Napló, 2002. január (Veszprém, 58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-14 / 11. szám

2002. január 14., HÉTFŐ FÓKUSZ Státustörvény vagy schengeni elvek? Az európai uniós csatlakozásig meg kell szüntetni az ellentmondásokat a kettő között ■ Ármás János Egyre terebélyesedő diplo­máciai bonyodalmat, illetve belpolitikai vitát okoz és egyértelműen a választási kampány részévé vált a ha­táron túli magyarokról szóló kedvezménytörvényhez (státustörvényhez) csatolt, Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román kor­mányfők által aláírt, vala­mennyi román állampolgár részére magyarországi munkavállalást biztosító egyezmény, egyetértési nyi­latkozat. Az alábbi elemzés, hangsú­lyozottan kerülve a politikai ál­lásfoglalást, kizárólag az Euró­pai Unió jogi normái alap­ján vizsgálja a kérdést. Ezt a megközelítést egyértelműen indokolja a Magyar Köz­társaság EU- csatlakozása, rögzítve a tényt: uniós tagságunk egyik (megha­tározó) alapfeltétele a közösségi vívmányok és a közösségi jog átvétele, illetve az alkalmazás képessége. Az Európai Közösségek az Egységes Európai Okmánnyal 1987-ben megalkották a belső piac alapjait, amelyen belül - többek között - a személyek szabad mozgása alapelvének megvalósulását tűzték ki célul. Az Európai Uniót létrehozó Maastricht szerződéssel (1993) a belső piac megvalósult. Az EU-polgárok jogosultak arra, hogy az unió területén szabadon utazzanak, mindennemű határ­­átlépési formalitás kötelezettsé­ge nélkül. Még 1985-ben egy (a név­adó) luxemburgi kisvárosban fogadták el az első Schengeni egyezményt. Idővel Dánia, Íror­szág és Nagy-Britannia kivéte­lével valamennyi tagállam csat­lakozott a végérvényesen 1995- ben életbe lépett, az Amszter­dami szerződéssel (1997) a kö­zösségi vívmányokba (acquis communautaire) emelt, így az új tagállamok részére már kötele­ző jogszabályhoz, amely ki­mondja: az EU külső határainál igen szigorú beléptetési, idegen­­rendészeti ellenőrzést kell alkal­mazni. Ennek ugyanúgy cél­ja a drogturiz­­mus elleni küzdelem, a menekültügyi és menedék­politika, mint az idegenren­dészeti vagy a rendőrségi együttműkö­dés. A státus­törvény és az ahhoz csatolt magyar-román egyetértési nyilatkozat szem­pontjából is különösen fontos: a schengeni normák keretek­kel, de mégis pontosan szabá­lyozzák a munkavállalók sza­bad mozgását, a családtagok utazását, a szakképesítés elis­merését. A státustörvény kedvezmé­nyei: 1. Magyar igazolvány a szomszédos országokban élő és nemzeti hovatartozását bizo­nyítani tudóknak, illetve csa­ládtagjaiknak. 2. Ingyenes uta­zás a hat évnél fiatalabb és hat­vanöt évnél idősebb szemé­lyek számára Magyarországon, további kedvezmények egyé­neknek és csoportoknak. 3. Naptári évenként három hónap­ra szóló munkavállalási lehető­ség a hatályos magyar törvé­nyek értelmében, külön jogsza­bály hosszabb időszakra is en­gedélyt adhat. A kedvezmény foglalkozik még az egészség­­ügyi ellátásban, illetve az okta­tás-kultúra területén nyújtan­dó kedvezményekkel, lehető­ségekkel is. A magyar-román egyetértési nyilatkozat ki­mondja: „Minden román állam­polgár, származására való te­kintet nélkül, a Magyar Köz­társaság területén érvényes munkavállalási engedély alap­ján ugyanazokat a munkavál­lalási feltételeket és elbánást élvezi.” Szemben áll tehát az EU-t, annak polgárait védő „schenge­ni szigor” és a státustörvény en­gedménye. Szemben áll az EU egyik „szabadsága”, a szemé­lyek szabad mozgása, a közös­ségen belül a szabad munka­­vállalás joga és a magyar-ro­mán egyetértési nyilatkozat. Kérdések, amelyeket a csatla­kozási tárgyalások befejezésé­ig mindenképpen tisztázni kell: a schengeni egyezményekben előírt határőrizeti és idegen­­rendészeti normákat a magyar­igazolványok kiadásával fe­lülírhatja-e a státustörvény, il­letve az EU-polgárok joga a közösségen belüli szabad mun­kavállaláshoz miként egyeztet­hető össze az egyetértési nyilat­kozattal? Az Európai Bizottságnak a Magyar Köztársaságról készí­tett 2002. évi országjelentése kimondja: „...e Törvény (a stá­tustörvény - a szerk.) néhány rendelkezése látszólag ellentét­ben áll a kisebbségvédelem álta­lánosan elfogadott európai nor­máival, amint azt az Európa Ta­nács a Joggal a Demokráciáért Bizottsága (Velencei Bizott­ság) 2001. október 19-én elfo­gadott jelentése megállapította: (...) ...a Törvényt legkésőbb a csatlakozáskor összhangba kell hozni a közösségi vívmányok­kal, mivel az jelenleg nincs összhangban a diszkrimináció tilalmának a Szerződésben rög­zített elvével”. Uniós tagságunk egyik alapfeltétele a közösségi vívmányok és a közösségi jog átvétele, illetve az alkalmazás képessége. Tisztázni kell: a schengeni egyezményekben előírt határőrizeti és idegenrendészeti normákat a magyarigazolványok kiadásával felülírhatja-e a státustörvény? Fotó: mti Tegeződős tolakodás ■ Gombás Gabriella Itt van kérem adat- és személyiségvé­delmünk legújabb gyöngyszeme! Íme ez a boríték, rajta a nevem, X. Y.-né, cím, irá­nyítószám. A borítékban levél, tájékoztató vagy mi, mellette még egy boríték meg­címezve, mármint hátha visszaküldöm a tőlem kért adatokat. A küldemény egy kft.­­től érkezett, de nem ez a cég levelezget velem, hanem egy kül­földi dohányipari vállalkozás. Nagy cég, a levél is flancos, drága papír, rajta színes kép és szöveg. Az aláírás: A ... (cég­név) csapat. A dohánygyári csapat kedves X.-nének, azaz a nevemen szólít, és az első mondatában annak örvendezik, hogy jelent­keztem a játékukra (nem jelentkeztem), és megadtam az ada­taimat (nem adtam meg). Meg is köszöni szépen, és megma­gyarázza, „ ahogyan ott is hallottam”, a cég csak a 18 évesnél idősebbeknek nyújt információt a termékeiről. Mondanom sem kell, halvány fogalmam sincs, hol van az „ott”. „Kérjük, írásban is erősítsd meg a telefonon bemondott adataidat. ” Egyrészt nem adtam semmiféle adatot, másrészt sok ifjú dohányosnak a nagyanyja lehetnék, a jópofa csapat eltekinthetne a tegeződéstől. Harmadsorban azt sem tudom, milyen nyereményjátékról beszélnek. A fenti szöveg alatt két sor, picinyke betűkkel, semmilyen szöveghez nem kötve közli velem: „kátrány 12 mg, nikotin 0,8 mg”. Hogy hol és mihez viszonyítva, az nem számít. Alatta egy nyíl, egy csík, és következik (nagy betűkkel) a kötelező mondat: a kedélyes társaság arra figyelmeztet, hogy a dohányzás sú­lyosan károsítja az egészségemet és a környezetemet is. „Ha bármilyen pontatlanságot észlelsz, javítsd ki alul.” Hát ez az! Sem alul, sem felül semmi pontatlanságot nem ész­lelek! Sőt! Túlságosan is pontosak a levél alsó harmadában elhelyezett adatok: ismét ott a nevem, születési adataim, lak­címem, telefonszámom. Majd a következő: „Általában. ... Lights. Alkalmanként. Nincs cigarettamárka.” Kérem szépen, ők tudják. A kedélyes csapat mindent tud, kivéve, hogy mit szívok alkalmanként. Szerintük pont az ő cigarettájukkal károsítom az egészségemet. Pedig általában sem dohányzom, alkalmanként meg pláne nem. Viszont al­kalmanként valóban súlyosan károsítja az egészségemet a fentiekhez hasonló tolakodás, a magánéletembe való kukko­lás, a nyereményjátékos ködösítés, és az, hogy jó kedélyű úgynevezett marketingmenedzser-csapatocskák letegezve ok­­tatgatnak. NAPLÓ 5 RÖVIDEN Nem nyert a kerékpárút Budapest/Veszprém (h. é.)­­ A megyeszékhelytől Balatonalmádiig vezető ke­rékpárút Szentkirályszabad­jától folytatódó szakaszára beadott pályázat nem járt si­kerrel - tudtuk meg Mazák György veszprémi alpolgár­mestertől. Az ok, hogy a bala­tonalmádi szakasz egy része magántulajdonban lévő terü­leten haladna át, s itt az idő­közben elhunyt tulajdonosok örököseit nem sikerült teljes mértékben felkutatni. Ezért a kerékpárút építési engedélye sem volt jogerős. Dr. Hor­váth Balázs országgyűlési képviselő arra biztatta az ön­­kormányzatokat, hogy febru­árban újból adják be a pá­lyázatot. Ha addig sikerül pótolni a hiányosságokat, ak­kor a képviselő mindent megtesz, hogy sikerrel járjon a pályázat. Lakástűz egy halottal Mikepércs (mti) - Feltehe­tően ágyban dohányzás oko­zott tüzet szombaton este a Debrecen melletti Mikepércs egyik lakóházában, a lángok­ban egy férfi életét vesztette. A tűzesethez riasztott tűzol­tók már nem tudták megaka­dályozni, hogy a vályogépü­let teljesen kiégjen. Az ott la­kó 42 éves férfi holttestére az oltás után találtak rá. Öt autó ütközött Budapest (mti)­­ Óriási du­gó alakult ki szombaton a fő­városban a BAH-csomópont környékén, mivel öt személy­­gépkocsi összeütközött a Bu­daörsi út kivezető oldalán. A tél veszélyei: fagyások és kihűlések Öltözködésünkkel és életvitelünkkel elkerülhetjük a nagy hideg miatti gondokat . Dr. Lavicska Kálmán Budapest (mti) - Igen cu­dar, kemény az idei tél. A napilapok hasábjain el­rettentő adatok látnak nap­világot kihűlésekről, fagyá­­sokról, hajléktalanok lefa­gyott lábujjai borzasztanak bennünket. A tévédoktor öltözködési, életviteli taná­csokat ad a fagyások és kihűlések elkerülése érde­kében. Mi okozza a legtöbb téli tragédiát? Nem kell az időben vissza­nyúlnunk. Elég, ha az idei tél tapasztalatait sorjázzuk: elő­fordult, hogy valaki mozgás­­képtelen részegre itta magát, majd barátai kérlelése ellené­re bátran kitántorgott a mínusz tizenöt fokos éjszakába. Más­nap találtak rá egy árokban, kihűlt. Volt, aki megkísérelte épülő házában, fűtés nélkül átvészelni a mínusz tizennyolc fokos éj­szakát. Nem sikerült, ő is kihűlt. A kriminológiából ismert eset: leütöttek valakit egy szóra­kozóhely előtt, és nem segítet­ték fel, hanem otthagyták. Reg­gelre kihűlt. Elengedhetetlen a megfelelő munkaruházat is ilyenkor. Egy szabadban dolgozó munkás érezte ugyan, hogy a gumicsiz­mája nem igazán tartja távol a lábaitól a nedvességet. Még­sem húzta le, hanem kitartóan dolgozott benne tovább, egé­szen estig, amikor már mínusz 16-ot mutattak a hőmérők. Mindkét lábáról 2-2 ujjat am­putálni kellett, és sarkain soká­ig tartó fagyásos fekély kelet­kezett. Szervezetünk hőmérsékletét csak addig szabályozza az agyunkban lévő úgynevezett hőközpont, amíg a külső hőmér­séklet megengedi. Abban a pil­lanatban, amikor a hőmérséklet annyira alacsonyra csökken, hogy a ruházatunk már nem ké­pes védelmet nyújtani a hideg ellen, ez az irányító-szabályozó szerep megszűnik. Hőközpontunk szerepe A védekező mechanizmusa­ink (didergés, remegés) még egy darabig próbálkoznak pluszhő termelésével, de ez sem tart sokáig. Az elfogyasztott al­kohol pedig rásegít: hőérzetünk is megváltozik. Csökken a test­hőmérséklete, lelassulnak az életfunkciók, és állítólag szép, színes álmok kíséretében kihű­lünk. (Régi megfogalmazás sze­rint megfagyunk.) A nedves lábbeli, a szoros zokni vagy cipő, a hosszú álldo­­gálás vagy ülés ilyen kemény te­leken, mint az idei, szinte észre­vétlenül okozhat fagyási sérülé­seket a lábon. De előfordulhat más testrészeken is, például ké­zen, fülön, ajkakon. Mit tehetünk fagyhalálra (ki­hűlésre) ítélt embertársunkkal, ha ráakadunk? Régen azt tartot­ták helyesnek, ha nem vitték meleg helyre, hanem a hóban levetkőztették, és hóval dör­zsölték a testét hosszú ideig. Ma már úgy tartjuk, hogy a szabad­ban fekvő embert azonnal meleg helyre kell vinni, s az a legjobb, ha azonnal intenzív osztályra szállíttatjuk, és a fokozatos fel­­melegítését a meleg infúziókkal és egyéb orvosi manőverekkel a szakemberekre bízzák. A Menhely Alapítvány krízisbusza éjszaka is járta a fővárost, hogy segítsen a rászorulóknak. A diszpécserszolgálathoz beér­kezett bejelentések alapján felkeresték a kritikus helyzetbe ke­rült hajléktalanokat, akik számára élelmiszert, forró teát, taka­rót vittek. A képen: Breitner Péter szociális munkás beszélget egy hajléktalan férfival, aki a X. kerületi Gyógyszergyár úti er­dőben lakik többedmagával mtt-fotó: Tóth Gyula Legjobb védekezés a megelőzés Mint minden betegségnél, így a kihűlésnél és a fagyási sé­rüléseknél is a legjobb védeke­zés a megelőzés. Szeszes italt kőkemény hidegben igen nagy mérséklettel fogyasszunk. Öl­tözködésünk legyen ódivatúan meleg és réteges. (Láttam kö­römcipőbe fagyott gyönyörű női lábat egy sima autódefekt miatt, kezeltem hetekig hólyag­hurutot mínusz tíz fokban fel­vett tangabugyi miatt.) A legfontosabb teendőnk: so­ha senkit ne hagyjunk magára a nagy hidegben.

Next