Napló, 2006. szeptember (62. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-02 / 206. szám
2006. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT Több az előny, mint a hátrány Borsosgyőr hivatalosan már csaknem negyed százada Pápa része, lakói mégis falunak érzik Pápa-Borsosgyőr (németh) - A Pápától alig több mint egy kilométerre lévő település már 1974-től szerves része a városnak. Élvezi annak előnyeit, s ha vannak egyáltalán, a hátrányait is. Borsosgyőr utcáin sétálva, látva a takaros házakat, a szép portákat, óhatatlanul is megfogalmazódik az emberben a gondolat, hogy a szépre, a jóra érzékeny, tehetős emberek lakják a települést. Ebbéli vélekedésemnek ad igazat Máté István önkormányzati képviselő is, aki két településrészt - Borsosgyőr mellett Kéttornyúlakot - képvisel azonos mércével a város önkormányzatában. - Mi mindig borsosgyőriek voltunk és leszünk is. Igaz, ha otthonunktól távol megkérdezik, hogy honnan jöttünk, pápaiaknak valljuk magunkat. Ez a kettősség mindnyájunkban benne van. Ennek ellenére is a falusi létforma áll közelebb hozzánk. S hogy mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban mint az a tény, hogy évente itt is falunapot rendeznek. Méghozzá fergetegeseket. S ha már a rendezvények kerültek szóba, alighanem ez az ezer lelket őrző település méltán lehet büszke, hisz számos civil szerveződésnek, kezdeményezésnek ad otthont. Példaként a nők klubját is fel lehet hozni, de az egyik leglátványosabb önszerveződő egyesület már a nevével is kilóg a sorból. A Szeméttelep Baráti Kör Egyesület korábban is működött, hivatalosan azonban csak 2002-től. Elnöke Horváth Attiláné. - Eleinte az volt a célunk, hogy megszüntessünk egy illegális szemétlerakót a környékünkön. Aztán szép lassan összejött a társaság. Ma már közös kirándulások, táborozások, rendezvények, az úgynevezett Szeméttelep-napok rendszeressé váltak. S hogy miért mindez? Horváth Attiláné szerint ennek a legfőbb oka, hogy szeretik a településüket, a tiszta környezetet, és erre kívánják nevelni a felnövekvő generációt is. Persze az élet minőségét számos más tényező is meghatározza. Borsosgyőrött például a közlekedésre nem lehet kifogás, innen számolják a helyi járatos tarifát. Aztán egyedüli városrész - vagy falu -, amelyet kerékpárút köt össze Pápával. A városhoz tartozásnak számos előnye van. Igaz, nem mindennap adnak nekünk forintokat, de ha adnak, akkor nagy pénz jut Borsosgyőrnek is - állítja Máté István. Akit e sorok szerzője számos alkalommal látott, hallott a település mellett kardoskodni az önkormányzatban. Egyébiránt a röpke kis beszélgetésünket a polgármesteri hivatalban tettük. És nem a pápaiban, hanem a borsosgyőriben, a művelődési ház mellett, néhány méterre az orvosi rendelőtől. Mert a településrésznek ezek is kijárnak. Igaz, az orvosi rendelőre ugyancsak ráférne a felújítás, lehet érte lobbizni a „nagy testvérnél”. De hát mindent egyszerre nem lehet, és egyébként is teljes az infrastruktúrájuk, hisz itt már négy éve kiépült a szennyvízcsatorna is. Ezzel szemben Pápa egyes részein még most is dolgoznak csatornaberuházáson. Az utak állapota is elfogadható és a szemétszállítást is megoldották. Aztán ami nagy szó, itt nagyítóval kell keresni munkanélkülit. S hogy miért? Talán mert a lakosság nagy része betelepülő, itt építkezett. S hát manapság nem épp a munkanélküliek szánják rá magukat az otthonteremtésre. Még Borsosgyőrött sem. Borsosgyőr utcáin sétálva, látva a takaros házakat, a szép portákat, óhatatlanul is megfogalmazódik az emberben a gondolat, hogy a szépre, a jóra érzékeny, tehetős emberek lakják a települést Fotó: Németh Sándor A mi falunk, Borsosgyőr Pápa-Borsosgyőr (németh) — Falu ez, kérem, még akkor is, ha Pápához tartozik. Ha a férjemet kérdezi, az is csak ezt erősítené - mondta Szalai Lajosné, amikor lapunk ajándékcsomagjával kopogtattunk ajtaján. A családot - mint mondták - életükben először érte szerencse. S ezt lapunknak köszönhetik, hisz nevüket sorsolta ki a bizottság. Az ajándékcsomagot Dörnyei Gyula, a terjesztési területi vezető adta át. A Szalai családban egyébként ketten dolgoznak, a férj és a nagylány. Szalainé a textilgyár megszűnésével elveszítette munkahelyét. Azóta sem sikerült másikat találnia. - Nem élünk valami fényesen, de a Naplót akkor sem mondjuk le, még ha be is kell osztani a pénzt. Évtizedek óta előfizetői vagyunk, és azok is maradunk. Hozzánk nőtt, mert valóban sokat megtudunk belőle. Még erről a kicsinyke faluról is, amit Pápa részeként emlegetnek, de azért a falunapnak itt is csak a falunap nevet adták - mondja. Majd amikor az ajtóhoz kísér bennünket, hozzáteszi, a vasárnapi újságra is előfizetnek. Dörnyei Gyula átadja Szalai Lajosnénak az ajándékkosarat FÓKUSZ Szavazatból mandátumok Településtípustól is függ az önkormányzati választások menete Budapest (mti) - Az önkormányzati választások egyik sajátsága, hogy a különböző típusú településeken különféle választásokra kerül sor. A települési önkormányzati választáson választójoggal rendelkeznek a magyar állampolgárok, az uniós állampolgárok (de ők nem lehetnek jelöltek a polgármester- és főpolgármester-választáson), illetve a bevándorlók, letelepedettek és menekültek (ők egyáltalán nem lehetnek jelöltek, csak szavazhatnak). A szavazás feltétele minden esetben a magyarországi lakóhely és az, hogy a választópolgár ne legyen megfosztva választójogától. Az önkormányzati választás sajátsága, hogy a különböző típusú településeken különféle választásokra kerül sor. A 10 ezer lakosnál kisebb településeken választanak polgármestert, a képviselőtestület tagjait úgynevezett kislistás választáson, továbbá szavaznak a megyei közgyűlés tagjaira. A 10 ezer lakosnál nagyobb településeken szavaznak a megyei listára, választanak polgármestert és megválasztják úgynevezett vegyes választási rendszerA kistelepüléseken kislistás választással választják meg a képviselő-testület tagjait ben a települési képviselő-testület tagjait. A vegyes választási rendszer egyéni kerületi választásból és egy kompenzációs listás mandátumkiosztásból áll. A megyei jogú városok speciális helyzetben vannak, mert a városi közgyűlés ugyanazokat a jogokat gyakorolja, mint a megye egyéb területein a megyei közgyűlés, így a megyei jogú városokban nem szavaznak a megyei közgyűlésre a választópolgárok. A negyedik típus a fővárosi kerület, ahol választanak polgármestert és vegyes választási rendszerben képviselő-testületet, de választanak főpolgármestert is, sőt a fővárosi közgyűlés tagjait is. Polgármesterjelölt az, akit a 10 ezer vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább három százaléka, a 100 ezer vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak két százaléka, de legalább 300 választópolgár, a 100 ezernél több lakosú település esetén a választópolgárok egy százaléka, de legalább 2000 választópolgár jelöltnek ajánlott. Főpolgármester-jelölt az, akit a főváros választópolgárainak fél százaléka jelöltnek ajánlott. A szavazólapon a jelöltek neve alfabetikus sorrendben van feltüntetve, mellette a jelölő szervezet neve vagy az, hogy a jelölt független. A választópolgárnak ebből egyet kell választania, és az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. A kistelepüléseken kislistás választással választják meg a testület tagjait. Az lehet jelölt, akit a választópolgárok egy százaléka ajánlott. A szavazólapon itt is alfabetikus sorrendben szerepelnek majd a jelöltek nevei, megjelölve a jelölő szervezeteket is. A választópolgárnak lehetősége van több jelöltet is kiválasztani a listáról, de legfeljebb anynyit választhat, ahány tagú lesz a képviselő-testület. A legtöbb szavazatot elérő jelöltek nyerik el a mandátumot. A 10 ezer lakosnál nagyobb településeken a képviselőtestület-választás egyéni és listás választásból áll. A település területét választókerületekre osztják fel, és minden választókerületben egy képviselőt választanak meg. Jelölt az lehet, akit az adott kerület választópolgárainak egy százaléka ajánl. Minden választókerületnek külön szavazólapja lesz, amelyen az ott induló jelöltek szerepelnek. A választópolgár egy jelöltre szavazhat, és azé lesz a mandátum, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ha megvannak az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselők, a választási bizottság kiosztja a többi mandátumot a kompenzációs listáról. A kompenzációs lista állításának feltétele, hogy adott párt vagy jelölő szervezet az egyéni választókerületek egynegyedében állítson jelöltet. Ennek nincs szavazólapja, mivel az egyéni választókerületben nem hasznosuló töredékszavazatok alapján arányosan történik a mandátumkiosztás. A fővárosi lista állításának feltétele, hogy a párt, társadalmi szervezet hat kerületben állítson kompenzációs listát. A fővárosi listára közvetlenül szavaznak a polgárok, a szavazólapon a szervezet neve és első öt jelöltjének neve szerepel. A szavazólapon egy szervezetre lehet szavazni, a mandátumkiosztás a leadott szavazatok arányában történik. A fővárosi listáról csak az a szervezet juthat mandátumhoz, amelyik a Budapesten leadott szavazatok legalább négy százalékát megszerzi. A megyei listát két külön választókerületben választják: külön választókerület van a 10 ezer alatti lakosságszámú településeknek és külön a 10 ezernél több lakosú települések számára. Ezekben külön lehet jelöltet ajánlani, külön szavazólapok lesznek és külön osztják ki a mandátumokat. A listaállítás feltétele, hogy a választókerület lakóinak 0,3 százaléka ajánlja a pártot, társadalmi szervezetet. A választás napján egy pártra lehet majd szavazni, a mandátumkiosztás a leadott szavazatok arányában történik, a mandátumhoz jutás küszöbe a leadott szavazatok négy százaléka. A kisebbségi önkormányzati választáson a választójog kisebbségi névjegyzékhez kötött, és csak kisebbségi szervezetek állíthatnak jelölteket. A mandátumkiosztásban a kislistás választás szabályai érvényesülnek, azaz valamennyi jelölt fel van tüntetve a szavazólapon, de itt már sorsolt sorrendben. A választópolgár - mivel öttagú minden testület - legfeljebb öt jelöltre szavazhat, és az az öt jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta. Hamarosan ismét fel kell állítani a szavazófülkéket, október 1-jén kerül sor az újabb választásra NAPLÓ • 5