlotta a nagyszámú érdeklődő figyelmébe. A láthatóan még magát is kereső alkotó grafikáin álomból, vagy talán fagyott üveg mögül felsejlő pasztellszínű arcok, madarak, szárnycsapások, fák merevednek homályos látomássá. A kiállításnyitó előtt nem sokkal a békéscsabai Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes mutatta be román, szlovák és magyar táncokból álló színes műsorát a Szigeti strand szabadtéri színpadán. Este a mólón pedig egy bolgár néptánccsoport szórakoztatta az üdülőket. Új színt hozott a nyári révfülöpi programokba a Fülöp sörkert, amelynek színpadán szombaton kubai estet rendeztek az Euro Salsa Band szereplésével. A nyár folyamán fellép a Benko Dixieland Band, a Badacsony Néptáncegyüttes, a dél-amerikai zenét játszó Alberto de la Torre és a Nuca-Liada együttes. gyá. SZÍNES KÉPEK: 4CQ cnn VIDEOKAZETTÁK engedménnyelW 209 900 Ft helyett 109 SJUU Ft ^ W ^ Q fi 0/ Ww. SONY TR 380: 159 900 Ft helyett 139 900 Ft J SONY MHC 650’ fcU /0 J PANASONIC NV-A1: 119 900 Ft helyett 109 900 Ft ■ MMoT ITíOoT/ ^*^*4*. ií»ss10% M f ' w \ engedmenrtye^^^BRj ■ PIONEER N-50: 79 900 Ft helyett l j HANGFALAK; BL-’ANASONIC SCF-CH32: } 4ftClÖ^ <10%, 15%7^í engedménnyel ,43k f SONY 55cm: \ BiTfffi PIONEER, SONY ff V87 pop Ft helyett 79 900 f\ Vv /O engedménnyel E| rádióerősítők M 55 cm TXT: \ ■&■ M Ml 10% engedménnyel ff , f 95 000 Ft helyett 89 900 Ft \ g—] OD PIOMEEH Mtk jpjr SONY TCK-315 deck: ^ PANASONIC 55 cm J SONY SEQ-711 y 55 cm tíz helyett 69 900 R Bk. __ ■ hangszínszabályzó: ey J 187 000 Ft helyett 76 900 Ft 1 OCuIllCS^^fi 1995. július 3., HÉTFŐ Ezt most még megúsztuk Egyelőre megnyugodhattak azok, akik gyest, gyedet vagy családi pótlékot kapnak, illetve azok, akiknek továbbra sem kell 44 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetni a szerzői honorárium vagy a mellékállásban végzett munka után. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem volt ez a meccs reménytelen az Alkotmánybíróság és az államháztartási reformot igen furcsán, éppen az átlagpolgáron kezdő kormány között. Némi kis reménységünk volt rá, hogy a távolabbi jövőbe toljuk a csapást, ugyanis nyilvánvaló, hogy a Bokros-csomag alkotmánysértő rendelkezések valóságos tárházát zúdította volna ránk. Elég csak a gyesre, a táppénzre és a szerzői honoráriumok 44 százalékra tervezett megadóztatására gondolni. Gyanítható volt tehát, hogy az Alkotmánybíróság még a július 1-jei életbelépés előtt megvétózza a Bokros-csomag azon pontjait, amelyek szerzett jogokat sértenek, vonnak meg menet közben, egyik napról a másikra rengeteg embertől. Az Alkotmánybíróságnak azt a mostanában oly sokat emlegetett középponti erkölcsi dilemmát kellett eldöntenie: vajon gazdasági kényszerhelyzetben előbbre valóvá válhat-e a fizetési mérleg egyensúlya az ember alapvető jogainál? Sólyom László, a legmagasabb bírói testület elnöke a döntés kihirdetésekor az állampolgári feleknek igen rokonszenvesen hangzón hangsúlyozta, s a 16 órának adott nyilatkozatában elismételte: a gazdasági szükség nem mentség az alkotmánnyal szemben hozott rendelkezésekre. A jogállamiság legalább akkora érték, mint a mérleg egyensúlya. Most, miután az Alkotmánybíróság elégtelennek minősítette és visszadobta a Bokros-csomag szóbanforgó részeit, a kormány gondolkozhat, ha nem a kismamákon, a gyerekeken és a táppénzre szoruló betegeken meg az alkotókon hozza be a szükséges 20-30 milliárd forintot, akkor kicsodán. Merthogy a költségvetési deficit természetesen maradt. Mindenesetre a tanulságok levonhatók az esetből. Elsősorban is ilyen nagy horderejű, széles tömegeket érintő döntéseket nem lehet alternatívák kidolgozása, a társadalommal való egyeztetés nélkül egyik napról a másikra meghozni. Azaz puccsszerűen nem lehet következetes gazdaságpolitikát folytatni. Másféle megoldásokat kell a jövedelemkivonásra alkalmazni, új megoldásokat kell keresni több pénzügyi szakértő bevonásával, hogy a következő törvények már, amelyek majd ebben a csomagban helyet kapnak, véletlenül se legyenek alkotmányellenesek. A teljességhez hozzátartozik, hogy az Alkotmánybíróság a legtöbb esetben nem magát az elképzelést, hanem véghezvitelének módját tartotta jogsértőnek. Tehát nem azt mondta például, hogy nem lehet a családi pótlék odaítélésénél figyelembe venni a rászorultságot, vagy hogy soha többé nem lehet a gyest és a gyedet megszüntetni vagy a munkáltatók nyakába varrni a dolgozók társadalombiztosítását. A döntés csupán arról szól, hogy a szociális juttatásokat nem lehet puccsszerűen megvonni, időt kell hagyni arra, hogy az érintettek felkészüljenek rá. Nem lehet megvonni attól az anyától a gyest, aki annak tudatában, hogy ez jár neki, merte vállalni a gyereket. A gyereket nem lehet visszacsinálni, ha már ott sír, etetni, gondozni kell. Na de hát hozzá kell szokni, hogy a pénzügyi világ emberei úgy általában szőrös szívűek és emberi szempontokat nemigen mérlegelnek. Azért van az Alkotmánybíróság, hogy közbeszóljon, ha kell. Különben is, idillien egyszerű volna a világ, ha az üdvös törekvések minden területen mindig karöltve masíroznának. Hova is? A ragyogó jövőbe természetesen. Bartuc Becsapva érzik magukat Megkérdeztük az alpolgármestert a Kállai-ügyről Közel két és fél éve, hogy Veszprém önkormányzata úgy döntött, hogy a Veszprémi Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium - az egykori Kállai - fenntartását az érsekség veszi át. Hosszú időn keresztül botránytól mentesen, példamutatóan történt a fokozatos átmenet. A szenvedélyek csak szinte az utolsó pillanatban izzottak fel, ugyanis az önkormányzat megvárta a módosított közalkalmazotti törvény életbelépését. Ezáltal az iskola azon dolgozói, akik nem kívánnak az érsekségi intézményben dolgozni, a korábban járó végkielégítésnek csak a felét kaphatják meg. Mindeközben a tantestület előtt Bors József alpolgármester is elismerte, hogy a pénteken átadott határozat már a harmadik volt a sorban, igaz - mint mondotta-, ez az érvényes és a végső. - Nem gondolja, hogy a tanári kar joggal érzi becsapva magát, mondván, az önkormányzat direkt kivárta a mostani törvénymódosítást, hogy fél végkielégítést kelljen fizetnie? - tettük fel a kérdést Bors József alpolgármesternek. - Kétségtelen tény, hogy egyfajta csalódottság érzékelhető. Ez azonban abból adódik, hogy a tanárok egy viszonylag korai időszakban kialakítottak maguknak egy álomképet. Ehhez képest a jelenlegi helyzet csalódást jelent számukra. Én már a nagypénteki tantestületi ülésen is lakonikusan csak anynyit mondtam: megvárjuk a törvénymódosítást. Csak akkor erre senki nem figyelt oda. - Nem érzi mégis cinikusnak döntésüket, hiszen ezzel az utolsó pillanatban az évtizedeken át jól dolgozó pedagógusok zsebéből - hivatkozva az önkormányzat pénzhiányára - kihúzzák a végkielégítés felét? - Én nem ilyen pénzközpontúlag közelíteném meg ezt a kérdést. Sokkal inkább azt szeretném, hogy valamennyi itt dolgozó pedagógus találjon magának szívéhez közel álló munkahelyet, ahol tényleg eredményesen tud dolgozni. Sajnálom, hogy a törvénymódosítás során az Országgyűlésnek nem volt annyi ereje, hogy azt is belevegye a törvénybe, hogy az egyházi fönntartású iskolákban dolgozók is közalkalmazottak legyenek, ugyanúgy, mint az önkormányzati iskolákban. Ez lenne a becsületes és a korrekt. - tóth -