Napló, 2004. május (Veszprém, 60. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-22 / 119. szám

2004. május 22., SZOMBAT HÉTVÉGE R­ejtett dimenziók ■ Szíjártó János Számos rejtélyes, megfejthetet­len felettség kíséri életünket. So­kan tudomást sem vesznek ezekről, míg néhányan éjt nap­pallá téve gondolkodnak, kutat­nak, próbálják felfogni a felfog­­hatatlant. Mi az, hogy az űr vég­telen, vagy mit jelent, hogy az általunk ismert három plusz egy dimenzión kívül még van né­hány számunkra láthatatlan. Térben és időben mekkora a vi­lágegyetem, és az általunk lát­ható csillagok fénye a galaxis mikori állapotát tükrözi? Dr. Berke József, a Veszpré­mi Egyetem Georgikon Mező­gazdaság-tudományi Karának keszthelyi okleveles fizikusa nem lepődött meg ezeken a hét­köznapi beszélgetéseink során is gyakran feltett, de nehezen megválaszolható kérdéseken. Mint mondja, már készül egy nyári, keszthelyi konferenciára, ahol ezek a különleges témák is napirendre kerülnek.­­ A könnyebb érthetőség kedvéért hadd kanyarodjak egy kicsit vissza oda, hogy egyálta­lán mit értünk egy vagy nulla di­menzión. A kettőt könnyen el tudjuk képzelni, ha például egy síkot veszünk, a háromnál pedig elég, ha a klasszikus térkoordi­nátákra gondolunk. Az egy di­menziót egy vonallal lehet ábrá­zolni, ahol például egy hangya kényelmesen tud közlekedni két irányba. A nulla dimenziót ezek alapján egy pontban tudnánk meghatározni. De ha növelem a dimenziók számát, akkor az már sokak számára nehezen képzel­hető el vizuálisan. Tulajdonkép­pen Einstein volt, aki ebbe a kér­déskörbe bevezette az idő fogal­mát, ami negyedik - vagy plusz egy - dimenzióként határozta meg az időt. - Mikor kezdtek el foglalkoz­ni az újabb dimenziók létezésé­nek lehetőségével? - 1919-ben két tudós, Klauza és Klein vetette fel egy ötödik létezését úgy, hogy tulajdon­képpen az is itt van, csak begyű­­rődött. Ezt úgy kell érteni, hogy nem terjedt ki annyira, mint a többi, de leírható, kezelhető. Az egész anyagot elküldték Eins­teinnek, aki először érdekes el­gondolásnak nevezte, de na­gyobb jelentőséget nem tulajdo­nított neki. Legalábbis egy ide­ig. Most ugranék az időben egy kicsit a könnyebb érthetőség kedvéért, hiszen jelentős előre­lépést hozott a kölcsönhatások vizsgálata. Ebből négyet isme­rünk, a gyenge, az erős, az elekt­romágneses és a gravitációs, amelyeket pillanatnyilag füg­getlennek tekinthetünk, bár pró­bálták ezeket „összegyúrni". Szintén nagy jelentősége volt a dimenziók kezelésében az úgy­nevezett húrelméletnek, amely­nek alapvetően az a célja, hogy egy egységes elméleti rendszer­ben levezethető legyen az egész univerzum időbeni fejlődése. Itt már rájöttek a tudósok, hogy na­gyon kevés a már ismert négy dimenzió és a kölcsönhatások­hoz, valamint a húrelmélethez kapcsolódó vizsgálatok, elmé­letek kidolgozása során tíz plusz egy - a plusz mindig az időt je­lenti- dimenzió létezését állapí­tották meg. Ezt úgy értelmezték, hogy a három térdimenzió mel­lett van még hét, amit azért nem érzékelünk, mert azok begyű­­rődtek. - Mit kell értenünk a begyű­­rődés fogalmán? Egyáltalán, a három térdimenziós aggyal ren­delkező ember számára hogyan értelmezhető az a másik hét? - A klasszikus példa a locso­lócsőből levezethető. Messziről nézve ez csupán egy vonalnak látszik, de ha közelebb me­gyünk, akkor már látjuk, hogy a csövön nemcsak hosszában, ha­nem merőleges irányban is köz­lekedhetnek a hangyák. De ha képzeletben a hossztengellyel merőlegesen eldaraboljuk a csö­vet, akkor ugyanúgy elképzel­hetjük a begyűrt dimenziókat. Azonban ez csak akkor látható, hogy közel megyek hozzá, vagy esetleg benne élek. A két fő irányzat a kilenc vagy tíz plusz egy dimenziót tartja elképzelhe­tőnek, a már említett kölcsönha­tások „bedolgozásával”, azon­ban ezek csakis akkor lehetné­nek láthatók az univerzumban, ha az időben visszafelé tudnánk haladni az ősrobbanás extra kö­rülményeihez. A nagyon távoli csillagok fényéből egyébként ma már tudnak következtetni a mi galaxisunk korábbi viszo­nyaira, de magára az ősrobba­násra már nem. - Az ősrobbanás előtti álla­potban a tudomány mai állása szerint hány dimenzió létezett? - Az egyik elmélet szerint a tízből akkor csak a három fejlő­dött ki, ami egyáltalán megala­pozta a mai életünket. Ha több vagy kevesebb alakult volna ki, mi sem léteznénk. Azonban ide­tartozik még egy nagyon érde­kes elképzelés, a tört dimenzió fogalma. Ezt úgy tudjuk elkép­zelni, hogy veszünk egy síkot, mondjuk egy papírlapot. Ha van ezen egyetlen pont, akkor azt egy dimenziónak vehetjük, ha több összetartozó van, akkor azt már 1 és 2 közötti értékkel hatá­rozhatjuk meg, hiszen a kettőről már csak akkor beszélhetünk, ha a papírlap tele van ponttal. - A téridő meghajlítása mennyire kapcsolódik az álta­lunk nem érzékelt dimenziók­hoz? Példaként azt szokták fel­hozni, hogy egy papírlapon két pont közötti távolság a lap be­hajtásával nullára csökkent­hető.­­ Ez a kérdés már a sci-fi irá­nyába mutat és igazából csak a különböző feltételezésekre ala­pozható maga a térhajlítás és az ehhez kapcsolható esetleges utazás. A térdimenziók össze­gyúrása alapján elképzelhető, hogy az ember hihetetlen távol­ságokat tehessen meg minimális idő alatt. Ha például egy fekete lyukat nézek, akkor ott van egy olyan objektum, ahova a mi is­mereteink szerint csak befelé áramlik minden. Nem nehéz el­gondolni, hogy valahol ki is en­gedi a beszívott dolgokat. Ha pedig így van, akkor miért ne lé­tezhetne egy ilyen átjáró másho­va. Egyes feltevések szerint vannak olyan, úgynevezett fé­reglyukak, amelyeken áthalad­va hatalmas távolságokat tehe­tünk meg egészen rövid idő, akár egynél is kevesebb másod­perc alatt, sőt, foglalkoztatja a kutatókat az úgynevezett időhu­rok fogalma, ami például az idő­ben történő visszajutást is elkép­zelhetővé teszi. Dr. Berke József a Veszp­rémi Egyetem Geor­gikon Karának okleveles fizikusa Illusztráció Stephen Hawking A világegyetem dióhéjban c. könyvéből Einstein nagyszámú kísérlettel alátámasztott relativitásel­mélete szerint az idő és a tér elválaszthatatlanul összefonódik egymással. Nem lehet meggörbíteni a teret anélkül, hogy az hatással ne lenne az időre is. Eszerint tehát az időnek is van alakja, ami egyes feltételezések szerint önmagába is visszatér­het, illetve lehetnek olyan mellékvágányok, hurkok - átjárók, féreglyukak - amelyek visszavezethetnek egy korábbi időbe. A világ legdrágább babaháza A St. James parkban fekvő Spencer-ház kicsinyített másolatának külseje, illetve belseje. A 200 ezer angol fontot (74 millió forintot) érő alkotást - amely a világ legdrágább babaháza - a kensingtoni városházán rendezett babaházfesztiválon láthatják az érdeklődők. Az eredetit a walesi hercegnő egyik őse, Spencer első grófja építtette 1766-ban NAPLÓ 11 „Már 1 117 514-en támogatjuk,­­ hogy állítsák vissza az otthonteremtési támogatás rendszerét, hogy állítsák le a privatizációt, és támogassák a magyar vállalkozókat, hogy tartósan csökkentsék a gyógyszerárakat, hogy támogassák a magyar gazdákat, hogy a gáz- és energiaár-emelés mértéke az 5%-ot ne haladja meg.” /Az aláírásgyűjtést folytattuk! szövetség 0 / 1 Az európai néppárt

Next