Napló, 2001. július (Veszprém, 57. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-16 / 164. szám
2001. július 16., HÉTFŐ Alvilági buzgó mócsingok ■ Gombás Gabriella Maffiaellenes központunkban attól tar- ||j tanak a szakemberek, hogy egy-egy meg- W figyelt alvilági csoportban több a vamzer, |H W mint a bűnöző. Ugyanis - az évszázados hagyományoknak megfelelően - a bűnül- löpdözőszervek akkor hatékonyak, ha besúgói -finomabban ügynökei - vannak. E tisztes foglalkozást űző szakik szaporodtak el mostanában olyannyira, hogy a maffiaellenes központot elfogta a pánik. Szakemberek szerint elszabadult az ügynökpokol, ugyanis hazánkban vagy tíz olyan hatóság működik, amely legálisan jogosult az ügynökök foglalkoztatására, ám nincs ember ebben az országban, aki meg tudná mondani, kik ezek, hányan vannak és kinek dolgoznak. Állítólag nem ritkaság, hogy amikor a hatóság beszervezett emberének végre sikerül beépülnie a bűnszervezetbe, ott már egy féltucatnyi másik hatósági spicli buzgólkodik, így azután derék ügynökeink a bűnszövetkezet tagjai helyett egymást figyelik meg, és csak a leleplezésnél derül ki, hogy a nagy erőkkel folyó nyomozás során elvetemült gazember helyett egy buzgó mócsing került hurokra. A helyzet legalább annyira kellemetlen, mint amennyire kabaréba illő. A belügyminisztériumi szakértők szerint a fedett nyomozókról, besúgókról és egyéb ügynökökről, azok megbízhatóságáról és feladatairól semmilyen nyilvántartást nem vezetnek. A különféle titkosszolgálatok meg a rendőrség mellett mostanság már az adórendőrség meg a határőrség és a vámhatóság is alkalmazhat titkos ügynököket. El tudom képzelni, milyen káosz uralkodhat egy bűnszövetkezetben, amely gazdasági társaságok fedőneve alatt tartja karban a vállalkozását, és amelyben egymásról nem tudván ügynökök sokasága sertepertél. A rendőrségi vamzer hamis információkkal traktálja az adóügynököt, aki megkörnyékezte a titkosszolgálati ürgét, az pedig épp egy pénzügyőr után szimatol. Képzeljék el, amikor a kétbalkezes ügynökök nyüzsgő hada kiszorítja a bűnszövetkezetből a megélhetéséért küszködő maffiózót. Aztán különféle szaftos jelentések nyomán megindulhat a rendőrségi eljárás. Aggódik a maffiaközpont, hogy egy, a fentihez hasonló krimifilm-paródiába illő helyzet „komoly ellentéteket szíthat a különféle nyomozóhatóságok között”, ezért jónak tartaná a rendcsinálást. Én is aggódnék, ha nem tudnám, kivel működök együtt és kivel állok szemben. Pláne, ha az lenne az egyetlen dolgom, hogy éppen ezt tudjam a legpontosabban. Szurkapiszka a barátságról ■ Donát Róbert A barátság olyan érdekközösség, amelyben, ha megszűnik az érdek, megszűnik a közösség is. * Ha csalódsz a barátodban, csalódsz az emberismeretedben is, tehát közös a kudarc. Jól jegyezd meg: ha összevesztél a barátoddal, pontot tettél egy mondat végére, és nem kérdőjelez. # Logikus, hogy csak nő lehet egy férfi testi-lelki jó barátja. # A főnököd sosem lehet a barátod, legfeljebb jó ismerősöd. FÓKUSZ Medgyessy kampánycsapata A tízeknél együtt van a tapasztalat, professzionalizmus és lendület i S. Bonnyai Eszter Mesterházy Attilával, a Veszprémből elszármazott, de még mindig szorosan ide kötődő fiatal szocialista politikussal nemrég arról beszélgettünk, miként választott pályát és pártot, milyen célokat kíván a jövőben megvalósítani. Ha sejtette is, nem említette, ami mostanra tény: tagja lett annak a Medgyessy Péter által felkért tízfős csapatnak, amely a szocialisták kormányfőjelöltjének személyes választási kampányát jeleníti meg. A Tízek Társasága a Petőfi Sándor és Jókai Mór által 1846- ban létrehozott, fiatal írókat és költőket tömörítő szervezettől kölcsönözte a nevét. Tagjai — elvileg egy-egy szakterület felelőseként - a kormányfőjelölt mellett Kovács László pártelnök, Szili Katalin (45), Gy. Németh Erzsébet (39), Nagy Nóra (27), Juhász Ferenc (41), Keller László (46), Mandur László (43), Tóbiás József (30) és Mesterházy Attila (27). - Milyen módon történt a tízek kiválasztása? - kérdeztem a csapatot a nemzeti kiegyezés és az európai ügyek felelőseként erősítő veszprémi fiatalembert. - Több újságban megjelent, hogy a Tízek Társaságán belül konkrét szakterületek kerültek leosztásra, ám ez nincsen így. Hivatalos bemutatkozásunkkor természetesen azon gondolatainkat igyekeztünk a sajtóval megosztani, amely területeken a legtöbb tapasztalatot, jártasságot szereztük. A cél azonban sokkal inkább az, hogy az MSZP értékeit, értékrendjét közvetítsünk, illetve hogy minél több helyzetben és kérdésben álljunk a nyilvánosság rendelkezésére. A Tízek Társaságának tagjai tehát nem léptek olyan politikusok helyébe, akik korábban az adott szakterületeket képviselték. A személyeket Medgyessy Péter széles körből, hosszas mérlegelés után választotta ki. A konkrét szempontjait nem ismerem, de köztudottan törekedett rá, hogy legyenek a csapatban új arcok, adott legyen a tapasztalat, a professzionalizmus és a lendület. Az idősebbek, a középgeneráció és a fiatalok részvétele a társaságban jelzi, hogy az MSZP-n belül a nemzedéki összefogás nemcsak szavakban, de tettekben is megvalósul. Az önökre bízott kormányfőjelölti kampánynak melyek lesznek a főbb jellemzői, mikor kezdenek hozzá és hogyan? - Nem vagyunk sem politikai döntéshozó centrum, sem árnyékkormány, így a feladatunk mindössze az, hogy az MSZP által megfogalmazott elképzeléseket megfelelő módon közvetítsük. A bemutatkozással a munka elkezdődött, és nagyon intenzív tizenegy hónap áll előttünk. - Nálunk is kezd divatba jönni a harsány, populáris, amerikai stílusú kampányolás, pedig a magyar ízléstől ez meglehetősen idegen és könnyen a visszájára fordulhat. Hol a határ, amikor a kampány még modern és hatékony, de nem visszatetsző? - A kommunikáció és a PR voltaképpen egy technika. Az MSZP mindig is vigyázott rá, hogy ezeket olyan eszközként kezelje, amelyeknek segítségével a gondolkodásmódunkat, a szocialisták által képviselt tartalmat ismertethetjük meg az emberekkel. Ebben pedig a tisztesség és az őszinteség a legfontosabb. Számunkra meghatározó szempont, hogy az ígéreteink szakmailag megalapozottak, teljesíthetők és számon kérhetők legyenek. Ezzel szemben a Fidesz ma is naponta ereget fel olyan „PR-luftballonokat”, amelyeknek a megvalósulása már csak az új ciklusban várható, vagyis a következő kormányzat pénzét, adófizetői forintjait költik. Ha már az árnyékkormányt említette az imént, ennek felállítását sokan tartanák célravezetőnek. Van ilyen szándék a pártban? — Nem tudok róla. De nem is hiszem, hogy ezen múlna egy kampány sikere. Sokkal fontosabb, hogy vannak-e a pártnak olyan emberei, akik a győzelem után alkalmasak a vezető államigazgatási és politikai pozíciók betöltésére. Bátran mondhatom, hogy az MSZP bármelyik posztra több jó jelölttel is rendelkezik. Mesterházy Attila: - Számunkra meghatározó szempont, hogy az ígéreteink szakmailag megalapozottak, teljesíthetők és számon kérhetők legyenek Fotó: Gáspár NAPLÓ 5 RÖVIDEN Vízbe fulladt egy fiatalember Budapest(mti) Belefulladt egy 19 éves fiatalember szombaton este Baján a Sugovica folyóba. A szerencsétlenül járt férfi a közeli Dunafalváról egy nagyobb baráti társasággal érkezett a halászléfőző versenyre. A fiatalok a Petőfiszigeten szálltak meg, és este a halászléfőző verseny után a városból vissza akartak úszni a szigetre. A szemtanúk elmondása szerint a fiatalember a folyó közepén kezdett el segítségért kiáltozni. Egyik barátja visszaúszott érte, de nem tudott segíteni, mert a fuldokló őt is többször lerántotta a víz alá. A holttestet tegnap hajnalban emelték ki a folyóból. Nagymama és unokái halála Ópusztaszer (mti) - Egy nyolc, egy tizenkét éves gyermek és a nagymamájuk vesztette életét abban a közúti balesetben, amelyet Ópusztaszeren szombaton éjjel egy Opelt vezető férfi okozott. B. Péter 48 éves sándorfalvi lakos egy kerékpárt toló nőt és két gyermeket került ki az úton, közben összeütközött a szemből érkező Trabanttal. A Trabantot vezető idős csongrádi férfi kiesett az autóból. A kocsi az ütközéstől kigyulladt, három utasa, a vezető felesége és szegedi unokáik, a nyolcéves P.R.és a 12 éves P. O. a tűzben életüket vesztették. A tűzoltók odaérkezésekor az egész utastér lángolt, kiszabadították a bent lévőket, ám segíteni már nem lehetett rajtuk. Mindkét autó vezetője súlyosan megsérült, kórházba szállították őket. B. Péter ellen halált okozó közúti baleset alapos gyanúja miatt indít eljárást a rendőrség. Igazodik-e a státustörvény az Európai Unió normáihoz? ■ Ármás János Brüsszel/Budapest Az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalásokon az elmúlt időszakban elért magyar eredmények ellenére az Eurobarometer Brüsszelben közzétett legfrissebb közvélemény-kutatási adatai szerint az EU- polgárok körében jelenleg a Magyar Köztársaság előtt Lengyelország a legszívesebben látott jelölt. Nyilvánvalóan ezt az álláspontot még nem befolyásolhatták a magyar Országgyűlésben elfogadott státustörvény, illetve az arra érkezett első, elsősorban szlovák és román reagálások, ám érdemes megvizsgálni: a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény mennyiben hozható összhangba az Európai Unióban a személyek szabad mozgását szabályozó schengeni egyezménnyekkel. A schengeni egyezmények rendszerét (1985, 1990) az Európai Közösség legszorosabban együttműködő tagállamai — Benelux-államok, Németország és Franciaország - hozták létre azzal a céllal, hogy a mélyülő politikai és a szélesedő gazdasági integráció lehetőségeit tovább bővítsék az egymás közötti határok folyamatos megszüntetésével. (Azóta Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország, Ausztria, Dánia, Svédország és Finnország is csatlakozott, az EU-tagok közül Nagy-Britannia és Írország nem, az EU-n kívülről viszont Norvégia aláírta az egyezményt és alkalmazza annak szabályait.) Schengen ma már az EU békés igazságügyi együttműködésének szerves része, amely az unió egyik „alappillére”. Céljai: az uniós polgárság kiterjesztése, a belső határokon való személyi ellenőrzések leépítésével együtt az egységes menekültügyi és bevándorlási politika alkalmazása, együttműködés a rendőrség és az igazságszolgáltatás területén. Tehát: a schengeni egyezményeket elfogadó tagországok állampolgáraival (valamint a jogszerűen ott tartózkodó külföldiekkel) szemben megnyilvánul egy különösen nagyfokú bizalom, ami biztonságot is garantál, ám ezért a „schengeni határokon” (lényegében az EU határain) rendkívül szigorú beléptetési szabályokat vezettek be. Ennek ugyanúgy célja és része a drogturizmus elleni küzdelem, a menekültügyi és menedékpolitika, mint az idegenrendészeti vagy a rendőrségi együttműködési Keretekkel, de mégis pontosan szabályozzák a munkavállalók szabad mozgását, a családtagok utazását, a szakképesítések elismerését. A schengeni egyezmények az 1997-ben elfogadott, az Európai Uniót megújító amszterdami szerződés óta az EU jogrendszerébe, a közösségi vívmányokba (acquis communautaire) tartoznak, tehát az EU-ba a jövőben belépő államoknak kötelezeően vállalniuk kell, hogy a tagság elérésének pillanatától vagy hosszabb-rövidebb átmeneti idő után átveszik és alkalmazzák ezeket. Nézzük a schengeni egyezmények szempontjából is - a határon túli magyarokról szóló úgynevezett státustörvényben szereplő kedvezményeket! 1. Magyar igazolvány a szomszédos országokban élő és nemzeti hovatartozásukat bizonyítani tudóknak, velük egy családban élőknek. 2. Ingyenes utazás a hat évnél fiatalabb és hatvanöt évnél idősebb személyek számára Magyarországon, további kedvezményes jogosultságok egyéneknek és csoportoknak. 3. Naptári évenként három hónapra szóló munkavállalási lehetőség a hatályos magyar törvények értelmében, külön jogszabály hoszszabb időszakra is engedélyt adhat. (Jelezni kell, a státustörvény foglalkozik még az egészségügyi ellátásban, illetve az oktatás-kultúra területén nyújtandó kedvezményekkel, lehetőségekkel.) Honnan lesz érvényes az utazási kedvezmény, s addig hogyan jut el a kedvezményezett? Az elmúlt időszakban több felelős EU-politikus kifejtette, szeretné, ha a Magyar Köztársaság már részt venne a 2004-es európai parlamenti választásokon, aminek természetes feltétele a magyar EU-tagság. Várhatóan addig tényleg befejeződhetnek a csatlakozási tárgyalások, amelyeknek egyik, már említett, alapvető feltétele a közösségi jog, a közösségi vívmányok átvétele. Az ezen írásban vizsgált kérdést szem előtt zárva: a schengeni egyezmények alkalmazása is. Felmerül néhány kérdés. A magyar EU-tagságot követően országunk lesz a schengeni határ. Ez tény. Viszont miként lesz összeegyeztethető a szigorú beléptetési rendszer - az időközben már néhány állammal viszszaállított, várhatóan tovább bővülő vízumkényszert is figyelembe véve - a magyar igazolvánnyal? Az EU-n belüli, „schengenen belüli” szabad mozgás és munkaerő-áramlás elve egyeztethető-e a határainkon túli magyarok munkavállalási lehetőségeivel? Honnan lesz érvényes az utazási kedvezmény, s addig hogyan jut el a kedvezményezett? Utalhatnánk most az Eurobarometer jelzésére, de ennél fontosabbak Szlovákia és Románia a státustörvény elfogadása után ismertté vált reakciói. Politikai reakciók, egyértelműen. Ezzel szemben a státustörvény és a schengeni egyezmények is a jog szikár nyelvén megfogalmazott szövegek. Ha tényleg így van, akkor összevethetők és sürgősen — összevetendők. A magyar EU-csatlakozást követően országunk határa lesz a „schengeni határ” Illusztráció: Mario Ramos